Napló, 1972. október (Veszprém, 28. évfolyam, 231-257. szám)

1972-10-01 / 231. szám

Kitüntetések a rendőrségen a fegyveres erők napja alkalmából A fegyveres erők napja alkalmából ünnepséget ren­deztek a Veszprém megyei Rendőrfőkapitányságon és a városi-járási rendőrkapitány­ságokon is, ahol a belügy­miniszter parancsa szerint kitüntetéseket és jutalmakat adtak át. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatával tüntették­­ ki Antal Károly őrnagyot, P. Juhász István őrnagyot, Szabó Károly őr­nagyot és Baksa Imre zász­lóst. A kitüntetés ezüst fo­kozatát kapta Csendes Jó­zsef főhadnagy, Vári Lajos hadnagy, Győri István zász­lós és Szabó István főtörzs­őrmester. A kitüntetés bronz foko­zatát adományozták Németh Zoltán főhadnagynak és Csányi Mátyás őrmesternek. A Közbiztonsági Érdemrend arany fokozatát hatan, ezüst fokozatát négyen, bronz fo­kozatát ketten kapták meg. Többen részesültek főka­pitányi és főkapitányhelyet­tesi dicséretben, illetve juta­lomban, közöttük munkás­őrök és önkéntes rendőrök. Leszállt a helikopter a vidámparkban Lövészverseny és honvédelmi akadályverseny három megye fiataljainak részvételével A honvédelmi ifjúsági napok szombati eseményei Veszprémben a fegyveres erők napja alkalmából ren­dezett honvédelmi ifjúsági napok programsorozatát szombaton folytatták. Reggel 9 órakor a Magyar Honvédel­mi Szövetség új veszprémi lőterén lövészversenyt bonyo­lítottak le, ahol a résztvevő Zala, Fejér és Veszprém me­gye fiataljai vetélkedtek a helyezésekért. Ugyanebben az időben kiskuti csárda környezetében a honvédelmi akadályversenyt tartottak, s ezen a három me­gye kijelölt csapatai vettek részt. Délután a Vidámpark te­rületén nagyszabású hadi­­technikai bemutatót tekint­hettek meg a fiatalok és az érdeklődő veszprémiek. A fegyverek bemutatásán és ismertetésén túl a legnagyobb érdeklődést a helikopter be­mutató keltette. Ennek során egy katonai helikopter le­szállt a Vidámpark területé­re, s ezt a nem túlságosan is­mert repülőeszközt kívül-be­­lül megtekinthették. Világ proletárjai egyesüljetek ! Vasárnap, 1972 október 1. Ára: 80 fillér XXVIII. évf. — 231. szám Az Országos Tervhivatalban szombaton ünnepséget tartottak a népgazdasági terve­zés bevezetésének 25. évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós és Vályi Péter, a mi­nisztertanács elnökhelyettesei, Bálint Jó­zsef, a Központi Bizottság osztályvezetője, Lázár György munkaügyi miniszter és dr. Kurucz Imre, az V. kerületi pártbizottság első titkára is. Az ünnepséget dr. Szlameniczky István, az Országos Tervhivatal pártbizottságának tit­kára nyitotta meg, majd Pávái Imre az Or­szágos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet Ezután Párdi Imre jubileumi emlékérme­ket és kiváló dolgozó kitüntetéseket adott át számos dolgozónak. Elsőként dr. Illyés Éva, az Országos Tervhivatal osztályveze­tő helyettese és Szinai Jolán adminisztrátor kapta meg az emlékérmet, vagyis az a két dolgozó, aki 25 év óta az Országos Tervhi­vatalban végzi munkáját. Az emlékérmek és a kitüntetések átadása után Kádár János beszédet mondott. Az ünnepség dr. Szlameniczky István zár­szavával, majd az Internacionáléval ért vé­get.­ ­v Kádár János 1­ az Országos Tervhivatal jubileumi ünnepségén A műszaki hónap eseményei Veszprémben tanácskoztak a kézművesi­par történetének kutatói Kétnapos tudományos ta­nácskozást tartottak pénte­ken és szombaton Veszp­rémben a vegyipari egyetem kamaratermében a magyar kézművesipar történetének kutatásával foglalkozó törté­nészek, muzeológusok és le­véltárosok. Az ország kézművesipar­történettel foglalkozó szak­embereinek szervezettebb együttműködését, munkájuk összehangolását szolgáló ta­nácskozást a Veszprém me­gyei Múzeumi Igazgatóság kezdeményezte csakúgy, mint a 10 évvel ezelőtt a megyében elindított és or­szágos méretűvé nőtt céh- és kézművesipartörténeti ku­tatásokat is. A pénteken kezdődött szimpózium már a második Veszprém megyé­ben rendezett tanácskozása a tudományos kézműves­ipar kutatóinak. Az