Napló, 1972. október (Veszprém, 28. évfolyam, 231-257. szám)
1972-10-07 / 236. szám
TiMg proletárjai egyesüljetek! MAPIÖ Szombat, 1972 október 7. Ara 1 forint XXVII. évf. — 236. szám. t „IsükÉsse a kolozékat a döntések meghozatalába is“ Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott A tanácsülés résztvevői egyperces néma felállással adóztak Tamás László, a SZOT elhunyt tagja emlékének. Az ülés első napirendi pontjaként Gál László, SZOT titkára a vállalati és a üzemi szakszervezeti szervek jog- és hatásköréről terjesztett elő jelentést. Rámutatott, hogy a szakszervezeti mozgalomban az irányító munkát is erőteljesen tovább kell javítani. Ennek alapvető feltétele, hogy jobban alapozzanak a tagság előzetes véleményére, javaslataira, s a dolgozókat fokozottan vonják be a fontosabb kérdések eldöntésébe is. A szocialista demokrácia, ezen belül az üzemi és szakszervezeti demokrácia fontos eszköz a munkásosztály, a dolgozó tömegek kezében a hatalom gyakorlására. Ezért nem elég csupán a feladatokat közölni, a dolgozókat a vitába bevonni, arról is gondoskodni kell, hogy a döntések meghozatalában is közreműködjenek. A továbbiakban a SZOT titkára az ellenőrzési, véleményezési és döntési jogok gyakorlásának tapasztalatait elemezte. Mint mondotta, a dolgozók érdekvédelmének egyik legfontosabb tényezője az alapos, mélyreható ellenőrzés. Véleményezési jogaikkal a vállalatnál általában kevéssé élnek a szakszervezetek. E munkát csak azzal lehet lényegesen megjavítani, ha véleményeiket jól megalapozzák, előterjesztéseiket alaposan előkészítik, és azokban széles körben felhasználják a dolgozók észrevételeit. A SZOT titkára külön felhívta a figyelmet azokra az esetekre, amikor a szakmai vezető vezetési készségéről mondanak véleményt. A vezetői készséget mindenekelőtt azon kell lemérniök a szakszervezeteknek, hogy a vezető objektív és szubjektív eszközökkel mennyire képes megteremteni az üzemi demokrácia fejlesztésének, a dolgozók aktivitásának feltételeit. A vezető szakmai hozzáértése egyben azt is kell, hogy jelentse, hogy meg tudja teremteni a munkafegyelmet, képes javítani a munkaszervezést, gondoskodik a dolgozókról, a munkakörülmények javításáról. Az előadó szóvá tette, hogy amíg országosan egészséges decentralizálási folyamat bontakozott ki, a vállalatok belső mechanizmusában ez ma még kevésbé érzékelhető, ami a szakszervezeti munka decentralizálását is akadályozza. Végül a SZOT titkára a tanácsülést számos javaslatról tájékoztatta, amelyeket a vállalati szakszervezeti szervek nyújtottak be a szakszervezeti munka további javítására. Többen kezdeményezték például, hogy a kifogásolási jog kiterjesztésével erősítsék az alapszervezetek fellépését a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Javasolták azt is, hogy bővítsék a a szakszervezetek hatáskörét költségvetési szerveknél kezdeményezték, hogy a szocialista brigádvezetők tanácskozását mint hivatalos fórumot iktassák be az üzemi demokrácia rendszerébe, s a szocialista brigádvezetők tanácskozását a vállalatoknál évente legalább kétszer kötelezően tartsák meg. Számos szakszervezeti szerv kérte, hogy a szakszervezeti tisztségviselők jogi védelmét terjesszék ki a funkció megszűnése utáni két évre. E kezdeményezéseket sokoldalúan megvizsgálják. A szarvasmarhatenyésztés helyzete és fejlesztési lehetősége megyénkben Tanácskozás az óhidi termelőszövetkezetben A megyei pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai és a megyei tanács illetékes gazdasági bizottsága tegnap az óhidi Vöröscsillag Termelőszövetkezetben együttes ülést tartott. A tanácskozás a szarvasmarhatenyésztés helyzete és feladatai Veszprém megyében a kormányhatározat alapján című tanulmányt vitatta meg. Az együttes ülés résztvevőit Bognár István, a vendéglátó gazdaság elnöke köszöntötte, majd Tóth István, a megyei pártbizottság titkára bevezetője után Vándor József, a megyei tanács általános elnökhelyettese mondott vitaindítót. A két bizottság tagjai és a meghívott szakemberek beható vitában értékelték az ágazat megyénkbeli állapotát és a kormányhatározat nyomán kibontakozó helyzetet. (A tanácskozás anyagának ismertetésére visszatérünk.) Megkezdődik az új kiképzési év Ülést tartott a Veszprém megyei tartalékos utóképzési bizottság Veszprémben, a megyei tanács székházában pénteken tartotta munkaterv szerinti ülését a Veszprém megyei tartalékos utóképzési bizottság. Első napirendi pontként a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek tájékoztató oktatása beindításának előkészítése és az új kiképzési év feladatai megvitatására került sor. E napirend beszámolója taglalta az új kiképzési év beindításának tennivalóit, különös tekintettel az anyagitechnikai eszközök biztosítására, a néphadsereg segítségének használásán és a tereptani foglalkozások megtartására. A kiképzési év céljairól, koncepcióinak bizonyos mértékű változásairól tartott előadás után a városok és járások bizottságainak vezetői vették át a szót. Beszámoltak területük helyzetéről és második napirendi pontként a tartalékos tisztek kötelező oktatásának aktuális kérdéseit vitatták meg. A megyei tanácskozás