Napló, 1972. július (Veszprém, 28. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-01 / 153. szám
Mai számunk tartalmából: A Minisztertanács napirendjén szerepelt (3. oldal) Hazafelé (3. oldal) A III. és IV. Békekölcsön nyertes számai (4. oldal) Kilenc év— és a tizedik (5. oldal) Visszapillantás és előrejelzés (5. oldal) Szabadszombat (9—10—11. oldal) A jövő hét rádió és televízió műsora (12. oldal) Előzetes a hétvége sportműsorából (8. oldal) Petőfi emlékbizottság alakult Pápán Péntek délután a pápai városi tanács nagytermében Szabó Gyula, az MSZMP városi bizottsága első titkára elnökletével helyi Petőfi emlékbizottság alakult. A rendezvényen részt vett és felszólalt Nagy Gyevi Béla, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára is. Rövid tájékoztató előadásában Szabó Gyula elmondta, hogy Pápa kiemelt jelentőségű a megyei rendezvénysorozatban, ezért fokozott gonddal és felelősséggel kell megtervezni a programot, melyben megyei rendezvények is szerepelnek (nyitás, zárás, stb.) Közel húsz felszólaló járult gyakorlati javaslattal a program összeállításához, melynek előkészítésére és lebonyolítására operatív bizottságot hoztak létre. S. G. Világ proletárjai egyesüljetek !, L. NAPLÓ ( MSZMP «ESZKfN MEGYE) IZOUSlSi ES I MEGYE) IMiCS NPJI Szombat, 1972. július 1. Ára: 1 forint XXVIII. évf. — 153. szám ' Fock Jenő Mongóliába utazott Jumzsagim Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és felesége pénteken hivatalos, baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazott. A Minisztertanács elnökét a látogatásra elkísérte Marjai József külügyminiszterhelyettes és Kádas István nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Párai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese. Jelen volt a búcsúztatásnál V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ott volt a búcsúztatásnál Shamszurengin Tudev, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Politikailag a legaktívabbak a fiatal szakmunkások • Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt a csopaki dr. Münnich Ferenc vezetőképző táborban ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Rostási József első titkár elnökletével. A vb tagjai elsőként az 1971—72-es KISZ politikai oktatási év tapasztalatait elemezték. Általános volt a vélemény abban, hogy a fiatalok minden alapszervezetben részletesen tanulmányozták és ismerik a VIII. kongresszus határozatait. Felkészültek annak végrehajtására és az üzemekben, iskolákban a KISZ tagjai világosan látják miként lehet e feladatokat a saját helyzetükben alkalmazni, megoldani. Örvendetes, hogy — az oktatók tapasztalatai szerint — a szakmunkástanulók politikai aktivitása a legnagyobb. Az ifjú szakmunkásgárda élénken érdeklődik az aktuális kül- és belpolitikai kérdések iránt, s a politikai vitáikat nem a közömbösség, a „kötelező íz” jellemezte. Megállapították a vb tagjai, hogy a fiatal értelmiség politikailag ugyan aktív, de a mozgósításuk, az akciókba való bevonásuk nehezebb, mint a fizikai dolgozóké. Az iskolákban pedig gyakori még az óra-jellegű politizálás, s a hetenkénti KISZ oktatáson a 8—10 téma „eldarálása” nem jelenthet színvonalat, hanem folyamatos, friss politizálásra van szükség, amely felkelti és fejleszti az érdeklődést és a diákság tájékozódását segíti, világnézetét erősíti. A legnépszerűbb oktatási forma megyénkben a politikai vitakör volt, s eredményességét bizonyítja az is, hogy 26 ezer fiatal volt a résztvevője. A KISZ megyei végrehajtó bizottsága ezután az 1971- 72-es úttörőmunkát értékelte. Kedvező tapasztalat, hogy a tavalyi jubileumi év után sem csökkent az aktivitás, sőt új akciókat kezdeményeztek a csapatok, a lendület inkább fokozódott. A hazaszeretetre nevelést szolgálta és a lakóhelyért végzett munkára serkentett a „Nekünk épült mi építjük” akció. Rendkívül sikeresen végződött, melyet a pajtások 260 