Napló, 1971. november (Veszprém, 27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

Kubába utazik dr. A Ajtai Miklós A kubai forradalmi kor­mány meghívására november első felében dr. Ajtai Miklós, a Magyar Népköztársaság miniszterelnök-helyettese hi­vatalos baráti látogatásra Kubába utazik. Látogatása­ idején­­ kerül sor a kubai— magyar gazdasági, tudomá­nyos, műszaki együttműkö­dési bizottság ülésére is, amelynek elnöke magyar részről dr Ajtai Miklós, ku­bai részről Carlos R. Rodri­guez miniszter, a Kubai Kommunista Párt titkársá­­gának tagja lesz. Miniszteri értedet a fehérjetermelésről Hétfőn dr. Dimény Imre miniszter vezetésével ülést tartott a MÉM miniszteri ér­tekezlete, amely — egyebek között — a hazai fehérjeter­­melés bővítésének lehetősé­geiről tárgyalt. Az értekezlet megállapí­totta, hogy a hazai takar­mányfehérje termelést az élelmiszerek biológiai értéké­nek növelése, valamint az ál­lati termékek exportlehető­ségeinek jobb kihasználása érdekében fokozni kell. Az értekezlet felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a fehér­jehiány pótlásánál sokat se­gíthet a vegyipar. Nézetazonosság valamennyi kérdésben­ ­. Brezsnyev hazaérkezett Berlinből nek és barátságának jelentő­ségét a szocialista államkö­­zösség egységének és az eu­rópai biztonság szilárdításá­nak szempontjából. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára hétfőn dél­után befejezte több napos, baráti látogatását az NDK- b­an. Brezsnyevnek és Erich Hoi­neckernek, a Német Szocia­lista Egységpárt első titká­rának gépkocsija 15 óra 20 perckor érkezett meg a Ber­lin—Schönefeldi repülőtérre. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság állami himnuszának elhang­zása után Brezsnyev a dísz­század parancsnokának tisz­telgését fogadta, majd oro­szul búcsúzott el a díszszá­zadtól. Úttörők virágcsokor­ral köszöntötték Leonyid Brezsnyevet és kíséretének tagjait. Ezután Brezsnyev búcsút vett a Német Demokratikus Köztársaság fővárosának tisz­teletére megjelent vezető közéleti személyiségeitől, a berlini szov­jet kolónia tag­jaitól, majd a berlini lakos­ság ezreitől, akik lelkesen „Druzsba” kiáltásokkal üd­vözölve köszöntötték az SZKP főtitkárát. A nemzeti néphadsereg díszegységének elvonulása után Leonyid Brezsnyev és kísérete az NSZEP Politi­kai Bizottságának tagjaival és póttagjaival együtt a re­pülőgéphez ment, s a feljáró­nál melegen elbúcsúzott az NDK-beli testvérpárt veze­tőitől, külön megölelve és megcsókolva Erich Hone­­ckert, a párt első titkárát és Willi Stoph miniszterelnököt. Leonyid Brezsnyev külön­­repülőgépe tegnap délután érkezett haza Moszkvába. Leonyid Brezsnyevnek a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban tett látogatásáról hét­főn este közös közleményt adtak ki. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt első titkára hétfőn délben ebédet adott Leonyid Brezsnyevnek,­­az SZKP főtitkárának tisz­teletére, NDK-beli baráti lá­togatásának befejezte alkal­mából. Az ebéden résztvettek Leo­­nyid Brezsnyev kíséretének tagjai, továbbá a Német Szo­cialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagjai és pót­tagjai. Az ebédnél Erich Hone­­cker és Leonyid Brezsnyev tartott pohárköszöntőt. Mind­ketten hangsúlyozták, hogy a tanácskozáson valamennyi felvetődött kérdésben ,meg­mutatkozott a nézetek teljes azonossága, s méltatták a két testvérpárt, a két kormány és a két nép szoros szövetsége- Napirenden: fizetési mérlegünk helyzete Aktívaértekezlet a Külkereskedelmi Minisztériumban A Külkereskedelmi Mi­nisztérium párt- és gazdasá­gi vezetőinek, a külkereske­delmi vállalatok igazgatói­nak és párttitkárainak rész­vételével hétfőn aktívaérte­kezletet tartottak a Külke­reskedelmi Minisztériumban. Mindenekelőtt fizetési mérle­günk helyzetét, javításának módjait vizsgálták. Dr. Biró József külkeres­kedelmi miniszter tájékozta­tójában rámutatott, hogy