Napló, 1972. július (Veszprém, 28. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-04 / 155. szám
Kedd, 1972. Július 1 II százhalombattai második kéményóriás A Hőtechnika Építő és Szigetelő Vállalat hét hónap alatt felépítette a Dunamenti Hőerőmű második, 200 méter marás kéményóriását. Képünkön: 200 méter magasban a szerelők. Új szolgáltatás: a műanyagtapétázás Társult hét Fejér és hét Veszprém megyei ipari szövetkezet Raktárról szállít az angol cég • Sokféle szín, lemosható anyag Veszprémben, a járási építő szövetkezetnél a napokban fejeződött be egy szakmai bemutatóval egybekötött tárgyalás, amelynek eredményeként hét Fejér és hét Veszprém megyei ipari szövetkezet vállalkozik egy új szolgáltatás, a műanyagtapétázás bevezetésére. Ez a gyümölcsözőnek ígérkező megállapodás úgy jött létre, hogy az OKISZ — az ipari szövetkezetek legutóbbi kongresszusa határozatának szellemében — ajánlotta a szövetkezeti szövetségeknek, hogy mint érdekképviseleti szervek javasolják a hozzájuk tartozó szövetkezeteknek: a lakásépítés fokozásával egyidejűleg a műanyagtapétázással, ezzel a rokonszolgáltatással is bővítsék munkájukat. A megyei KISZÖV-ök javaslatára — mivel anyagilag erre erre szövetkezet nem képes — a Fejér és Veszprém megyei építő, illetve vegyes szövetkezetek társulást alapítottak és felvették a kapcsolatot az angol Mayfair Vinyl Wallcoverings céggel. A cég képviselője M. John Amstong, az említett szövetkezetek elnökei, gazdasági vezetői és szakemberei előtt ismertette a műanyagtapéta előnyeit, majd bemutatót tartott. A tanácskozás résztvevői meggyőződtek az igen sok színben gyártott, gyorsan kezelhető, mosható, a cég által 10 évre garantált élettartamú tapéta előnyeiről, amelyből az angol cég évente mintegy 3 millió tekercset exportált. Jelenleg hazánkon kívül más szocialista állammal is folytat tanácskozásokat, piaci bővítési lehetőségek miatt. A cég képviselője arról is tájékoztatta az érdekelteket, hogy a tapétához adott ragasztóanyag összetétele penészesedés és gombásodás ellen is védi a lakást. A szövetkezeti társulás megkapta a teljes mintakollekciót. Az angol cég az anyagot a kért színösszetételben és mennyiségben raktárról 3 hét legfeljebb egy hónap alatt szállítja. Ezután az angol tapétával és ragasztóanyaggal a Veszprém Járási Építő Szövetkezet dolgozói ifjú Antal Miklós brigádvezető és testvére Antal Gabriella végeztek kísérleti tapétázást, az angol cég képviselőjének nem kis meglepetésére a bemutatónál gyorsabban, pontosabban. A szövetkezeti társulás a közeljövőben az igényeknek megfelelően megkezdi a műanyagtapétás szolgáltatást, elsősorban középületek, intézmények és hasonló termek újjávarázsolására. A társulás tanácskozott arról is, hogy az angol cég által gyártott műanyag-ablakok felhasználását is vállalják, főként új lakások készítésénél, ha erre igény lesz. Előleg -borítékon kívül Gyökeres változás a megyei építőipari vállalat szociális, kulturális ellátottságában A megye építésében, gyarapításában a legnagyobb feladat az ÉVM Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatra vár. Sok szó esett már gazdasági munkájáról IV. ötéves tervéről, sikereiről, kudarcairól. Annál kevesebb hallható viszont a vállalat dolgozóinak munkaügyi egészségügyi, kulturális és szociális ellátásáról. A közelmúltban a vállalat párt és gazdasági vezetői összegezték a legutóbbi né°y esztendő ilyen irányú tapasztalatait, s erről felettes szerveiknek is beszámoltak. A borítékon kívüli juttatások elemzése előtt azonban érdemes megnézni, tényleg több pénz került-e a dolgozók borítékjába az elmúlt években, a közel 3 ezer embert foglalkoztató vállalatnál, 15,4 százalékos bérfejlesztés 1968-ban egy munkás öszszesen 23 473 forint bért kapott. Ez természetesen átlagbér. A végzett munkát, a szakmai összetételt figyelembe véve ez nagyon alacsony összeg volt, különösen azért, mert más építőipari vállalatoknál lényegesen magasabb volt az átlagkereset. A vállalat vezetői akkor elsősorban az átlagbérek emelését határozták el. És bár nem teljes mértékben sikerült az elképzeléseket megvalósítani, tavaly az egy főre jutó átlagbér már meghaladta a 27 300 forintot, ami 1968-hoz képest 15,4 százalékkal volt magasabb. Növekedett a kifizetett prémium, az egy-egy célfeladatot anyagilag is elismerő jutalom. 