Napló, 1972. szeptember (Veszprém, 28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
Megkezdődni a FAO-program Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) európai fagazdasági bizottsága (ECE) 20 ország hetven delegátusának részvételével tanácskozást tart hazánkban. A népes küldöttség megyénkben programja tegnap délelőtt Balatonfüreden, az Annabella Szálló különtermében kezdődött. A tanácskozás munkájában résztvett Henri Chauvin, a FAO genfi titkárságának vezetője, Ulf Sundberg, a FAO erdészeti osztályának vezetője (Róma) és K. J. Voronicsin, az erdészeti vegyesbizottság elnöke. A részvevőket Csepregi János, a Balatonfésvidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója üdvözölte, majd rövid áttekintést adott a gazdaság szerteágazó tevékenységéről. Ezt követően Cornides György, az ERDŐTERV osztályvezetője tartott előadást a magyar erdőterületek műszaki fejlesztési terveinek alapelveiről, módszereiről és a munka állásáról. A küldöttek ezután a Magas-Bakony erdei útépítésének tanulmányozására Farkasgyepüre utaztak. Az út további állomása Németbánya Huszárokelőpuszta, Bakonybél és a Cuha völgye volt. •• Összegezés a jövő számára Ma ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem. Megjelenik a jubileumi ünnepségen az ország, a megye több vezetője, 19 külföldi és 14 hazai egyetem küldöttsége, számos kutató intézet, szervezet, köztük a FAO és az UNESCO is képviselteti magát, mintegy 80 külföldi mezőgazdasági szaktekintély látogat Keszthelyre ezen a napon, hogy személyes jelenlétükkel tiszteljék meg az oktatási intézményt. Kétségtelen, hogy a megtiszteltetésben része van a 175 éves történelmi előzményeknek is, hiszen ez alatt az idő alatt olyan hagyományai, módszerei alakultak ki a mezőgazdasági szakemberképzésnek, amelyekre érdemes odafigyelni. Tiszteletet parancsolóak az alapítás körülményei is. A XVIII. század végén a Habsburg uralkodók gyarmatosító törekvései még igen erőteljesek voltak. A magyar gazdasági élet erősödését, nemzeti önállóságunk gondolatának terjedését segítette a fejlett Nyugat-Európát ismerő és az ottani viszonyokat követendőnek tekintő Festetics György Georgikon alapító cselekedete. A világ figyelmét azonban azt hisszük, mégis nagyobb részt az utóbbi másfél évtizedben megtett fejlődésükkel, az azóta végzett munkájukkal vívták ki a keszthelyi intézmény tanárai és hallgatói. Érdemeik közül elsősorban a szakemberképzés magas színvonalát kell megemlíteni. A Keszthelyen végzett agrármérnökök részesei voltak a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezésének, és azoknak a termelési eredményeknél?, amelyek a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdulásához vezettek. Az egyetemen és intézményeiben végzett kutatómunka igen eredményesen segítette ezeknek a gazdálkodj?! sikereknek az elérését. Az üzemszervezésben, a talajtermelékenység növelésében, a láphasznosításban, a növénynél-esítésben — de szinte vég nélkül sorolhatnánk sikeres kutatásaikat — elért eredményeik nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a világ élelmiszergazdálkodással foglalkozó szakemberei érdeklődni, figyelni kezdtek Keszthelyre. Ma már öt szomszédos ország egyetemével van a keszthelyieknek oktatási és kutatási együttműködési szerződésük. Ezen kívül számtalan kisebb horderejű kapcsolata van az intézménynek a világ sok más egyetemével, főiskolájával, élelmiszergazdálkodásának intézményeivel, szervezeteivel. Van tehát mit felmutatniuk az országnak. Talán éppen ez buzdította az intézmény jelenlegi vezetőit arra, hogy ünnepnek, mérföldkőnek tekintsék az alapítás 175. évfordulóját. Bevallottan is két dolgot szeretnének elérni a jubileum megünneplésével. Elsőként az alapító Festetics György személyét akarják az őt megillető helyre tenni. Az általuk inspirált történelmi kutatások kiderítették ugyanis, hogy túlzók a Festetics Györgyöt nemzeti hősként emlegetők csakúgy, mint az érdemeit lebecsülök. Korának jellegzetes magyar nagybirtokos főura volt, aki össze tudta egyeztetni a saját és hazája érdekeit, a Habsburg-ellenes nemesi ellenállók soraiba tartozott. Kiemelik az újabb kutatások, a Georgikon alapítását inspiráló munkatársainak, a kor neves pedagógusainak és „közgazdászainak” Nagyváthy Jánosnak, Pethe Ferencnek és Tessedik Sámuelnek az érdemeit. A másik lényeges célja az eddig megtett út végigtekintésének a tapasztalatok összegezése a következő évek számára. Az utóbbi két évben ugyanis az ország legnagyobb