az 19­58—70-es években gazda­sági életünk a kedvező külő­piaci konjunktúra körülmé­nyei között fejlődött. Az utóbbi időben azonban prob­lémák keletkeztek külföldi fizetési mérlegünkben. Bár a nemzetközi munkamegosz­tásban való részvételünk 1971-ben abszolút és relatív mértékben is nőtt, ez azon­ban egyoldalúan az importra koncentrálódott Azzal szá­molunk, hogy a nemzeti jö­vedelem 5—6 százalékos nö­vekedése mellett az idén a külkereskedelmi forgalom 11 —13 százalékkal emelkedik, ezen belül a behozatal 14—16, a kivitel pedig 5—6 százalék­kal. Behozatalunk mind a ru­bel-, mind a dollárelszámo­lású országokból viszonylag nagymértékben nő, a szocia­lista országokba irányuló ex­port 8—10 százalékkal emel­kedik, a dollárelszámolású országokba irányuló kivitel azonban stagnál. A helyzet javításának módjait elemezve kifejtette,­­ hogy mindenekelőtt a hazai fizetőképes kereslet és a kí­nálat egyensúlyának megte­remtésére, megszilárdítására van szükség. Elsősorban ott kell takarékoskodni, ahol túlköltekezésben vagyunk. Mindenekelőtt a beruházási piacon tapasztalható feszült­ségek csökkentésére, felszá­molására kell törekedni Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy megfelelő korlátok közé tereljük a túlzottan megug­rott importot, s fokozzuk az exportot. A miniszter szólt arról, hogy jövőre már némileg ja­vulnia kell az ország fizetési mérlegének, s ehhez az szük­séges, hogy az export mind a rubel- mind a dollárelszá­molású országokba több mint 10 százalékkal növeked­jék, ugyanakkor a behoza­tal növekedésének üteme en­nél jóval kisebb legyen. Mi­vel egyre élesedik a világ­piacon a konkurrencia-harc, a külkereskedelemnek gon­doskodnia kell arról, hogy vásárlóit magasabb színvona­lon szolgálja ki, csak meg­bízható termékeket értéke­sítsen, s a szállítási határ­időkhöz pontosan tartsa ma­gát Törekedni kell az ipari háttér jobb megismerésére, új exportcikkek felkutatásá­ra. A miniszter tájékoztatóját széleskörű vita követte. Többen szóvá tették, hogy az ipari üzemek egy része gyakran olyankor is nyugati importhoz ragaszkodik, amikor hasonlóan jó minősé­gű árut a szocialista orszá­gokból is be lehetne szerez­ni. Az aktívaértekezlet vitáját dr. Biró József foglalta ösz­­sze, ismét hangsúlyozva a belső piac megszilárdításá­nak, az import mérséklésé­nek és az export fokozásá­nak nagy jelentőségét. „Nincs műszer...” Radnóti emlékmenet ..Mellézuhantam, átfordult a teste S feszes volt már mint húr ha pattan, Tarkólövés — így végzed hát te is — Súgtam magamnak. — Csak feküdj nyugodtan Halált virágzik most a türelem — Der springt noch auf! — hangzott fölöttem. ■ Sárral kever­t vér szárad fülemen”. Szentkirályszabadja, 1944. október 31. Ősz hajú, testes férfi áll személyes ismerőse, iskola­,,, ,»,, _. társa emlékezik. Szemüvege az emléktábla mellé. Tolnai mögött könny csillan, ahogy Gábor akadémikus a költő a Nem tudhatom-ból idéz. „... s az iskolába menvén, a járda peremén,­­ hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, „ im itt e kő, föntről e kő se látható, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható”. Jégszegélye van már az átmenti tócsáknak. Kemény rögökön varjuk ülnek, tol­lakon szikrát Vet a hideg nap. A szentkirályszabadjai úton tarka tömeg. Diákok, talán hétszázan a Veszprémi Vegyipari Technikumból. Nem törik meg a csendet, s magukban visznek valamit. — Mire gondolsz? — Hát persze, hogy Rá, meg Rájuk — így mondja nagybetűsen. — Ezt keresem: „vándorló fájdalomként mozdít bokát, és térdet...” S leteszi lassan karcsú, lakkcsizmás lábát. Mellette egy szőke, 27 évvel ezelőtt talán Radnóti Fannija le­hetett volna. Kerek szeme emlékezni akar, át nem élt borzalmakra. Véres-borostás arcok, rongyok, sebek, fáj­dalom. Veszprémtől 5 kilométer Szentkirályszabadja, öt ki­lométer — emlékeztető. 