Napló, 1973. február (Veszprém, 29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

Népfrontmunkaközösségek a községek művelődésében Tegnap Nagy Gyevi Bélának, a Hazafias Népfront megyei bizottsága titkárának vezetésével munkaértekezletet tartott a bizottság mellett működő, társadalmi aktivistákból álló megyei művelődési munkaközösség. Mint ismeretes, a Hazafias Népfront legutóbbi, V. Kongresszusa ajánlotta a művelődés szélesebb társadalmi bázisának biztosítása, hatékonyságának javítása céljából ilyen megyei és helyi munkaközösségek életre hívását. Megyénkben eddig nyolc községben alakult az utóbbi fél évben a helyi népfront-bizottságok szervezésében művelődési munkaközösség. Ezek közül három — a berhidai, az úrkúti és a devecseri — munkaközösség vezetője számolt be tegnap az eddigi munkáról, a kezdeti eredményekről. A beszámolókból kitűnt, hogy e társadalmi munkaközösségek máris eredményesen segítik például a felnőttoktatást, a szülők pedagógiai műveltségének gyarapítását, a könyvterjesztést és olvasást, a nemzetiségi kultúra ápolását, a kertbarátok összefogását, stb.; magukban foglalják a helyi ifjúság, a dolgozó nők, a bejáró munkások, a szocialista brigádok képviselőit. A népfront megyei bizottságának vezetői szorgalmazzák további községi művelődési munkaközösségek életre hívását. Világ proletárjai egyesüljetek! mamimé—mm—MI MAMUJO AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Csütörtök, 1973. február 1. Ara: 80 fillér XXIX. évfolyam 26. szám A nehéziparban meghatározták a bérfejlesztés üzemi összegeit Kilenc százalékkal emelkednek a bérek Péten 5,4 millió forint a bauxitbányászok bérfejlesztésére Több mint négymillió forint az Ajkai Timföldgyár dolgozóinak (Budapesti tudósítónk jelenti) . A Nehézipari Minisztériumban szerdán tájékoztatták a nagyvállalatok munkaügyi osztályának vezetőit a bérpolitikai intézkedések végrehajtásának módjáról, a nehéziparra vonatkozó irányelveiről és az összeg konkrét felosztásáról. A tárcához tartozó üzemek 224 380 dolgozóját érinti ez az intézkedés, köztük azokat, akik a népgazdaság kulcsüzemeiben, az energiagazdálkodásban, a bányászatban és a vegyiparban tevékenykednek. Munkájuk fontosságához, nehézségi fokához emelik a béreket, s ezzel több éves egyenlőtlenséget szüntetnek meg. A nehézipari üzemek bérfejlesztésére összesen 493 millió 128 ezer forint jut. Ebből az összegből a legnagyobb mértékben — 307 millió forinttal — a bányászat részesül. Ismert és az utóbbi időben egyre gyakrabban emlegetett probléma, hogy a bányászok jövedelme nem nőtt megfelelően és nem tükrözte azt a fontos és rendkívül nehéz munkát, amelyet a föld alatt végeznek. Korlátozta a béremeléseket, hogy a gazdaságosság, a nyereség is kedvezőtlenül alakult. A szénre azonban nagy szükség van a korszerű energiahordozók, a szénhidrogének, majd az atomenergia csak lassan, fokozatosan csökkentik a szénigényeket. Ezt a gazdasági szükségességet és a bányászok munkájának elismerését jelzi a 307 millió forint, amely átlagban 8,4 százalékos béremelést biztosít. Természetesen a nagy összeg differenciáltan kerül felosztásra a munka nehézségi fokának, a műszakok számának, a nők arányának megfelelően. A bányászatot követően a vegyipar részesül a legnagyobb bérfejlesztésben. Öszszességében 98 millió 964 ezer forintot használnak fel erre a célra megosztva a klasszikus vegyipar és az alumíniumipar között Az átlagos béremelésben ez az öszszeg 7,6 százalékos növekedést hoz. Ezeken a meghatározott bérfejlesztési számokon belül megjelölték a differenciáláshoz felhasználható menynyiséget is. A bányászatban az összbérfejlesztés 1,7 százalékát, a villamosenergiaiparban 0,7 százalékát és a vegyiparban 1,6 százalékát fordítják erre a célra. A vegyipari bérfejlesztés differenciálására szánt összeg 17,5 százalékát