Napló, 1972. május (Veszprém, 28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 102. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! Szerda, 1972. május 3. Ara:­ttó fillér XXVIII. évfolyam - 102. szám ■fim— iái ii— um hihi in 11 Eredményeinkre büszkén, az internacionalizmus jegyében Emlékműavatás, nagygyűlések, felvonulások, majálisok Május 1-ét ünnepelte megyénk lakossága Az internacionalizmus jegyében, a béke szeretetét, vé­delmét, a munka becsületét, a szocializmus építésében elért eredményeinket hangsúlyozva köszöntötték megyénk vá­rosaiban, községeiben május elsejét. Zászlóerdők, transz­parensek, a felvonulók ezreinek színpompás menete nyúj­tott impozáns látványt, felejthetetlen élményt az ünneplő közönségnek. Majd zenekarok, tánccsoportok, különböző együttesek műsora, sportrendezvények és késő estig tartó majális biztosított hangulatos, jó szórakozást felnőtteknek, fiataloknak egyaránt. Szovjet hősi emlékművet avattak Tapolcán Zenés ébresztő köszöntötte a zászlódíszbe öltözött Ta­polca lakosságát az ünnepen. Délelőtt fél kilenckor indult el a vállalatok, intézmények, iskolák színes forgataga szovjet hősök avatandó em­­­lékművéhez. Pontosan órakor csendült fel a ma­­­gyar és a szovjet himnusz, majd Lendvai József, a vá­rosi pártbizottság titkára, or­szággyűlési képviselő lépett a mikrofonhoz­ és köszöntöt­te a dolgozók nagy sereg­szemléje alkalmából a vá­ros lakosságát, tanulóifjúsá­gát. Üdvözölte a kiemelkedő eredményeket elért tapolcai vállalatokat, többek között az Élüzem 15. Volán tapol­cai üzemegységét és az ÁFÉSZ Kiváló szövetkezetét. A nagygyűlés ünnepi be­szédét Pap János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára mon­dotta. Megemlékezésének el­ső részében május 1. törté­nelmét elevenítette fel. — Május elseje éltetése, a mun­ka és nemzetköziség szavak hangzanak ma az öt világ­rész minden országában mil­liók szájából. A nemzetközi munkásosztály egysége, dolgozó tömegek világmére­­­tű összefogása, a haladó erők bátor, megalkuvás nélküli fellépése korlátok közé kény­szeríti az imperializmust, gá­tat szab az egész emberiség létét veszélyeztető terrornak és kalandor­ságnak — mon­dotta Pap elvtárs, majd ar­ról szólt, hogy az emberi munka a legnagyobb erő a társadalomban. Említette, hogy 27 évvel ezelőtt ala­csony színvonalról indult a felszabadult magyar nép, s azóta a gazdasági fejlődés ütemében nagyot léptünk előre a dolgozó ember szor­galmas, áldozatkész munká­jával. Pap elvtárs hangsú­lyozta: kiemelkedően fontos törvényünk, hogy társadal­munkban a végzett munka a legfőbb értékmérő, ez jelö­li ki az ember helyét a kö­zösségben. A társadalmi vi­szonyaink szüntelen fejlesz­téséért vívott harc egyik leg­fontosabb célja ennek a tör­vénynek mind teljesebb ér­vényesítése. Pártunk és kor­mányunk fő törekvései nap­jainkban is arra irányulnak, hogy jobb feltételeket hoz­zunk létre a szocializmus tel­jes felépítésének magasabb szinten való folytatásához, növeljük erőforrásainkat, hatékonyabban használjuk ki lehetőségeinket, s változtas­sunk azon, amit a fejlődő viszonyok túlhaladtak. Ez legteljesebb mértékben ös­­­szefügg az életviszonyok to­vábbi javítására irányuló po­litikánkkal. Az életszínvonal emelkedésének feltételeit alapvetően a termelésben, a jobb vállalt­ti munkában, a gazdasági hatékonyság növe­lésében kell megteremtenünk. Pap elvtárs a továbbiak­ban egyik legfontosabb in­tegrációs szerződésünkről, a Szovjetunióval kötött tim­föld—alumínium szerződésről beszélt, amely már megva­lósulása kezdetén is nagyon hasznosnak bizonyult az egész ország, de különösen érzékelhetően Tapolca la­kossága számára. Enélkül nem fejlődhetne ez a város ilyen ütemben, nem épülhe­tett volna itt ilyen rövid időn belül ennyi lakás, kul­túrintézmény, kereskedelmi hálózat, stb. De elmondhat­juk ugyanezt más