Napló, 1972. július (Veszprém, 28. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-01 / 153. szám

Mai számunk tartalmából: A Minisztertanács napirendjén szerepelt (3. oldal) Hazafelé (3. oldal) A III. és IV. Békekölcsön nyertes számai (4. oldal) Kilenc év— és a tizedik (5. oldal) Visszapillantás és előrejelzés (5. oldal) Szabadszombat (9—10—11. oldal) A jövő hét rádió és televízió műsora (12. oldal) Előzetes a hétvége sportműsorából (8. oldal) Petőfi emlékbizottság alakult Pápán Péntek délután a pápai vá­rosi tanács nagytermében Szabó Gyula, az MSZMP vá­rosi bizottsága első titkára elnökletével helyi Petőfi em­lékbizottság alakult. A ren­dezvényen részt vett és fel­szólalt Nagy Gyevi Béla, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára is. Rövid tájékoztató előadá­sában Szabó Gyula elmond­ta, hogy Pápa kiemelt jelen­tőségű a megyei rendezvény­­sorozatban, ezért fokozott gonddal és felelősséggel kell megtervezni a programot, melyben megyei rendezvé­nyek is szerepelnek (nyitás, zárás, stb.) Közel húsz fel­szólaló járult gyakorlati ja­vaslattal a program összeál­lításához, melynek előkészí­tésére és lebonyolítására ope­ratív bizottságot hoztak lét­re. S. G. Világ proletárjai egyesüljetek !, L. NAPLÓ ( MSZMP «ESZK­fN MEGYE) I­ZOUSlSi ES I MEGYE) IMiCS N­PJI Szombat, 1972. július 1. Ára: 1 forint XXVIII. évf. — 153. szám ' Fock Jenő Mongóliába utazott Jumzsagim­ Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága el­ső titkárának, a Mongol Nép­­köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke és fele­sége pénteken hivatalos, ba­ráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazott. A Minisztertanács elnökét a látogatásra elkísérte Mar­jai József külügyminiszter­helyettes és Kádas István nagykövet, a Külügyminisz­térium főosztályvezetője. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Vályi Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettesei, dr. Csanádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter, dr. Faluvé­gi Lajos pénzügyminiszter, Párai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Vár­­konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese. Jelen volt a búcsúztatásnál V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ott volt a bú­csúztatásnál Shamszurengin Tudev, a Mongol Népköztár­saság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. Politikailag a legaktívabbak a fiatal szakmunkások • Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt a csopaki dr. Münnich Ferenc vezető­képző táborban ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Rostási József el­ső titkár elnökletével. A vb tagjai elsőként az 1971—72-es KISZ politikai oktatási év tapasztalatait elemezték. Általános volt a vélemény abban, hogy a fia­talok minden alapszervezet­ben részletesen tanulmányoz­ták és ismerik a VIII. kong­resszus határozatait. Felké­szültek annak végrehajtásá­ra és az üzemekben, isko­lákban a KISZ tagjai vilá­gosan látják miként lehet e feladatokat a saját helyze­tükben alkalmazni, megolda­ni. Örvendetes, hogy — az oktatók tapasztalatai szerint — a szakmunkástanulók po­litikai aktivitása a legna­gyobb. Az ifjú szakmunkás­gárda élénken érdeklődik az aktuális kül- és belpolitikai kérdések iránt, s a politikai vitáikat nem a közömbösség, a „kötelező­ íz” jellemezte. Megállapították a vb tagjai, hogy a fiatal értelmiség po­litikailag ugyan aktív, de a mozgósításuk, az akciókba való bevonásuk nehezebb, mint a fizikai dolgozóké. Az iskolákban pedig gyakori még az óra-jellegű politizá­­lás, s a hetenkénti KISZ ok­tatáson a 8—10 téma „elda­­rálása” nem jelenthet szín­vonalat, hanem folyamatos, friss politizálásra van szük­ség, amely felkelti és fej­leszti az érdeklődést és a diákság tájékozódását segíti, világnézetét erősíti. A leg­népszerűbb oktatási forma megyénkben a politikai vita­kör volt, s eredményességét bizonyítja az is, hogy 26 ezer fiatal volt a résztvevő­je. A KISZ megyei végrehaj­tó bizottsága ezután az 1971- 72-es úttörőmunkát értékel­te. Kedvező tapasztalat, hogy a tavalyi jubileumi év után