átcsoportosították öt nagyvállalathoz, azokhoz, amelyek a legnagyobb részt vállalták a holnap termelését megalapozó beruházásokból, másrészt pedig ahhoz a két vállalathoz, amely legnagyobb mértékben elmaradt a bérfejlesztésekkel. Az öt vállalat között megyénkből a Péti Nitrogénművek szerepel, amely a mezőgazdaság kemizálásában egyre inkább vezető szerepet vállal. Az átlagos kereteken túl Pét még további összeget kap bérfejlesztésre és ezzel a 7,6 százalékos vegyipari bérfejlesztési átlagával szemben 9,01 százalékos béremelést valósíthat meg. Egyik vezető iparágunk az alumíniumipar, amely gazdasági jelentősége a szovjet— magyar egyezmény alapján egyre nő hazánkban. Az iparág dolgozói ennek megfelelően részesülnek a bérfejlesztésből, összesen 28,9 millió forintot fordíthatnak erre a célra a Magyar Alumíniumipari Tröszt vállalatai. A jelentős összegből 9,5 millió a kohászat és timföldgyártás, 18,6 millió pedig a bauxitbányászatot érinti . Az alumíniumipar jelentős része megyénkben koncentrálódott, ennek az arányát tükrözik a szétosztott bérfejlesztési alapok is. A bakonyi bauxitbányák, ahol a fontos nyersanyag döntő többségét állítják elő, 5,4 millió forintot fordíthatnak bérfejlesztésre, a bauxitkutató vállalat 977 ezret kap. Az Ajkai Timföldgyár az üzemek között a második legnagyobb összeget, 4,1 millió forintot kap erre a célra. A bérfejlesztés iparági üzemi összegeit tehát már meghatározták, a további munka a helyi vezetőkre és a szakszervezetekre vár, ők a felelősek azért, hogy a differenciálás valóban a nehezebb és a szakszerűbb munkát dotálja. Be kell vonni az elosztás fontos munkájába a művezetőket és a dolgozókat is, s a velük történt megbeszélések, a tőlük kért vélemények lesznek a garanciái annak, hogy az MSZMP Központi Bizottsága novemberi plénumának határozata és a Minisztertanács határozata céljának megfelelően érvényesüljön és valóban a jól végzett nehéz munka elismerését jelentse. Barta Éva Új irányítási rend a szakoktatásban a megyei tanács lesz a szakmunkásképző iskolák közvetlen irányítója Megváltozik a szakmunkásképzés felsőszintű és közvetlen irányításának rendje, erről a Minisztertanács legutóbbi ülésén hozott határozatot. Ez egyszerűsíti a jelenlegi gyakorlatot, ugyanis eddig hat tárca, illetőleg szerv irányította felső szinten ezt a munkát, ami a jövőben csupán három — a munkaügyi, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a belkereskedelmi — miniszter hatáskörébe tartozik majd. Valamennyi középfokú szakoktatási intézmény — szakmunkásképző iskolák és szakközépiskolák — létesítője, fenntartója a jövőben a megyei (fővárosi) tanács lesz, az iskolák közvetlen irányítását, általános tanulmányi felügyeletét pedig az illetékes tanács művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve gyakorolja. Az új irányítási rendről a Munkaügyi Minisztériumban az alábbi tájékoztatót adták: A határozat nemcsak az irányítás egész szerkezetének egyszerűsítését jelenti, hanem egyúttal tovább növeli a tanácsok hatáskörét is, mert lehetőséget ad a különböző iskolatípusok közötti ésszerű, a helyi igényeknek jobban megfelelő munkamegosztás kialakítására, a szakmunkásképzésben ma még előforduló párhuzamosságok megszüntetésére. Elősegítheti, hogy elsősorban ott álljanak rendelkezésre az oktatás feltételei — tanműhelyek, laboratóriumok, különböző kabinetek —, ahol azokra leginkább szükség van, s ne legyenek kihasználatlan „kapacitások”. A határozat nyomán sokat várnak a különböző iskolatípusok, intézmények közötti együttműködéstől, és még hatékonyabbá, ésszerűbbé válhat a pályairányítás is, mert az általános iskolának is is az a „gazdája” — a tanács — amely helyileg valamennyi középfokú oktatási intézményt — a gimnáziumot, a szakmunkásképző iskolát és a szakközépiskolát — is irányítja. A népgazdasági igények