Napló, 1973. március (Veszprém, 29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
Pártmunka az üzemszervezésért Több mint egy esztendő telt el azóta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. Ez a határozat erőteljes visszhangra talált nemcsak a kommunisták soraiban, hanem a társadalom széles rétegeiben is. A határozat alapján a vállalati, üzemi pártszervezetek és alapszervezetek nagy része kidolgozta a helyi tennivalókat. Elmondhatjuk tehát, hogy a határozat megvalósítása elkezdődött. Néhány helyen már figyelemreméltó eredmények is jelentkeztek. Egyes üzemekben körültekintő szervező munkával enyhítettek a hosszabb ideje tartó munkaerőhiányon, vagy éppen meg is szüntették azt. Ezzel együtt javult a gazdálkodás a munkaerővel, a gépekkel és állóeszközökkel, hatékonyabb lett a munka, emelkedett a termelékenység. Mégis azt kell mondanunk, hogy egyelőre nem elégséges az előrehaladás. Általában hosszúra nyúlik az előkészítő munka, több helyen a konkrét tények helyett csupán újabb és újabb tervek születnek, néhol az idő rövidségére vagy a feltételek hiányára hivatkozva késlekednek a tettektől, „föntről” várnak intézkedéseket. A nagyfontosságú határozat sikeres végrehajtása tehát gyorsabb reagálást igényel az üzemi pártos gazdasági vezetőktől, mivel a szükséges szervezési intézkedések a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszközét jelenthetik. Az üzemi pártszervezeteknek meghatározó szerepük van a határozat következetes és késedelemmentes végrehajtásában. Ez adódik abból, hogy rendelkeznek a kitűzött cél eléréséhez szükséges politikai eszközökkel, másrészt ismerik a helyi körülményeket, állandó munkakapcsolatban vannak a helyi gazdasági vezetéssel, a társadalmi szervezetekkel és a dolgozókkal. Tennivaló akad a régi és az új üzemekben, a korszerű és az elmaradottabb technikai feltételek mellett egyaránt. Érthetően, hiszen a vállalati szervezésben rejlő tartalékok kihasználására mindenütt megvan a lehetőség. A szervezési színvonal növelése nem feltétlenül az új technika és technológia függvénye — bár a jobb feltételek természetesen könnyebbé tehetik a megfelelő üzemi és munkaszervezés kedvező hatásának kibontakozttatását. A pártszervezetek munkájában a legfigyelemreméltóbb eredmény, hogy kezdik felismerni valóságos szerepüket, nem más helyett dolgoznak, hanem a szervezési tevékenység hiányosságainak megszüntetésére, az előrehaladás gyorsítására határozott és konkrét követelményeket támasztanak a gazdasági vezetőkkel szemben. Egyre inkább elérik, mégpedig politikai eszközökkel, hogy mindenki a maga területén tegyen intézkedéseket és lássa el a hatásköréből adódó funkcióját. A vállalat ötéves tervéhez kapcsolódó, annak hatékony teljesítését szolgáló operatív szervezési-fejlesztési tervet a gazdasági vezetés dolgozza ki. A tervnek előnyére válik, ha kifejeződnek benne az üzem műszaki dolgozóinak, közgazdászainak és munkásainak jó elképzelései, javaslatai. Ezzel elősegíthető, hogy az üzem kollektívája méginkább magáénak érezze a szervezési tervet és ez is ösztönözze a dolgozókat a jobb végrehajtásra. A pártszervezet segítse elő, hogy ez így történjék, s ezzel együtt mozgósítson a tervvégrehajtására. Politikai szervező munkával érje el, hogy a munkahely kollektívája támogassa azt. Koordinálja célszerűen az üzemben működő szakszervezet, KISZ- szervezet ezirányú munkáját. Ezenkívül — természetesen — követelje meg tagjaitól a helytállást és példamutatást. Álüzemi pártszervezetek ellenőrző tevékenységében kiemelt helyen szerepeljen