Napló, 1973. szeptember (Veszprém, 29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-01 / 204. szám

Peronizmus jegyében Elnökválasztási kampány Argentínában Napi hírmagyarázatunk SZEPTEMBER VÉGÉN megválasztják Argentína köz­­társasági elnökét. Túlzás lenne azt állítani, hogy Latin- Amerika — Brazília után — második legnagyobb országa valamiféle választási lázban égne. Erre semmi oka nincs. A választás kifejezetten esélyes, már csak azért is, mert mindössze egyetlen komolyan vehető jelölt indul: a 76 éves ex-diktátor, Juan Domingo Peron. A tábornok, akit 1955-ben fosztott meg hatalmától a haditengerészet államcsínyje, nagyon biztos lehet a dolgá­ban. Annyira biztos, hogy bizonyos kényesnek tekinthető, személyi természetű döntésekkel meg sem várja amíg hi­vatalosan megválasztják. Az argentin kongresszus olyan törvényjavaslatot hagyott jóvá, amely visszaadja Juan Pe­ronnak mindazokat a javakat, amelyek első elnöksége ide­jén a birtokában voltak. Az UPI amerikai hírügynökség felsorolása szerint hírlap-hálózatról, rádióállomásokról, la­­kóh­ázakról és luxusvillákról, „ismeretlen értékű egyéb in­gó­­ , ingatlan javakról” van szó, a törvény valóban jelentéktelen az ország elé tér­ a problémák nagyságrendjéhez képest. A megfigye­lt nagyobb jelentőséget tulajdonítanak annak a h­ely szerint Peron két teljes órán át tárgyalt két ne­vel.­rdekes ez a jelentés? A luxus-száműzetésében a tábornok állandóan azt o­­ltta, hogy rajta kívül nincs megoldás Argentí­nát legalábbis pillanatnyilag, igaznak bizonyult. Pe­ron­­tan azt is­ érzékeltette, hogy számára a mozgalom valal­­i szárnya egyformán kedves. Argentínába haza­térv­e vonal alapvetően megváltozott. Már Campora rövi­sége alatt is, de különösen azután, inkább a ma­ jobbszárnyát tüntette ki kegyeivel. A baloldal ezért a az elnökjelöltet. Az El Mundo című peronista lapj­­ául tizenkét különböző árnyalatú peronista szer­vez­­ője jelentette ki: visszatérése óta Peron egyet­len­­ . '&­U peronista csoporttal sem létesített kapcsolatot. I­­, sőt valószínű, hogy a két gerillavezér fogadása válás­z­ e a bírálatra Ha igen, akkor kétségtelenül sajátos, jelen - v­­itatható válasz, ami nem helyettesítheti az igazi, töm­etekben ,politizáló baloldallal való kapcsolat­te­­ren se­m a peronista mozgalmon belül, sem azon kívül, rendőri-katonai fedezet alatt. Carlos Briones, a népi egység kormányának szocia­lista párti belügyminisztere csütörtök este Santiagóban közölte: a kormány készen áll az ellenzéki keresztény­­demokratákkal való párbe­széd felújítására. Cademartori, a kormány kommunista gazdaságügyi minisztere az ország gazda­sági helyzetével foglalkoz­va aggodalmát fejezte ki az inflációs folyamat miatt. Nixon fellebbez Sirica főbíró végzésével szemben Nixon elnök vezető jogta­nácsosaival folytatott beható tanácskozás után csütörtö­kön este úgy döntött, hogy a washingtoni szövetségi fellebbviteli bírósághoz for­dul fellebbezéssel Sirica fő­bíró szerdán közzétett vég­zésével szemben, amely el­rendelte a Watergate-ügyre vonatkozó titkos fehérházi magnetofonszalagok átadá­sát ,s zárt ajtók mögötti tör­vényszéki megvizsgálásra”. Jól