Napló, 1972. február (Veszprém, 28. évfolyam, 27-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

=====3 * aki* A fagy.Ba*si»i­áiiával az élem Két további állam ismerte el a Bangla­desh Népi Köztársaságot Napi külpolitikai kommentárunk MUDZSIBUR RAHMAN SEJK kormánya roppant nehézségekkel találta magát szemben a hatalomraj utas pillanatában. Tízmillió külföldre menekült, húszmillió bel­ső menekült, hárommillió legyilkolt bengál, elpusztított lakóházak, tönkrement közlekedés —, hogy csak a legsú­lyosabb bajokat említsük. Egy fillér nélkül kezdték el az immár független, felszabadult Bangla­desh újjáépítését- Elsősorban India és a Szovjetunió küldött gyorssegélyt a fiatal államnak — részben pénzben, részben terményben. Szakértők véleménye szerint mintegy 2 milliárd dollárra lenne szükség az elpusztított ország újjáépítéséhez. Ekkora összeget természetesen külföldi segély- és kölcsön­tőkéből nem lehet biztosítani. Rahman sejk kormánya ezért a belső erőforrások maximális mozgósítására kényszerül. A Bangla­desh Népi Köztársaság helyzetét jelentős mértékben megerősíti, hogy India és Bhután példáját kö­vetve a külföldi országok egymás után ismerik el és léte­sítenek diplomáciai kapcsolatot a fiatal állammal. Az euró­pai szocialista országok között, hazánk és a Szovjetunió is nagykövetet cserél Bangla­desh-el, ugyanakkor Anglia és a Német Szövetségi Köztársaság is bejelentette a diplo­máciai elismerést (Bonn lépése annál is inkább figyelemre méltó, mert a Német Demokratikus Köztársaság az elsők között ismerte el független államnak Bangla­desh-t.) A nagyhatalmak közül — jól értesült körök szerint — Japán is az elismerés mellett döntött. Állítólag ezt a lépést hiva­talosan a jövő héten jelentik be Tokióban. Sajnos Rahman sejknek a diplomáciai és újjáépítési sikerek mellett súlyos belső problémákkal kell szembe­néznie. Az úgynevezett „bihari mohamedánok” fegyverrel szálltak szembe a kormány konszolidációs lépéseivel. Ez a kisebbség együttműködött Jahja Khan tömeggyilkos nyu­gat-pakisztáni hadseregével Rahmanék a törvényes álla­mi élet megszervezését a fegyverek kötelező beszolgáltatá­sával kezdték. Erre a Jahja Khan volt bihari milicistái nem voltak hajlandók, fellázadtak. Rahman a főváros közelében levő veszélyeztetett körzetben rendkívüli álla­potot és kijárási tilalmat rendelt el. Nehéz a gyűlölet fel­szításával megosztott országot rendbeszedni és kormá­nyozni. Rahman sejk és pártja az Awami Liga az 1970-es de­cemberi választások tanúsága szerint az abszolút többség bizalmát élvezi. Ez az alapja és egyben biztosítéka annak hogy a halálból visszajött, óriási tekintélynek örvendő Mudzsibur Rahman — híveivel együtt — végülis úrrá lesz az ellentéteken és megvalósítja az ország békés konszoli­dációját, és gazdasági felvirágzását. (H. Gy.) csolatban vannak a rakétael­­hárító védelmi rendszerek korlátozásáról szóló szerző­déssel, továbbá egy olyan ideiglenes megállapodással, amely a stratégiai támadó fegyverzetek korlátozására teendő intézkedéseket tartal­mazza. A tárgyalások során több kérdésben haladást ér­tek el. A küldöttségek kifeje­zik eltökéltségüket, hogy to­vábbra is folytatják egy megállapodás elérésére irá­nyuló erőfeszítéseiket A szovjet és az amerikai küldöttség tárgyalásai már­cius 28-án Helsinkiben foly­tatódnak­­­, jelenti