Napló, 1971. november (Veszprém, 27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
Kedd, 1971. hétember. r------------- . Egy ország , tiszteleg Dózsa György elött udta jól Werbőczi, hogy miért kell a példa nélkül álló kegyetlenséggel legyőzött lázadó parasztokat olyan törvénykönyvvel móresre tanítani, hogy századok múlva is emlékezzenek arra, ami történt: arra, hogy nyomorúságukban összefogva a többi plebejusokkal, bányamunkásokkal, szegény papokkal és deákokkal lázadni mertek a gazdagok hatalmának hierarchiája ellen. A székely vitéz parasztvezérből évszázadokon át élő jelkép lett. A feudális rendek előjogokhoz ragaszkodó hatalmasai gyűlölettel és rettegéssel ejtették ki Dózsa György nevét, és e név állandó jelzőjét: „büdös paraszt”. Iszonyodtak attól, amit Dózsa az ő számukra jelentett: a termelőerők szabad fejlődésétől, a megalázott néptömegek emberi jogainak említésétől, a társadalmi haladás szellemétől. Mindazokban azonban, akik elkötelezték magukat a történelem forradalmi gondolata mellett, éppen az ellenkezőjét jelentette Dózsa György neve és emléke. Nem gyűlölettel teli rettegést, hanem hitet. Nem kiirtani való mételyt, hanem gazdag örökséget, öt évszázadon át, bárhol és bármilyen körülmények között került népünk élejtének középpontjába a forradalmi gondolat, merítenünk kellett, és meríteni tudtunk ebből az örökségből. A Dózsa-hagyomány szellemében indultak harcba a kurucok a labancok ellen, a pesti forradalmi ifjúság utódjának tartotta magát 1848-ban. Dózsa György örököse volt parasztszocialista mozgalmunk, s nagy elődöknek kijáró megbecsüléssel tartja számon őt a szocialista munkásmozgalom is. Irodalmunk legnagyobbjai (Petőfi, Ady, Illyés) őt tekintették a forradalmár első nagy alakjának, s társadalmi életünk emlékezetében ő ma is az egyik legtöbbet emlegetett példa. A „büdös paraszt” születésének ötszázadik évfordulóját egy ország készül megünnepelni. Születésének pontos idejét eddig nem tudták felderíteni a történészek, valószínűleg azért, mert a parasztháború vérbefojtása után a győztesek igyekeztek mindent eltüntetni, ami Dózsára emlékeztethette őket. Annyi bizonyos, hogy a tizenötödik század hetvenes éveinek első felében, tehát körülbelül ötszáz évvel ezelőtt született Erdélyben. Nagyszabású megemlékezés-sorozattal készül népünk a fél évezredes ■ évfordulóra. A Dózsa György emlékbizottság irányelvei alapján az ország minden részében nagygyűlések, kiállítások, kulturális rendezvények előkészületei folynak. Nemzetközi tudományos konferencia foglalja majd össze azoknak a kutatásoknak az eredményét, amelyek Dózsa György személyére, a parasztháború eddig fel nem tárt részleteire és az európai haladó mozgalmakkal való kapcsolataira vonatkoznak. Úgy kell nekünk is készülnünk a jövőre kezdődő eseménysorozatra, hogy emlékezésünk méltó legyen a parasztvezérhez, nemzeti forradalmi hagyományainkhoz. B. E. V________________________T Rába-Malm motorokkal Újabb jégtörők Füreden Az MHD balatonfüredi gyáregységének dolgozói ez év égéig még három hajót, köztük két egyenként 300 lóerős jégtörőt és egy folyami kitűzőhajót készítenek az Országos Vízügyi Hivatal megrendelésére. Már mindhárom hajó készenléti foka elérte a vízrebocsáthatóságot, s a gyáregység vezetőinek tájékoztatása szerint november első napjaiban ,,teszik” a hajókat a Balaton hullámaira. Mindhárom hajó közös jellemzője, hogy a legkorszerűbb tervek, szerint és Rába- Mann diesel motorokkal készül. Egy-egy jégtörőbe két 150 lóerős motort építenek be. Az említett úszó objektumokon kívül még két naiv, egyenként 500 tonnás kavicsuszályt is készítenek a Folyamszabályozó és Kavicskotrói Vállalat megrendelésére. Ezek az uszályok a Dunán teljesítenek majd szolgálatot. Az említett termékek elkészítésével a gyáregység előreláthatólag december közepéig teljesíti ez évi tervét. Két hét Hévízen Megkezdődött a tsz-tagok őszi-téli