1969-ben például 180 ezer forint jutalmat fizetett ki a vállalat, 1971-ben már 724 ezer forinttal ösztönzött a jobb munkára. Igaz, tavaly az építési feladatok egy részének nem teljesítése miatt év végi részesedést nem fizetett a vállalat, s ez némileg megkérdőjelezi a kifizetett magasabb jutalmak szükségességét. Jelentős eredmény az is, hogy a kormányrendeletnek megfelelően a dolgozóknak mintegy 85 százaléka az alsó bérhatár fölé került, mely mintegy 1,8 millió forint bérkorrekcióval járt. A hiányzó 15 százaléknál július 1-től korrigálják a személyi béreket, úgy hogy tíz minimum az alsó bérhatár fölé kerüljön. A kollektív szerződésben rögzítették a téli munkaszünet díjazását is. Vagyis ha valakit esetleg fagyszabadságra kell küldeni, a távollét alatt is megkapja fizetésének 81 százalékát. Ez évben azonban csupán néhány dolgot volt fagysz-Az anyagi juttatások lett a vállalathoz való kötődést nagymértékben befolyásolja a szociális, kulturális ellátás. A megyei építőipari vállalat éppen ezért az utóbbi években rendkívül nagy súlyt fektet ennek fejlesztésére is. A részesedési alapot terhelő szociális- kulturális és sport alap 1968-ban például 160 ezer forint volt. Ez az összeg ez évben már 280 ezer forintra emelkedett. Ebből tellett a munkásszállások kulturális ellátottságának javítására, mely átlagosan 1200—1300 dolgozót érintett. Az utóbbi két esztendőben önálló klubokat és könyvtárakat hoztak létre a vállalat munkásszállásain. Várpalotán ezer kötetes, Balatonfüreden 600 kötetes, a veszprémi Stadion úti munkásszállón 3800 kötetes könyvtárklub várja az építőmunkásokat. Most alakítják meg a balatonalmádi ezer, az ajkai kétezer kötetes új könyvtárat. A szakszervezeti bizottság különben ez évben a közhad ágon. Jelentősen érezteti hatását a borítékban a vállalatnak az a rendelkezése is, amelynek értelmében 5 forinttal megemelték a különélési pótlékot, művelődési könyvtárak" fejlesztésére 73 ezer forintot kíván fordítani, a vállalat pedig műszaki könyvek vásárlására 90 ezer forintot. A kulturális program választékát jelzik a munkásszállókon rendezett filmvetítések, TIT előadások, író-olvasó találkozók, melyeknek 14 700 résztvevője volt. A programok összeállításában nagy segítséget nyújt a vállalat KISZ bizottsága, melynek kezdeményezésére ifjúsági pinceklub alakult a veszprémi I. és II-es építésvezetőségen és a pápai munkásszállón. A klubok rendezvényeire az szb ez évben 50 ezer forintot fordít. A szórakozást, pihenést szolgálja a vállalati üdültetés is. Tavaly mintegy 500 dolgozó üdült bel- és külföldön. Emellett a szocialista brigádok szervezésében számos kirándulás teremtett alkalmat a kikapcsolódásra. Ezek anyagi támogatására a vállalat és az szb közösen 28 ezer forintot biztosított. Pinceklubok Veszprémben és Pápán Kilenc munkásszálló, 1300 lakó Az utóbbi években nagy ütemben korszerűsítette a vállalat üzemeinek és építésvezetőségeinek munkaegészségügyi berendezéseit, felszereléseit, így például az asztalos és lakatos üzem elszívó berendezését. Az ötéves kollektív szerződésben ugyanakkor egyértelműen meghatározták azt is, hogy az egyes munkakörökben foglalkoztatott dolgozók milyen munka- és védőöltözetre, védő ételre, tisztálkodási eszközökre jogosultak. Mindezek következtében jelentősen csökkent az üzemi balesetek száma. Az utóbbi években egyetlen halálos baleset sem történt. A vállalatnak jelenleg 9 munkásszállója van. Ezek mintegy 1300 építőmunkásnak nyújtanak