Napló, 1972. április (Veszprém, 28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

/­i/üg­y prolet­arjai egyesüljetek.! NAPLÓ Szombat, 1972. április 1. Ára: 1 forint XXVIII. évfolyam — 78. szám Befejezte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek második országos kongresszusa A Parlamentben pénteken megkezdődött a mezőgazda­­sági szövetkezetek második országos kongresszusának záró ülése. Győri Sándor, az abonyi Ságvári Tsz elnöke nyitotta meg a kongresszus pénteki ülését. A munkaér­tekezlet záró napján megje­lent a tanácskozáson Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, a kormány több tagja, valamint a hazai, gazdasági, politikai és társadalmi élet sok kiválósága. A tegnapi ülésen is több küldött szólalt fel, majd Sza­bó István, a TOT elnöke vá­laszolt a felszólalásokra. A kongresszuson elnöklő Győri Sándor ezután felkér­te Fierpasz Károlyt, a jelölő­­bizottság elnökét, az agárdi Gárdonyi Géza Tsz elnökét, hogy ismertesse annak a 23 jelöltnek a névsorát, akikkel 125-re egészül ki a Termelő­szövetkezetek Tanácsa. A bi­zottság javaslatát a kong­resszus elfogadta, a jelöltek nevét felvették a szavazóla­pokra. Ezután Pesli István, a szavazatszedő bizottság elnö­ke, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke ismertet­te a szavazás rendjét, majd a kongresszuson résztvevők a Parlamentben kijelölt sza­vazóhelyiségekben titkosan választották meg a jelölte­ket. A szavazás eredményét ez­után a szavazatszedő bizott­ság elnöke ismertette, majd az újonnan megválasztott Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa visszavonult, megtartotta első ülését és megválasztotta testületi szer­veit és tisztségviselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnö­ke: Szabó István; elnökhe­lyettesek: Moharos József, dr. Nyíri Béla és dr. Simka István. A TOT elnökségének 11 tagja van. A TOT állandó bizottságai: az ellenőrző-, a nő-, a közgazdasági-, a fej­lesztési, valamint a társadal­mi és önkormányzati bizott­ság. A termelőszövetkezetek 2. országos kongresszusa Szabó Istvánnak, a TOT elnökének zárszavával ért véget. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott Hozzájárult ahhoz, hog az 1971-ben egyetemet vég­zettek közül a következőket kitüntetéses doktorrá avas­sák: Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen: Koremchy Éva magyar—latin nyelv- és irod­alom.csakos középiskolai tanár, Mátai Mária magyar­orosz nyelv-, és irodalom­szakos középiskolai tanár, Sólyom Jenő fizikus, Szűcs Judit (Rényi­­ Istvánná) fizi­kus. A Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen: Dévai György biológia-földrajz sza­kos középiskolai tanár, Kiss Sándor francia-latin szakos középiskolai tanár. A Semmelweis Orvostudo­mány Egyetemen: Mészáros Ildikó orvos, Széchenyi Béla fogorvos. . A Debreceni Orvostudo­mány Egyetemen: Szeveré­nyi Miklós orvos. Az Elnöki Tanács továbbá egyéb ügyeket tárgyalt. Ünnneplés és kitüntetések a megyei tanácson Tegnap délelőtt ünnepsé­get rendeztek a Veszprém megyei tanácson, hazánk fel­­szabadulásának 27. évfordu­lója alkalmából. Az ünnep­­­­ségen megjelent: Pap János,­­ az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, dr. Radnóti István, a me­­­gyei tanács elnöke, dr. Dit­­rói József és István János a megyei tanács elnökhelyette­sei, dr. Hardy Zoltán, a me­gyei tanács vb titkára. Az ünnepségen dr. Ditrói József méltatta április 4. jelentőségét, majd dr. Rad­nóti István kitüntetéseket nyújtott át. A Munkaérdem­rend ezüst fokozatát kapta dr. Ádám István, az Ajkai Városi Tanács