Napló, 1971. december (Veszprém, 27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-01 / 283. szám
ARANYLAKODALOM Kedves családi Grsaeparj szmhelye volt az ősi művelődési otthon. Kocsis István és felesége tartották itt házasságkötésük ötvenedik évfordulóját lányaik, vejeik, unokáik és dédunokáik, az ismerősök és az úttörők körében. Az ötvent évvel ezelőtti fogadalom megújítása után beírták nevüket a tanács emlékkönyvébe, majd a pártszervezet és a társadalmi szervek képviselői köszöntötték, illetve adták át ajándékukat az idős házaspárnak. Ugyancsak ajándékkal kedveskedett az ünnepelteknek a Péti Nitrogénművek szakszervezeti bizottsága: Kocsis István 30 évig dolgozott ennél a vállalatnál. . Szűcs Zoltán ősi Tisztelet az idős pedagógusoknak Évek óta eredményesen szervezik Pápán — az idős pedagógusok tisztelete jegyében — a pedagógus művelődési házban a nyugdíjas pedagógusok havonkénti összejövetelét. Legutóbb november 25-én — a kellemetlen télies időjárás ellenére is viszonylag sok nyugdíjas pedagógus jött el a rendezvényre, amelyen a pápai Zalka Máté általános iskola 120 növendéke adott nagysikerű műsort. Zeneszólók, énekszámok, kórusszámok, valamint szavalókórus és tánccsoport tett tanúbizonyságot arról, hogy ebben az iskolában is folytatják azokat a hagyományokat, amelyeket a növendékek kulturális fejlődése elősegítése érdekében annak idején a most már nyugdíjas pedagógusok kezdeményeztek. Az egyórás műsort nagy tetszéssel fogadták a rendezvényen résztvevők. Elismerés volt ez egyúttal a szereplőkének, s a műsor szervezőinek, betanítóinak: Serei Antalné, Serei Antal és dr. Ürmös Lászlóné tanároknak. S. G. Pápa Garázsszövetkezetet alakítottunk Társadalmi fejlődésünkből adódóan egyre növekszik hazáinkban a személygépkocsik száma. Ezzel együtt— természetesen — gondok is jelentkeznek : hogyan, milyen módon óvjuk meg gépjárműveinket az időjárás különböző behatásaitól Köztudott, hogy a téli, csapadékos, változékony időben nagymértékben jelentkezik a korrózió, amely jelentősen csökkenti a gépkocsik élettartamát. A gépjárművek tulajdonosainak, magánautósoknak, megoldást, kell keresni a gépkocsik „védelmére’’ Ez a garázsszövetkezetekben található meg. Ezt felismerve, Veszprémben elsőként alakítjuk meg a garázsszövetkezetet. Célunk, hogy Veszprém városképébe beleülő, korszerű, 93 gépjármű befogadására alkalmas tárolóhelyet építsünk. Mint mondani szokták, „minden kezdet neház”, ez a kezdeti nehézség nálunk is jelentkezett. A MÉSZÖV takarék, és lakásszövetkezeti titkársága, valamint a Veszprém városi tanács építési és tervezési osztálya segítségével túljutottunk a nehézségeken. A beépítési tervek elkészítéséhez a Veszprém megyei Beruházási Irodától kaptunk segítséget. Ma már ott tartunk, hogy mintegy 40 garázs felépítéséhez szükséges anyaggal rendelkezünk, s amenynyiben az időjárás engedi, még az idén fel is használjuk azt. Nagy József a felszabadulás úti I. garázsszövetkezet elnöke Veszprém Fogászati hetek Csetényben Kissé félreeső községben oktatjuk-tanítjuk gyermekeinket, nem is dicsekvésre méltó körülmények, tárgyi feltételek között Némely vonatkozásban azonban városi szintet érünk el, így például a meghirdetett fogászati hetekkel kapcsolatban nemcsak az idén, hanem már a múlt évben is igen eredményesen tevékenykedtünk együtt helybeli fogorvosunkkal. Az idén még tovább léptünk. Dr. Ravasz Péter fáradtságát nem kímérve, hivatalos rendelés után úgynevezett gyermekrendelést vezetett be, amikor tanulóink — összesen 298 gyermek — fogait kezeli. A helyes fogápolásról két ízben tartott filmvetítéssel egybekötött előadást iskolánkban, s úgy érezzük, hogy annak igen jó hatása van. A pedagógiai érzékkel rendelkező, fiatal, agilis fogorvost megszerették tanulóink, a fogászati kezelésekre pontosan és szívesen