Napló, 1972. szeptember (Veszprém, 28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

Megkezdődni a FAO-program Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezeté­nek (FAO) európai fagazda­sági bizottsága (ECE) 20 or­szág hetven delegátusának részvételével tanácskozást tart hazánkban. A népes kül­döttség megyénkben prog­ramja tegnap délelőtt Bala­­tonfüreden, az Annabella Szálló különtermében kezdő­dött. A tanácskozás munká­jában résztvett Henri Chau­vin, a FAO genfi titkárságá­nak vezetője, Ulf Sundberg, a FAO erdészeti osztályának vezetője (Róma) és K. J. Voronicsin, az erdészeti ve­gyesbizottság elnöke. A részvevőket Csepregi János, a Balatonfés­vidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazda­ság igazgatója üdvözölte, majd rövid áttekintést adott a gazdaság szerteágazó tevé­kenységéről. Ezt követően Cornides György, az ERDŐ­TERV osztályvezetője tar­tott előadást a magyar erdő­területek műszaki fejleszté­si terveinek alapelveiről, módszereiről és a munka ál­lásáról. A küldöttek ezután a Ma­­gas-Bakony erdei útépítésé­nek tanulmányozására Far­­kasgyepüre utaztak. Az út további állomása Németbá­nya Huszárokelőpuszta, Ba­­konybél és a Cuha völgye volt. •• Összegezés a jövő számára M­a ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a Keszthe­lyi Agrártudományi Egyetem. Megjelenik a jubi­leumi ünnepségen az ország, a megye több veze­tője, 19 külföldi és 14 hazai egyetem küldöttsége, számos kutató intézet, szervezet, köztük a FAO és az UNESCO is képviselteti magát, mintegy 80 külföldi mezőgazdasági szak­­tekintély látogat Keszthelyre ezen a napon, hogy személyes jelenlétükkel tiszteljék meg az oktatási intézményt. Kétségtelen, hogy a megtiszteltetésben része van a 175 éves történelmi előzményeknek is, hiszen ez alatt az idő alatt olyan hagyományai, módszerei alakultak ki a mező­­gazdasági szakemberképzésnek, amelyekre érdemes odafi­gyelni. Tiszteletet parancsolóak az alapítás körülményei is. A XVIII. század végén a Habsburg uralkodók gyarmato­sító törekvései még igen erőteljesek voltak. A magyar gazdasági élet erősödését, nemzeti önállóságunk gondolatá­nak terjedését segítette a fejlett Nyugat-Európát ismerő és az ottani viszonyokat követendőnek tekintő Festetics György Georgikon alapító cselekedete. A világ figyelmét azonban azt hisszük, mégis nagyobb részt az utóbbi másfél évtizedben megtett fejlődésükkel, az azóta végzett munkájukkal vívták ki a keszthelyi intéz­mény tanárai és hallgatói. Érdemeik közül elsősorban a szakemberképzés magas színvonalát kell megemlíteni. A Keszthelyen végzett agrár­mérnökök részesei voltak a magyar mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének, és azoknak a termelési eredmények­nél?, amelyek a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdulásához vezettek. Az egyetemen és intézményeiben végzett kutató­munka igen eredményesen segítette ezeknek a gazdálko­dj?! sikereknek az elérését. Az üzemszervezésben, a talaj­termelékenység növelésében, a láphasznosításban, a növény­nél-­­esítésben — de szinte vég nélkül sorolhatnánk sikeres kutatásaikat — elért eredményeik nagymértékben hozzá­járultak ahhoz, hogy a világ élelmiszergazdálkodással fog­lalkozó szakemberei érdeklődni, figyelni kezdtek Keszthely­re. Ma már öt szomszédos ország egyetemével van a keszt­helyieknek oktatási és kutatási együttműködési szerződésük. Ezen kívül számtalan