ezer óra társadalmi munkája bizonyít. Hasonló sikerrel zárult a „Figyelő szemmel a természetben” mozgalom amely az úttörők biológiai és földrajzi tudását fejlesztette, ugyanakkor a turisztika népszerűségét is növelte. Örvendetes, hogy az elmúlt oktatási évben 19 új úttörőszobával gyarapodtak megyénk úttörőcsapatai, s jelentősen javultak a jó munkavégzés anyagi és tárgyi feltételek. Sikeres volt a Tapolcán és Veszprémben szervezett „csapatvezetői akadémia” is, melyen 64 úttörővezető vett részt. A vb ezután a tapolcai Batsányi János Gimnázium és az ajkai 301. számú Szakmunkásképző Intézet vertikális KISZ szervezeteinek munkáját értékelte. Megállapították, hogy a kísérleti módszer bevált, hasznos, s a megyebizottság a KISZ KB-nak javasolja e módszer folyamatos bevezetését, alkalmazását más KISZ szervezeteknél is. Kitüntetések a HVDSZ jubileuma alkalmából A megalakulás 20. évfordulója alkalmából Budapesten jubileumi ülést tartott , a Helyiipari- és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete vezetősége, amelyen részt vett Gál László, a SZOT titkára is. Az ülésre meghívták a HVDSZ alapító tagjait, veteránjait, akiket Seprényi Sándor elnök köszöntött, majd munkájuk elismeréseként kitüntetéseket adott át. Tizennyolcan a Szakszervezeti Munkáért arany, 29-en pedig az ezüst fokozatot kapták. A kitüntetettek között Veress Menyhértné, a HVDSZ Veszprém megyei bizottságának titkára a Könnyűipar Kiváló Dolgozója; Horváth József, a KISZÖV szakszervezeti bizottságának titkára, a HVDSZ gazdasági felelőse pedig a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta két évtizedes szakszervezeti munkája elismeréséül. Bakonyszentkirályon tartotta elnökségi ülését a Bakonytáji Tsz-szövetség Kihelyezett elnökségi ülést tartott tegnap a Bakonytáji Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Bakonyszentkirályon, a Váralja Termelőszövetkezet központjában. Az elnökség megtárgyalta a szövetség intézkedési tervét és második féléves munkatervét, valamint a közgazdasági bizottság előterjesztése alapján — a tsz-ek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének eddigi tapasztalatait és a termelőszövetkezeti társulások munkáját. Az írásos tájékoztatók megvitatása után vegyes ügyekről tárgyalt az elnökség Kiosztották Ajkán a szakmunkás bizonyítványokat (Tudósítónktól) Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó tanműhelyében ünnepélyes keretek között köszöntötték a végzős szakmunkástanulókat. Lampert László, az üzemi KISZ bizottság titkára üdvözlő szavai után Zsigmond Sándor, a MOM 300. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese búcsúztatta a végzett növendékeket. Beszédében hangsúlyozta hogy az iskola továbbra is szívesen segíti az új szakmunkásokat. A bizonyítványokat, valamint a kitűnő és jeles eredményt elérteknek a jutalmat dr. Marschek Zoltán a timföldgyár igazgatója adta át . ■ ÉGY r) Közlekedési úttörők Zánkon SpWSTmMm tHISSSm Felvonulás ünnepélyes zászlófelvonáshoz (Képriportunk a 3. oldalon) Az 50. Nemzetközi Szövetkezeti lapon Hogy a szövetkezés gondolata mennyi idős, nem tudom. Azt sem, hogy hol, mikor és miért szövetkeztek először az emberek. Bizonyára volt már valami előzménye a rochdalei takácsok vagy százharminc évvel ezelőtti szövetkezésének is. Ha nem, annál nagyobb az érdemük, mert kezdeményezésük eredménye, hatása, a szövetkezeti gondolat terjedése minden bizonnyal nagy volt. Talán alapszabályukat tanulmányozva jutott el hazájukban Saint-Simon, Fourier, Angliában Owen a gondolatig, hogy szövetkezéssel a tőkés társadalmak ellentmondásait is fel lehet oldani. Ha elfogadni nem is lehet elméletüket (azóta a gyakorlat sokszor bebizonyította tévedésüket), gondolatmenetüket megérteni igen. A francia takácsok szövetkezetének alapszabálya hihetetlenül demokratikus volt. A tagok jogait és jövedelmét például nem a jegyzett üzletrész határozta