járnak. Gyermekeink körében végzett munkája igen eredményes az egészséges életmódra nevelésben, s ezzel sokat segít nekünk, pedagógusoknak is. Puskás Tibor igazgató, Cseteny Hidegek a vasúti kocsik Tapolcáról 16 óra 53 perckor Budapest Déli pályaudvarra induló személyvonat utolsó kocsijai napok óta hidegek. Hiába reménykednek az utasok abban, hogy rövid időn belül felmelegszenek a kocsik, a fűtőtestek hidegek maradnak. Nagyon csodálkozunk azon, hogy a tapolcai állomás dolgozói nem veszik észre, hogy milyen állapotban indítják útnak a szerelvényeket? Nem gondolnak arra, hogy a hidegben a fűtetlen kocsi nem szolgálja a kényelmes, kulturált utazást? Biró László Badacsonytomaj Szerkesztői üzenetek Nagy Ferenc Pápa: Ha a bevonult felesége munkaviszonyban áll, vagy termelőszövetkezeti tag, gyermekének a helységben működő bölcsődében, óvodában napközi otthonban történő elhelyezését — kizáró esetektől eltekintve — biztosítani, kell. (3/1959. (1. 6.) Korm. sz. rendelet) Mészáros Ottó Veszprém: A tanulmányi szabadság a dolgodnak az őt megillető rendes (alap- és pót) szabadságon felül jár. Nem adható ki utólag a tanulmányi szabadságnak az a része, amelyet a dolgozó a tanévre vonatkozó vizsgái sikeres letételéhez nem vett igénybe. László Imréné Keszthely: A gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát a nyugellátás megállapításánál szolgálati időnek ismerik el. N. Károlyné Veszprém: Az a dolgozó nő, aki több vállalatnál áll nem teljes munkaidőben munkaviszonyban, gyermekgondozási segélyre akkor jogosult, ha e munkaviszonyaiban eltöltött munkaideje együttesen eléri a munkakörére megállapított teljes munkaidőt és minden munkaviszonyában folyamatos a munkaviszony, vagy a megszakítás 30 napnál nem hosszabb. Ilyen esetben a segélyre való jogosultságot az a vállalat bírálja el, illetve igazolja, amely a dolgozó nő munkakönyvét őrzi. Nagy Lajos Révfülöp: Érdeklődéssel olvastuk sorait, az ala rumakat és a dicséretet köszön Jük. P. L. Devecser: Az alapszabály a határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott dolgozók részére illetményföld juttatására és a tagokat megillető kedvezmények igénybevételére is lehetőséget adhat. Az illetményföld nem lehet nagyobb a tagoknak azonos feltételekkel járó háztáji föld felénél. Horváth János Veszprém: A munkaügyi döntőbizottság a panaszt az előterjesztéstől számított nyolc napon belül köteles elbírálni. (Kr. V. 109. i U) bek.) íieibebik Nem ikérnek felesleges adatot „Barkochbáztam az SZTK- val” címmel a Napló 1971. november 17-i számában megjelent panaszra az alábbiakban reagálunk: A levélíró felvetésének jogosságát elismerjük, és köszönjük. A nyugdíj igények elbírálásához szükségesek olyan kérdéseit, amelyekre egyértelmű igennel, vagy nemmel kell válaszolni. Ezeket — többek között — a „nyilatkozat” elnevezésű nyomtatvány tartalmazza. Tapolcai kirendeltségünk az igénylőtől két ilyen kérdésre kért — azok bekarikázott megjelölésével — pótlólag választ. A jelenleg használatos, de szerintünk is elavult nyomtatvány azonban ezekhez a fő kérdésekhez olyan nyilatkozást is kér, amelyekre egyébként már az előző válaszból logikusan következtetni lehet. Ezek kitöltése tehát valóban szükségtelen. A levél írója erre helyesen hívta fel a figyelmet. Intézkedtem, hogy dolgozóink a jövőben a beérkezett nyilatkozatokon elsősorban tartalmi szempontból vizsgálják meg a válaszokat, és feleslegesen ne zaklassák biztosítottainkat. Makróczy Károlyocs Ir. a Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója Veszprém Megjavították az őrház tetejét A Napló 1971. november 5-i számában megjelent tol 195-ös őrház” című cikkel kapcsolatban az alábbiakat közlöm: A köztudottan nagy szárazság miatt az őrház dolomitkőzetben lévő ásott kútja elapadt A veszprémi pályafenntartási