Napló, 1972. június (Veszprém, 28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

2 Befejeződtek a magyar—indiai tárgyalások Indira Gandhi elutazott hazánkból Pénteken délelőtt az Országház minisztertanácsi termében befejeződtek a magyar—indiai hivatalos tárgyalások. A tárgyalásokról közös közleményt hoznak nyilvánosságra. Indira Gandhi India kormányfője tegnap elutazott hazánkból. A repülőtéren Fock Jenő miniszterelnök és más személyiségek búcsúztatták. Kissinger elutazott Pekingből Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken délelőtt — egy éven belül negyedik — pekingi látogatását befejezve elutazott a kínai fővárosból, ahol Csou En-laj kormányfővel és más kínai vezetőkkel a kínai— amerikai kapcsolatokról és nemzetközi problémákról tárgyalt. Pekingi megfigyelők szerint mindkét témakör kapcsán szóba kellett kerülnie Vietnamnak, mint olyan nemzetközi problémának, amely a kínai—amerikai kapcsolatok normalizálását és Tajvan kérdését is érinti. A megbeszéléseket mind kínai, mind pedig amerikai részről a legmesszebbmenő titoktartás övezte. Heves harcok Mae térségében Csütörtök délutántól péntek hajnalig az indokínai térségben tartózkodó valamennyi B-52-es légierőd Dél-Vietnam északi szektorát bombázta. Az óriásgépek ez idő alatt több mint kétezer tonna bombát szórtak le Quang Tri tartomány felszabadított területeire és Hué környékére, hogy megakadályozzák a népi erők előrenyomulását az egykori császárváros ellen. A Hué külső védelmét szolgáló támaszpontok birtoklásáért több mint 24 órája folynak a harcok, különösen a King és a Bastogne tüzérségi támaszpontra nehezedik nagy nyomás. Hanoi jelentés szerint a vietnami néphadsereg légelhárítása csütörtökön a VDR felett lelőtt négy amerikai Phantom vadászgépet. jabb izraeli támadás Libanon ellen Csütörtökről péntekre virradó éjszaka az izraeli tüzérség ismét lőtte a Mardzsajah környéki libanoni határmenti településeket. A támadás áldozatainak száma egyelőre ismeretlen. Az akcióval kapcsolatban Tel Avivban azt állítják, hogy azt megelőzően az éjszaka folyamán libanoni területről rakétatűz alá vettek egy izraeli települést. NAPLÓ (Washington, AP) Nixon elnök csütörtöki rögtönzött sajtóértekezletén főleg a Moszkvában aláírt fegyverkorlátozási egyezmények törvénybe iktatásával foglalkozott. Nagy nyomatékkal szorgalmazta, hogy a törvényhozás az egyezmények rasciikálásával egyidejűleg szavazza meg az új támadó fegyverrendszerek kifejlesztésére kért 1500 millió dollárt. (Tokió, MTI) Hirohito japán császár, aki 1920. december 25-én foglalta el a trónt, június 23-án „uralkodási rekordot" állított fel a császárság történetében. A 71 éves Hirohito pénteken megérte uralkodásának 16 618-ik napját, s ezzel túlteljesítette nagyapjának, Meidzsi császárnak uralkodási idejét 3. (Kairó, MTI) Az Arab Köztársaságok Szövetségének a Földközi-tengeri Mersza Matruhban ülésezett elnöki tanácsa pénteken befejezte munkáját. A tanácskozáson hozott döntéseket sajtókonferencián ismertetik az egyiptomi fővárosban. Tito hazautazott Lengyelországból Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök és kísérete ötnapos lengyelországi hivatalos baráti látogatásának befejeztével pénteken délelőtt hazautazott Varsóból. J. B. Tito búcsúztatására a varsói repülőtéren megjelent Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz miniszterelnök és több más vezető személyiség. Centrista kormány Olaszországban Immár kilenc hónapja Olaszországban gyakorlatilag nincs parlament, nincs kormány, nincs közigazgatás. A dolgok