az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére hozott intézkedések végrehajtásának számonkérése. Ennek során a gazdasági vezetés, a társadalmi és tömegszervezetek adnak számot a végzett munkáról. Az ellenőrzés fontos szempontja, hogy tényleges eredményt kérjen számon, és ne elégedjen meg a papirosokon szereplő kimutatásokkal. Hasznos és célszerű, ha az üzemi pártszervezetek taggyűléseiken is rendszeresen értékelik a határozat végrehajtását, s tájékoztatják a párttagságot Mindenképpen szükséges, hogy az eredményeket alaposan elemezzék. Az előbbrejutás fontos feltétele azonban, hogy bátran és őszintén vessék fel a hiányosságokat is, vegyék számba a határozat végrehajtását akadályozó tényezőket, mert csak így ismerhetik fel a szükséges tennivalókat A határozat végrehajtásának értékelése ne azt jelentse, hogy a korábban kidolgozott és jóváhagyott intézkedési terv helyett egy újabb program elkészítésére ösztönözzenek, hanem az adott terv időarányos teljesítését ellenőrizzék. Természetesen, ha újabb lényeges tényezők mutatkoznak, vagy jelentősen változnak a feltételek, akkor azok figyelembevételével indokolt az intézkedési terv módosítása, illetve annak az újabb körülményekhez való igazítása. A termelőhelyi pártszervezetek szükség esetén éljenek azzal a lehetőségükkel és jogukkal is, hogy ha a tapasztalt hibák, mulasztások ezt indokolják, gondjaikat jelezhetik a területi pártszerveknek és kérhetik segítségüket. Jóllehet az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével kapcsolatos munka nem egyszeri teendő, hanem hoszszú időt igénylő folyamat, az 1973-as év döntő jelentőségűvé válhat. Pártszervezeteink tevékenységének ezért számottevő értékmutatója lesz, hogy milyen tényleges eredményekről adhatnak számot e munkában. A jobb munkához adottak a feltételek Több mint egy esztendő tapasztalatával rendelkeznek a pártszervezetek. Általában jó évet zártak az ipari és mezőgazdasági üzemek egyaránt. Kedvező körülményeket biztosít a párt Központi Bizottságának 1972. novemberi határozata. Ezért a határozat sikeres végrehajtása most sokban azon múlik, hogy a vállalati, üzemi pártszervezeteknek, a gazdasági vezetőknek menynyire sikerül együttműködniük, összehangolt intézkedéseket tenniük, és hogyan sikerül a vállalat kollektíváját megnyerniük az ügynek. Kis Lajos az MSZMP KB munkatársa Műszerek öt világrésznek Kétéves a MOM laborműszer osztálya Veszprémben A Veszprémi Vegyipari Egyetem és a Magyar Optikai Művek között létrejött hosszúlejáratú szerződés hozta létre a MOM laborműszer osztályát Veszprémben. Itt alakították ki a kísérleti műhelyt, amely a központi és a helyi tervezők elképzelései alapján különböző műszerek prototípusait készíti. Két éve működik a laborműszer osztály Veszprémben és már jelentős eredményeket tudhat magáénak. Az itt készített műszerek eljutottak már szinte az egész világba, a Szovjetuniótól Kanadáig. Hogy az eddigiek közül csak néhányat említsünk, itt készült a vérvizsgáló hemotométer. Most kezdődött meg a sorozatgyártása egy termometriás szilíciummeghatározó készüléknek, mely iránt máris nagy az érdeklődés külföldön is. Jelenleg egy atomabszorpciós készülék első példányát szerelik. Ez a műszer különböző anyagok összetételének mennyiségi és minőségi meghatározására szolgál majd. Hogyan is lesz az elképzelésből, tervből prototípus? A kész rajzokat a műhelybe programozva adják. Itt szinte egyidőben kezdenek munkához a szakmunkások, technikusok és mérnökök. Elkészítik a műszer összetevőit, ezután az elektromos és mechanikus szerelők nyersen