Napló, 1971. december (Veszprém, 27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-01 / 283. szám

ARANYLAKODALOM Kedves családi Grsaeparj szmhelye volt az ősi műve­lődési otthon. Kocsis István és felesége tartották itt há­zasságkötésük ötvenedik év­fordulóját lányaik, vejeik, unokáik és dédunokáik, az ismerősök és az úttörők kö­rében. Az ötvent évvel ezelőtti fo­gadalom megújítása után be­írták nevüket a tanács em­lékkönyvébe, majd a párt­szervezet és a társadalmi szervek képviselői köszöntöt­ték, illetve adták át ajándé­kukat az idős házaspárnak. Ugyancsak ajándékkal ked­veskedett az ünnepelteknek a Péti Nitrogénművek szak­szervezeti bizottsága: Kocsis István 30 évig dolgozott en­nél a vállalatnál. . Szűcs Zoltán ősi Tisztelet az idős pedagógusoknak Évek óta eredményesen szervezik Pápán — az idős pedagógusok tisztelete jegyé­ben — a pedagógus művelő­dési házban a nyugdíjas pe­dagógusok havonkénti össze­jövetelét. Legutóbb novem­ber 25-én — a kellemetlen télies időjárás ellenére is vi­szonylag sok nyugdíjas peda­gógus jött el a rendezvényre, amelyen a pápai Zalka Máté általános iskola 120 növen­déke adott nagysikerű mű­sort. Zeneszólók, énekszá­mok, kórusszámok, valamint szavalókórus és tánccsoport tett tanúbizonyságot arról, hogy ebben az iskolában is folytatják azokat a hagyo­mányokat, amelyeket a nö­vendékek kulturális fejlődése elősegítése érdekében annak idején a most már nyugdíjas pedagógusok kezdeményez­­tek. Az egyórás műsort nagy tetszéssel fogadták a rendez­vényen résztvevők. Elismerés volt ez egyúttal a szereplőké­nek, s a műsor szervezőinek, betanítóinak: Serei Antalné, Serei Antal és dr. Ürmös Lászlóné tanároknak. S. G. Pápa Garázsszövetkezetet alakítottunk Társadalmi fejlődésünkből adódóan egyre növekszik ha­záinkban a személygépkocsik száma. Ezzel együtt­­— ter­mészetesen — gondok is je­lentkeznek : hogyan, milyen módon óvjuk meg gépjármű­veinket az időjárás különbö­ző behatásaitól Köztudott, hogy a téli, csapadékos, vál­tozékony időben nagymér­tékben jelentkezik a korró­zió, amely jelentősen csök­kenti a gépkocsik élettarta­mát. A gépjárművek tulajdo­nosainak, magánautósoknak, megoldást, kell keresni a gépkocsik „védelmére’’ Ez a garázsszövet­kezetekben ta­lálható meg. Ezt f­eli­smerve, Veszprémben elsőként alakít­­juk meg a garázsszövetkeze­­tet. Célunk, hogy Veszprém városképébe beleülő, korsze­rű, 93 gépjármű befogadásá­ra alkalmas tárolóhelyet építsünk. Mint mondani szokták, „minden kezdet ne­­ház”, ez a kezdeti nehézség nálunk is jelentkezett. A MÉSZÖV takarék, és lakás­szövetkezeti titkársága, vala­mint a Veszprém városi ta­nács építési és tervezési osz­tálya segítségével túljutot­tunk­ a nehézségeken. A be­építési tervek elkészítéséhez a Veszprém megyei Beruhá­zási Irodától kaptunk segítsé­get. Ma már ott tartunk, hogy mintegy 40 garázs fel­építéséhez szükséges anyag­gal rendelkezünk, s am­eny­­nyiben az időjárás engedi, még az idén fel is használjuk azt. Nagy József a felszabadulás úti I. garázsszövetkezet elnöke Veszprém Fogászati hetek Csetényben Kissé félreeső községben oktatjuk-tanítjuk gyer­mekeinket, nem is di­csekvésre méltó körülmé­nyek, tárgyi feltételek kö­zött Némely vonatkozásban azonban városi szintet érünk el, így például a meghirde­tett fogászati hetekkel kap­csolatban nemcsak az idén, hanem már a múlt évben is igen eredményesen tevé­kenykedtünk együtt helybe­li fogorvosunkkal. Az idén még tovább léptünk. Dr. Ra­vasz Péter fáradtságát nem kímérve, hivatalos rendelés után úgynevezett gyermek­rendelést vezetett be, amikor tanulóink — összesen 298 gyermek — fogait kezeli. A helyes fogápolásról két ízben tartott filmvetítéssel egybe­kötött előadást iskolánkban, s úgy érezzük, hogy annak igen jó hatása van. A peda­gógiai érzékkel rendelkező, fiatal, agilis fogorvost meg­szerették tanulóink, a fogá­szati kezelésekre pontosan