be a közlemény. Anglia és NSZK is elismeri a Bangla Desh-t Nagy-Britannnia péntek­en­deferenc, hogy elismeri a Bamgla Desh Népi Köztársa­ságot is­, közölték Landou­­ban. Pénteken veszi fel a diplo­máciai kapcsolatokat a szu­verén kelet-bengallai állam­mal a Német Szövetségi Köz­társaság is. Karil Moersch, nyugatnémet külügyi állam­titkár csütörtöki tv-n­yilatko­­zatában jelezte, hogy hazájá­val egyidejűleg Nagy-Britan­­nia és az északi állam­aik (Norvégia, Svédország és Finnország) is hivatalosan elismerik Bangla­desht. Megfogalmazása szerint a Banelux-államok „hamaro­san” követik a lépést, de Olaszország és Franciaország „egyelőre még vár vele”. Diplomáciai megfigyelők szerint e két ország valószí­nűleg tekintettel van az arab államokra, Franciaország pe­dig Pekingre is. Újabb tömegsírokra buk­kantak a Bangla­desh Népe Köztársaság­ban­­, közölte pénteken a PTI indiai hír­­ügynökség. A Daecától mint­egy 200 kilométerrel észak­nyugatra lévő Rajshahi egye­temi város térségében feltárt további három tömegsírban mintegy 1500 oszlásnak in­dult holttestet találta­k.. Az indiai—pakisztáni há­ború befejezése óta már or­szágszerte több tömegsírt tár­tak fel. Véget ért a SALT tárg­yalások 6. fordulója Pénteken a dél­el­őtti órák­ban az Egyesült Állam­ok bé­csi nagykövetségének épüle­tében véget ért a SALT-tár­­gyalások 6. fordulója. A tár­gyalásokon részt vevő szov­jet és amerikai küldöttség záróülése 65 percig tartott,­­ ennek befejeztével a dele­­gációkat búcsúlátogatáson fö­ladta Franz Jonas köztársa­sági elnök. Moszkvában közleményt adtak ki a szovjet n amgrijfgi SALT-tárgyalások, novem­ber 15-től február 4-ig tartó bécsi szakaszáról. A közle­mény tudtát adja: a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között 1971. május 20-án létrejött megegyezés értel­mében a két küldöttség foly­tatta azoknak a kérdéseknek­­ a vizsgálatát, amelyek kap - Thor Heyerdahl, a világhírű norvég tudós és utazó né­hány napig hazánkban tartózkodik. Papiruszhajó­ján, a Ra Il-on ő hajózta át az Atlanti-óceánt. Képünkön: vi­lághírű vendégünk Ibalról­ nyilatkozik az újságíróknak ** Szeg» Szadat elutazott Moszkvából Anvar Szadat, az Egyip­tomi Arab Köztársaság el­nöke, az Arab Szocialista Unió vezetője pénteken a ko­ra délutáni óráikban eluta­zott a Szovjetunióból. A vnukovói repülőtéren a magas vendéget Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi­gin, Andrej Kirilenko, Bo­risz Ponomarjov és más szov­jet hivatalos személyiségek búcsúztatták. Az egyiptomi­ elnök Moszk­vában tett kétnapos nem hi­vatalos bánáti látogatása so­rán a két ország kapcsolatai­ról és a közel-keleti­ helyzet­tel összefüggő problémákról több megbeszélést folytatott a szovjet vezetőkkel. A kon­zultációkra az 1971 májusá­ban létrejött szovjet egyip­tomi barátsági és együttmű­ködési szerződés alapján ke­rült sor. Péntek délutánig a látoga­tásról hivatalos közleményt nem adn­ak ki, de a pén­teki szovjet sejtóbe számolók utal­nak arra, hogy a szovjet­­egyiptomi eszmecserékért ez­úttal is a barátság és egyet­értés jellemezte. Nagygyűlés Hanoiban (Folytatás az első oldalról) tárgyalások, majd a főváros lakossága képviselőinek rész­vételével megtartott nagy­gyűlésen vett részt a kül­döttség. Az ünnnepd ügygyűlés el­nökségében a két delegáció tagjain kívül helyet foglal­ta­k a főváros társadalmának neves képviselői. A két nem­zeti himnusz elhangzása után Pham Van Dong miniszter­­ellnö­k mondott beszédet, majd az elnökdő Nguyen Duy Thiach Fod­k Jenő elv­­tárgyait kérte fel beszédéne­k elmondására. Miután Focik Jenő befe­jezte beszédét, percekig zú­gott a taps és az éljenzés. A magyar mini­szterelnök jel­képes ajándékként nemzeti színű selyem zászlót adott át ezzel a felirattal: Forró üd­vözlet a szzocializmust építő magyar néptől a hős vietna­mi népnek. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért vég­et Este Foc­k Jenő elvtárs és a küldöttség meglátogatta a magyar nagykövetséget, ahol szívélyes beszélgetést folyta­tott a magyar kolónia tagjai­val. Ismét bombázták a VDK-t Amerikai Phantom repülő­gépek pénteken ismét bom­bázták a VDK területét. A syigoni közlemény nem em­líti a légicsapás közelebbi helyét, csupán annyit mond, hogy a keletkezett sűrű füst miatt nem lehetett megítélni a bombázá­s eredményét Ez volt idén a 35. amerikai légitámadás a VDK ellen. Napról-napra egyre heve­sebben folyik a harci tevé­kenység Dél-Vietnam legdé­libb vidékén, a Mekong del­tájában. A deltavidék erdei­ben és mocsaraiban csütör­tököm délután három helyen is megütköztek a népi erők a saigeni baareasim­ csapa­taival. . tatai » Menase 1 Meg­fel­eni­k a Béke és Szocializmus legújabb száma A folyóiratban két je­lentős cikksorozat lá­tott napvilágot. Az első A nemzetközi kapcso­latok, és a forradalmi folya­mat címet viseli. Hermann Axin a NSZEP politikai bi­zottságának tagja A nem­zetközi kapcsolatok új típu­sa című cikkében a szocia­lista országok viszonyának elvi kérdéseivel foglalkozik, különös tekintettel a fejlett szocializmus építésének sza­kaszára és az integráció fo­kozatos megvalósulására. Francois Billoux az FKP politikai bizottságának tag­ja a szocialista országok— kapitalista országok reláció­jában vizsgálja a külpoli­tika és az ideológia kapcso­latát A békés egymás mel­lett élés és az ideológiai harc című írásában. Hang­súlyozza, hogy az elvi ala­pokon nyugvó együttműkö­dés nem ideológiai kompro­misszum, és a békepolitiká­nak sem lehet akadálya. Erwin Scharf Ausztria Kommunista Pártja politi­kai bizottságának tagja A szocializmus hatása a nem­zetközi kapcsolatokra című cikkében elemzi a szocialis­ta külpolitika kettős funk­cióját: a forradalmi vívmá­nyok védelmét és a szoli­daritást a nemzeti és társa­dalmi felszabadulásért küz­dő népekkel. A második cikkcsoport kontinentális relációkban vizsgálja a nemzetközi hely­zet várható alakulását -Ville Pessi a Finn Kommu­nista Párt politikai bizott­ságának tagja Európa nagy események küszöbén című cikke az európai kollektív biztonsági rendszer megte­remtéséért folyó küzdelem eredményeit mérlegeli. Dr. Wicremasinghe, a Ceyloni Kommunista Párt elnöke interjú kenetében boncolgatja A kollektív biz­tonság problémáit Ázsiában. Kiemeli a biztonság előfel­tételei közül a legfontosabb­­akat, és rámutat Ázsia helyzetének összefüggésére Európával és Afrikával. Az afrikai kontinenssel foglal­kozó cikk két ellentétes ten­dencia meglétét világítja meg: az egységtörekvéseket, és a differenciálódást, a sze­paratista jelenségeket A nemzetközi kapcsolatok új vonásai Latin- Amerikában vita keretében került fel­dolgozásra, amelyen Argen­tína, Brazília, Chile, Ko­lumbia, Panama