megfelelő vezetés nélkül maguktól intéződnek. Természetesen ez a bizonytalan politikai állapot nem használ a gazdasági életnek. A pénzemberek nem szívesen ruháznak be nagyobb összegeket, ha a finánctőkével szoros kapcsolatban álló kormány nem szavatolja a visszatérülést és a profitot. Az 1971-es év az ország legrosszabb gazdasági éve volt a 11. világháború óta. A foglalkoztatottság a mélypontra süllyedt, a beruházások szinte leálltak. Eközben az olasz nagytőkések külföldre szöktették — főleg Svájcba — vagyonuk jelentős részét. Az optimisták 1972-től várták a fellendülést. A jelek szerint hiába. A decemberi elnökválasztás, majd a májusi parlamenti választások nem döntötték el a jobboldal és a baloldal küzdelmét. Forlani a kereszténydemokraták főtitkára azért erőszakolta ki az idő előtti választásokat, mert az Olasz Kommunista Párt meggyöngülésében reménykedett. A szélsőjobboldali szakadárok kiválása, valamint a jobboldali rágalmak azonban semmit sem változtattak az OKP tömegbefolyására: 9 millió szavazatot és 179 parlamenti mandátumot szereztek. Tehát megbukott a baloldal visszaszorítására tett kereszténydemokrata kísérlet. A múlt hónap végére összehívott új törvényhozás a régi problémával találta magát szemben. Milyen színárnyalatú kormány kísérelje meg Olaszországot a gazdasági mélypontról kimozdítani? Tehát a fejlődést gátló feudális maradványoktól terhes régi struktúra megváltoztatásával haladó reformok segítségével, vagy a konzervatív alapon valamiféle átmeneti megoldást találni a strukturális válság elodázására. Ebben a kérdésben az ország legnagyobb politikai csoportosulása, a Kereszténydemokrata Párt sem egységes. (A legutóbbi választásokon 12,9 millió szavazatot és 267 mandátumot szerzett.) A jobboldal Forlanival az élem mereven szembehelyezkedik a reformokkal. Többek között ellenzi a válást engedélyező törvényjavaslatot is. A kereszténydemokrata Moro külügyminiszter köré csoportosuló balszárny viszont jól látja az olasz társadalom strukturális válságát, amin csak határozott reformpolitika segíthet, így bizonyos konkrét kérdésekben a kereszténydemokrata baloldal közös platformra került a kommunistákkal és a szocialistákkal. A jelenlegi politikai helyzetre jellemző, hogy a kormányalakítással megbízott Andreotti — megfelelő parlamenti többség hiányában — eleve halálra ítélt centrista kormánykoalíciót kísérel meg létrehozni. Ebben a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok vennének részt. Andreottiék számítanak — a kabineten kívülről — a republikánusok támogatására is. (A Liberális Párt nyíltan a gyáriparosok szövetségét képviseli — vagyis bevallottan is — a monopoltőke pártja.) Tehát az új centrista kabinet hivatalba lépésekor egyértelmű jobbratolódást von maga után, akkor amikor a törvénykezési képviselők 40 százaléka kommunista, valamint szocialista, így fennáll annak a veszélye, hogy Andreotti a törvényhozásban olykor kénytelen lesz az Amirante-féle neofasiszták szavazataira is támaszkodni a baloldali képviselőkkel szemben. Megfigyelők ugyanakkor rámutatnak, hogy ez a centrista kabinet csak amolyan nyári strandkormány lesz. Andreotti a Szocialista Pártot akarja megijeszteni, hogy az ősszel esedékes kongresszusán konzervatívabb platformon is hajlandó legyen belépni a kormányba. A szocialisták vezetői — a jelek szerint — erre hajlandók is lennének. Jellemző, hogy még a kereszténydemokrata baloldal vezetője, Moro külügyminiszter is közölte Andreottival, hogy nem hajlandó részt venni a centrista kormányban, mert