kisebb horderejű kapcsolata van az intézménynek a világ sok más egyetemével, főiskolájával, élelmiszergazdálkodásának intézményeivel, szervezeteivel. Van tehát mit felmutatniuk az országnak. Talán éppen ez buzdította az intézmény jelenlegi vezetőit arra, hogy ünnepnek, mérföldkőnek tekintsék az alapítás 175. évfor­dulóját. Bevallottan is két dolgot szeretnének elérni a ju­bileum megünneplésével. Elsőként az alapító Festetics György személyét akarják az őt megillető helyre tenni. Az általuk inspirált történelmi kutatások kiderítették ugyanis, hogy túlzók a Festetics Györgyöt nemzeti hősként emle­­getők csakúgy, mint az érdemeit lebecsülök. Korának jel­legzetes magyar nagybirtokos főura volt, aki össze tudta egyeztetni a saját és hazája érdekeit, a Habsburg-ellenes nemesi ellenállók soraiba tartozott. Kiemelik az újabb kutatások, a Georgikon alapítását inspiráló munkatársainak, a kor neves pedagógusainak és „közgazdászainak” Nagy­­váthy Jánosnak, Pethe Ferencnek és Tessedik Sámuelnek az érdemeit. A másik lényeges célja az eddig megtett út végigtekin­­tésének a tapasztalatok összegezése a következő évek szá­mára. Az utóbbi két évben ugyanis az ország legnagyobb agrárfelsőoktatási intézményévé vált a keszthelyi. A nap­pali és levelező hallgatók összlétszáma háromezer lesz a következő tanévben. Négy fakultása kezd működni a me­zőgazdaságtudományi Keszthelyen és Mosonmagyaróvá­­rott, mezőgazdaság gépészeti Körmenden, növénytermesztő Nagykanizsán. Az egyes károk szakosított profilja mostaná­ban bontakozik ki. Keszthelyen növényvédelemmel és ter­mesztéssel foglalkozó szakembereket fognak képezni, Mo­sonmagyaróváron állattenyésztőket és tejipari szakembere­ket, Körmenden mezőgazdasági gépész üzemmérnököket, Nagykanizsán pedig főként vetőmagtermeléssel és gyepgaz­dálkodással foglalkozókat. A keszthelyi egyetem jövője tehát még szebbnek, hasz­nosabbnak ígérkezik, mint amilyen a múltja volt. Az in­tézményben folyó megalapozott, jól szervezett oktató és ku­tató munka színvonala a biztosíték arra, hogy a magyar mezőgazdaság a következő években is olyan szakembere­ket, olyan kutatási eredményeket kap az intézménytől, amelyek nagymértékben gyorsítják tovább hazánk és né­pünk felemelkedését. Kovács József ­- i­ ág proletárjai egyesüljetek! — IMI11HHW—■——— ^SBB¥ Péntek, 1972 szeptember 1. Ára: 80 «Her XXVIII. évf. — 206. szám Felkészültek megyénkben az őszi csúcsforgalomra Ülést tartott a megyei szállítási bizottság Csütörtökön délelőtt Veszp­rémben a megyei tanács épü­letében ülést tartott a me­gyei szállítási bizottság. Az ülésen, melyet István János, a megyei tanács elnökhelyet­tese nyitott meg, az érdekelt szállítási és közlekedési vál­lalatok és intézmények ve­zetői mellett részt vett Csok­­tó László, az Országos Köz­úti Szállítási Tanács titkára is. A tegnapi ülés legfonto­sabb napirendi pontja, az első féléves beszámolókon túl az őszi csúcsforgalomra való felkészülés megvitatása volt a vasúti, közúti és vízi közlekedésben. A tájékoztatók sorát Lecs­kai Ferenc, a MÁV Szom­bathely­ Igazgatóságának osz­tályvezetője kezdte meg. Beszámolójából kiderült, hogy megyénkből az első fél­évben csaknem 3,4 millió tonna árut szállított el a MÁV, s az utasok számának emelkedése is örvendetes je­lenség. Ez év januárjától jú­nius végéig több mint ötmil­lió utas utazott a MÁV me­gyei állomásairól, illetve ál­lomásaira. Az őszi forgalomról