rövidebbhosszabb ideig elhelyezést. Valamennyi megfelel a szociális normákban előírt követelményeknek. De további korszerűsítésük, bővítésük feltétele a szükséges nagyobb létszám biztosításának. Ezért Ajkán még ez évben elkészül az új 300 személyes munkásszálló és konyha. Pápán pedig a IV. ötéves terv végére várható a ,150 személyes végleges munkásszálló megépítése. A közelmúltban átadták a Veszprémben épülő házgyár 120 személyes ebédlőjét, s a Felszabadulás úti építésvezetőség ugyancsak 120 személyes ebédlőjét klubhelyiségét. Ezen az építésvezetőségen a szociális-kulturális helyiségek biztosítására 10 millió forintot fordított a vállalat. A borítékon kívüli juttatás jelentős része a munkahelyi étkeztetés. A megyei építőipari vállalatnál 10 forintért naponta háromszori étkezést biztosítanak az építőmunkásoknak. Ennek tényleges költsége azonban 24 forint, a különbözetét a vállalat téríti meg. Ugyanakkor jelentős költséggel jár a bejáró munkások naponkénti és hétvégi hazaszállítása is, mely tavaly 14 millió forintot jelentett. Az ÉVM Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat sokat tett tehát a dolgozók egészségügyi, szociális, kulturális ellátásának javításáért, mintegy előlegezve a bizalmat az elkövetkező évek feladatainak remélhetően sikeresebb, haf°''nivabb teljesítéséhez.. Andrássy Antal NAPLÓ 3 Legnagyobb nemzeti kincsünk: a termőföld. Nem véletlen hát, hogy nyelvünk is egyik szép szavunkkal társítja — anyaföld. Védelme, termőképességének gazdagítása létfontosságú érdekünk. A tudományos kutatás újabb és újabb eszközöket ad a mezőgazdaság dolgozóinak kezébe, hogy mind nagyobb termésre bírjuk a földet. A hozamok fokozódó növekedése bizonyítja, hogy erőfeszítéseink sikeresek. A földek védelmét sok egyéb ok mellett az a puszta tény is megköveteli, hogy egyre zsugorodik a mezőgazdaságilag növelhető terület nagysága. A város- és útépítés, az ipartelepítés, a nagy állattenyésztő telepek kialakítása megkéri a maga árát. Az utóbbi tíz évben mintegy 40 ezer holddal csökkent megyénkben a művelhető terület. Az ország ilyen vesztesége meghaladja az egymillió holdat! Mindezek ismerete alapján ítélhetjük nagyon fontosnak a népi ellenőrök vizsgálatát. A városi, járási bizottságok, a községi népi ellenőri csoportok bevonásával 51 községben vizsgálták, található-e parlagterület megyénkben. Az összegezőből kitűnik, hogy az öt évvel ezelőtti hasonló jellegű vizsgálathoz képest sokat és kedvezően változott a helyzet. A föld mind nagyobb érték lesz. Ennek előrebocsátása után különösen meglepő, hogy a vizsgált községekben (pedig nem egészen 20 százalékát teszik megyénk településeinek!) 730 hold parlagon hagyott szántóföldet találtak a népi ellenőrök, sőt ezen felül 21 hold megmunkálatlan szőlőt! A Somló értékes területeinek elszomorító állapota ismét riadóztat: valamit tenni kell a jelenlegi áldatlan helyzet megváltoztatásáért! És egy igazi különlegesség: Padragkúton 25 holdnyi föld vadkár veszélye miatt (!) maradt művelés nélkül... A földek okszerű művelését nem lehet a tulajdonos akarom, nem akarom felfogására bízni. A törvény előírja rendeltetésének megfelelő hasznosítását. (Megjegyezzük: a telekgazdálkodásban jelenleg tapasztalható felemás határozatlanság semmiképpen sem erősíti a földhöz való kötődést, a termelői biztonságot!! A parlagterületek létezése nem csupán azt jelenti, hogy ennyi és ennyi termőföld haszon nélkül kikerül a termelésből, bár az is nagy veszteség, hanem azt is, hogy ezek a területek mindenféle növényi betegségek valóságos tenyésztelepei. De a megmunkálatlan föld önmagában is demoralizáló. A vizsgálat szerint számos kistulajdonos földjét találták megmunkálatlanul, de akad olyan nagyüzem is, amely mélyfekvésű, tehát vizenyős területeit vagy meredek partoldalait egyszerűen sorsára hagyja. Némi ráfordítással termelésre fogható értékes területekről van szó, de