Napló, 1972. június (Veszprém, 28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
a NAPLÓ Péntek, '72. Június 13. Szadat, Asszad és Khadafi tanácskozása Mersza Matruh-ban Napi külpolitikai kommentárunk RUTINTANÁCSKOZÁSNAK indult. Megfigyelők körében az váltotta ki az első meglepetést, hogy az arab államszövetség elnöki tanácsának Mersza Matruh-i ülése —sorrendben a negyedik ülésszak — részvevőinek száma kibővült. Mi tagadás, meglehetősen váratlanul. Anvar Szadat egyiptomi, Hafez Asszad szíriai és Moammer Khadafi líbiai elnökhöz egy földrajzilag távoli állam, Uganda elnöke, Idi Amin is csatlakozott. Nem sokkal később Khadafi elnök kisebb műtétje jelentett újabb bonyodalmat, de csak rövid ideig, mindössze egynapos késést az ülésszak kezdésében. Aztán az újabb izraeli provokáció, a libanon határán végrehajtott kalóztámadás irányította ismételten Közel-Keletre a figyelmet. S nem sokáig váratott magára a hír: Mersza Matruhban a három arab állam elnöke nyomban zárt ajtók mögött négyórás hatszemközti eszmecserén értékelte a Szíriát és a libanoni főtisztek elrablásával bekövetkezett új helyzetet. Kairóból keltezett értékelések szerint az államszövetség megalakulása óta ez a legjelentősebb csúcsértekezlet. Az elnöki tanács ezúttal — hacsak az izraeli kommandóakció nyomán előállt súlyos válság nem befolyásolja eredeti tervüket — az alkotmányos szervek beindításával járó teendőket vitatja meg. A föderáció gépezete tehát — a szövetségi parlament, a kormány és a szakosított tanácsok — készen áll arra, hogy rendeltetésének megfelelően megkezdje működését. Bizonyos jelekből ítélve, az utóbbi időkben némileg tisztázódtak a haladó arab rendszerek közti korábbi félreértések. Az sem jelentéktelen körülmény, hogy az államszövetség tagjai normalizálták kapcsolataikat Algériával és Irakkal. Sürgető szükség mutatkozik az arab egység megszilárdítására, mert a térség válsága hovatovább akuttá válik. Izrael pedig — szemmel láthatóan — újabb és újabb provokációkkal igyekszik szomszédai megfélemlítésére, a palesztin ellenállók felszámolására, Libanon jordániai mintára történő elszigetelésére, kikapcsolására. Szorosan összefüggnek ezzel a témával az Afrikai Egységszervezet közelmúltban tartott rabati csúcsértekezletének határozatai. Ezek a döntések — az AESZ fennállása óta most a leghangsúlyosabb fogalmazásban — az afrikai és az arab államok együttműködésének fejlesztését szorgalmazták. Idi Amin váratlan részvétele a Mersza Matruh-i ülésszakon nyilvánvalóan ezt a törekvést szolgálja. Az afrikai országokat és az arab államokat sok ellentét osztja meg. De Rabat után most Mersza Matruh fordulópontot jelenthet kapcsolataikban. Hármas arab csúcsértékerrel Az Arab Köztársaságok Szövetsége Elnöki Tanácsának tagjai — Szadat, Aszszad és Khadafi — szerdán este a kíséretükben levő személyiségek nélkül négyórás, magánjellegű eszmecserét tartottak, nyilvánvalóan azért, hogy megvitassák és kiértékeljék a Libanont ért izraeli kalóztámadást. Ezt megelőzően Idi Amin ugandai elnökkel tárgyaltak, aki országának a föderációhoz fűződő kapcsolatai fejlesztését szorgalmazza. Amin csütörtökön visszatért Mersza Matruhból Kairóba hivatalos látogatásának folytatására, míg a három államfő az előzetes menetrendnek megfelelően tegnap folytatta az időszerű teendők vitáját. A nilpi érák heves támadása Hue közelében A dél-vietnami népi felszabadító erők csütörtökön reggel átkeltek a Hué egykori császárvárostól északra levő My Chanh folyón a tüzérség és páncélosok támogatásával heves támadást indítottak a saigoni kormánykatonaság állásai ellen, s megfutamodásra kényszerítették a Thieu-rezsim