elsőt 1971 áprilisában tartották Nagyvázsonyban, ahol a me­gyei múzeumi igazgatóság munkatársai bemutatták a Veszprém megyei lyukkártya-rendszerrel céhek fel­dolgozott kataszterét, amely 16 különböző őrzőben ta­lálható, több mint 400 tár­gyi emlék és több ezer da­rab irat alapján 140 megyei céhszervezetre tartalmaz kü­lönféle adatokat. Itt hatá­rozták el a résztvevők azt is, hogy a kutatómunka előse­gítése érdekében számítógé­pes feldolgozásra alkalmas országos céhkataszter elké­szítésére tesznek javaslatot. Egyben megbízták a Veszp­rém megyei Múzeumi Igaz­gatóságot, hogy indítsa el és szervezze céhkataszter meg az országos elkészítésének munkálatait, a magyarorszá­gi kézművesipartörténet tár­gyi és írásos forrásanyagá­nak feltárását. A most megrendezett tu­dományos tanácskozás való­jában a Nagyvázsonyban ki­tűzött feladatok megvalósí­tásának értékelése volt. A megyei muzeológusok be­számoltak arról, hogy meg­szerkesztették a céhkatasz­ter új, 47 adatcsoport felvé­telére alkalmas adatlapját. Eddig mintegy 50 céh­ emlék őrzőhelyére küldték szét a számítógépes feldolgozásra alkalmas adatlapot. A hazai céh- és kézművesipar törté­neti emlékeinek feltérképe­zése még tart, a következő években az ország vala­mennyi őrzőhelyére elküldik a kataszteri felmérés lapjait. A feldolgozásuk egy későb­bi időpontban történhet. Tájékoztatást adtak ezen­kívül a kutatás szervezésé­ben részt vevők a kézmű­­vesipar-történeti kutatások tárgyának, határainak és a kutatás főbb szempontjai­nak meghatározásáról, kézművesipar társadalom- és a művészettörténeti és közíz­lésformáló vonatkozásairól. A szimpóziumon résztvevő mintegy 60 kutató összesen 17 előadást hallgatott meg veszprémi tartózkodása alatt. A kézművesipar törté­netének legújabb eredmé­nyeit ismertették az ország neves kutatói, muzeológusai és levéltárosai. A megyei műszaki hónap jelentősebb eseményei közé tartozott még a héten, hogy a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának székhá­zában a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület megyei szervezete előadást rendezett pénteken a szarvasmarha­takarmányozás időszerű el­méleti, gyakorlati kérdései­ről. A nagy érdeklődéssel kísért előadást dr. Szentmi­­hályi Sándor, az Állatte­nyésztési Kutató Intézet tu­dományos tartotta. Az főosztályvezetője iparvállalatok új vezetési módszereiről pe­dig Ajkán, a timföldgyár művelődési otthonában ugyancsak e hét péntekjén hangzott el előadás, amelyet dr. Boros Zoltán, az titkárságának vezetője MTA tar­tott. Füreden zárult a Kisfaludy emlékünnepség Balatonfüreden folytatód­tak tegnap a Sümegen és Badacsonyban kezdődött Kisfaludy ünnepségek. A délelőtti program keretében a SZOT Szanatórum szín­háztermében tartottak nepélyes megemlékezést. Ön­Himnusz után dr.­ Pálffy Ká­­­roly, a balatonfüredi tanács elnöke köszöntötte a megje­lenteket, méltatta a rendez­vény jelentőségét, majd Kisfaludy Füred történelmi és kultúrtörténeti fejlődésé­ben betöltött szerepét. Ezt követően Pintér Tibor, a veszprémi Kisfaludy Mű­velődési Központ igazgatója tartott rövid előadást Kisfa­ludy Sándorról. Az előadást követően kul­túrműsorban a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad mutatta be a költő művei­ből összeállított műsorát. A műsort a Kisfaludy Műve­lődési Központ kamarazene­­karának fellépése színesítet­te. Az ünnepség után a részt­vevők a Tagore-sétányra vo­­nultak, ahol a Magyar Iroda­lomtörténeti Társaság, a ba­latonfüredi városi tanács és a helyi Kisfaludy Termelő­­szövetkezet képviselői koszo­rút helyeztek el a költő em­lékművénél. Délután 2 órakor , a me­gyei rendezvénysorozat be­fejezéseként került sor az irodalomtörténeti vándorgyű­lésre. Itt Wéber Antal, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára tartott előadást a felvilágosodás irodalmának oktatásáról, Az épülő egyetemi I. épület látképe a megyei könyvtár kapujából (Fotó: Péterfay Endre) Nyolcvanéves a pápai agrár-szakképzés ^PTi;céva<áctoc i“nin.»r*C!c»cfot tar­ tottak tegnap Pápán: a