érvényesítésére egyébként a határozat értelmében középtávú intézményfejlesztési tervet kell kidolgozni. A tervkészítés során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a szakmunkásképzés országos és területi feladatait az egész népgazdaság igényeivel és lehetőségeivel összhangban jelöljék ki. A sikeres végrehajtás az irányítás új rendjére vonatkozó intézkedések ésszerű fokozatosságát igényli. Ennek megfelelően a szakmunkásképző iskolák irányítását az illetékes minisztereknek 1973 szeptember 1-ig, a szakközépiskolákét pedig 1974 szeptember 1-ig kell a tanácsok hatáskörébe átadniuk; a vagyonjogi, illetve a gazdálkodással kapcsolatos tennivalókat 1974 január 1-től veszik át a tanácsok. Ugyancsak fokozatosan — 1975 szeptember 1-ig bezárólag — kerülnek át tanácsi hatáskörbe a szakmai képzés szakfelügveletének szervezésével és az iskolák termelési, műszaki tevékenységével összefüggő feladatok. A határozat intézkedik arról is, hogy a tanácsok képesek legyenek megnövekedett feladataik ellátására; a művelődésügyi és pénzügyi szakigazgatási szervek költség- és létszám „erősítést” kapnak, amiről külön dönt a Minisztertanács. A tanácsok illetékes osztályainak képzési feladatairól, hatósági jogköréről külön rendelet lát majd napvilágot, de megfelelő fórumokat is teremtenek, ahol a tanácsok dolgozói alaposan megismerhetik új feladataikat. Nyirádi víz a Balaton partján 23,5 millió forint a balatonparti vízellátás „gyorsfejlesztésére” A Balaton part vízellátásának gyorsfejlesztési programja már megvalósításának első esztendejében 1972- ben jelentősen enyhítette a nyaranta mind súlyosabbá váló vízgondokat. A program keretében megépített felszíni vízkiemelő és víztisztító berendezések, a DEVIG-ek a víztároló medencék, a több kilométernyi vezetékek már a múlt nyár végén megoldották a legkritikusabb helyek, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonakarattya vízellátását. Az igények azonban egyre nőnek, s ennek megfelelően a gyorsfejlesztési program folytatódik. A Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat — mely megyénkben a Balaton északi partjának vízellátásáért felelős — 1973-ban 23 és fél millió forintos fejlesztéssel biztosítja az ellátás további javulását. Az idén elsőként a balatonakarattyai, 1972-ben ideiglenesen üzembe állított DEVIG berendezést véglegesítik, bővítik. A tervek szerint május 30-ig a DRW és a FOKA (Folyamszabályozási és Kotró Vállalat) szakemberei a Balaton medrében elhelyezik a nyersvizet kiemelő szívócsövet, ugyanekkor a DAVIÉP munkásai befejezik a mintegy két és fél millió forint értékű tározó medence építését. Ezzel Balatonakarattya, Balatonvilágos körzetében hosszú időre biztosítottnak látszik a megfelelő mennyiségű és jó minőségű ivóvíz. Balatonalmádi zavartalan vízellátása nem kis gondot jelent. Az évről évre nagyobb forgalmú fürdőhelyen a vízhiány megszüntetésére a gyorsfejlesztési programban két szűrőegységes DEVIG berendezést állítottak fel. A múlt nyári tapasztalatok alapján azonban ezt a vízművet is bővíteni kell, az idén még két szűrőegységet kapcsolnak hozzá. A több mint másfél millió forint értékű bővítés kiviteli tervei a napokban készülnek el a VIZITERV-nél, kivitelezését a DRV és a VÍZGÉP végzi. A próbaüzem — a tervek szerint — ez év áprilisában indul, s az új négy egységes DEVIG az idén nyáron 1200 köbméterrel több vizet ad, mint tavaly. Ezenkívül Almádiban elkészült egy napi 500 köbméter kapacitású kút is, melyet szintén a szezon előtt kapcsolnak be a község vízhálózatába. Hasonló módszerrel segítenek Balatonfüred vízgondjain is. Szintén két egységgel bővítik el meglévő felszíni vízművet, melynek eredményeként a víz „termelés” a kétszeresére nő. A nagykapacitású vízműnek azonban kettős feladata lesz. Az idén megépítendő kis regionális rendszerben ugyanis