helyteleníti annak reform-ellenes politikáját. Az Olasz Kommunista Párt vezetése — amely minden baloldali erő szövetségét hirdeti — rámutatott, hogy a centrista kormány szakítást jelent a Szocialista Párttal és az egész baloldallal, éles ellentétben áll a dolgozó tömegek igényeivel, elvárásaival, melyek most hatékony intézkedéseket sürgetnek az ország gazdasági életének fellendítésére. Az OKP Politikai Bizottsága egységes és határozott fellépésre szólítja fel a baloldali és demokratikus erőket a centrista kormány ellen. A harcnak tehát nincs vége. Andreotti és Forlani győzelme könnyen phyrrusi győzelemnek bizonyulhat. A II. világháború óta eltelt időszak legsúlyosabb gazdasági és strukturális válságát csak az egységes és szervezett baloldal képes megoldani a hatalom megszerzése után. A centrista koalíció előreláthatólag nem tud megbirkózni a felhalmozódott olasz gondokkal. Horváth György ■wnilHrf, JSC. Jfintw m Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) tározatot. Az elmúlt időszakban csaknem 3200 büntető és mintegy 10 000 polgári ügyben nyújtottak be törvényességi óvás iránti kérelmet. A büntető ügyekben előterjesztett kérelmek 14 százalékában, a polgári ügyekben előterjesztett kérelmeknek pedig 12 százalékában kellett törvényességi óvást emelni, törvénysértés, vagy megalapozatlanság miatt. Ezután a büntető, katonai és polgári ítélkezés területén kifejtett tevékenység lényeges vonásairól szólt, majd így folytatta: — Legutóbbi országgyűlési beszámolómban rámutattam a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának arra az alapvető célkitűzésére, hogy a maga eszközeivel hozzájáruljon a bűnözés, különösen az élet és testi épség ellen elkövetett erőszakos, garázda bűncselekmények, továbbá a visszaeső bűnelkövetők elleni küzdelem még eredményesebbé válásához. Csökkenés tapasztalható a nemi erkölcs elleni és a testi sértési cselekményeknél is. Ezzel szemben évek óta egyre inkább növekvő tendenciát mutatnak a közlekedési bűncselekmények, s ezek körében is erőteljesen szaporodott az ittas gépjárművezetők számaránya. Nyugtalanító jelenség a fiatalkorú bűnelkövetők számának évről-évre történő emelkedése, továbbá az a körülmény, hogy a csoportos bűnelkövetés aránya ennél a korosztálynál a legszembetűnőbb. A Legfelsőbb Bíróság éber szemmel figyeli a bűnözés alakulásának mindennemű változását és elsőrendű feladatának tartja, hogy az alsóbíróságok számára mindenkor időben megadja a szükséges iránymutatást az ítélkezés egységének a biztosítása érdekében. Ebben nagy segítséget jelent az Igazságügyi Minisztérium és a Legfelsőbb Ügyészség kezdeményező szerepe. Tisztelt Országgyűlés! — A büntető törvénykönyvet módosító törvényerejű rendelet megjelenése és hatálybalépése között nem egészen két hónap telt el s ezt a viszonylag rövid időt a Legfelsőbb Bíróságnak arra kellett felhasználnia, hogy az új jogszabály gyakorlati alkalmazása előtt álló akadályokat elhárítsa. E munka részletes elemzése után az előadó elmondta, hogy bár a büntető törvénykönyv módosítása az ítélkezési gyakorlatban felmerült számos jogértelmezési problémát megoldott, néhány területen továbbra is tapasztalhatók jogszabályi hiányosságok. Ezután arról beszélt, hogy a katonai kollégium a Legfelsőbb Bíróság szerves részeként — szorosan együttműködve a büntető kollégiummal — végzi ítélkező és elvi irányító munkáját. Ennek során arra törekszik, hogy tevékenységével elősegítse a fegyveres erők és a fegyveres testületek szolgálati rendjének és fegyelmének megszilárdítását. A polgári