agrárfelsőoktatási intézményévé vált a keszthelyi. A nappali és levelező hallgatók összlétszáma háromezer lesz a következő tanévben. Négy fakultása kezd működni a mezőgazdaságtudományi Keszthelyen és Mosonmagyaróvárott, mezőgazdaság gépészeti Körmenden, növénytermesztő Nagykanizsán. Az egyes károk szakosított profilja mostanában bontakozik ki. Keszthelyen növényvédelemmel és termesztéssel foglalkozó szakembereket fognak képezni, Mosonmagyaróváron állattenyésztőket és tejipari szakembereket, Körmenden mezőgazdasági gépész üzemmérnököket, Nagykanizsán pedig főként vetőmagtermeléssel és gyepgazdálkodással foglalkozókat. A keszthelyi egyetem jövője tehát még szebbnek, hasznosabbnak ígérkezik, mint amilyen a múltja volt. Az intézményben folyó megalapozott, jól szervezett oktató és kutató munka színvonala a biztosíték arra, hogy a magyar mezőgazdaság a következő években is olyan szakembereket, olyan kutatási eredményeket kap az intézménytől, amelyek nagymértékben gyorsítják tovább hazánk és népünk felemelkedését. Kovács József - i ág proletárjai egyesüljetek! — IMI11HHW—■——— ^SBB¥ Péntek, 1972 szeptember 1. Ára: 80 «Her XXVIII. évf. — 206. szám Felkészültek megyénkben az őszi csúcsforgalomra Ülést tartott a megyei szállítási bizottság Csütörtökön délelőtt Veszprémben a megyei tanács épületében ülést tartott a megyei szállítási bizottság. Az ülésen, melyet István János, a megyei tanács elnökhelyettese nyitott meg, az érdekelt szállítási és közlekedési vállalatok és intézmények vezetői mellett részt vett Csoktó László, az Országos Közúti Szállítási Tanács titkára is. A tegnapi ülés legfontosabb napirendi pontja, az első féléves beszámolókon túl az őszi csúcsforgalomra való felkészülés megvitatása volt a vasúti, közúti és vízi közlekedésben. A tájékoztatók sorát Lecskai Ferenc, a MÁV Szombathely Igazgatóságának osztályvezetője kezdte meg. Beszámolójából kiderült, hogy megyénkből az első félévben csaknem 3,4 millió tonna árut szállított el a MÁV, s az utasok számának emelkedése is örvendetes jelenség. Ez év januárjától június végéig több mint ötmillió utas utazott a MÁV megyei állomásairól, illetve állomásaira. Az őszi forgalomról szólva Locskai Ferenc hangsúlyozta, hogy a MÁV nagyobb vonókapacitással, rakodásgépesítéssel, irányvonatok szervezésével és azok kirakásának százszázalékos premizálásával kívánják a kocsifordulókat gyorsítani és ezzel a fuvaroztatók kocsiigényeit kielégíteni. A VOLÁN felkészüléséről Krebsz Zoltán, a 15. VOLÁN osztályvezetője számolt be. Bár megyénk a csúcsforgalmat jelentő cukorrépaszállításokban nem érdekelt, így is jelentős fuvarozási feladatok várnak a megyei gépkocsiparkra. Az éves feladatok közül az osztályvezető a nyárra való felkészülést és az idegenforgalom szervezését emelte ki. A felkészülésről szóló beszámolók után a megyei szállítási bizottság meghallgatta Vági Istvánnak, a KPM megyei Közúti igazgatósága vezetőjének tájékoztatóját a megye úthálózatán folyó munkákról, majd a MAHART képviselője adott rövid beszámolót a Balaton nyár forgalmáról. A tanácskozás végén a résztvevők megalakították a megyei rakodásfejlesztési albizottságot. 16 nagy aranyérmet kaptak a magyar borok Az I. borvilágverseny záróünnepsége a kertészeti egyetemen Csütörtökön a Kertészeti Egyetemen rendezték meg az I. borvilágverseny díjkiosztó ünnepségét. Vancsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter-helyettes a világszervezet főbizottságának elnöke értékelte a verseny szakmai tapasztalatait. A verseny rangját már eleve biztosította, hogy a világ 47 bortermelő országa közül 34 elküldte a magyar fővárosba legjobb italait. Világversenyen a legrangosabb bortermelő országok képviseltették magukat; ezek a FAO összesítése szerint 1970- ben összesen 300 millió hektó bort termeltek — a világ összes bortermésének 96 százalékát — így a verseny valóban a világ bortemetőinek eddig soha nem tapasztalt méretű seregszemléje volt. Dr. Tompa Béla MÉM osztályvezető, a szervező bizottság titkára ismertette a hivatalos eredménylistát. Eszerint az 1. borvilágversenyen 1382 bort állítottak ki. Ebből 87 nagyarany, 134 arany-és 279 ezüstérmet érdemelt ki. A magyar borok 16 nagyarany-, 20 arany- és 18 ezüstérmet kapott. A legtöbb aranyérmet a következő országok kapták: Magyarország 16, NSZK, Portugália 10—10, Románia 9, Ausztria 8, Spanyolország és a Délafrikai Köztársaság 6. A versenyre benevezett italokat 650 II. osztályú és 206 III. osztályú oklevéllel tüntették