mintegy előkészítéseképpen szerdán és csütörtökön Ajkán, illetve Devecserben az MHSZ járási és városi vezetősége, a helyi tartalékos utóképzési bizottságok közösen tartalékos tiszti és tiszthelyettesi aktívaértekezletet tartottak. Ajkán a város tanácselnöke, Devecserben a járási pártbizottság első titkára tartott katonapolitikai és nemzetközi kérdésekről tájékoztatót a megjelent több száz tartalékos tisztnek és tiszthelyettesnek. A megyei utóképzési bizottság ülésén is beszámoltak ezekről az előkészítő tanácskozásokról, és azt a következtetést vonták le, hogy mindkét rendezvény sikeres volt. A megyei bizottság azt az általános tanulságot vonta le: a tartalékos utóképzés ugyanúgy össztársadalmi együttműködést igényel, mint a honvédelmi nevelőmunka bármely területe. Ezen az elvi alapon kell az új kiképzési év feladataihoz is hozzálátni Egy kis megbeszélés német és magyar nyelven, szerelés közben A párthatározat fokozta ifjúságunk aktivitását és öntudatát Tanácskozott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Pénteken délelőtt Veszprémben, a pártszékházban ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. Először az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásáról és ennek taapasztalatairól tárgyaltak. Az 1970. február 18-i párthatározat hangsúlyozza: „A KISZ továbbfejlődésének alapvető kérdése, hogy jobban kiemelkedjék politikai és kommunista jellegének az elsődlegessége. Működésében ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a soraiba tömörült fiatalokat vonja be a közéletbe, aktív gazdasági, társadalmipolitikai cselekvésük útján juttassa el őket a marxizmus —leninizmus alapjainak megértéséhez, az osztályona tudatot formáló erkölcsi, politikai tapasztalatokhoz.’’ A vb tagjai egyetértettek abban, hogy a párthatározat óta eltelt két és fél évben jelentősen fokozódott megyénk ifjúságának aktivitása és politikai öntudata. Az alapszervezetek döntő többségében is alapvetően javult a munka színvonala és — szigorúbb követelmények mellett is —, növekedett az ifjú párttagok száma. 1971-ben például 438 fiatalt vettek fel megyénkben a pártba (az előző évben éppen százzal kevesebbet). E létszámból 124 a 18 és 20 év közötti fiatal. Kedvező tapasztalatként értékelték az ülésen, hogy fiataljaink bátrabbak és aktívabbak lettek a véleményalkotásban és a közéleti szereplésben is. Például tavalyi tanácsi választásokon a (az 1937-es 4,7 százalékkal szemben) 10,5 százalék a fiatal tanácstagok száma. A szakszervezetek vezetőségeiben pedig a korábbi 4 százalékos részvétel 16 százalékra emelkedett. Megállapították a vb tagjai — s ezt egyértelműen megerősíti a vizsgálati anyag is—, hogy az üzemekben érvényesül a demokratikus centralizmus, erősödött a kollektív vezetés. E téma vitájánál hibaként említették viszont azt, hogy a középszintű gazdasági vezetők jelentős része nem ismeri kellően a párthatározatot. Ezzel magyarázható az is, hogy a dolgozó fiatalok némely helyen úgy érzik — s ennek hangot is adnak —, hogy „csend van”, nem tapasztalják eléggé a párthatározat (és az ifjúsági törvény) hatását. A végrehajtó bizottság tagjai ezután a falusi értelmiség helyzetéről tanácskoztak. Őszi hallesen.. (Fotó: Borbás János) Kezdeményezések, új munkamódszerek Nagyközségi népfront vezetők tanácskozása Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront veszprémi járási bizottságán megbeszélést tartottak a járás nagyközségi népfront bizottságainak vezetői. A tanácskozáson részt vett Nagy Gyevi Béla, a Hazafias Népfront megyei titkára is. Mezősi József, a népfront járási titkára összefoglalta azokat a fő tennivalókat, amelyeket az V. népfront kongresszus állított a községek elé. Zirc, Balatonalmádi, Berhida és Balatonkenese — a veszprémi járás nagyközségei — a lakosság nagy száma miatt is legfontosabb bázisai a községi népfront munkának. A nagyközségekre hárul elsősorban az a feladat, hogy új munkaformák, munkamódszerek kipróbálásával járuljanak hozzá a községek tevékenységének formai és tartalmi javításához. A nagyközségek különleges helyzetéből nehézségek adódnak. A nagy létszámú lakosság általában vegyes összetételű. Az egyes rétegek közti tudás- és érdeklődés körbeli, anyagi és egyéb különbségek számos helyi gondot vetnek fel. A hozzászólásokban az egyes nagyközségek képviselői elmondták sajátos tapasztalataikat. Ezek sorában elhangzott néhány értékes, továbbfejlesztésre alkalmas javaslat is. A munka ott eredményes, ahol a munkásokkal, termelőszövetkezeti dolgozókkal, a humán, vagy műszaki értelmiséggel különkülön tud foglalkozni a népfront bizottság. A legutóbbi választásoknál bekerült fiatalok eredményesebbé, rugalmasabbá, mozgékonyabbá tették a testületeket, indokoltnak látszik a további fiatalítás is. A nagyközségek lesznek a bázisai a népfront művelődéspolitikájának. Az új munkaforma, a művelődéspolitikai munkaközösség egyik első mintája Berhidán valósul meg. Az első tapasztalatok — a sok nehézség ellenére is — biztatóak. A nagyközségekben javult a társadalmi munka. Zircen például bekapcsolódott népfront a vízkérdés megoladásába: mozgósítja a lakosságot a tanácsi elképzelések végrehajtására.