üdültetése Hévízre vasárnap és hétfőn megérkeztek a biztosítási és önsegélyezési csoportok téli üdülési szezonjának első beutaltjai. Az idén november 1-én Hévízen a Pénzügyőr Gyógyházban kezdődött meg Veszprém, Csongrád, Nógrád és Szolnok megye tsz tagjainak csoportos üdültetése. Március 30-ig összesen 424 gazda tölt két hetet a hévízi tó mellett Legtöbben, 110-en Szolnok megyéből érkeznek. A beutaltak rendszeresen látogatják az állami gyógyfürdő kórház fürdőjét és igénybe vehetik Hévíz valamennyi gyógyászati lehetőségét. A Veszprém megyei szövetkezeti gazdák is eljutnak Harkányba, a debreceni termelőszövetkezeti üdülőbe a következő hónapokban. Az Állami Biztosítón kívül a tsz szövetségek önállóan szervezik már a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetet tagjainak őszi-téli üdültetését az ország legszebb vidékein. NAPLÓ Pincékben a hegyvidék termése Befejezéshez közeleg a szüret megyénk történelmi borvidékein. A hegyek termése jórészt már pincékben áll, az utolsó szőlőszállítmányok pedig most érkeznek, be a pincészetekbe. A szüret megkezdése óta folyamatosan halad a szerződött szőlő, must és bor átvétele a Badacsonyvidéki Pincegazdaság füredi és zánkai pincészeteiben. Az idei őszön 44 ezer mázsa szőlőt vásárolt fel a gazdaság megyénk termelőszövetkezeteiből, háztáji és egyéni gazdaságaiból A felvásárolt szőlőt szeptember vége óta folyamatosan feldolgozzák: egyrészt kierjedt, másik része pedig most erjed a pincészetekben. Az édesmust felvásárlása már befejeződött, összesen 16 800 hektolitert szállítottak be a megye háztáji és egyéni termelői. Amis a szőlő javát — mintegy 40 ezer mázsát — a tsz-ek adták, addig édesmusttal inkább csak a háztáji és egyéni termelők jelentkeztek, a mustfelvásárlás befejezése után — a múlt héten—megkezdődött a seprős borok átvétele is. Az első napokban 400 hektót vettek át a háztáji gazdaságoktól a magángazdáktól. November 20-a után megkezdődik az egyszer fejtett borok átvétele a megye szőlőtermelő szövetkezeteitől. A gazdaság szakemberei helyben a tsz-ek pincéiben minősítik a leszerződött borokat. Terv szerint december közepéig mintegy 30 ezer hektoliter egyszer fejtett bort vesz át a gazdaság a tsz-ektől. Az idei borok az eddigi megállapítások szerint jó minőségűek, ízben, színben zalmatban is jobbak a tavalyinál 1 A 6-os jelű sonkagyár Pápán leölnek naponta nyolcszáz disznót. — Netenen! — kiáltja a gyári kondás, a vágóhíd udvarának sárga kockáin, így igazgatva a korlátfolyosóba terelt állatokat. Egyenként eresztik be a disznókat. Egy vattakabátos, kicsit borostásképű ember, elektromos szigonnyal trónol a korlátok felett. Ezer volttal kábítja el a disznót. Utána ölik csak, így gyorsabb. Naponta nyolcszázat. Kieresztik a vérét, tisztítják, felezik, forrázzák, perzselik. Féldisznók himbálódznak a körforgó szállítószalagon. „Szakmák” teremtődnek itt. Minden szakma két pódium — fadobogó. Vannak külön májazók. Azok a májat veszik ki. Vannak külön csontozók. Azok kanyarítják az első és a hátsó combokat. A Veszprém megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ebben az évben egymilliárd 705 millió forint árbevétellel számol. Három telephelyen— Pápa, Veszprém, Keszthely — közül a pápai a legnagyobb, összesen 1250-en dolgoznak a pápai üzemben Az ő feladatul: az évi hétszázmillió forint értékű export teljesítése is. — Mit exportálnak? — kérdezem Boross Jenőt, a vállalat igazgatóját. — A legfontosabb exportcikkünk a konzerv sonsai Ezenkívül exportálunk másféle konzerveket, különböző tartósított húskészítményeket is. — A legnagyobb vevő? — Az Egyesült Államok. (Joggal nevezhetném a pápai húsgyárat az ország egyik legtisztább üzemének Minden helyisége a menyezetig csempés. Minden munkahelyen fertőtlenítő kézmosó, papírtörülköző. Más fehér ruhában dolgoznak, másban esznek az emberek. Ajtónyitásra bekapcsol a levegőtisztító berendezés. Amerikába