az érintett gazdaságok „nagyvonalúan” lemondanak róluk. Megyénk domborzati viszonyai olyanok, hogy elég egy kis eső a talaj lemosódáshoz, a legértékesebb termőréteg pusztulásához. Mégis ritka az olyan gazdaság a megyében, mint a bakonyszentkirály termelőszövetkezet, amely tudatos tervszerűséggel védi, óvja meredek lejtőit. Füvesít, talajfogó növényeket termeszt, fákat telepít, egész talajművelését a földvédelem jegyében átalakította. Az erőfeszítésnek máris kézzel fogható eredményei vannak. Az erózió elleni küzdelem szerves része a földvédelemnek. Mert végül is egyre megy, hogy a parlagföld miként keletkezik: otthagyják, vagy amiatt nem termő, hogy a „természet” elpusztította. A megyénkben fellelhető parlagterületek nagysága ezrelékben is alig kifejezhető. Nem arról van tehát szó, hogy valami nagy veszély fenyegetne. A népi ellenőrök vizsgálata, a feltárt jelenség mindenesetre arra hívja fel a figyelmet, hogy jobban kell óvnunk legfőbb nemzeti kincsünket, a termőföldet. Törvényes eszköz is van ennek elérésére. A tanácsoknak nemcsak joguk, kötelességük is a megműveletlen földek tulajdonosait jobb belátásra bírni. Sajnálatos viszont, hogy az államhatalom helyi szervei nem, vagy csak legritkább esetben élnek törvényadta jogukkal. Közösségi érdek, hogy ne legyen egyetlen talpalatnyi föld se parlagon a megyében, de sehol az országban! (1. 1.) A termőföld védelmében Rózsák három megyéből A piros Volkswagen tulajdonosa egészen komoly szándékkal mondta vasárnap: — Bizony ideje lenne már, hogy a Badacsonyi Állami Gazdaság egy tágas, gépkocsi parkolót építsen a rózsamező mellé. Valami igazság lehet benne, hiszen éppen abban az órában — vasárnap délután lévén negyvenegy személygépkocsi fordult meg Alsó-Tekeresen. Magyar és külföldi nyaralók, turisták vásárolták a rózsacsokrokat. Egy időben négy-öt személyautó várakozott a nagyforgalmú műút mellett, és igen feltűnő volt, hogy elsősorban a férfiak jeleskedtek a rózsák vásárlásában. — A feleségem születésnapjára lesz, csakis pirosat adjon. — Mennyit kér? ----- Hát... huszonegy szálat! A férfi feltűnően körülnézett, mert túlságosan is kihangsúlyozta az imént a „huszonegyet”. Most várta leste a hatást. Vajon a körülállók észreveszik-e, hogy neki ilyen fiatal felesége van. Észrevettük. A kis árusító bódét alaposan légkondicionálták a balatoni műút mellett, amelyik egymagában is ontja a hőséget. Farostlemez a menynyezete, azután hőszigetelő műgyanta réteg következik és végül a hullámpala táblák védik meg a rózsaszálakat a nyári kánikulától. A vödrökben — mindig friss vízben — nem sokáig várakoznak vevőkre a virágok. — Hányféle rózsájuk van? Bokor Jánosné ,,az most forduljon Sióletvezető” azonnal rávágja, hogy most százharminc féle rózsát termesztenek az alsótekeresi üzemegységben. A fehértől a lilán keresztül a csaknem feketébe hajló bordóig valamennyi színárnyalat megtalálható itt. Tavaly húsz holdon „termett” rózsája a Badacsonyi Állami Gazdaságnak. Az idén viszont már csak 13 holdról szedik, árusítják, vagy éppen különleges csomagolásban külföldre szállítják a gyönyörű, nagybimbós virágokat. — És azt se feledje, hogy három megyéből szedjük a rózsát Tekeresen — újságolja Bokor Jánosné. — Háromból? — Nézzen először Lepsény felé, az már Fejér megye. Akkor — gárdonyi — foknak. Azon az oldalunkon van Somogy megye és ott — szemben — az országút túlsó oldalán van Veszprém megye. Itt adnak találkát egymásnak, a rózsaföldünkön... Közben a keze szüntelenül dolgozik. Csokrokat készít. Bizony szebbeket, mint akármelyik virágüzletben. Raffiával köti össze és csattogó ollóval metsz, egyformára a szárakat, majd selyempapírba öltözteti a kész csokrot. Így nyújtja át — egy-egy jókívánság kíséretében — a vevőnek. Mert abban teljesen bizonyos lehet, hogy az illatos portékája szép ajándék lesz. Örömet jelent majd a vásárlónak is, meg annak is, aki kapja.