több zászlóalját. A hazafiak ezzel az akcióval egyidejűleg összehangolt támadást indítottak a kormánykatonaság Hué körüli védelmi állásai ellen is. A-52-es amerikai óriásbombázók szerdán déltől csütörtök reggelig 23 bevetésben támadták a Vietnami Demokratisus Köztársaság területét, és Dél-Vietnam felszabadított térségeit. Egy saigoni amerikai katonai szóvivő szerint az Észak-Vietnam ellen intézett szőnyegbombázások az ország déli részére, a Dong Hai partmenti város és a fegyvermentes övezet közötti térségre összpontosultak. Dél-Vietnamban elsősorban a Quang Tri, Hué és Kontum körüli felszabadított területeket támadták. Hanoiban, a demokratikus Vietnam fővárosában három nap óta úgyszólván egymást követik a légiriadók. Csütörtökre virradóan is több alkalommal üvöltöttek fel a légiveszélyt jelző szirénák — írta az AFP Hanoi tudósítója. A hanoi rádió közölte, hogy az amerikai támadó gépek a főváros közelében levő sűrűn lakott területeket bombázták. Befejeződtek Kissfitter pekingi tárgyalásai A hétfő óta Pekingben vendégeskedő dr. Henry Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó összesen mintegy 13 órát tárgyalt a kínai vezetőkkel. Az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó csütörtökön Peking egyik nagyhírnevű műszaki egyetemén tett látogatást. A Reuter lehetségesnek tartja, hogy az egyetem professzoraival kínai és amerikai egyetemi hallgatók, illetve tudósok cserelátogatásairól is tárgyalt. A DPA hírügynökség washingtoni tudósítója írja, hogy a csütörtöki, Csou En-laj miniszterelnökkel folytatott megbeszélésekkel véget ért Henry Kissinger ötnapos pekingi tárgyalássorozata Kissinger ma — pénteken — reggel visszautazik Washingtonba, Kösztemény Kohl—Kahr találkozójáról Bonnban csütörtökön végetért a két német állam képviselői közötti megbeszélések eheti fordulója. Mint a kiadott közlemény mondja, dr. Michael Kohl, az NDK, és Egon Bahr, az NSZK államtitkára szerdán és csütörtökön véleménycserét folytattak az NDK és az NSZK között olyan normális jószomszédi kapcsolatok létrehozásáról, mint amilyenek az egymástól független államok között szokásosak. A megbeszéléseket június 28-án folytatják Berlinben. Finn kommunista küldöttségi látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt KözpontiBizottságának meghívására június 15— 22 között Magyarországon tartózkodott a Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége, amelyet Arvo Aalto főtitkár vezetett. A finn pártküldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára. A finn testvérpárt képviselői megbeszélést folytattak Komócsin Zoltánnal, a PB tagjával, a KB titkárával. Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az első oldalról) 12 000 forint állami költséggel, a gyermekgondozási segély igénybevételével 180 000 anya nevelte otthon kisgyermekét, erre kereken 1,3 milliárd forintot fizettünk ki. A családtámogatás rendszerét tovább kívánjuk fejleszteni. A továbbiakban az egészségügy, az oktatás és művelődés helyzetéről beszélt, majd így folytatta: A lakosság jövedelme az áruellátás oldaláról megalapozott volt, biztosítottuk a fogyasztói piac egyensúlyát. A kereskedelem folyó áron számolva 9 százalékkal több árut adott el, a növekedés változatlan áron mérve is meghaladta a 7 százalékot. A pénzügyminiszter a továbbiakban a tanácsok gazdálkodását elemezte. A tanácsi gazdálkodás 1971. évi tapasztalatai alapjában kedvezőek. Helyesebb arány alakult ki a központi és tanácsi pénzalapok között. Az új bevételi rendszer megyei szinten megfelelően szolgálta a kívánt célokat. Gondokat okozott azonban, hogy a városi, községi tanácsok jelentős részénél a