Napló, 1973. március (Veszprém, 29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MSZMP VISZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szerda, 1973. március 21. Ára: 80 fillér XXIX. évfolyam, 67. szám Felavatták Kun Béla szobrát Tapolcán Ünnepség a Batsányi Gimnáziumban Petőfi-sza­való verseny városi döntője (Tudósítónktól) A forradalmi ifjúsági na­pok alkalmából kedden dél­előtt ifjúsági nagygyűlést rendeztek Tapolcán, a Bat­sányi János Gimnázium dísztermében. A résztvevők megemlékeztek a Magyar Tanácsköztársaság 133 dicső napjáról, majd a második emeleti KISZ-terem előtt felavatták­ Kun Béla szob­rát. A Himnusz után Töreky Lás­zló tanár köszöntötte a résztvevőket, Kun Béla mellszobrát, R. Kiss Lenke szobrászművész alkotását, amelyet a megyei tanács ajándékozott a tapolcai gim­náziumnak, Rostási József, a megyei párt-vb tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára leplezte le. Az ünnepi aktus alkalmával az iskola KISZ-szervezete, amely Kun Béla nevét vet­te fel, koszorút helyezett a szobor talapzatára. A nagygyűlésen Rostási József ünnepi beszédében emlékeztetett a nemzetközi reakció támadására, a Ta­nácsköztársaság hősi harcai­ra, és annak vezetőit, kato­náit példaként állította a mai fiatalok elé. Hangsú­lyozta, a vezetők jórésze fia­tal volt. Szólt arról is, hogy most van a KISZ születés­napjának évfordulója is, hi­szen ifjúsági szövetségünk 16 évvel ezelőtt bontott zászlót. Ezután Pálffy Judit IV. osztályos tanuló Kun Béla életútjáról szólt, majd Pákai Ilona mondta el Ham­burger Jenő: Latinka Sán­dor balladája című versét. Ugyancsak délelőtt ren­dezték meg a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat ta­nácstermében a Petőfi sza­valóverseny városi döntőjét. Ma délelőtt a fiatalok meg­koszorúzták a Tanácsköztár­saság emlékművét és két ta­polcai mártír: Kerék­jártó Kálmán és Sándor Lajos sír­ját. a KISZ születésének évfordulóján: Nyolc Veszprém megyei fiatalt tüntettek ki Ünnepség a NIM-ben Dr. Szekér Gyula miniszter köszöntő me­ niszterhelyettesek, főosztály­­vezetők, az ágazati szakszer­vezetek főtitkárai is. Főcze Lajos, a KISZ KB titkára köszöntötte­ a nehézipar száz­ezernyi fiataljának képvise­letében megjelenteket a KISZ születésének évfordu­lóján. Dr. Szekér Gyula mi­niszter ünnepi beszédében méltatta a fiatalok munká­ját, s hangoztatta, hogy a nehézipar fejlődése elképzel­hetetlen az ifjúság lendüle­te és lelkesedése nélkül. A százezer ifjúmunkás a nép­gazdaság kulcságazataiban, a magyar—szovjet timföld— alumínium egyezmény alap­ján fejlődő alumíniumipar­ban, energiaiparban és vegy­iparban dolgozik. Az ifjú bá­nyászok 85 százaléka már részt vesz a szocialista ver­senyben, mind többen nye­rik el a kiváló ifjú mérnök, technikus és közgazdász cí­met. A különböző védnöksé­gek teljesítésével összesen 6 millió óra társadalmi mun­kát végeztek tíz év alatt. Nagy részük volt abban, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Dunamenti és a Gagarin Hőerőmű idejében megkezdte a termelést. A nehézipar nagyberuházásai­nál a jövőben is számos fel­adat vár az ifjúmunkások­ra. Ezután a miniszter átad­ta a fiataloknak a kitünte­téseket. Megyénk dolgozói közül nyolcan kapták meg a Bányászat-, illetve a Nehéz­(Folytatás a 2. oldalon) (Budapesti tudósítónk je­lenti) Ünnepséget rendeztek ked­den Budapesten a Nehéz­ipari Minisztérium kultúr­termében. A résztvevők, a fiatalok közé eljöttek a mi- Helikoni elődöntő M­űkedvelő diákok se­regszemléjének ad otthont ma és hol­nap délután a veszprémi Petőfi Színház. Az orszá­gos diáknapok helikoni ünnepségének e megyei elődöntőjén — a körzeti bemutatókon legjobban szerepelt — hatvanhét szó­lista és művészeti csoport lép színpadra. A legtehet­ségesebb gimnazisták, szakközépiskolások, szak­munkásképzők tanulói ha­gyományosan innen jutnak az országos fórumra, a keszthelyi helikoni bemu­tatókra. Válogató verseny is te­hát a mai, holnapi, az ön­tevékeny művészeti vetél­kedők közül színvonalával is kiemelkedik. Mégis a felkészülés jelentőségét szeretném aláhúzni. Azt, amit több száz diák vállalt vidékünkön a sokszor meg­terhelő