elnöke, dr. Hegedűs Ferenc, a megyei ta­nács szervezési és jogi osz­tályának vezetője. Pap Já­nosné, a megyei tanács ide­genforgalmi hivatalának ve­zetője. A Munkaérdemrend bronz fokozatát vette át: Dunay Rezső, a megyei ta­nács építési, közlekedési és vízügyi osztályvezető helyet­tese, Holéczius Gizella, a Káptalanfai Községi Tanács vb-titkára, dr. Kató Gergely, a Keszthelyi Városi Tanács egészségügyi osztályának ve­zetője, dr. Kucserka Lajos, a Veszprémi Városi Tanács vb­­titkára, dr. Seregély Pál, a megyei kórház igazgatóhe­lyettese, Szabó Jenő Pécsely Község Tanácsa vb-titkára. A Honvédelmi Miniszter a „Haza Szolgálatáért” kitün­tetés arany fokozatát ado­mányozta dr. Hardy Zoltán­nak, a megyei tanács vb-tit­­kárának. Az ezüst fokozatot kapta dr. Fejes Imre, a me­gyei tanács személyzeti és oktatási osztályának vezető­je. A WcMer&a w*ta­nács elnöke 22 tanácsi veze­tőnek és dolgozónak a „Ki­váló Dolgozó” kitüntetést adományozta, 46 tanácsi dol­gozó pedig dicsérő oklevelet kapott. Az egészségügyi, a belke­reskedelmi, a mezőgazdasági Tegnap délelőtt a Veszp­rém megyei pártbizottság székházában Pap János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára nyújtot­ta át a „Szocialista Hazáért” és élelmezésügyi, a pénz­ügy, a könnyűipari minisz­ter és az Országos Vízügyi Hivatal elnöke 13 tanácsi ve­zetőnek, dolgozónak adomá­nyozta a „Kiváló Dolgozó” kitüntetést április 4. alkal­mából. érdemrendet Martinké Má­tyásnak, a Várpalotai Szén­bánya Vállalat igazgatójának munkásmozgalmi tevékeny­ségéért, érdemei elismerésé­ül felszabadulásunk ünnepe alkalmából. Kitüntetés a megyei pártbizottságon Dr. Radnóti István átnyújtja a kitüntetést Holéczius Gizellának. (Fotó: Borbás János) Az új Magyarország a Szovjetunió segítségével született eneg Munkásnagygyűlés Veszprémben április 4 alkalmából Tegnap délután munkásnagygyűlést ren­deztek április 4., hazánk felszabadulása al­kalmából Veszprémben, az Építőgépgyártó Vállalat Középgépek Gyára üzemcsarnoká­ban. A munkásnagygyűlésen a megyeszék­hely 1500 dolgozója vett részt. Az elnök­ségben foglalt helyet Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Radnóti Ist­ván, a megyei tanács elnöke, Tóth István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Bodogán János, a Veszprém városi Tanács elnöke, Rostász József, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára, Slamovits Zoltán, rendőr ezredes, megyei rendőr főkapitány, a me­gyei pártvégrehajtó­ bizottság tagjai. Szabó Lászlóné, a Veszprém városi pártbizottság első titkára, Szabó Kálmán, az SZMT veze­tő titkára, Szidorenko vezérőrnagy, a szov­jet hadsereg képviseletében. Dr. Radnóti István ünnepi beszédét tartja a veszprémi munkás nagygyűlésen. (Fotó: Borbás János) ítéletet mondott a történelem Dr. Bodogán János meg­nyitója után dr. Radnóti Ist­ván mondott ünnepi beszé­det. — Ezen a napon 1945. ta­vaszára emlékezünk, amely a népek tavasza volt. A világ­­történelem legnagyobb, leg­borzalmasabb háborúja feje­ződött be. Európa nagy része elpusztítva hevert. Még pa­rázslovak az üszkös romok Mégis boldog tavasz volt, az új élet reményei csíráztak ki­hirdetve, hogy az ember erős, képes a legsúlyosabb csapások után is felkelni. Április 4-e volt az a nap, amelyen végleg elpusztult a régi és megszületett az új Magyarország. A régi felett kegyetlen ítéletet mondott a történelem. A Szovjetunió a háború so­rán számos lehetőséget kí­nált a magyar uralkodó osz­tálynak arra, hogy kilépjen a hitleri csatlósok szégyen­­teljes menetéből. Horthyék egyet sem fogadtak