vállalatoktól és szövetkezetektől származó bevételek a vártnál nagyobb mértékben tértek el az előirányzatoktól, ez szükségessé teszi a megyén belüli elosztás módszerének tökéletesítését és rugalmasan működő tartalékrendszernek az alkalmazását. A tanácsi gazdálkodás kedvező vonása volt tavaly, hogy a tanácsok — a vállalatok és a más szervek közös összefogásával — sok létesítményt valósítottak meg, sajnos a későbbi fenntartás pénzügyi forrásaira már kevesebb gondot fordítottak. A vállalatok és szövetkezetek a tanácsok fejlesztési alapjába csaknem 2,5 milliárd forintot utaltak át, hogy ilyen módon — a településfejlesztési tervekbe illeszkedően — lakóházakat, közműveket, óvodákat, napközi otthonokat hozzanak létre. IVövekedtek a beruházások A gazdasági elemzéseknek mindig egyik kulcskérdése, hogyan ítélhetjük meg a vizsgált időszak fejlesztést. Az elmúlt évben a tervezett 71 000 helyet 75 000 lakás épült. A negyedik ötéves terv nagy feladatai miatt javítani kell a lakásépítést és gazdálkodást a központi és a tanácsi szerveknél és vállalatoknál egyaránt. Az állami költségvetés vállalja a hatósági árváltozások fedezetét, de ez nem nyújthat forrást minden költségnövekedésre. Éppen ezért, a tervben előírt mutatókat — épületszint, alapterület, felszereltség, szanálás — szigorúan be kell tartani, az eltérés veszélyeztetheti az előirányzott lakások megépítését beruházási tevékenységét? Az elmúlt évet — a korábbi időszakhoz hasonlóan — nagyarányú fejlesztés jellemezte. Bővültek ipari és építőipari kapacitásaink, javult a mezőgazdasági nagyüzemek technikai felszereltsége. Üzembehelyeztük a TVK polietiléngyárát, a Gagarin Hőerőmű újabb 200 MW-os egységét. Termelni kezdett az alumínium szélesszalaghengermű Székesfehérvárott, és az évi 2500 lakás kapacitású házgyár Debrecenben. Több mint 60 000 szarvasmarha és 250 ezer sertésférőhelyet létesítettünk. A beruházások eredményeként nemzeti vagyonunk több mint 5 százalékkal emelkedett. 1971-ben a beruházások csaknem kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint a nemzeti jövedelem termelése. A beruházási kifizetés 100 milliárd forint volt, a tervezettnél 11 milliárd forinttal több. A helyzetet már év közben részletesen elemeztük és a népgazdaság idei tervében azt a célt határoztuk el, hogy a szocialista szektor beruházásai a tavalyi szintet csak kismértékben haladják meg. A folyó esztendő öt hónapjának tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy az idei beruházási színvonal a tervnek megfelelően alakulhat, ha mind a központi szervek, mind a vállalatok megértik és végrehajtják a hatályos intézkedéseket. Ebben az esetben számíthat új beruházásaink termelésére a népgazdaság, jövedelmeire pedig a vállalatok és az államháztartás. A szónok ezután külgazdasági kapcsolatainkat elemezte, majd a vállalati közgondolkodásban tapasztalható fogyatékosságokra hívta fel a figyelmet. Befejezésül a következőket mondotta: Bízhatunk-e intézkedéseink sikerében, várhatjuk-e gondjaink enyhülését. Úgy vélem, igen, bízhatunk, ha a gazdasági élet minden területén, a vállalatoknál, a szövetkezeteknél, az intézményeknél, a tanácsoknál és a központi szerveknél egyaránt lendületesen és következetesen valóra is váltjuk azokat. Kormányzati munkánknak — gazdasági téren — most ez a legfőbb törekvése és ehhez kérem mindannyiuk támogatását. A tanicki gazdálkodásról Indira Caudill indiai kormányfő látogatása Balatonfüreden (Folytatás az első oldalról) van, hogy valóban szívesen keresi fel a nagy hindu költő gyógyulásának, magyarországi emlékeinek a helyét. Először Rabindranath Tagore szobrához érkezett az indiai kormányfő