városa­inkban is, elsősorban Ajkán. Jelentős fejlődés előtt áll a veszprémi Bakony Művek is, amely a Zságuli-program megvalósításában vesz részt. És sorolhatnánk sok más üzemünket is. Befejezésként arról szólt az előadó, hogy a Szovjet­unió, a szovjet nép mérhe­tetlen áldozata nélkül — ve­lünk együtt még sok nép nem tarthatna fejlődése el­ért szintjén. — Csak az sze­retheti igazán hazáját,­ aki kötelességének tartja ápolni a barátságot azzal a hata­lommal, amely egyedül ké­pes megfékezni a nemzeti szabadságon, minden füg­getlenségen átgázoló impe­rializmust, amely a béke és haladás legfőbb támasza, amely utat mutat a leg­igazságosabb emberi társa­dalom felé. Ezért is tartom a mai ünnepségünkkel na­gyon összhangban állónak azzal — a magam számára pedig megtiszteltetésnek —, hogy e május elsejei köszön­tővel egyben leleplezhetem a szabadságunkért hősi halált halt szovjet harcosok emlék­művét. Hirdesse soha el nem múló hálánkat ez az emlék­mű, s emlékeztessen a szov­jet emberek értünk hozott mérhetetlen áldozatára, em­lékeztessen soha nem hal­ványuló barátságunkra, test­véri szeretetünkre, s emlé­keztessen mindebből fakadó kötelességeinkre — mondot­ta Pap elvtárs majd átad­ta a városnak az emlékmű­vet, s egyben köszönetet mondott érte alkotójának, Rábainé­ Kiss Lenke szob­rászművésznek. Ezután Pável Alexandro­vics Szaveljev, a budapesti szovjet nagykövetség helyet­tes attaséja magyar nyelvű beszédében idézte a hazánk­ban­ a hazánkért hősi halált halt 140 ezer szovjet katona emlékét. Rozsgyesztvenszkij Rekviemjéből az ünnepi ak­tus hangulatához illő részle­tet mondott mély átéléssel Hegyeshalmi László. Az avatóünnepség záróak­kordjaként a vállalatok, in­tézmények képviselői megko­szorúzták az emlékművet, az úttörők pedig virágokkal halmozták el. A kétnapos ünnep alkalmával került sor vasárnap a megye zeneis­koláinak tavaszi hangverse­nyére a helyőrségi klub színháztermében és Cziráki Lajos festőművész kiállításá­nak megnyitására a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat ta­nácstermében. Pap János elvtárs leleplezi a szovjet hősök emlékművét — R. Kiss Lenke szobrászművész alkotását (Fotó: Orbán József) Nagygyűlés, kultúra- és sportműsor Balatonfüreden Balatonfüreden a színpom­pás ünnepség reggel 9 órakor a Kossuth téron, a nemzeti zászló felvonásával kezdő­dött, majd felsorakozott a város mintegy négyezer dol­gozója, diákja. A felvonulás élén a városi csillagászati szakkör tagjai mentek, űrha­jósnak öltözve és hangosbe­szélőn keresztül köszöntötték a város lakosságát, őket kö­vették az általános iskolák úttörői, a gimnázium és a város KISZ fiataljai, az üze­mek dolgozói, munkájukat jelképező szimbólumokkal. A kis erdőben, a kőszínház osz­lopainál 10 órakor kezdődött az ünnepi gyűlés, ahol dr. Radnóti István, a megyei ta­nács elnöke, a megyei párt-vb tagja, a város országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet. Dr. Radnóti István a nem­zetközi munkásmozgalom ün­nepének rövid méltatása után arra emlékeztetett, hogy nemrégen ünnepeltük felsza­badulásunk évfordulóját, amikor történelmi számve­tést készítettünk arról, amit elértünk a felszabadulás óta eltelt csaknem három évti­zed alatt. — Tudom, hogy Balaton­­füred lakossága kiváltképpen érzékeli ezt a változást, s a fejlődés ütemét. Azok közé a városok közé tartozik — no­ha hivatalos közigazgatási státuszát tekintve csak alig (Folytatás a 4. oldalon) Május 1-ét köszöntötték Budapest dolgozói Több százezer budapesti dolgozó köszöntötte színpompás felvonulással május 1-ét a Felvonulás téren. A díszemel­vényen foglaltak helyet a párt és kormány vezetői, élü­kön Kádár János elvtárssal, az MSZMP KB első titkárával Kádár János nyilatkozata A budapesti dolgozók május 1-i seregszemléjén Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára nyilatkozatot