iskolai és mozgal­mi munka mellett. Dalol­ni, táncolni, muzsikálni, verset mondani és szerepet alakítani tanultak. A ma­guk örömére? Kétségtelen, de nem csupán. Az önki­fejezés készségének fejlesz­tésével társaikat és az ér­deklődő felnőtteket is mű­velni, szórakoztatni igye­keznek. Köszönet ezért segítő ta­náraiknak is, szüleiknek is, meg az osztályközössé­geknek is, akik most szur­kolnak: kik jutnak to­vább? Nem közömbös, me­lyik iskola miben, esetleg több műfajban tűnik ki. Mégsem ez a legfontosabb, s a rendezők vigyáznak is rá, nehogy egészségtelen versengéssé fajulhasson a bemutató. Mi több, már a körzeti szereplések tapasz­talatai alapján szervezeti finomításokat határoztak el, korlátozzák például az egyes iskolákból nevezhe­tő szólisták — főként a szavalók — számát. Szorgalmazta a megyei tanács művelődésügyi osz­tálya és a megyei ,KISZ bizottság által kijelölt bí­ráló bizottság, hogy na­gyobb nyilvánosságot kap­janak, s ünnepélyesebbek legyenek a körzeti bemu­tatók. Ezáltal hatékonyab­bá válik a műkedvelő diá­kok szereplése. Mondjuk ki nyíltan: • szerepük a köz­­művelődésben koránt sincs annyira felhasználva és el­ismerve, mint amennyire lehetne és kellene. A túl­terheltség puszta hangoz­tatása aligha elegendő in­dok erre. Legalább el kel­lene tűnődnünk arról, mi­lyen feladatokat vállalhat­nának a gimnazisták, szak­középiskolások, szakmun­kástanulók székhelyváro­suk és a környező közsé­gek népműveléséből? Hi­szen a népi­­ kollégisták­nak se volt kevesebb dol­guk. .. Alighanem oktatá­suk célszerűbb megszer­vezése nyújtott lehetősé­get falujárásra is, amely maradandó élmény az ő életükben is, a falusiaké­ban is. A tévé és rádió korá­ban sem csökken az élő szó a közvetlen előadás va­rázsa. Ezt igazolja a he­likoni szemlére készülő szakmunkástanulók, gim­nazisták, szakközépisko­lások nagy­­száma is, s ezért is esemény a mostani megyei szintű bemutató Veszprémben. Vers- és prózamondók, ének- és hangszerszólisták, kamara­­együttesek, kórusok, nép­tánccsoportok és színját­szók adnak elő olyan mű­sort, amely összességében kivételes élménynek ígér­kezik. Minden városunk­ból több öntevékeny diák művészeti csoport és szó­lista lép fel, jelezvén, mi­lyen széles az egyes isko­lák tanulóinak érdeklődé­si köre. K­ülönösen örvende­tes, hogy Petőfi és Bartók neve sze­repel legtöbbször a szín­lapon, de sok más klasz­­szikus és modern szerző művének, és számos nép­költési alkotásnak az elő­adásában is gyönyörköd­hetünk. Ezt a gyönyörkö­dést lenne jó széthinteni. Szé­jjelebb, mint ameny­­nyire a helikoni program engedi. R. I. „A hősöket örökéletűvé teszi a halál" Tisztelgés és ünnepség a Meggyes-erdőben a Tanácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulója alkalmából A Meggyes-erdei emlékművet huszonnégy hős mártír halálának helyén emelték, hogy az erre járót emlékeztesse rájuk. De aki erre jár, vagy azok, akik évről évre össze­gyűlnek ott, hogy emléküknek adózzanak, már nemcsak rájuk, már nemcsak a pápai „huszonnégyre” emlékeznek. Emlékeztet a szimbólumként növekvő emlékmű a Siófokon kivégzettekre is. És azokra, akik az intervenció támadása ellen harcolva adták életüket a hazáért. Az éppen saját­jukká váló hazáért. De értelmetlen dolog halálról, halottakról szólni: hősök voltak és a hősöket örökéletűvé teszi a halál. Bizonyíték kell? Nem élnek-e valamennyien mindazok emlékezetében, akik az emlékműre pillantanak?! Nem bizonyíték-e élő voltukra, hogy évről évre a nevükön szólítjuk őket?! Méltatlan lenne hozzájuk, ha halálukon való merengés­sel rónánk le évente kegyeletünket. Március 21-én, ma 54 éve még ők is örökéletűnek tud­ták cselekedetüket, a tanácshatalom kikiáltását. Ma ezt­ a születő, az első Tanácsköztársaságot ünnepeljük, amely­nek ők nemcsak mártírjai, de hősei is voltak. Szegényen, de igazságban Ezekkel a gondolatokkal kezdte megemlékezését a pápai 19-es mártírok emlék­művénél tegnap Szabó Gyu­la, a pápuai városi pártbizott­ság első­ titkára és e gondo­latok hatották át az emlék­mű előtt tisztelgők tömegeit. A Himnuszt játszotta a zenekar, Papp Ernőné Hi­dasi Antal Édes földem cí­mű versét