összeszerelik. Ebben az állapotban Budapestre, a központi kikészítő műhelybe küldik, ahol esztétikai és élettartam rendeltetés szerint formálják. Onnan ismét visszakerül végszerelésre a veszprémi laborműszer osztályra. Berán Tiborné trafót tekercsel. A legkülönbözőbb teljesítményű trafókat a legnagyobb pontossággal kell elkészíteni. (Balra fent.) Garda Ferenc az atomabszorpciós készülék vázszerkezetét szereli össze. Erre épülnek a szerelvények. Március végére elkészül a műszer első példánya. (Jobbra fent.) A forgácsoló műhely az első állomása minden munkának. Itt nagyon fontos a pontosság. (Balra.) (Borbás János képriportja) Mától életbe lépett az utóbbi esztendők legjelentősebb — több mint 1,3 millió embert, megyénkben 80 ezer dolgozót érintő — központi bérintézkedése. Ennek szükségességét az MSZMP KB múlt év novemberi ülése mondotta ki, amikor a X. kongresszus óta eltelt esztendők gazdasági fejlődését elemezve megállapította, hogy az alapvető dolgozó osztályok és rétegek közül általában a munkások, különösképpen a nagyüzemi munkások keresete viszonylag kisebb mértékben emelkedett. A bérkorrekcióra a központi bérintézkedés 2,3 milliárd forintot biztosított. Ennek 80 százalékából minden szakmunkás és művezető bére legalább 8, az építőiparban legalább 6,5 százalékkal, minden segéd- és betanított munkás bére az iparban legalább 4, az építőiparban 3 százalékkal emelkedett. A fennmaradó 20 százalékból differenciáltan előnyben részesítették a nehéz fizikai munkát végzőket, a több műszakban dolgozókat és a nőket. A központi bérintézkedést viszonylag igen gyorsan hajtották végre a különböző minisztériumok és vállalatok. Mindössze egy hónap kellett a minisztertanácsi rendelet megjelenése óta a béremelések központi előkészítéséhez. A számítástechnikai eszközök alkalmazása tette ezt lehetővé, amelyeknek segítségével állománycsoportonként, vállalatonként, alágazatonként a minisztériumok és az illetékes tanácsi szervek hatáskörének megfelelően csoportosították az adatokat és végezték a szükséges számításokat. Nehezebb helyzetben voltak azok a vállalatok, amelyeknek még nincsenek korszerű számító-, adatfeldolgozó gépeik. Csak néhány hete kapták meg a minisztériumi bontásokat, s ezalatt kellett személyre szólóan, munkakörönként differenciáltan meghatározni a központi és a saját erőből történő béremeléseket. S hogy mégis sikerült időben végrehajtani a kormányrendeletet, az elsősorban a vállalatoknál tapasztalható közös tenniakarásnak tulajdonítható. A központi, de leginkább a saját erőből történő béremelés előkészítésében még soha ennyien nem vettek részt, mondtak véleményt, tettek konkrét javaslatot, mint most. S éppen ez a magasfokú demokratizmus a titka az intézkedés gyors végrehajtásának. A béremelések hogyanját, miértjét, a differenciálások elvét megvitatták a szocialista brigádok, a műhelyek, üzemrészek kollektívái. Visszatérő témája volt a szakszervezeti bizalmi értekezleteknek, a szakszervezeti bizottsági üléseknek. Még a végső egyetértést kimondó vállalati szakszervezeti tanácsüléseken is módosították, finomították az addig elhangzott javaslatok alapján összeállított vállalati elképzeléseket. A veszprémi Bakony Művekben például 86 műhelyben, üzemrészben vitatták meg a tervezetet. A dolgozók 10 százaléka segítette felszólalásával a tanácskozások munkáját. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál mintegy 70 szakszervezeti bizalmi tanácskozás előzte meg a VSZT ülését. A fűzfői Nitrokémia Ipartelepeken a gazdasági, műszaki tanácskozáson résztvettek a vállalat gazdasági, párt, szakszervezeti, KISZ és a társadalmi szerveinek vezetői, a szocialista brigádok küldöttei. Az itt elhangzottakat 33 üzemi bizottsági ülésen és 40 termelési tanácskozáson vitatták meg. Egyszóval kevés központi vállalati intézkedésről mondtak ily sokan véleményt, kísérték végrehajtását ily nagy figyelemmel. Március végén, április elején már a magasabb fizetés kerül a borítékokba. Előzőleg a hónap közepén mindenkit írásban is értesítenek a béremelés nagyságáról. Abból pedig, hogy ez mennyire felelt meg a várakozásnak, elégedettséget váltott-e ki, vagy sem, mindannyiunk, a kollektívák, választott képviselőink, vezetőink érettségére is következtethetünk. Arra, hogy megfelelően éltünk-e jogainkkal, lehetőségeinkkel? Reméljük, igen. Andrássy Antal Béremelés Mindenki beleszólhatott... Az idén is érvényesek a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok bérkedvezményei anyagilag is külön ösztönzik a szolgáltatások fokozására. Azoknál a vállalatoknál, ahol a lakosság részére végzett kelmefestés, vegytisztítás, gépjárműjavítás, elektromos háztartási gépjavítás, híradástechnikai cikkek javítása, lakáskarbantartás nettó árbevéte 1972-ben az egymillió forintot meghaladta, s az idén a szolgáltatások értéke növekszik, ott a magasabb vezetőállású dolgozók egyébként járó nyereségprémiumát a bérköltség terhére emelni kell, a bérszínvonalba azonban az emelés nem számít be, így a nyereségrészesedés összegét nem érinti. Az említett vállalatoknál, illeve szakmákban 1972-höz képest a szolgáltatások minden egy százalékos növekedése után a magasabb vezető beosztásúak alapbérük 0,3 százalékát kapják nyereségprémiumként, az egyébként járó nyereségprémiumon felül. Ha a szolgáltatások értéke 10 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik, úgy a 10 százalékon felüli emelkedés után százalékonként az alapbér 0,5 százaléka jár nyereségprémiumként. Az említett szolgáltatásokat közvetlenül irányító üzemvezetőket, főművezetőket, művezetőket, területi kirendeltségvezetőket, szerviz- és részlegvezetőket, textiltisztító szalonok vezetőit —, a magasabb vezetőállásúakhoz hasonlóan __ az árbevétel növeléséért külön prémiumban részesítik, s ennek öszszegét sem kell a bérszínvonalba beszámítani. A bérkedvezmény nyomán a magasabb beosztású és a termelésirányító dolgozók besorolás szerinti évi alapbére vállalati szinten legfeljebb nyolc százalékkal emelkedhet. A bérkedvezmények azokra a vállatokra, ipari szövetkezetekre vonatkoznak, amelyek nyereségadózás szempontjából lakossági szolgáltatásokat végeznek, kivéve a bizományi tevékenységet. A munkaügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben 1973-ra meghosszabbítja a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok tavaly bevezetett bérkedvezményeit. Az érintett vállalatoknál és ipari szövetkezeteknél a munkaidejük nagyobb részében lakossági szolgáltatással foglalkozó dolgozók keresetét átlagosan, de differenciáltan 3 százalékkal, mosás, kelmefestés, vegytisztítás, textilruházati, bőr, szőrmeruházati és lábbelijavítás, építőipari javítómunkák, például lakáskarbantartás esetén 4 százalékkel felemelhetik a részesedési alap terhelése nélkül (a béremelés százalékával módosítani kell az 1973-as bázis bérszínvonalát). Azok a vállalatok, amelyek egyéb tevékenységgel, például árutermeléssel is foglalkoznak, e bérkedvezményt a lakossági szolgáltatások nettó árbevételének arányában vehetik igénybe. Egyes szakmákban a magasabb vezetőállású és termelésirányító dolgozókat NAPLÓ — 1973. március 1. csütörtök —3