sem csökkent az akti­vitás, sőt új akciókat kezde­ményeztek a csapatok, a len­dület inkább fokozódott. A hazaszeretetre nevelést szol­gálta és a lakóhelyért vég­zett munkára serkentett a „Nekünk épül­t mi építjük” akció. Rendkívül sikeresen végződött, melyet a pajtások 260 ezer óra társadalmi mun­kája bizonyít. Hasonló siker­rel zárult a „Figyelő szem­mel a természetben” mozga­lom amely az úttörők bioló­giai és földrajzi tudását fej­lesztette, ugyanakkor a tu­risztika népszerűségét is nö­velte. Örvendetes, hogy az elmúlt oktatási évben 19 új úttörőszobával gyarapodtak megyénk úttörőcsapatai, s jelentősen javultak a jó munkavégzés anyagi és tár­gyi feltételek. Sikeres volt a Tapolcán és Veszprémben szervezett „csapatvezetői akadémia” is, melyen 64 út­törővezető vett részt. A vb ezután a tapolcai Ba­tsányi János Gimnázium és az ajkai 301. számú Szak­munkásképző Intézet verti­kális KISZ szervezeteinek munkáját értékelte. Megálla­pították, hogy a kísérleti módszer bevált, hasznos, s a megyebizottság a KISZ KB-nak javasolja e mód­szer folyamatos bevezetését, alkalmazását más KISZ szer­vezeteknél is. Kitüntetések a HVDSZ jubileuma alkalmából A megalakulás 20. évfor­dulója alkalmából Budapes­ten jubileumi ülést tartott , a Helyiipari- és Városgazdál­kodási Dolgozók Szakszerve­zete vezetősége, amelyen részt vett Gál László, a SZOT titkára is. Az ülésre meghívták a HVDSZ alapító tagjait, veteránjait, akiket Seprényi Sándor elnök kö­szöntött, majd munkájuk el­ismeréseként kitüntetéseket adott át. Tizennyolcan a Szakszervezeti Munkáért arany, 29-en pedig az ezüst fokozatot kapták. A kitüntetettek között Ve­ress Menyhértné, a HVDSZ Veszprém megyei bizottságá­nak titkára a Könnyűipar Kiváló Dolgozója; Horváth József, a KISZÖV szakszer­vezeti bizottságának titkára, a HVDSZ gazdasági felelőse pedig a Szakszervezeti Mun­káért kitüntetés arany foko­zatát kapta két évtizedes szakszervezeti munkája elis­meréséül. Bakonyszentkirályon tartotta elnökségi ülését a Bakony­táji Tsz-szö­vetség Kihelyezett elnökségi ülést tartott tegnap a Bakonytáji Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­ge Bakonyszentkirályon, a Váralja Termelőszövetkezet központjában. Az elnökség megtárgyalta a szövetség in­tézkedési tervét és második féléves munkatervét, vala­­­mint a közgazdasági bizott­ság előterjesztése alapján — a tsz-ek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének ed­digi tapasztalatait és a ter­melőszövetkezeti társulások munkáját. Az írásos tájékoz­tatók megvitatása után ve­gyes ügyekről tárgyalt az el­nökség Kiosztották Ajkán a szakmunkás bizonyítványokat (Tudósítónktól) Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó tanműhe­lyében ünnepélyes keretek között köszöntötték a végzős szakmunkástanulókat. Lam­­pert László, az üzemi KISZ bizottság titkára üdvözlő szavai után Zsigmond Sán­dor, a MOM 300. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese búcsúztat­ta a végzett növendékeket. Beszédében hangsúlyozta hogy az iskola továbbra is szívesen segíti az új szak­munkásokat. A bizonyítvá­nyokat, valamint a kitűnő és jeles eredményt elérteknek a jutalmat dr. Marschek Zoltán a timföldgyár igazgatója ad­ta át . ■ ÉGY r) Közlekedési úttörők Zánkon SpW­S­TmMm tHISSSm Felvonulás ünnepélyes zászlófelvonáshoz (Képriportunk a 3. oldalon) Az 50. Nemzetközi Szövetkezeti lapon H­ogy a szövetkezés gondolata mennyi idős, nem tudom. Azt sem, hogy hol, mikor és miért szövetkeztek először az emberek. Bizonyára volt már valami előzménye a rochdalei takácsok vagy százharminc évvel ezelőtti szövetke­zésének is. Ha nem, annál nagyobb az ér­demük, mert kezdeményezésük eredménye, hatása, a szövetkezeti gondolat terjedése minden bizonnyal nagy volt. Talán alap­szabályukat tanulmányozva jutott el ha­zájukban Saint-Simon, Fourier, Angliában Owen a gondolatig, hogy szövetkezéssel a tőkés társadalmak ellentmondásait is fel lehet oldani. Ha elfogadni nem is lehet elméletüket (azóta a gyakorlat sokszor be­bizonyította tévedésüket), gondolatmenetü­ket megérteni igen. A francia takácsok