adott: — Május 1-e, a nemzet­közi munkásosztály nagy ünnepe, már lassan évszá­zados ünnep. Mindig ugyanaz és mindig válto­zik is. Belső tartalmában a munka, a munkásember, a dolgozó ember és a nem­zetközi szolidaritás harcos ünnepe. Ilyen ma, és ilyen volt régebben is. — A magyar nép — im­már egész népünk — hu­szonnyolcadszor ünnepli szabadon május elsejét, s ezúttal is úgy, mint koráb­ban : telve lelkesedéssel, önbizalommal és örömmel. Erre meg is van minden oka. Az elmúlt 15 évben fejlődésünk töretlen volt s nagyon jó erre gondolni. Elmondhatjuk, hogy ha állhatatosan, kitartóbban dolgozunk, harcolunk, s ha az eddigi irányt követjük, azzal a meggyőződéssel te­kinthetünk a jövőbe, hogy a május elsejék még gaz­dagabbak, még szebbek lesznek.­­ Itt vannak a felvonu­lók között azok az embe­rek, akik nemcsak képlete­sen, hanem a valóságban is elől viszik a zászlót: ki­váló munkájukért jutal­mazott munkások, parasz­tok, értelmiségiek, s azok a nagy kollekívák, ame­lyek az országos munka­versenyben elnyerték Minisztertanács és a Szak­­a­szervezetek Országos Ta­nácsának zászlaját. Min­den okuk megvan arra, hogy öntudattal, nyugodt lélekkel, örömmel vonulja­nak fel. Ugyanezekkel az érzésekkel tekinthetünk a jövőbe is. — Május 1-éről, a nem­­­­zetközi munkásosztály nagy ünnepéről megemlé­keznek az egész világon. Igaz, nagyon különböző körülmények között, de el lehet mondani: ma már nemcsak munkások, hanem népek ünnepük ezt a napot — Moszkvától keletre is, nyugatra is, minden föld­részen, egészen Dél-Ame­­­­rika csücskéig, a Tűzföl­dig . A világban ma olyan szelek fújnak, amelyek kedvező változásokat hoz­nak, ha a nemzetközi mun­kásosztály és a népek foly­tatják biztató harcukat. Ezen a napon a szocializ­mus útjára lépett országok, népek — és mások, ame­lyek követni fogják őket — bizakodva, harcosan üzennek egymásnak. E ha­talmas nemzetközi erő se­gíti a mi népünket és az összes többieket. Az embe­riség, nehéz körülmények között harcolva, de minden évvel, minden május else­jével közelebb jut nagy céljához, a nemzeti szabad fejlődés, a társadalmi ha­ladás, a szocializmus és a tartós béke világához. — Ezekkel a gondolatok­kal szeretném köszönteni május elsejét munkásosztályunkat, ünneplő pa­­raszságunkat, értelmisé­günket, egész ünneplő né­pünket. Jó ünnepet és jó holnapot kívánok mind­nyájuknak. V_______________________________________________________J A tanácstörvény jó alap a színvonalasabb munkához Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt ülést tar­tott a megyei hajtó bizottság a tanács végre­dr. Radnóti Istvánnak, a megyei tanács elnökének vezetésével. Napi­renden szerepel a tanácstör­vény alkalmazásának, végre­hajtásának, valamint a járási hivatalok éves működésének tapasztalatairól készített be­számoló. A fontos, a választó­­polgárok mindennapos életé­vel kapcsolatos témáról dr. Radnóti István terjesztett elő átfogó és a tanácsi munka valamennyi ágazatára kiter­jedő beszámolót. A végrehaj­tó bizottság az eddigi tapasz­talatokból megállapította, a hogy a tanácstörvény jó alap színvonalasabb tanácsi munkához. A vb — vita után — elfogadta a beszámolót. A következőkben a községi tanácsi dolgozók élet- és munkakörülményeit tárgyal­ta meg a végrehajtó bizottság dr. Fejes Imre személyzeti és oktatási osztályvezető elő­terjesztésében. Majd Vándor József, a megyei tanács ál­általános elnökhelyettese be­számolt a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek gazdálko­dásáról, a múlt évi zárszám­adások alapján. Kriska Já­nos, a megyei tanács mező­­gazdasági és élelmezésügyi osztály vezető­je a megye ál­lattenyésztési helyzetének ér­tékeléséről terjesztett elő írásos anyagot. Két tájékoztatót is kapott a végrehajtó gyében élő bizottság: a me­cigánylakosság helyzetéről, s a megyében le­vő kiemelt beruházásokról.

Next