főnökség rendszeresen szállított ivóvizet az őrházhoz. Az őrház tetőhéjazatának megjavítása megtörtént Egyébként az őrház műszaki állapota kielégítő, 10 évvel ezelőtt kapott főjavítást. Az ott lakó Biróné közölte a pályafenntartási főnökséggel, hogy nem kíván elköltözni még akkor sem, ha alkalmasabb helyen juttatnak neki lakást. Dr. Horváth Lajos a MÁV Szombathelyi Vasútigazgatóság vezetőhelyettese légagyaraknak adják el a „selejtes4” szenet Szelepcsik Ferencné Keszthely, József Attila u. 30. szám alatti lakos panaszos levelére — amely a Napló 1971. november 17-i számában jelent meg — az alábbiakat közöljük: Vállalatunk az őszi torlódás és a téli ellátási zavarok elkerülése céljából minden eddiginél erőteljesebben propagálta az idén a tüzelő nyári vásárlását. Ez a propaganda megalapozott volt, mert telepeinken nagy választékú készlet várta a vevőket, s a tavasszal árengedményt is nyújtottunk. A vásárlás elmaradása miatt azonban vállalatunk arra kényszerült, hogy telepein tárolja a szenet, ugyanis a bányászat nem tudja követni a felhasználásban, jelentkező szezonalitást. Fentiek miatt következett be Keszthelyen az, hogy a folyamatosan beérkező és tárolt ajkai szén begyulladt. A megismétlődő öngyulladásnak úgy igyekszünk elejét venni, hogy a szénhalmokat szétterítjük. Természetesen az ilyen szenet nem a lakosság, hanem a téglagyárak részére adjuk el. Jelenleg a telepen szénégés nincs, és az időjárásban bekövetkezett változás miatt, várhatóan nem is lesz öngyulladás. Molnár György a veszprémi TÜZÉP osztályvezetője -TANÁCSOK- Munkaviszonyban álló nyugdíjasok járandóságai Ugyanazok a járandóságok öletik-e meg a munkaviszonyban álló nyugdíjast, mint az azonos munkakörben dolgozó főhivatású dolgozókat? — kérdezte P. Emil várpalotai olvasónk. A munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra (munkaszüneti nap díjazása, szabadság, munkabér stb.), amely az egyéb, vele együtt munkaviszonyban levő és azonos körülmények, munkaidőbeosztás stb. mellett munkát végző (nem nyugdíjas), dolgozókat megilletik. A nyugdíjkorlátozásra való tekintettel havi 500 forint munkabérrel alkalmazott dolgozó munkaidejét a munkabérrel arányosan kell megállapítani. A nyugdíjas munkaideje tehát sem kevesebb, sem több nem lehet annál, mint ami a kifizetett munkabérének megfelel. Ha a 1800 forint munkabérben részesülő nyugdíjast (mint például olvasónkat) olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol az órabér 3 forint, munkaidejét nem lehet 100 óránál sem hosszabb, sem rövidebb időben meghatározni. Ha pedig 590 forint fizetés mellett olyan, munkakörben, foglalkoztatják, amelynek munkabére 1800—0300 forint, munkaidejét , bértől függően 58—45 órában kell megállapítani. A munkaviszonyban álló nyugdíjast a szabadság és az általános rendelkezésekigerintítek meg. Tv munkaviszonyban töltött idő étlapján járó pótszabadság megállapításánál a nyugdíjazást megelőzően munkaviszonyban töltött időket is alapul kell venni. A szabadságidőre járó munkabér azonban beszámít az évi 8 ezer forint megengedett kereset összegébe. A szabadság kiadása A szabadság kiadásának idejét és mértékét a vállalat határozza meg, de ha a dolgozó kéri, egy-egy napot is köteles kiadni a vállalat? — kérdezte Sz. Ferencné Veszprémből. Az Mt. V. 68. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében a szabadság kiadásának időpontját a vállalat határozza meg. Ennek kapcsán a vállalatnak a dolgozók kívánságát lehetőség szerint figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó megjelölheti, mikor szeretné a szabadságát igénybe venni. A szabadság kiadásának időpontját — ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik — legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal kell a dolgozóval közölni. Csak rendkívüli ok miatt, vagy a dolgozóval történt megállapodás alapján változtathatja meg a vállalat a szabadság kiadásának időpontját. A vállalat a szabadságot keltőnél több részletben csak ő dogozo erre vonatkozó kifejezett kérése alapján adhatja ki, azonban ilyen esetben is köteles a dolgozó szabadságából legalább 8 munkanapot egybefüggően kiadni. Olvasónk esetében is érvényes a 6/1987. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet. A szabadság kiadási időpontjának meghatározásánál a dolgozót előzetesen meg kell hallgatni, s a szabadság ütemtervben egy-egy napot is meghatározhat. Az azonban nem lehetséges, hogy az alap és pótszabadságát esetenként, egy-egy napra bontva, a szabadságolási tervtől eltérően vegye igénybe. De rendkívül, esetben — a Vállalattal egyetértésben — a tervtől eltérően is kiadható szabadság. Levél egy édesanyától Lapunk november 16-i számában pár sorban hírül adtuk, a pápai Borbás István ellen lopás és közveszélyes munkakerülés miatt eljárást indított a rendőrség. A hír megjelenése után a nevezett édesanyja megrendítő hangú levelet írt a szerkesztőségünkbe. Bár nem értünk egyet minden megállapításával, így például azzal, hogy a híradással az egész családot „ megbélyegeztük” volna — mégis úgy véljük: nagyon sok igaz, őszinte, mélyen emberi gondolat van e levélben. Bár a végén kifejezetten az áll, hogy ne írjunk többet az ügyről, kérésünkre levélírónk mégis beleegyezett a közlésbe. Úgy véljük, megérdemli, hogy közöljük, hiszen sokak számára, főleg fiatalok számára, de a szülők számára is, tanulságul szolgálhat. Íme a levél, majdnem teljes terjedelmében, kisebb rövidítésekkel:) Tisztelt Szerkesztőség! Borbás Istvánnak az édesanyja vagyok. Önök bizonyára nem is gondoltak arra, hogy azzal a pár sorral az egész megyében megbélyegeztek egy családot. A cikk ugyan a fiamról szól, de az egész családot érinti. De ezzel önök nem törődnek, hisz honnan is tudhatnák, hogy a szülők mindent megtettek, hogy a fiúkból rendes, becsületes embert neveljenek. Sajnos, nem sikerült, minden fáradság íme kárba veszett. Gondolják most ott a szerkesztőségben, mi jogon merek tiltakozni! A magam és a többi szülő nevében, ugyanis, ha egy fiú megtéved, vagy .'■ossz. útra tér, nem lehet más a hibás, csak a szülő. Az újságírók a legnagyobb szorgalommal ostorozzák a szülőket, pedig felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az esetek 10 százalékában a szülők a hibásait. 90 százalékban nem! Hisz lassan nem elhagyott gyermekek lesznek, hanem elhagyott szülők! Élő példa az én esetem, de sajnos sok van ilyen az országban. Kérem, ne haragudjanak enog rám, de egy végtelenül elkeseredett anya írja ezeket a sorokat. Gontoljanak el egy családot, aki szorgalmas, becsületes munkával felnevelt három gyermeket, éjt nappallá téve megteremti a családi otthont, taníttatja a gyermekeit és egy kiválik közülük és csinálhatunk bármit, nem hallgat ránk és a végén kiköt a rendőrségen. Kérdezem, ki a felelős? A szülők? Ítéljék meg önök. Sorozatosan otthagyta a munkahelyeit, felelőtlen, szótfogadni nem akaró ember lett. Mindig szülőbecsülő volt, egyszer sem beszélt csúnyán velünk, de nem is fogadott szót. Ha korholtuk/ hallgatott, de tovább folytatta a rendetlen életmódot. A zenélés az oka mindennek. Egyik munkahelyét azért hagyta ott, mert kétforszakos volt, és nem tudott este zenélni. Nagy nehezen, elhelyeztük, de ott sem maradt sokáig. Már egy hónapja nem dolgozott, mikor rájöttünk, hogy otthagyta a munkahelyét. Elmentem a barátaihoz hogy ők legyenek jó hatással rá és bírják rá, hogy helyezkedjen el, de éppen, hogy csak ki nem nevettek. Elmentem a KISZ bizottsághoz sírva, hogy segítsenek, mert hiába beszélünk neki, nem hallgat ránk. Mai napig sem tudom, beszéltek-e vele, mert a helyzet nem javult., Majd düh teszem, hogy tölve