szavalta, majd Szabó Gyula mondotta el ünnepi beszédét. — ötven éve — mondta többek között —, hogy meg­jelentek a főváros, majd a vidéki városok, a falvak ut­cáin is a plakátok: „Minden­kihez! Mindenkihez! Magyar­­ország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat!" Szinte ez­zel egyidejűleg jelent meg a falakon, a kirakatokban a megyei direktórium felhívá­sa is: „Célunk és elhatáro­zásunk az, hogy a kormány végleges intézkedéséig is a forradalom eredményét megvédjük, a Népkormány további rendelkezéseit vég­rehajtsuk, a közrendet biz­tosítsuk!” — Sok minden nem való­sulhatott meg 133 nap alatt, az idő rövidsége, a kedve­zőtlen körülmények miatt abból, amit megvalósítani szándékuk volt. Nem teremt­hettek jólétet a nép számá­ra, mert a különben is sze­gény országban a négyéves világégés után nem volt mi­ből. De ami volt, amit meg­(Folytatás a 2. oldalon) A párt koszorúját Horváth János, a megyei pártbizottság titkára, Pintér József, az ajkai járási bizottság titkára, Szabó Gyula, a pápai városi pártbizottság első titkára, Farkas János, az ajkai városi pártbizottság titkára helyezik el az emlékmű talpazatán Napirenden az üzem- és munkaszervezés Tanácskozás Pápán A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium üzem- és munkaszervezési szakbizottsága tegnap Pá­pán, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat központjá­ban kihelyezett ülést tartott. Mintegy 40 szakember vett részt az országos jellegű tanácskozáson, hogy átte­kintse: hol tart az élelmi­szergazdaságban a párthatá­rozat nyomán az üzem- - és munkaszervezés korszerű­sítése. A résztvevőket dr. Tóth Mihály, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tanára, a szakbizottság elnöke üdvö­zölte, majd Boros Jenő, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat megyei igazgatója mondott bevezetőt, hangsú­lyozva a tárgyalandó téma nagy jelentőségét. A szakbi­zottság tagjai elsőnek Galam­bos Imre,­­ a vállalat szerve­zési vezetője előadását hall­gatták meg, ezt követően Tö­mör Péter elemző közgaz­dász adott beszámolót a vál­lalatnál folyó értékelemzés gyakorlati tapasztalatairól. A szakbizottság tagjai üzemlátogatáson „szembesí­tették” a hallottakat. Az ülés befejező részében hoz­zászólások hangzottak el, vé­gül összegezték a tapaszta­latokat, illetve­ az abból adódó üzemi, vállalati fel­adatokat. Megyei iskolai kerékpárverseny-döntő Veszprémben Budapest és Tunisz előtt • Négy továbbjutó közül 3 ajkai Nemzetközi döntő: május 16-án Május 16-án Tuniszban rendezik meg az általános is­kolások nemzetközi kerék­páros versenyét, amelyen ha­zánk is részt vesz. Jelenleg a megyei döntőket bonyolítják le, majd április 6—12 kö­zött az országos döntőt Bu­dapesten. Tegnap reggel Veszprém­ben 9 általános iskolás fia­tal állt rajthoz a várban. A fiúkat a versenyre Ko­vács Imre, a megyei rend­őrkapitányság közlekedési osztályának századosa és Szólás János százados, a já­rási rendőrkapitányság köz­lekedési előadója, valamint Tegyi József tanár, a me­gyei tanács oktatási és mű­velődési osztályának dolgo­zója készítette fel. A versenyt Szólás Nándor, a pápai 2-es iskola tanulója nyerte. A második, harma­dik és negyedik helyet ajkai­­ak szerezték meg: Pákei László a VI-os, Riz István és Demján László a VII-es szá­mú általános iskola tanulói. Így az áprilisi budapesti or­szágos döntőn ők képviselik megyénket. A rendőrség va­lamennyi résztvevőt tárgy­­jutalomban részesítette. Képünkön, rajt előtt a versenyzők (Fotó: Péterfay Endre) Szerdán összeül az Országgyűlés Az Elnöki Tanács­­ az al­kotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján már­cius 21-re összehívta az or­szággyűlést. Az ülésszak dél­előtt 11 órakor kezdődik. A napirendi javaslatok között szerepel a Minisztertanács munkájáról szóló kormány­elnöki beszámoló és a bün­tetőeljárásról szóló törvény­­tervezet megtárgyalása. Mai számunk tartalmából Tízéves garancia (3. oldal) Milliókat érő apróságok (3. oldal) Olvasóink, levelezőink írják (4. oldal) Jogi tanácsok (4. oldal) Riportképek jelölőgyűlésekről (5. oldal) Fokozódik a közúti LileRofzon (3. oldal)

Next