ítélkezés területén kifejtett legfelsőbb bírósági tevékenység elemzése után így folytatta: Számadásunk egyben készülődés is az elkövetkező időszak feladatainak megoldására. Népi demokráciánk állami, gazdasági és társadalmi rendjének, nemkülönben az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek következetes bírósági védelme újabb és újabb erőfeszítést, sok-sok hozzáértést és tudományos igényű munkaszervezést igényel. A törvényesség és az igazság eszméjének gondozása, a kíméletlen harc minden káros jelenség ellen rendkívül felelősségteljes, s egyben megtisztelő feladat. Az ezzel járó terhet örömmel vállaljuk, s nem csökkent kitartással munkálkodunk az alkotmányban és a most megalkotandó bírósági szervezeti törvényben megszabott feladatok egyre magasabb szinten való teljesítésén — mondotta befejezésül a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az ügyészségről szóló törvény elkészítését az alkotmány írta elő Szénási Géza bevezetőben rámutatott: a törvényjavaslat nem csupán az ügyészi szervek tevékenysége szempontjából nagy jelentőségű, hanem kiemelkedő fontossága van alkotmányjogi vonatkozásban is. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény — a tanácstörvénnyel és a bíróságokról szóló törvénnyel együtt — ama törvényeink közé tartozik, amelyek elkészítését az alkotmány írta elő, s amelyek az alkotmány egy-egy fejezetének végrehajtását szolgálják. A továbbiakban a törvényjavaslat szellemében elemezte az ügyészi szervezet munkáját. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az említett időszakban az ismertté vált bűn,cselekmények száma a korábbiakhoz képest emelkedett ugyan, de számottevő növekedésről mégsem beszélhetünk. A 10 000 lakosra számított, ismertté vált közvádas bűncselekmények száma ugyanis 1966-hoz képest nem változott. Lényegében csökkent az ismertté vált bűnelkövetők száma, mert amíg 1966-ban 89 volt a 10 000 lakosra eső büntető törvénykönyvbe ütköző közvádas cselekményt elkövetők száma, addig 1970-ben 82, 1971-ben pedig 85 volt. 1965-höz képest az erőszakos és garázda jellegű bűncselekményt elkövető terheltek közül 2,3 százalékkal többet vádoltak meg az ügyészségek. A felelősségrevonási gyakorlat szigorítása eredményesnek mutatkozik, mert az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma, nem jelentős mértékben ugyan, de csökkent. Sajnálatos viszont, hogy nincs javulás a fiatalkorú bűnözés vonatkozásában. Figyelemreméltó körülmény az is, hogy a bűncselekmények által okozott kár igen jelentős: 1971-ben 240 millió forint volt ez az öszszeg. Hangsúlyozta a legfőbb ügyész, hogy a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények elkövetése az ellenőrzésre hivatott szervek sokszor példátlan hanyagsága miatt volt lehetséges. Sajnálatos, hogy különösen a súlyos bűncselekmények nagy részét nem a belső ellenőrzés, gazdasági vezetés leplezi le, hanem túlnyomó ,többségében a nyomozó szervek derítik fel. Nem egy helyen a gazdasági vezetés elnéző magatartása alakítja ki azokat az összefonódásokat, amelyeknek eredménye a társadalmi vagyon fosztogatása. Ezzel kapcsolatban néhány tipikus bűnelkövetési módra hívta fel a figyelmet, majd így folytatta: " A bűnüldöző szervek és az ügyészségek az elmúlt időszakban nagyobb gondot fordítottak a fogyasztók érdekeinek védelmére és határozottabban léptek fel az árszínvonal elleni támadásokkal szemben. 