szólva Locskai Ferenc hangsúlyoz­ta, hogy a MÁV nagyobb vo­nókapacitással, rakodásgépe­­sítéssel, irányvonatok szer­vezésével és azok kirakásá­nak százszázalékos premizá­lásával kívánják a kocsifor­dulókat gyorsítani és ezzel a fuvaroztatók kocsiigényeit ki­elégíteni. A VOLÁN felkészüléséről Krebsz Zoltán, a 15. VOLÁN osztályvezetője számolt be. Bár megyénk a csúcsforgal­mat jelentő cukorrépaszállí­tásokban nem érdekelt, így is jelentős fuvarozási felada­tok várnak a megyei gépko­csiparkra. Az éves feladatok közül az osztályvezető a nyárra való felkészülést és az idegenforgalom szervezé­sét emelte ki. A felkészülésről szóló be­számolók után a megyei szál­lítási bizottság meghallgatta Vági Istvánnak, a KPM me­gyei Közúti igazgatósága ve­zetőjének tájékoztatóját a megye úthálózatán folyó munkákról, majd a MA­HART képviselője adott rö­vid beszámolót a Balaton nyár­ forgalmáról. A tanácskozás végén a résztvevők megalakították a megyei rakodásfejlesztési al­bizottságot. 16 nagy aranyérmet kaptak a magyar borok Az I. borvilágverseny záróünnepsége a kertészeti egyetemen Csütörtökön a Kertészeti Egyetemen rendezték meg az I. borvilágverseny díjki­osztó ünnepségét. Vancsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter-helyet­tes a világszervezet főbizott­ságának elnöke értékelte a verseny szakmai tapasztala­tait. A verseny rangját már eleve biztosította, hogy a vi­lág 47 bortermelő országa közül 34 elküldte a magyar fővárosba legjobb italait. Vi­lágversenyen a legrangosabb bortermelő országok képvi­seltették magukat; ezek a FAO összesítése szerint 1970- ben összesen 300 millió hek­tó bort termeltek — a világ összes bortermésének 96 szá­zalékát — így a verseny va­lóban a világ bortemetőinek eddig soha nem tapasztalt méretű seregszemléje volt. Dr. Tompa Béla MÉM osz­tályvezető, a szervező bizott­ság titkára ismertette a hiva­talos eredménylistát. Esze­rint az 1. borvilágversenyen 1382 bort állítottak ki. Eb­ből 87 nagyarany, 134 arany-és 279 ezüstérmet érdemelt ki. A magyar borok 16 nagy­­arany-, 20 arany- és 18 ezüstérmet kapott. A legtöbb aranyérmet a következő or­szágok kapták: Magyaror­szág 16, NSZK, Portugália 10—10, Románia 9, Auszt­ria 8, Spanyolország és a Délafrikai Köztársaság 6. A versenyre benevezett italo­kat 650 II. osztályú és 206 III. osztályú oklevéllel tün­tették ki. Odaítélték a kiál­lítás nagydíját is. Miniszteri nagydíjat kapott — 6 arany­érmét — a Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet. Nagy­díjat kapott egy-egy svájci, osztrák, magyar és portugál ital. Ezenkívül 8 díjat osztot­tak ki magyar termelők kö­zött. Az eredményhirdetés után R. Proten, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hiva­tal főigazgatója mondott kö­szönetet a rendezőknek, a versenyben résztvevő orszá­gok szakembereinek kitűnő munkájukért. Balczó olimpiai bajnok, Gyarmati világcsúcsot úszott Balczó Andrást ünnepük nagyszerű győzelme után (Részletes beszámolónk az olimpia tegnapi eseményeiről a 7. oldalon) Mesny­tolták­ a Georgikon matermúzeumot Megkezdődtek a Keszthe­lyi Agrártudományi Egyetem jubileumi ünnepségei. A 175 éves fennállását ünneplő in­tézmény története egy-egy jelentős állomásának állí­tott emléket, amikor tegnap emléktáblát helyeztek el a keszthelyi városi tanács épü­letének falán, ahol az intéz­mény elődje 1865—1897 kö­zött működött. Ugyancsak tegnap avattak emléktáblát Festetics