és Para­­guay testvérpártjainak kép­viselői fejtették ki állás­pontjukat­ a téma nagy gya­korlati jelentőségéről. Eh­nud Jespersen, a Dán Kommunista Párt el­nökének A kommu­nista pártok ideológiai együttműködése című írása a közös, internacionalista munka fontosságát tárgyal­ja az új problémák elmé­leti kidolgozásában. A világ figyelme Chile fe­­­lé fordul Orlando Miller a Kommunista Párt politikai bizottságának tagja .A harc fél évszázada című írása nyomon követi a chilei munkásmozgalomnak — mely a párt bölcsője volt — 140 éves történetét, a kom­munista párt 50 éves har­cát A folyóirat Kerekasztal rovata ezúttal az Új moz­zanatok a tőkésországok júsági mozgalmában ttrhű.. ., vitáról tudósít, amelyen 30 párt és ifjúsági szervezet képviselői vettek részt. Részletes és sokoldalú át­tekintést nyújt a folyóirat a Sztrájkharcok 1971 nyarán és őszén című összeállítása Sztrájk és kormányválság Itáliában O'Holrorbyt'n­­ak már hetek óta nincs kormánya. Cola... A meghi­nt miniszterelnök kedden este jelen­tette be, hogy sikertelenül végződtek kormányalakítási tárgyalásai. A ke­reszténydemokrata­­Colombo a pai­ ismert négy­párti középba­l koalíciót próbálta m­eg feltámasztani, amelynek saját pártja, valamint az Olasz Szocia­lista Párt a vezető ereje. A szövet­ség két kisébte pártjával — a repub­likánusokkal és a szociáldemokraták­kal együtt — igaz évek óta időszakon­kénti kiújuló kormányválsággal — sikerült vezetni a politikailag talán Európa legkevésbé stabil országát, gát, határtalan lépéseket is tettek az ország népe számára égetően szüksé­ges társadalmi reformok megvalósí­tása felé. Ezek közül legszemlélete­sebb a válásról hozott törvény tava­lyi parlamenti megszavazása. A decemberi maratoni elnökválasz­táson a törvényhozásban végső soron a baloldal, a reformok hívei, valamint a jobboldal, az újítás ellenzői, közötti összeütközés volt. Sajnos a jobboldali kereszténydemokrata Fanfani­ és a baloldal közös jelöltje De Martino kö­zött erőegyensúly jött létre. A jobboldal ügyesebb takti­­kával, arra tudta kényszeríteni, a ke­­resztény­demokrata párt balszárnyát amely­et Mero külügyminiszter ne­ve fémjelez hogy a neofasiszták­kal együtt szavazzon Giovanni Leo­néra, így lett egy harmadik személy az olasz köztársaság elnöke. (Az el­nökjelöltek névsorában egyáltalán nem szerepelt az esélyesek között.) Megfigyelők véleménye szerint a bal­oldal taktikailag ott követte el a hi­bát, hogy túl sokáig erőltették De Martino jelölését, és későn dobták be a szociáldemokrata Nennit, akire Mo­­ro és hívei talán a pártszakadás ve­szélyeztetése nélkül is szavazhattak volna. A konzervatív beállítottságú új olasz köztársasági elnök, a keresz­ténydemokrata centrumhoz tartozó Giovanni Leone jelenleg ország jovannai mafaazetőind­ éé*&w& * kormányalakítás lehetőségeiről. A jobboldali kereszténydemokraták nem csinálnak titkot abból, hogy a nagyon erős Olasz Kommunista Párttal egy­re szorosabb szövetségre lépő szocia­listákat kívül szeretnék látni a kor­mánykoalíción. Tehát balközép helyett jobbközép összetételű minisztertanács létrejöttén munkálkodnak Ezvel magyarázható, hogy Colombónak Mens sikerült újra négy­­párti kabinetet létrehoznia. A keresz­ténydemokraták ügyesen arra hivat­koztak, hogy a megegyezés érdekében pártjuk nem vállalhatta a házasság felbontásának