el. Takti­káztak, halogattak, hazudoz­tak, hajlandók lettek volna utolsó emberig feláldozni a magyar népet, hogy uralmu­kat akár egyetlen nappal is meghosszabbíthassák. Az új Magyarország a Szovjetunió segítségével szü­letett meg. Hazánk történel­mének legnagyobb ünnepén, a felszabadulás évfordulóján első gondolatunk a tisztelet és a hála. Szovjet katonák hullatták vérüket a magyar szabadságért a német fasisz­tákkal vívott csatákban. A szovjet nép ebben a háború­ban a hősiesség példátlan magaslataira emelkedett, mint történelme során már annyiszor, amikor hazája vé­delmében ragadott fegyvert. Tisztelgésünk a Szovjet­unió hős fiai előtt azonban nem csupán ünnepi megem­lékezés. Fiainkat és lányain­kat szüntelenül emlékeztet­jük arra, hogy nemzetünk legjobbjainak évszázadokkal ezelőtt megfogalmazott kí­vánságai : írók, költők, sza­badságharcosok, kommunista forradalmárok követelései a munkás nemzetköziség je­gyében a Szovjetunió segít­ségével teljesülhettek. Az in­ternacionalista szovjet nép mérhetetlen áldozatának kö­szönhetjük, hogy kivívhattuk a munkásosztály hatalmát, megszabadultunk a kiszolgál­tatottságtól és nyomortól. Föld, kenyér, szabadság Ezután — többek között — arról beszélt dr. Radnóti Ist­ván, hogy „az ország egyik felén még üvöltöttek a fegy­verek, amikor a kommunista párt már határozott progra­mot adott.” A „föld, kenyér, szabadság” — hármas jelszó alapján fogalmazta meg 1945. februári kiáltványát. A magyar parasztság évezredes­i álma vált valóra: megkezdő­dött a földosztás.­­ Veszprém megyében közel 2400 birtokot osztottak fel, ezeknek területe megkö­zelítőleg 240 ezer hold volt Földjuttatásban 24 ezer nincstelen ember, agrárpro­letár mezőgazdasági munkás, majdnem 16 ezer család ré­szesült. A parasztság számá­ra 1945. április 4. tehát nem csak az idegen elnyomók igája alól jelentett felszaba­dulást, hanem a feudalizmus jármától is. És élni is tudtak ezzel a szabadsággal. Hama­rosan felismerték az összefo­gásban rejlő erőt és az or­szágban is elsők között ala­kítottak termelőszövetkezete­ket. 1948-ban Zalaszántón, Nagyalásonyban, Felsőőrsön, Pápán és Bakonypéterden. Megkezdtük az ipar szo­cialista alapokra való helye­zését is. Ennek kezdeménye­zése is a Magyar Kommunis­ta Párt nevéhez fűződik Olyan ipart terelgettünk, amely csaknem hatszor any­­nyit termel, mint amennyire egykor képesek voltak. Ke­mény munka és sok harc, kommunisták és pártonkívü­­liek önzetlen áldozatvállalá­sa, milliók munkája változ­tatta meg úgy a helyzetün­ket, hogy a társadalmi viszo­nyok és a nemzeti műveltség tekintetében élenjárók közé kerültünk, gazdasági fejlődé­sünk is megbecsült helyre emelt minket Megyénk ipari, mezőgaz­dasági és kulturális fejlődé­sének eredményeit méltatta dr. Radnóti István, majd így folytatta: — Békés építőmunkánk nyugodt légköre elsősorban és mindenekfelett annak kö­szönhető, hogy népünket meghitt, szoros és a válságos helyzetekben többszörösen kipróbált barátság fűzi a Szovjetunióhoz, a szovjet néphez. Gazdasági kapcsola­taink évről évre bővülnek. A két állam közötti árucsere ma már évente egymilliárd rubel értékű. Együttműköd­nek­­energetikai rendszereink, megépült a Barátság kőolaj­­vezeték, nagyjelentőségű alu­míniumegyezményt közöt­tünk. Állíthatjuk, hogy gaz­dasági eredményeinknek a Szovjetunióval való együtt­működés képezi legfontosabb alapját. — Hazánk felszabadulásá­nak 27. évfordulóján azért fontos ezekre a tényekre emlékeznünk, mert nemzeti függetlenségünk, szocialista társadalmi rendünk, békés építőmunkánk legfőbb védei­(Folytatás a 2. oldalon)

Next