és szívesen járnak. Gyermeke­ink körében végzett munká­ja igen eredményes az egész­séges életmódra nevelésben, s ezzel sokat segít nekünk, pe­dagógusoknak is. Puskás Tibor igazgató, Cseteny Hidegek a vasúti kocsik Tapolcáról 16 óra 53 perc­kor Budapest Déli pályaud­varra induló személyvonat utolsó kocsijai napok óta hi­degek. Hiába reménykednek az utasok abban, hogy rö­vid időn belül felmelegsze­nek a kocsik, a fűtőtestek hi­degek maradnak. Nagyon csodálkozunk azon, hogy a tapolcai­ állomás dol­gozói nem veszik észre, hogy milyen állapotban indítják útnak a szerelvényeket? Nem gondolnak arra, hogy a hi­degben a fűtetlen kocsi nem szolgálja a kényelmes, kultu­rált utazást? Biró László B­adacsonytoma­j Szerkesztői üzenetek Nagy Ferenc Pápa: Ha a be­vonult felesége munkaviszony­ban áll, vagy termelőszövetkeze­ti tag, gyermekének a helység­ben működő bölcsődében, óvo­dában napközi otthonban törté­nő elhelyezését — kizáró esetek­től eltekintve — biztosítani, kell. (3/1­959. (1. 6.) Korm. sz. rendelet) Mészáros Ottó Veszprém: A tanulmányi szabadság a dolgo­dnak az őt megillető rendes (alap- és pót) szabadságon felül jár. Nem adható ki utólag a ta­nulmányi szabadságnak az a ré­sze, amelyet a dolgozó a tan­évre vonatkozó vizsgái sikeres letételéhez nem vett igénybe. László Imréné Keszthely: A gyermekgond­ozási segély folyó­sításának időtartamát a nyug­ellátás megállapításánál szolgá­lati időnek ismerik el. N. Károlyné Veszprém: Az a dolgozó nő, aki több vállalatnál áll nem teljes munkaidőben mun­kaviszonyban, gyermekgondo­zási segélyre akkor jogosult, ha e munkavisz­­onyaiban eltöltött munkaideje együttesen eléri a munkakörére megállapított tel­jes munkaidőt és minden mun­kaviszonyában folyamatos a munkaviszony, vagy a megsza­kítás 30 napnál nem hosszabb. Ilyen esetben a segélyre való jogosultságot az a vállalat bí­rálja el, illetve igazolja, amely a dolgozó nő munkakönyvét őrzi. Nagy Lajos Révfülöp: Érdek­lődéssel olvastuk sorait, az ala rum­akat és a dicséretet köszön­ Jük. P. L.­­ De­vecser: Az alapsza­bály a határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott dolgozók részére illetményföld juttatására és a tagokat megil­lető kedvezmények igénybevéte­­lére is lehetőséget adhat. Az il­letményföld nem lehet nagyobb a tagoknak azonos feltételekkel járó háztáji föld felénél. Horváth János Veszprém: A munkaügyi döntőbizottság a pa­naszt az előterjesztéstől számí­tott nyolc napon belül köteles elbírálni. (Kr. V. 109. i U) bek.) íieibebik Nem ik­érnek felesleges adatot „Barkochbáztam az SZTK- val” címmel a Napló 1971. november 17-i számában megjelent panaszra az aláb­biakban reagálunk: A levélíró felvetésének jo­gosságát elismerjük, és kö­szönjük. A nyugdíj igények elbírálásához szükségesek olyan kérdéseit, amelyekre egyértelmű igennel, vagy nemmel kell válaszolni. Eze­ket — többek között — a „nyilatkozat” elnevezésű nyomtatvány tartalmazza. Tapolcai kirendeltségünk az igénylőtől két ilyen kérdésre kért — azok bekarikázott megjelölésével — pótlólag választ. A jelenleg haszná­latos, de szerintünk is el­avult nyomtatvány azonban ezekhez a fő­ kérdésekhez olyan nyilatkozást is kér, amelyekre egyébként már az előző válaszból logikusan kö­vetkeztetni lehet. Ezek ki­töltése tehát valóban szük­ségtelen. A levél írója erre helyesen hívta fel a figyel­met. Intézkedtem, hogy dolgo­zóink a jövőben a beérkezett nyilatkozatokon elsősorban tartalmi szempontból vizs­gálják meg a válaszokat, és feleslegesen ne zaklassák biz­tosíto­ttainkat. Makróczy Károl­yoc­s Ir. a Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója Veszprém Megjavították az őrház tetejét A Napló 1971. november 5-i számában megjelent tol 195-ös őrház” című cikkel kapcsolatban az alábbiakat közlöm: A köztudottan nagy szá­razság miatt az őrház dolo­mitkőzetben lévő ásott kút­ja elapadt A veszprémi