virágot se vihet az ember — oly szigorúak a higiéniai előírások. Magyarországon csak 2 üzem kapta meg az engedélyt az USA-ba való húskonzerv szállításra.) — Ez rang? — Szakmai vonatkozásban igen. Kevés üzem kapott ilyen engedélyt Európában. S ez persze az üzletet is magával hozza. Mondhatnám azt is: betörtünk a piacra. Termékeink a világszínvonalat képviselik, igaz, az üzem is, így jó áron elkelnek termékeink. — Hogyan készül a konzervsonka? — Így — Horváth Lajos, a sonkaüzem vezetőhelyettese fehér köpenyt akaszt rám, aztán vezet a húsgyári labirintusban. — Először a csontozok kikanyarítják a sonkákat, aztán a szállítósorra teszik ... Itt hűl egy kicsit... A párafelhők szállnak kísérőm szavától a hűtőteremben. Afféle ,,rendezőpályaudvar” ez a hűtő. A még meleg húst plusz négy fokra kell lehűteni. Gyorsan. Régebben tíz nap volt az átfutási idő az élő disznótól a dobozolt sonkáig. Most negyvennyolcóra. Menet közben hűl a sonka. Aztán fertőtlenítik és kezdődik a válogatás. Modern fűrésszel , elektromos fűr résszel vágják le a csülköt. Fiatalember tiszta fehérben. Nem néz fel. Nyúl a sonka felé, ott van. Lekapja az akasztóról, vágja, dobja odébb. Egy másik bőrkézi. Csak a gépet figyeli. Pár másodperc egy sonka. — Hányat csinál egy nap? — Úgy kétezret. Egy sonka átlagosan hat kiló. Minden sonkát kétszer emel meg egy műszakbal! a 21 éves Domonkos Jenő. Lehetnek vagy hatvanan Mindenkinek van egy asztala, két kése, dobogója. Mellettük szalagon a sonka. Ha valaki végzett, leemel egyet. — Hogyan fizetik ezt a munkát? — Jól. Egyéni teljesítményben Háromezer alatt nem nagyon keres itt senki... — A sonkát jobban ismerik ők mindenkinél. Csak a sonkát. Azt viszont csukott szemmel is szétválogatnák. Ki kell venni a húsból az inakat, a hártyákat. Csak a sima hús maradhat. Az kerül majd a pácba. Külön a „fehér”, a piros, meg a „sötét”. A laboratóriumbancélóránként ellenőrzik a páclevet. Három nagy gép. Automata. Az gyúrja, rázza, keveri a húst a páccal. Amikor ez is megvan... — Automatákkal dobozolunk. Van már egylibrás, háromlibrás, tízlibrás automatánk. Librákban számolnak, kilók helyett így kérik a webek. Még egy fertőtlenítés, vákuumozás, a dobozok lezárása. Piros, fehér, zöld a doboz színe. Rajta angolul a magyarázat: osztályon felüli, igazi kocsonyával, stb. stb. A sonka neve: „csárdás”. Azaz nem is így, inkább így „CSARDAS". — Más nevet nem lehetett volna .. ? — így lehet eladni. Papa neve nincs sehol a dobozon Pedig... pedig büszkélkedni is szeretnének a pápaiak a világ előtt: itt és mi csináltuk. — Pápát a 6-os jelenti. A magyar húsgyárai között a mi számunk a hatos. Csak ezt veszik át... Ezt viszont rá kell bélyegezni minden dobozra. Karácsonyra 700 ezer darab háromlibrás „Csardás” utazik az Egyesült Államokba . Buda András * 6 Versenyfutás az idővel Az ajkai ipartelepekre látogatót a mindjobban kész gyár képe fogadja. Az új timföldgyár, a megye kiemelt beruházása, minden nappal közelebb kerül a teljes megvalósuláshoz. Emberek százainak, gépek seregének munkája versenyez az idővel. Kihasználva az őszi jó időt, a vállalatok mindent megtesznek, hogy órákat és perceket nyerve, egymás munkáját segítve megszüntessék az elmaradás egy részét. A finis hangulata uralkodik az új gyárban, bár erről kevés szó esik, inkább a napi teendők, gondok megvitatása a beszédtéma, hogy a technológiai szerelést mielőbb elkezdhessék. Az új gyár egy részének látképe a madártávlatból. A hatalmas épületek, silótornyok, hosszú csőkemencék játékszernek tűnnek A hatalmas, beton-ikersilók tetőszerkezetét a 22-es számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói készítik. Akár a légtornászok, úgy járnak a szédítő magasságban. (Fent) Albert Mari,so csehszlovák szerelésvezető irányításával végzik a hidrátszűrés dobszűrőinek szerelését a Gyár és Gépszerelő Vállalat ajkai kirendeltségének dolgozói. Balra (Fotó: Sipos Ottó)