szövetkezetének alapszabálya hihetetlenül demokratikus volt. A tagok jogait és jöve­delmét például nem a jegyzett üzletrész határozta meg. Egyenlő joga volt minden tagnak és a csak a tevékenységük arányá­ban részesedtek a jövedelemből. Azt sem tudjuk pontosan, hogy hazánk­ban mikor alakult először szövetkezet, de 1875-ben már államilag szabályozták mű­ködésüket. Húsz évvel ezután alakult meg Londonban a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, és holnap, július 2-án ünneplik világszerte ötvenedszer a nemzetközi szö­vetkezeti napot. A szövetkezés jelentőségét méltatni ál­talában nem lehet. Egészen más a szövetke­zés célja, jelentősége, jellege a tőkésorszá­gokban, mint a szocialista tábor országai­ban. Az utópista szocialisták a szocializ­musba való átnövést remélték a szövetke­zetektől, a szocializmus csíráit látták azok­ban. Egynémely burzsoá ideológus ma is ilyen és ehhez hasonló elméletekkel ködö­síti a kapitalizmus kiúttalanságát. Az igaz­ság az, hogy védelmet nyújthatnak a tőkés országokban a kisemberek szövetkezetei a „kishalakat” könyörtelenül felfaló „nagy­halak”, a nagytőkésekkel szemben, a kímé­letlen konkurrenciaharcban. A szövetkeze­tek politikailag­­is haladó szerepet tölthet­nek és sokhelyütt töltenek is be Nyugaton, ezért a munkásmozgalom vezetői, mint a tömegmozgalom egyik formáját tekintik azokat. De — és ebben tévedtek az utópis­ták — a tőkésországok szövetkezetei bele­épültek a tőkés gazdaság egészébe, rend­szerébe, nem függetleníthetik magukat a kapitalizmus fejlődéstörvényeitől. A való­ban kisárutermelőkből létrejött szövetkeze­teket könnyűszerrel „elnyeli” a nagytőke. Ha pedig egy-egy szövetkezet elég erős, hogy a nagytőkének ellenálljon, maga is kapitalista intézménnyé válik. Merőben más a helyzet nálunk. A szö­vetkezetek alapvető politikai szerepe ná­lunk és a szocializmust építő minden or­szágban az, hogy a szocializmus útjára ve­zesse a kisárutermelőket. De a szövetkezés­­ céljai között előkelő helyen kell említeni, hogy egyrészt létbiztonságot, s a körülmé­nyekhez viszonyítva a lehető legmagasabb életszínvonalat biztosítsa tagjainak, más­részt lássa el a lakosságot mindazzal, ami­vel az állami ipar, kereskedelem nem vagy csak nehézkesebben tudná ellátni. Tavaly ünnepeltük szövetkezeti mozgalmunk ne­gyedszázados jubileumát. E negyed század tapasztalatai alapján ki lehet jelenteni: szövetkezeteink szervesen beilleszkedtek rendszerünkbe. A termelés, fogyasztás, ér­tékesítés és szolgáltatások terén egyaránt jól szolgálják tagjaik és a társadalom ér­dekeit, de a szocialista életforma kibonta­kozását is. A hazánkban létező, működő mintegy 11 ezer vállalat fele szövetkezet, vagy szövet­kezet vállalata. Nincs népgazdaságunknak olyan ágazata, amelyből hiányozna a szö­vetkezet. Birtokukban van a földterület háromnegyede, a népgazdaság állóalapjának egytizede, és az aktív keresők egyharmadát foglalkoztatják. Az össztermelésnek és a nemzeti jövedelemnek is körülbelül egy­ötödét adják a termelőszövetkezetek. Moz­galmi életük kiterjed és hat a társadalmi­ és kulturális életre, de a nevelésre, szak­­képzésre is, még­hozzá nagyon kedvezően. Lényegében ezek a megállapítások érvé­nyesek megyénk szövetkezeteire is. Me­gyénk szövetkezetei, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek szövetségei, a Kisipari Szövetkezetek Szövetsége és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége ma együttesen, Ajkán értékelik tevékenységü­ket az 50. nemzetközi szövetkezeti nap ünnepségén. Van bőven miről szólni, akár­ha az eredményeket, a fejlődést összegezik, akár a feladatokról szólnak. S­zövetkezeteink feladatai — megye­­ileg, de országosan is — pártunk X. kongresszusának határozataiból adódnak. Mindenirányú fejlődésük a tag­ságnak és az államnak egyaránt érdeke. Te­vékenységüket hassa át ez és a szövetke­zés sokoldalú hasznosságának tudata, belső életüket a demokratizmus szelleme. Munkájuk eredményeit elismerve, kívá­nunk a szövetkezetek tagjainak további sikereket az 50. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából. (Cs. I)

Next