tan­intézet alapításának 80. év­fordulójára emlékeztek a mezőgazdasági szakközépis­kola, a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkás­­képző intézet növendékei és tanárai, az elődiskola egyko­ri tanulói. A nagy érdeklődéssel kí­sért jubileumi megemléke­zést a Himnusz hangjai ve­zették be, majd Jankovits Kálmán igazgató mondott megnyitót. Az iskola múltjá­ról, a ráháruló mai felada­tokról Fogarasi János, MÉM osztályvezetője emlé­­­kezett meg ünnepi beszédé­ben. A végzett tanulók em­lékezései a múltat idézték, majd az iskola irodalmi szín­pada és tánccsoportja adott hangulatos műsort. A dél­utáni program látványossá­gát az iskola lovasszakosz­tályának bemutatója jelen­tette, utána az iskola öreg­diákjai gazdász-találkozón vettek részt.­­ 1892 őszén kétéves képzé­si idővel földműves iskola alakult a városban. Kezdet­ben három tanár egy tante­remben 13 hallgatót oktatott az akkor korszerűnek vélt agrárismeretekre. Az isko­la jól képzett szakemberek sokaságát növelte a magyar mezőgazdaság számára. Az egykori iskola növendéke volt több ismert szakember mellett. Molnár Gábor, a ki­váló író is. A 80 év egész történelmi szakaszt fog át. Az iskola fejlődése méltón reprezen­tálja ezt. A jelenlegi korsze­rűsített oktatási rendszer ke­retében négyéves tanulmányi idővel szakközépiskolai, és hároméves tanulmányi idő­vel szakmunkásképzés folyik az iskolában. A hallgatók száma meghaladja a 400-at, 21 osztályban 24 tanár és 8 külső óraadó oktatja a hol­nap szakembereit. Egyedül a szakmunkáskép­ző intézet három szakmában képez: az iskola elvégzése után a hallgatók állatte­nyésztő, kertész, illetve hús­­feldolgozó bizonyítványt kap­nak. A korszerűen felszerelt szakintézetnek több mint 250 növendéke van. Átadták a népművészeti pályadíjakat a múzeumi hónap megnyitóján Veszprémben, a Bakonyi Múzeumban tegnap délután ünnepélyes keretek között nyílt meg a megyei múzeu­mi és műemléki hónap ese­ménysorozata. Éri István, a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság vezetője köszön­tötte a megnyitó közönségét, majd átadta a szót Poór Fe­rencnek, a megyei tanács művelődésügyi osztálya nép­művelési csoportvezetőjé­nek. Poór Ferenc ünnepi meg­nyitó beszédében elemezte a megye múzeumainak és mu­zeológusainak tevékenysé­gét, a múzeumok kiemelke­dő tudományos és népműve­lési munkáját. Röviden érté­kelte a Bakonyi­ban most megnyílt Múzeum­három tárlatot: Dobos Lajos Építő századok című műemlékfo­­tó, az országos múzeumi fo­tópályázat díjnyertes felvé­telei, valamint a Veszprém megye népművészete című pályázatra beküldött művek kiállítását. Végül átadta művelődésügyi miniszter ki­a tüntetéseit. Dr. Mi­hay Sán­dor pápai és dr Tóth Sán­dor zirci múzeumigazgató A szocialista kultúráért kitün­tető címet kapta, Pesovár János pedig a Bakonyi Mú­zeum adattárosa miniszteri dicséretben részesült. A megnyitó után Mendli Gyula, a Bakonyi Intézőbi­zottság elnöke értékelte a népművészek részére meg­hirdetett pályázatot, s­ kiosz­totta a díjakat. Első díjat nyert ifjú Nagy István fafa­ragásaival, Szauer Ágoston és Rinógli Józsefné textí­liáival. A két második díjat Tóth József és fia, Tóth Já­nos kapták fafaragásaikért, harmadik a faragó Hauck Lőrinc, a keramikus őszi Béla, s a fafaragó Hocz An­na lett. A pályázatra érke­zett gazdag anyagból még két különdíjra is futotta: di­cséretet kapott Dér János fafaragásaiért, Belovics Jenő pedig textilmunkáiért. A néprajzi és nyelvjárási gyűjtők pályázatának ered­ményét Törő László, a Ba­konyi Múzeum igazgatóhe­lyettese hirdette ki. Első és második díjat nem adtak ki, a harmadik díjat megosztva kapta dr. Jablonkai Géza Al­sóörs földrajzi neveinek ös­­­szegyűjtéséért, Szalóki Ká­roly Cséplés című dolgoza­táért, valamint Süle Sándor Állatnevek Kertán munkájáért. Negyedik című lett Dani Pál Szokások Gannán és Pintér Pálné Szólások és gyermekjátékok című dol­gozata. Az ifjú pályázók kö­zül első a pulai általános is­kola honismereti szakköre lett Erdők között élünk cí­mű pályamunkájukkal.

Next