gondolatát. A kiadott dokumentum szerint a párt nem te­heti magáévá a válás gondolatát, amelyet kezdettől fogva ellenzett, mint a „kereszténydemokrácia szelle­métől idegen eszmét”. A kormányválság Olaszországban — amint az MTI római tudósítója meg­állapítja — könnyen az új általános választások kiírásához vezethet. Sőt, az olasz kommunisták már csak ebben látják a megoldás lehetőségét. A jobboldali szociáldemokraták a politikai káoszért, a gazdasági pangás­ért a tömeges sztrájkokat okolják, és az „erős kéz” politikájának egye­düli üdvözítő voltát hirdetik. A par­lamentáris demokrácia helyett az elnöki diktatúrát, vagy ahhoz hasonló valamit képzelnek el, a baloldali pár­tok, szakszervezetek és tömegek kor­látozására, így a nagytőke zavartala­nul kizsákmányolhatná az olasz pro­letariátust, hiszen a politikai, gazda­sági érdekeiket védő szervezetek ..kor­­dába lennének szorítva”. (Ebben a koncepcióban az az aggosztó, hogy a nagytőke 1922-ben már egyszer ha­sonló megfontolás alánján juttatta ha­talomra Mussolinit feketeinges fasisz­tái élén. Közismerten Leone elnök is vonzódik a tekintélyuralmi, a diktató­rikus hatalmi rendszer eszményéhez.) Az Olasz Kommunista Párt reáli­san felmérte a jobbratolódás veszé­lyét, és minde« erejével a baloldali egység szélesítésére törekszik. Már az «akarstik­aisra» a kommunisták, a szocialisták, a prole­­tár egységpártiak és a független bal­oldaliak közös fellépését. Az 1972-es év első nagy baloldali sikere, hogy komoly tárgyalások kezdődtek a há­rom legnagyobb munkásszövetség kö­zött. Közös sajtóértekezleten jelentet­ték be, hogy ez év szeptemberében mindhárom szövetség megtartja a fel­­oszlató kongresszust. Majd öt hónap­pal később megrendezik a közös, egy­séges szakszervezeti szövetség alakuló kongresszusát. Egyáltalán nem csinál­nak titkot abból, hogy a szakszerve­zeti egység célja elsősorban politikai a demokrácia, a demokratikus intéz­mények, az alkotmány védelme , jobboldali törekvésekkel szemben C*ntort5l<or>w olasz tf»ir*s dolgozói 24 órás általános sztrájkba léptek tiltakozásul a munkáselbocsá­tások, egyes üzemek bezárása, vala­mint a munkanélküliség ellen Hírügy­nökségi jelentések szerint a sztrájkot mindhárom nagy olasz szakszervezeti szövetség teljes támogatásáról biztosí­totta. Ez a demonstráció a baloldal fi­gyelmeztetése: a jobboldalnak figyel­­embe kell venni a nagyszerűen szer­vezett munkás és alkalmazott töme­gek véleményét. A harc hosszúnak és keménynek ígérkezik. Az olasz kommunisták tud­­ják és magabiztosan hirdetik, hogy alapvető közigazgatási, adópolitikai, egyetemi, egészségügyi és foglalkozta­tottsági reformok nélkül — a váláson kívül — nem lehet hosszú távú sta­bilizációt elérni az országban A Ferrarni-Fanfani-féle jobboldali kereszténydemokraták — ebben a kérdésben közös platformra jutva az Almirante vezette neofa­sisztákkal — minden gazdasági és egyéb problémát a kommunisták és a sztrájkokat szervező szakszervezetek nyakába igyekeznek varrni. Mivel a római sztrájk idején nincs kormánya Olaszországnak — a köve­teléseknek fontos napi politikai je­lentősége is van. Bár Colombo visz­­­szaadta Leone elnöknek kormányala­kítási megbízatását, azért a balközép koalíciónak — a sztrájkoló tömegek támogatásával — még jelentős esé­lyei vannak a kormányzáshoz. Hotwátli*' Gyónan

Next