ki. Odaítélték a kiállítás nagydíját is. Miniszteri nagydíjat kapott — 6 aranyérmét — a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet. Nagydíjat kapott egy-egy svájci, osztrák, magyar és portugál ital. Ezenkívül 8 díjat osztottak ki magyar termelők között. Az eredményhirdetés után R. Proten, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal főigazgatója mondott köszönetet a rendezőknek, a versenyben résztvevő országok szakembereinek kitűnő munkájukért. Balczó olimpiai bajnok, Gyarmati világcsúcsot úszott Balczó Andrást ünnepük nagyszerű győzelme után (Részletes beszámolónk az olimpia tegnapi eseményeiről a 7. oldalon) Mesnytolták a Georgikon matermúzeumot Megkezdődtek a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem jubileumi ünnepségei. A 175 éves fennállását ünneplő intézmény története egy-egy jelentős állomásának állított emléket, amikor tegnap emléktáblát helyeztek el a keszthelyi városi tanács épületének falán, ahol az intézmény elődje 1865—1897 között működött. Ugyancsak tegnap avattak emléktáblát Festetics Györgynek, a Vas megyei Simaságon lévő szülőháza falán. A jubileum délelőtti eseményei közé tartozott még az egyetem épületében — a budapesti Mezőgazdasági Múzeum által rendezett gyermekrajzkiállítás megnyitása is. A kiállítás azért kapcsolódik a keszthelyi ünnepséghez, mert mezőgazdasági témákat dolgoztak fel a kis „rajzművészek”. Délután dr. Vlcskó Lajos, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója ünnepélyesen megnyitotta a Georgikon egykori tangazdaságában berendezett majormúzeumot. A XIX. század elején épített gabonamagtárat — amely képünkön látható — eredeti formájában állították helyre. Most ez az épületrész is a majormúzeum otthona lesz. (Képriportunk a Georgikon majormúzeumról lapunk 5. oldalán található). A tegnapi események szoboravatással zárultak. Dr. Kovács András, a Keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Kar dékánhelyettese leplezte le az egyetem kollégiuma mellett létesített botanikus kertben (Georgikon emlékpark) Pethe Ferencnek és Tessedik Sámuelnek, a georgikon két alapító tanárának a szobrát. Az első műalkotás Szabó Iván szobrászművész, a második pedig Vastagh László szobrászművész alkotása. A Georgikon alapításának 175. évfordulójára rendezett jubileumi ünnepség ma délelőtt 10 órakor kezdődik a keszthelyi színházteremben. 361 vizsgázott a Balaton-parti kereskedelem és vendéglátás Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes látogatása megyénkben Tegnap délelőtt megyénkbe látogatott Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes. A vendéget dr. Radnóti István, a megyei tanács elnöke és Vándor József általános elnökhelyettes fogadta. Molnár Károly a megyei tanács vezetőinek s a kereskedelmi osztálynak a miniszter elismerését és köszönetét tolmácsolta az átlagon felüli idegenforgalom jól megszervezett Balatonparti kereskedelmi és vendéglátóipari ellátásáért és a gyors ütemben végrehajtott balatoni hálózatbővítésért. Az elismerés és köszönet természetesen szólt a megye több mint 800 balatoni vendéglátó és kereskedelmi egységének és mintegy 3500 dolgozójának is. A miniszterhelyettes megállapította: ahhoz, hogy Veszprém megye megfelelő módon fogadja vendégeit, a csúcsidőkben átlagfeletti szervezésre és átlagfeletti mindennapos munkára volt szükség. A beszélgetés további részében a miniszterhelyette és a megye vezetői a jövő évi fejlesztéseket vitatta meg, előzetes megállapodá született arról, hogy új önkiszolgáló étterem létesi Almádiban, Füreden, Arácson és Keszthelyen. A belkereskedelmi miniszter megbízásából Molnár Károly a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetés adta át Patkó Lajos kereskedelmi osztályvezetőnek , Nagy Tibor hálózatfejlesztési csoportvezetőnek. A miniszterhelyettes — Vándor József kíséretében — felkereste a MÉSZÖV-t és Levitusz Károly elnökkel tanácskozott a fejlesztési elképzelésekről, majd megtekintette a megyeszékhelyen — a Felszabadulás úton és a Kiss Lajos lakótelepen — az ABC áruházakat. Délután Keszthelyen ugyancsak szakmai programmal folytatódott a látogatás az új áruháznál és az öpülő szövetkezeti péküzemnél. Dr. Palkó Jenő rendőr ezredes az új megyei rendőrfőkapitány Slamovics Zoltán, a megyei párt végrehajtó bizottságának tagja, rendőrezredes, megyei rendőrfőkapitány 1972. szeptember 1-től rendőrfőkapitányi tisztségéből nyugállományba vonult. Veszprém megye új rendőrfőkapitánya dr. Palkó Jenő, rendőrezredes.