Györgynek, a Vas megyei Simaságon lévő szü­lőháza falán. A jubileum délelőtti ese­ményei közé tartozott még az egyetem épületében — a bu­dapesti Mezőgazdasági Mú­zeum által rendezett­­ gyer­­mekrajzkiállítás megnyitása is. A kiállítás azért kapcso­lódik a keszthelyi ünnepség­hez, mert mezőgazdasági té­mákat dolgoztak fel a kis „rajzművészek”. Délután dr. Vlcskó Lajos, a Mezőgazdasági Múzeum fő­igazgatója ünnepélyesen m­egnyitotta a Georgikon egykori tangazdaságában be­rendezett majormúzeumot. A XIX. század elején épített gabonamagtárat — amely ké­pünkön látható — eredeti formájában állították helyre. Most ez az épületrész is a majormúzeum otthona lesz. (Képriportunk a Georgikon majormúzeumról lapunk 5. oldalán található). A tegnapi események szo­boravatással zárultak. Dr. Kovács András, a Keszthe­lyi Mezőgazdaságtudományi Kar dékánhelyettese leplezte le az egyetem kollégiuma mellett létesített botanikus kertben (Georgikon emlék­park) Pethe Ferencnek és Tessedik Sámuelnek, a geor­gikon két alapító tanárának a szobrát. Az első műalkotás Szabó Iván szobrászművész, a második pedig Vastagh László szobrászművész alko­tása. A Georgikon alapításának 175. évfordulójára rendezett jubileumi ünnepség ma dél­előtt 10 órakor kezdődik a keszthelyi színházteremben. 361 vizsgázott a Balaton-parti kereskedelem és vendéglátás Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes látogatása megyénkben Tegnap délelőtt megyénk­be látogatott Molnár Károly belkereskedelmi miniszter­­helyettes. A vendéget dr. Radnóti István, a megyei ta­nács elnöke és Vándor Jó­zsef általános elnökhelyet­tes fogadta. Molnár Károly a megyei tanács vezetőinek s a kereskedelmi osztálynak a miniszter elismerését és köszönetét tolmácsolta az át­lagon felüli idegenforgalom jól megszervezett Balaton­­parti kereskedelmi és ven­déglátóipari ellátásáért és a gyors ütemben végrehajtott balatoni hálózatbővítésért. Az elismerés és köszönet természetesen szólt a megye több mint 800 balatoni ven­déglátó és kereskedelmi egy­ségének és mintegy 3500 dol­gozójának is. A miniszter­­helyettes megállapította: ahhoz, hogy Veszprém me­gye megfelelő módon fogad­ja vendégeit, a csúcsidőkben átlagfeletti szervezésre és átlagfeletti mindennapos munkára volt szükség. A beszélgetés további ré­szében a miniszterhelyette és a megye vezetői a jövő évi fejlesztéseket vitatta meg, előzetes megállapodá született arról, hogy új ön­kiszolgáló étterem létesi Almádiban, Füreden, Ará­cson és Keszthelyen. A belkereskedelmi minisz­ter megbízásából Molnár Ká­roly a Belkereskedelem Ki­váló Dolgozója kitüntetés adta át Patkó Lajos keres­kedelmi osztályvezetőnek , Nagy Tibor hálózatfejleszté­si csoportvezetőnek. A miniszterhelyettes — Vándor József kíséretében — felkereste a MÉSZÖV-t és Levitusz Károly elnökkel tanácskozott a fejlesztési el­képzelésekről, majd megte­kintette a megyeszékhelyen — a Felszabadulás úton és a Kiss Lajos lakótelepen — az ABC áruházakat. Délután Keszthelyen ugyancsak szak­mai programmal folytatódott a látogatás az új áruháznál és az öpülő szövetkezeti pék­üzemnél. Dr. Palkó Jenő rendőr ezredes az új megyei rendőrfőkapitány Slamovics Zoltán, a megyei párt­ végrehajtó bizottságá­nak tagja, rendőrezredes, megyei rendőrfőkapitány 1972. szeptember 1-től rendőrfőkapitányi tisztségéből nyugállo­mányba vonult. Veszprém megye új rendőrfőkapitánya dr. Palkó Jenő, rendőrezredes.

Next