innét látják majd el Tihanyt is vízzel. Várhatóan május végére elkészül a balatonfüredi 2000 köbméteres tározó medence, mely mind Balatonfüred, mind Tihany biztonságos ellátását szolgálja majd. Májusban a Nyugat-balatoni Regionális Vízműrendszer építése is jelentős állomásához érkezik. A nyirádi víz ekkorra eljut Tapolcára, Keszthelyre, Badacsonyba, Szigligetre, Ábrahámhegyre, tehát a regionális rendszer kiépítésének első szakasza lezárul már a 73-as nyári szezon kezdete előtt. O. S. Dr. Biró József Chilébe utazott Külkereskedelmi miniszterünk Peruba is ellátogat Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter szerdán Chilébe utazott. Chilében a kormány tagjaival a két ország közötti árucsereforgalom továbbfejlesztésének módozatait tárgyalja meg a múlt év novemberében Budapesten folytatott előkészítő tárgyalások alapján. A tárgyalások kapcsán alá kívánják írni az 1973. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvet Ezután dr. Biró József Peruba látogat, ahol perui partnereivel együtt kormányszinten áttekintik a dinamikusan fejlődő magyar—perui gazdasági kapcsolatokat, megvizsgálják azok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Bővülő választék, növekvő fogyasztás Az élelmiszerkereskedelem vezetőinek országos értekezlete fomemelkedésre számít. A háztartási, vegyicikkek értékesítése is 8—10 százalékkal haladja meg a tavalyit. A nagyobb forgalomhoz kielégítő árualap áll rendelkezésre, s örvendetes, hogy a MÉM kötelezte az élelmiszeripari vállalatok vezetőit, hogy a belkereskedelem igényeit elsődlegesen elégítsék ki. A hazai termékeken kívül tíz—tizenkét százalékkal több élelmiszert és vegyi cikket importálnak, s gondoskodnak az igények választékosabb kielégítéséről. Az élelmiszerkereskedelemben már csaknem négyezer, a háztartási vegyi szakmában pedig mintegy 10 000 fajta árucikk közül válogathatnak a vevőt. Az ellátás színvonalának tartásáról, javításáról, s a hozzá szükséges tennivalókról tárgyaltak az élelmiszer és vegyi kereskedelem vezetői a szerdán délelőtt kezdődött országos szakmai tanácskozáson a Gundel Étteremben. Az értekezleten részt vett Szár István belkereskedelmi miniszter. A legfontosabb élelmiszerekből tovább növekszik az egy főre jutó fogyasztás. Az élelmiszerkereskedelem az idén 11—12 százalékos forga- Elektroakusztikai alkatrészei 140 millió forint értékben Asztalos Lajos, kohó- és gépipari miniszterhelyettes szerdán felavatta az Elektroakusztikai Gyár nyíregyházi üzemét. Az új üzem létrehozása szorosan kapcsolódik a pártos kormány vidéki ipartelepítési politikájához, s ugyanakkor része az országos elektronikus alkatrész-ellátási programnak is. A budapesti gyár 1971. július 1-én vett át a Szabolcs- Szatmár megyei tanácstól egy évi 50 millió forint termelési értéket előállító és 500 embert foglalkoztató üzemet. Vállalta, hogy annak bővítésével 1975-ig a foglalkoztatottak számát 300- zal emeli. Rövid másfél év alatt, 8 millió forintos költséggel ki is alakította az első új egységeket: a transzformátor- és az alkatrészgyártó, továbbá a felületkészítő üzemrészt. Korszerű szerelő műhelyt és 250 személyes fürdőt, öltözőt is építtetett. Folyamatban, van és közvetlen befejezés előtt áll a daraboló műhely és raktárak építése. Az eddigi bővítések révén a gyárban már az idén 800 ember dolgozik. A hagyományos termékekből 85 millió forint értékűt, az új cikkekből — az elektroakusztikai alkatrészekből — pedig már 40 millió forint értékűt készítenek. Az új gyár üzembehelyezése lehetővé teszi, hogy a 2700 dolgozót foglalkoztató elektroakusztikai gyár mindjobban ellássa a hazai és külföldi piacot korszerű rádió- és tévé-stúdiókkal, komplex hangrendszerekkel, amelyek iránt olyan nagy az igény, hogy hat év alatt a gyár termelése megkétszereződött. Termékeinek 86 százalékát exportálja.