és kísérete, ahol ötven szál rózsából készített csokrot helyezett el a hindu költő a bengáli nép nagy fiának szobránál. Egy hatalmas nép kormányának vezetője hajolt meg az irodalom sokszorosan megkoronázott költője, írója szobra előtt. Ezután igen kedves jelenet játszódott le Rabindranath Tagore fájánál. Indira Gandhi egy levelet tépett le a fáról. Az emlékfa levelét Hatos, majd üveglapok közé helyezték. A felirat pedig megörökítette, hogy a levél Tagore fájáról származik. Amikor 1953-ban Krisna Menőn hazánkban és Balatonfüreden járt, ő is vitt egy falevelet a messzi Indiába, Rabindranath Tagore fiának — magyarázta dr. Pálffy Károly. — Ezt a kedves hagyományt szeretnénk folytatni most, az ön látogatása alkalmával is. Pár lépés csupán az ünnepség következő színhelye, de nem szűnik a taps. Olyan személyiségnek szól ez, akit a személyes ismeretség nélkül is már évek óta tisztelünk. Az emlékfa ültetése előtt dr. Pálffy Károly beszélt: T- Már 46 éve, hogy Rabindranath Tagore Nobeldíjas költő gyógyulása emlékére elültette az első emlékfát Balatonfüreden. Ebből az alkalomból rövid beszédet is mondott. Hangsúlyozta: „Itt tartózkodásom emlékéül ültetem ezt a fát, mert sehol sem adták azt, amit itt kaptam. Ez több volt a vendéglátás szereteténél, ez az együvétartozás érzetének ébredése. Érzem, tudom, hogy annak a népnek a hazájába jöttem, amely érzelmileg Indiáéval azonos". Városunk — folytatta a városi tanácselnök — tisztelettel és szeretettel ápolta a fát, a parkot, a sétányt, amelyet Tagoréról neveztek el Felkérte az Indiai kormányfőt ültesse el az emlékfát. — Boldogan/ Örömmel! És Indira Gandhi földet szórt a fa tövére, majd megöntözte a fiatal hársfát, hogy nőjjön, virágozzék, mint a szomszédban Tagore fája, min a két nép barátsága — Ismerem azt a mély szereteted amit Tagore táplált a magyar nép iránt — mondta ezután Indira Gandhi — A költő olyan nagy értéket hagyott ránk, mint a szabadság és az igazság szeretete. Hangoztatta, hogy az embereknek nemcsak az embereket kell szeretniük, hanem mindent, ami körülöttük van. Tagore az egész emberiséget egy nagy egységnek tartotta. Nagyon boldog vagyok, hogy ezt az emlékfát itt elültethettem. Kívánom, hogy a fa árnyékánkban az ide látogatók felüdüljenek, megpihenjenek és a népek barátságára emlékezzenek. Indira Gandhi ezután beírta nevét abba az emlékalbumba, amelyben a városi tanács megörökíti az utókornak az emlékfát ültető személyiségek látogatását. Balatonfüred Város Tanácsa a város ajándékaként képes albumot nyújtott át az indiai kormányfőnek, amely tartalmazza a 46 évvel ezelőtt készített fényképfelvételeket Rabindranath Tagore füredi látogatásának egyes epizódjairól. Ezután Balaton-parti sétára hívták meg Indira Gandhit. — Boldogan! Örömmel! — mondta és kíséretével együtt elindult a hajókikötő mólóján a Balatonhoz. Itt a vaskorlátra támaszkodva nézte a déli napfényben sziporkázó vizet, kérdezett és tájékoztatást kapott a város életéről, fejlődéséről. . Egy költő hozta el — csaknem fél évszázaddal ezelőtt — az Indiai nép szeretetét és a szunnyadó emlékeket egy nemzetközileg is elismert politikus, miniszterelnök aszszony ébresztette újjá Balatonfüreden, csaknem hatezer helyi és külföldi vendég jelenlétében. Az indiai kormányfő látogatása megyénkben a balatonfüredi Annabellában ért véget. Gáldonyi Béla Péter János felszólalása A beszámolót követő vitában felszólalt Péter János külügyminiszter. Azt a megbízást kaptam a kormánytól, hogy az ország háztartásának eredményeivel és hiányosságaival foglalkozó országgyűlési vita keretében beszámoljak a nemzetközi helyzet legújabb és legfontosabb