pá­lyafenntartási főnökség rendszeresen szállított ivóvi­zet az őrházhoz. Az őrház tetőhéjazatának megjavítása megtörtént Egyébként az őrház műszaki állapota kielégítő, 10 évvel ezelőtt kapott főjavítást. Az ott lakó Biróné közölte a pá­lyafenntartási főnökséggel, hogy nem kíván elköltözni még akkor sem, ha alkalma­sabb helyen juttatnak neki lakást. Dr. Horváth Lajos a MÁV Szombathelyi Vasút­­igazgatóság vezetőhelyettese lég­agyaraknak adják el a „selejtes4” szenet Szelepcsik Ferencné Keszt­hely, József Attila u. 30. szám alatti lakos panaszos levelére — amely a Napló 1971. november 17-i számá­ban jelent meg — az alábbi­akat közöljük: Vállalatunk az őszi torló­dás és a téli ellátási zava­rok elkerülése céljából m­­in­­den eddiginél erőteljesebben propagálta az idén a tüzelő nyári vásárlását. Ez a pro­paganda megalapozott volt, mert telepeinken nagy vá­lasztékú készlet várta a ve­vőket, s a tavasszal árenged­ményt is nyújtottunk. A vá­sárlás elmaradása miatt azonban vállalatunk arra kényszerült, hogy telepein tárolja a szenet, ugyanis a bányászat nem tudja követ­ni a felhasználásban, jelent­kező szezonalitást. Fentiek miatt következett be Keszthelyen az, hogy a folyamatosan beérkező és tárolt ajkai szén begyulladt. A megismétlődő öngyulla­dásnak úgy igyekszünk ele­jét venni, hogy a szén­hal­­mokat szétterítjük. Termé­szetesen az ilyen szenet nem a lakosság, hanem a tégla­gyárak részére adjuk el. Jelenleg a telepen szénégés nincs, és az időjárásban be­következett változás miatt, várhatóan nem is lesz ön­gyulladás. Molnár György a veszprémi TÜZÉP osztály­­vezetője -TANÁCSOK- Munkaviszonyban álló nyugdíjasok járandóságai Ugyanazok a járandóságok öletik-e meg a munkavi­szonyban álló nyugdíjast, mint az azonos munkakör­ben dolgozó főhivatású dol­gozókat? — kérdezte P. Emil várpalotai olvasónk. A munkaviszonyban álló nyug­díjas jogosult mindazokra a já­randóságokra (munkaszüneti nap díjazása, szabadság, mun­kabér stb.), amely az egyéb, ve­le együtt munkaviszonyban levő és azonos körülmények, mun­­kaidőbeosztás stb. mellett mun­kát végző (nem nyugdíjas), dol­gozókat megilletik. A nyugdíjkorlátozásra való te­kintettel havi 500 forint munka­bérrel alkalmazott dolgozó mun­kaidejét a munkabérrel arányo­san kell megállapítani. A nyug­díjas munkaideje tehát sem ke­vesebb, sem több nem lehet an­nál, mint ami a kifizetett mun­kabérének megfelel. Ha a 1­800 forint munkabérben részesülő nyugdíjast (mint például olva­sónkat) olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol az órabér 3 forint, munkaidejét nem lehet 100 óránál sem hosszabb, sem rövidebb időben meghatározni. Ha pedig 590 forint fizetés mel­lett olyan, munkakörben, foglal­koztatják, amelynek munkabére 1800—0300 forint, munkaidejét ,­ bértől függően 58—45 órában kell megállapítani. A munkaviszonyban álló nyug­­díjast a szabadság és az általá­nos­ rendelkezések­igerint­ítek­ meg. Tv munkaviszonyban töl­tött idő étlapján járó pótszabad­ság megállapításánál a nyugdí­jazást megelőzően munkavi­szonyban töltött időket is alapul kell venni. A szabadságidőre já­ró munkabér azonban beszámít az évi 8 ezer forint megengedett kereset összegébe. A szabadság kiadása A szabadság kiadásának idejét és mértékét a vállalat határozza meg, de ha a dol­gozó kéri, egy-egy napot is köteles kiadni a vállalat? — kérdezte Sz. Ferencné Veszp­rémből. Az Mt. V. 68. § (3) bekezdésé­ben foglaltak értelmében a sza­badság kiadásának időpontját a vállalat határozza meg. Ennek kapcsán a vállalatnak a dolgo­zók kívánságát lehetőség sze­rint figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó meg­jelölheti, mikor szeretné a sza­badságát igénybe venni. A szabadság kiadásának idő­pontját — ha a kollektív szer­ződés másként nem rendelkezik — legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal kell a dolgozóval kö­zölni. Csak rendkívüli ok miatt, vagy a dolgozóval történt meg­állapodás alapján változtathatja meg a vállalat a szabadság ki­adásának időpontját. A vállalat a szabadságot kel­tőnél több részletben csak ő dogoz­o erre vonatkozó kifeje­zett kérése alapján adhatja ki, azonban ilyen esetben is köte­les a dolgozó szabadságából legalább 8 munkanapot egybe­függően kiadni. Olvasónk esetében is érvényes a 6/1987. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet. A szabadság kiadási­ időpontjának meghatározásánál a dolgozót előzetesen meg kell hallgatni, s a szabadság ütem­tervben egy-egy napot is meg­határozhat. Az azonban nem le­hetséges, hogy az alap és pót­­szabadságát esetenként, egy-egy napra bontva, a szabadságolási tervtől eltérően vegye igénybe. De rendkívül­, esetben — a Vál­lalattal egyetértésben — a terv­től eltérően is kiadható szabad­ság. Levél egy édesanyától­ ­Lapunk november 16-i számá­ban pár sorban hírül adtuk, a pá­pai Borbás István ellen lopás és közveszélyes munkakerülés miatt eljárást indított a rendőrség. A hír megjelenése után a nevezett édesanyja megrendítő hangú le­velet írt a szerkesztőségünkbe. Bár nem értünk egyet minden megállapításával, így például az­zal, hogy a híradással az egész családot „ megbélyegeztük” volna — mégis úgy véljük: nagyon sok igaz, őszinte, mélyen emberi gon­dolat van e levélben. Bár a vé­gén kifejezetten az áll, hogy ne írjunk többet az ügyről, kérésünk­re levélírónk mégis beleegyezett a közlésbe. Úgy véljük, megér­demli, hogy közöljük, hiszen so­kak számára, főleg fiatalok szá­mára, de a szülők számára is, ta­nulságul szolgálhat. Íme a levél, majdnem teljes terjedelmében, ki­sebb rövidítésekkel:) Tisztelt Szerkesztőség! Borbás Istvánnak az édesanyja va­gyok. Önök bizonyára nem is gondol­ta­k arra, hogy azzal a pár sorral az egész megyében megbélyegez­tek­ egy családot. A cikk ugyan a fiamról szól, de az egész családot érinti. De ezzel önök nem törődnek, hisz honnan is tudhatnák, hogy a szülők mindent megtettek, hogy a fiúkból rendes, be­csületes embert neveljenek. Sajnos, nem sikerült, minden fáradság íme kárba veszett. Gondolják most ott a szerkesztő­ségben, mi jogon merek tiltakozni! A magam és a többi szülő nevében, ugyanis, ha egy fiú megtéved, vagy .'■ossz. útra tér, nem leh­et más a hibás, csak a szülő. Az újságírók a legna­gyobb szorgalommal ostorozzák a szü­­lőket, pedig felelősségem teljes tuda­tában kijelentem, hogy az esetek 10 százalékában a szülők a hibásait. 90 százalékban nem! Hisz lassan nem el­hagyott gyermekek lesznek, hanem el­hagyott szülők! Élő példa az én ese­tem, de sajnos sok van ilyen az or­szágban. Kérem, ne haragudjanak enog rám, de egy végtelenül elkesere­dett anya írja ezeket a sorokat. Gon­­­toljanak el egy családot, aki szorgal­mas, becsületes munkával felnevelt három gyermeket, éjt nappallá téve megteremti a családi otthont, tanít­tatja a gyermekeit és egy kiválik kö­zülük és csinál­h­atunk bármit, nem hallgat ránk és a végén kiköt a rend­őrségen. Kérdezem, ki a felelős? A szülők? Ítéljék meg önök. Sorozatosan otthagyta a munkahe­lyeit, felelőtlen, szótfogadni nem aka­ró ember lett. Mindig szülőbecsülő volt, egyszer sem beszélt csúnyán ve­lünk, de nem is fogadott szót. Ha kor­holtuk/ hallgatott, de tovább folytat­ta a rendetlen életmódot. A zenélés az oka mindennek. Egyik munkahe­lyét azért hagyta ott, mert kétforsza­­kos volt, és nem tudott este zenélni. Nagy nehezen, elhelyeztük, de ott sem maradt sokáig. Már egy hónapja nem dolgozott, mikor­ rájöttünk, hogy ott­hagyta a munkahelyét. Elmentem a barátaihoz hogy ők legyenek jó ha­tással rá és bírják rá, hogy helyez­kedjen el, de éppen, hogy csak ki nem nevettek. Elmentem a KISZ bizott­sághoz sírva, hogy segítsenek, mert hiába beszélünk neki, nem hallgat ránk. Mai napig sem tudom, beszél­tek-e vele, mert a helyzet nem ja­vult., Majd düh teszem, hogy tölve­

Next