meg. Egyenlő joga volt minden tagnak és a csak a tevékenységük arányában részesedtek a jövedelemből. Azt sem tudjuk pontosan, hogy hazánkban mikor alakult először szövetkezet, de 1875-ben már államilag szabályozták működésüket. Húsz évvel ezután alakult meg Londonban a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, és holnap, július 2-án ünneplik világszerte ötvenedszer a nemzetközi szövetkezeti napot. A szövetkezés jelentőségét méltatni általában nem lehet. Egészen más a szövetkezés célja, jelentősége, jellege a tőkésországokban, mint a szocialista tábor országaiban. Az utópista szocialisták a szocializmusba való átnövést remélték a szövetkezetektől, a szocializmus csíráit látták azokban. Egynémely burzsoá ideológus ma is ilyen és ehhez hasonló elméletekkel ködösíti a kapitalizmus kiúttalanságát. Az igazság az, hogy védelmet nyújthatnak a tőkés országokban a kisemberek szövetkezetei a „kishalakat” könyörtelenül felfaló „nagyhalak”, a nagytőkésekkel szemben, a kíméletlen konkurrenciaharcban. A szövetkezetek politikailagis haladó szerepet tölthetnek és sokhelyütt töltenek is be Nyugaton, ezért a munkásmozgalom vezetői, mint a tömegmozgalom egyik formáját tekintik azokat. De — és ebben tévedtek az utópisták — a tőkésországok szövetkezetei beleépültek a tőkés gazdaság egészébe, rendszerébe, nem függetleníthetik magukat a kapitalizmus fejlődéstörvényeitől. A valóban kisárutermelőkből létrejött szövetkezeteket könnyűszerrel „elnyeli” a nagytőke. Ha pedig egy-egy szövetkezet elég erős, hogy a nagytőkének ellenálljon, maga is kapitalista intézménnyé válik. Merőben más a helyzet nálunk. A szövetkezetek alapvető politikai szerepe nálunk és a szocializmust építő minden országban az, hogy a szocializmus útjára vezesse a kisárutermelőket. De a szövetkezés céljai között előkelő helyen kell említeni, hogy egyrészt létbiztonságot, s a körülményekhez viszonyítva a lehető legmagasabb életszínvonalat biztosítsa tagjainak, másrészt lássa el a lakosságot mindazzal, amivel az állami ipar, kereskedelem nem vagy csak nehézkesebben tudná ellátni. Tavaly ünnepeltük szövetkezeti mozgalmunk negyedszázados jubileumát. E negyed század tapasztalatai alapján ki lehet jelenteni: szövetkezeteink szervesen beilleszkedtek rendszerünkbe. A termelés, fogyasztás, értékesítés és szolgáltatások terén egyaránt jól szolgálják tagjaik és a társadalom érdekeit, de a szocialista életforma kibontakozását is. A hazánkban létező, működő mintegy 11 ezer vállalat fele szövetkezet, vagy szövetkezet vállalata. Nincs népgazdaságunknak olyan ágazata, amelyből hiányozna a szövetkezet. Birtokukban van a földterület háromnegyede, a népgazdaság állóalapjának egytizede, és az aktív keresők egyharmadát foglalkoztatják. Az össztermelésnek és a nemzeti jövedelemnek is körülbelül egyötödét adják a termelőszövetkezetek. Mozgalmi életük kiterjed és hat a társadalmi és kulturális életre, de a nevelésre, szakképzésre is, méghozzá nagyon kedvezően. Lényegében ezek a megállapítások érvényesek megyénk szövetkezeteire is. Megyénk szövetkezetei, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szövetségei, a Kisipari Szövetkezetek Szövetsége és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége ma együttesen, Ajkán értékelik tevékenységüket az 50. nemzetközi szövetkezeti nap ünnepségén. Van bőven miről szólni, akárha az eredményeket, a fejlődést összegezik, akár a feladatokról szólnak. Szövetkezeteink feladatai — megyeileg, de országosan is — pártunk X. kongresszusának határozataiból adódnak. Mindenirányú fejlődésük a tagságnak és az államnak egyaránt érdeke. Tevékenységüket hassa át ez és a szövetkezés sokoldalú hasznosságának tudata, belső életüket a demokratizmus szelleme. Munkájuk eredményeit elismerve, kívánunk a szövetkezetek tagjainak további sikereket az 50. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából. (Cs. I)