eseményeiről, s ezekkel összefüggésben külpolitikai tevékenységünkről. Az alapvető megállapítás az, hogy az 1971. évi gazdálkodásunk is jól szolgálta az ország javát, s emellett a nemzetközi életre is kedvezően hatott, még hiányosságaival is. A nemzetközi viszonyok alakulása az elmúlt évben is kedvező feltételeket biztosított az ország fejlődése számára — mondotta bevezetőben a magyar külügyminiszter, majd részletesen kitért a legfontosabb külpolitikai kérdésekre. Többek között megállapította: Az utóbbi időben ritkán beszélünk, s a nemzetközi irodalom is ritkán ír arról, hogy változatlanul a termonukleáris háború veszélye alatt élünk. Nagyon jelentősek ugyan azok a megállapodások, amelyek eddig létrejöttek: a részleges atomcsend, az atomsorompó, a tenger mélye és a világűr, a bakteriorológiai fegyverek, s legújabban mindezeknél nagyobb jelentőséggel a stratégiai fegyverek és a ballisztikus rakéták elhárítására alkalmas rakéták tekintetében, de változatlanul érvényes ma is a kommunista és munkáspártok 1960-ban megfogalmazott programja: minden demokratikus és békeszerető erő fő feladata a termonukleáris háború veszélyének az elhárítása. Az NSZK-ról a következőket mondotta: A Német Szövetségi Köztársasággal kapcsolataink jók. Úgy gondolom, hogy tulajdonképpen egyikőnk sem hiányolja valamilyen nagy mértékben a diplomáciai kapcsolatokat. Mi 1966 végén, 1967 elején azon a válaszúton voltunk, hogy vajon előbb felvegyük-e a diplomáciai kapcsolatokat, és ezek alapján rendezzük a köztünk lévő problémákat, vagy pedig előbb rendezzük a nyitott kérdéseket — vagyonjogi kérdéseket — és azután vegyük fel a diplomáciai kapcsolatokat. Bizonyos nemzetközi tapasztalatok alapján mi az utóbbi eljárás mellett döntöttünk. Ezt a Német Szövetségi Köztársaság kormánya érti és együttműködik velünk a kapcsolatok fejlesztésében, diplomáciai kapcsolatok nélkül is. Mi mindig azt bűnélvet képviseltük, s a Német Szövetségi Köztársaság képviselői általában meg is értették, hogy akkor vesszük fel a diplomáciai kapcsolatokat, amikor ez a két ország érdekeit és az európai béke és biztonság ügyét egyaránt szolgálja. Az európai biztonsággal kapcsolatban Péter János többek között leszögezte: Az európai biztonság ügyének a szuronyok egyensúlyáról a népek együttműködésének új alapjaira való áthelyezése a mai nemzetközi viszonyok között a világtörténelem jövőjét befolyásoló közös vállalkozása Európa népeinek, a föld minden népe javára. Ezért Brüsszelben az európai közvélemény ezer résztvevője között ott voltak és a konferencia munkájában tevékenyen részt vett a magyar küldöttség is. A mi külpolitikánk alapvető törekvése — állapította meg Péter János —, a szocialista országok egységének ápolása Mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunkat tekintjük fontosnak nemcsak a magunk érdekében, hanem az általános nemzetközi érdekeknek megfelelően is. A népek barátsága — éppen úgy, mint az egyes emberek barátsága — nem valami statikus állapot, hanem elevenen lüktető élmény. Éppen ezért a barátságot állandóan gondozni kell, illetve a barátság állandóan új és új élményeket, új meg új megnyilatkozási formákat követel. A barátság új élmények útján táplálja önmagát, így készülünk mi most a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal az együttműködés új távlataira. A kormány arról biztosítja az országgyűlést — mondotta befejezésül —, hogy külpolitikai tevékenységével minél kedvezőbb nemzetközi viszonyokat igyekszik biztosítani a szocializmust építő Magyar Népköztársaság számára. A vitár éra több képviselő szólalt fel. Az Országgyűlés nyári ülésszaka ma folytatja munkáját.