1944 október 31-én ezen az úton vánszorgott alig kétszáz munkaszolgálatos. S közöt­tük egy — aki kincset rej­tegetett sár-rongy zsebében — Radnóti Miklós. Csodála­tos tiszta szavak, csengő hexaméter, kerek betűk egy elnyűtt noteszben. A költő meghalt. De a notesz, a ver­sek őrzik utolsó gondolatát, is. S 27 évvel később, Szent­királyszabadján, a nádfede­­les kis ház előtt, ahol leírta ezeket a gondolatokat, erős, magas fiú ejti ki alázattal a Razglednicák szavait. És jönnek a háborús em­lékek. Puskatus, kín, erőlte­tett menet, halál. A szó erős, vádló. Felszáll a gyűlölet a gyilkosok iránt, ökölbe szo­rulnak a diákkezek. A fa­lusi terecske fölött gyűrűzik a csend Aztán a mozdulat feloldja — az első sorból ki­lépnek hatan, s leteszik az emlékezés virágkoszorúit an­nak, kinek nem volt térkép­e táj... Osváth Sarolta Fotó: Szatmári Tivadar A Veszprémi Vegyipari Technikum diákainak Radnóti-emlékmenete / Világ proletárjai egyesüljetek! JUJ NAPLÓ U MSZMP VESZPRÉM MEGYEI ISZÜHSÉGI ES­T MEGYEI.HNÍtS llPtt Kedd, 1971. november 2. Ára: 80 fillér XXVII. évfolyam—258. szám A ciklonos hűtő látképe. Két vállalat dolgozói küzde­nek itt a feladatokkal. Az Építőipari Gépesítő Vállalat a vasszerkezet, a Hőtechnika Építő- és Szerelő Vállalat pedig a technológiai szerelést végzi. (Képriportunk az épülő új ajkai timföld­gyárról a 3. oldalon) A koszorság egy napja Közvetlen tv-kapcsolat a három hős város: Moszkva, Ogyessza és Volgográd, valam­it Budapest, Szeged és Veszprém között A Magyar Televízió is csatlakozik a ..szovjet hős városok heté’."-nek ünnepsé­geihez: több, műsorban szá­mol be a fontosabb esemé­nyekről, külön riportfilmek­ben mutatják be a hős váro­sok régi és mai életét. No­vember 26-án kerül sor a té­vé egyik eddigi legnagyobb szabású vállalkozására: élő, közvetlen kapcsolatot terem­tenek három hős város, Moszkva, Ogyessza és Volgo­grad, valamint Budapest, Szeged és Veszprém között. A 60 perces adás képet ad a baráti kapcsolatok alaku­lásáról, a testvérvárosok la­kóinak hétköznapjairól. A programba két főváros Bu­dapest és­ Moszkva mellett nagy figyelmet fordít a vidé­ki városok baráti kapcsola­tainak megismertetésére Rö­vid filmösszeállítások idézik Szeged, illetve Veszprém ne­vezetességeit. Szegeden a vá­ros centrumában állomásozó közvetítőkocsi segítségével jelentkeznek az ide látogató szovjet delegáció tagjai. Veszprémből pedig rövid be­szélgetésben számol majd be egy szakember a magyar— szovjet alu­m­initiv egyezmény gyakorlati megvalósításáról. A koprodukció előkészületi munkálataira Budapestre ér­kezett Mihail Litovcsin, a szovjet központi televízió szerkesztője, aki magyar kol­légáival véglegesíti az adás „haditervét”. Mint elmondot­ta a szovjet tévések öröm­mel fogadták a magyar tele­vízió kezdeményezését, hi­szen ilyen jellegű műsorra eddig még nem került sor a szovjet televízió életében.­­ Szeretnénk, ha mindkét ország tévénézői érzékelnék, hogy barátságunk már a szovjethatalom legelső évei­ben megszületett, hiszen a Vörös Hadsereg egyéniségei között nem egy magyar int­­ernacionalista tevékenyke­dett. Műsorunkban többek között megszólaltatjuk az egyik hős volgai városban élő magyar veteránt,akit a környéken Ivan Alekszandro­­vics néven ismernek és aki végigharcolta nemcsak a pol­gárháborút, hanem a hon­védő háborút is. Volgográdból , elsősorban azokat hívjuk meg a képer­nyő elé akik itt is, Budapes­ten is fegyverrel a kézben harcoltak a fasizmus ellen. Ellátogatunk továbbá abba a volgográdi gyárba, amely Veszprémmel áll szoros kap­csolatban. Ogyesszából a Par­tizánharcok epizódjai mellett megelevenednek azok a mai események is amelyek vala­milyen formában kapcsola­tosak Szegeddel ,,A barátság napja” című élő adás amelyet a Szovjet­unióban és Magyarországon egyidőben sugároznak, film­részletek fotók kommentá­rok, élménybeszámolók, játé­kos .kérdezz-feleletek’’ zenei felvételek segítségével tekin­tik át a két baráti nép múlt­ját, jelenét.

Next