1971-ben háromszor annyi árdrágítás miatt folyt büntetőeljárás, mint az előző esztendőben. Az abszolút szám azonban még így is kicsi, aminek az a fő oka, hogy a felügyeleti szervek nem tesznek büntető feljelentést. A továbbiakban a fiatalkorú bűnözés helyzetével és problémáival foglalkozott. A társadalmi tulajdont károsító összes betöréses lopások negyvenegy százalékát, a személyek javai elleni betöréses lopásoknak pedig harminchét százalékát fiatalkorúak követték el. A bűnözéshez vezető okok és körülmények közül a családi nevelés hiányosságait, a felügyelet elmulasztását, a rossz baráti környezetet kell megemlíteni. Az utóbbi időben azonban mind több ízben tapasztalható, hogy az alkoholizmus a fiatalkorúak között is zülleszt, és sokszor a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséhez vezet Az ügyészi általános felügyeleti munka tapasztalatainak elemzése után a tanácsi szervezeten belüli törvényességi felügyeleti rendszerről szólt. A tanácstörvény bizonyos változásokat eredményezett a tanácsi szervek és az ügyészségek kapcsolatának formáiban is. Az ügyészi szervek a törvényességi felügyelet ellátása során segítik a tanácsok tevékenységét, tájékoztatják a tanácsot, illetőleg a végrehajtó bizottságot az adott terület törvényességi helyzetéről, törvényességi szempontból észrevételeket tesznek a városi megyei és fővárosi tanácsrendeletek tervezetére, de ugyanakkor nem vállalhatják magukra a tanácsi szervek felelősségét és feladatait a törvényesség biztosítása terén. Munkajogi kérdésekről szólva az előadó hangsúlyozta: a vizsgálatok és a panaszintézés során szerzett tapasztalatok szerint a munka törvénykönyvének rendelkezései a jogalkalmazásban mind jobban érvényesülnek. A fejlődés üteme a népgaz»,,,,daság egy-egy részterületét illetően azonban különbözőt, ,, A kedvező jelenségek a teljes megnyugvásra azonban nem szolgáltatnak okot. Az indokolatlan munkaerő-mozgás és az ebből adódó munkaerőhiány kedvezőtlen hatása a jogalkalmazásban is érezhető. A munkajogi kérdésekben döntésre jogosult sok vezető a termelési feladatok mellett nem fordít elég gondot a munkajogi ügyintézésre és hiányosan ismeri a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseket A legfőbb ügyész ezután a munkajogi ügyintézésről beszélt. Elmondotta, hogy ez évben az ügyészségek közel 70 000 állandó dolgozót foglalkoztató 102 állami gazdaságnál — az országban működő állami gazdaságok 60 százalékánál — tartottak vizsgálatot. Ennek során mintegy 6000 munkajogi intézkedést vizsgáltak meg Az intézkedések száma és az ipari vállalatoknál korábban tartott vizsgálatok tapasztalatainak összehasonlítása azt mutatja, hogy a munkajogi ügyintézés törvényessége ezen a területen a javulás ellenére alacsonyabb színvonalon áll, mint az ipari vállalatoknál Ezután a gazdasági bírsággal kapcsolatos tapasztalatokat elemezte, majd befejezésül hangoztatta: az ügyészi szervek a jogszabályi keretek között mindent megtesznek a jogellenes magatartások következetes üldözése érdekében, illetve azoknak — szükség esetén büntetőjogi, szabálysértési eszközök, vagy súlyos vagyoni szankciók alkalmazásával történő — visszaszorítására. Éberen figyelik az élet által létrehozott új jelenségeket és ezeket a jogi előírásoknak megfelelően úgy támogatják vagy gátolják, hogy eközben minél kevesebb zaklatásnak tegyék ki az állami szerveket és állampolgárokat Vagyis a munka színvonalas végzése az ügyészségre is kötelező szabály marad. Számos hozzászólás után — a beterjesztett módosításokkal együtt — a képviselők mindkét törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadták. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka befejeződött.