tájékozott források szerint Nixon elnök 24 órai gondolkodás után elvetette egyik tanácsadójának azt a javaslatát, hogy fellebbezés helyett egyszerűen ne ve­gyen tudomást a washing­toni törvényszék főbírájának végzéséről, amelynek a bí­róság fizikailag amúgy is képtelen érvényt szerezni az USA elnökével szemben. Más tanácsadók azonban hírek szerint úgy vélték, hogy az elnök, úgyis, mint az alkot­mányosság és törvényesség legfőbb őre, nem állíthatja az ország elé a bírói rendel­kezés nyílt semmibevételé­nek példáját. Ugyanakkor Nixon elnök elhárította azt a tanácsot is, hogy vigye az alkotmányjogi vitát közvet­lenül a legfelsőbb bíróság elé a végső döntés meggyor­sítása céljából. Ily módon előreláthatólag csak októberben kerülhet az ügy a legfelsőbb bíróság elé, amely fórum „határozott” döntésének Nixon elnök ígé­rete szerint engedelmesked­ni fog. Saigonnak nem tetszik. A DIFK-et hívtak meg az algíri csúcsértekezletre Nguyen Phu Doc, a Thieu­­rezsim ügyvezető külügymi­nisztere hevesen kikelt ami­att, hogy az el nem kötele­zett országok algíri csúcsér­tekezletére meghívták a dél­vietnami ideiglenes forradal­mi kormány delegációját, el­lenben a saigoni rezsimét nem. Phu Doc közölte, hogy kormánya küldötteket me­nesztett több ázsiai és afri­kai országba azzal a feladat­tal, hogy „megmagyarázzák a dél-vietnami realitást és problémákat”. Hangoztatta: a saigoni kormány megsza­kítja diplomáciai kapcsola­tait azokkal az államokkal, amelyek elismerik a dél­vietnami ideiglenes forradal­mi kormányt. (Szenegál ese­tében is ezt tette.) 2 — NAPLÓ '973. szepter Peron és felesége korteskörúton Nagy lendülettel folytatja választási kampányát, a Pe­ron házaspár. A szeptember 23-i elnökválasztáson az idős volt diktátor elnökjelöltként indul, felesége az alelnöki poszt várományosa Véget ért a chilei kiskereskedők sztrájkja A chilei kereskedők és kisiparosok szövetsége befe­jezte a szabotőr teherautó tulajdonosokat támogató sztrájkját és pénteken Chi­lében ismét felhúzta a re­dőnyt a 140 ezer kiskeres­kedő. Az UPI­C egyelőre meg nem erősített értesülé­sekből tudni véli, hogy a csütörtökön megszakadt tár­gyalások ismét folytatódnak a kormány és a teherautó tulajdonosok között. Az eltelt 24 órában Chilé­ben tucatnyi merényletre és pokolgépes akcióra került sor. A hivatalos jelentések szerint a terrorcselekménye­ket a „Haza és szabadság” nevű fasiszta szervezet kö­veti el, amely „általános of­­fenzívát” hirdetett „a kom­munizmus ellen”. Santiago külvárosában egy száguldó gépkocsiból lövéseket adtak le a nemzeti megbékélést hirdető, haladó érzelmű Raul Silva chilei bíboros háza előtt álló őrszemre. A főváros másik pontján egy hadnagyot ért halálos lövés. A hazafias teherautóveze­tők mozgalma (MOPARE) 25—30 gépkocsiból álló kon­vojokban végzi a szállítást mbat Az ügyész három évi börtönt kért Jakirra és Kraszinra A Jakir—Kraszin ügyet tárgyaló moszkvai bírósá­gon pénteken a bűnösséget alátámasztó okmányok is­mertetésével, valamint a tárgyi bizonyítékok felmu­tatásával befejeződött a bi­zonyítási eljárás. Ugyancsak pénteken tar­totta meg vádbeszédét az ál­lamügyész. A vád képvise­lője, aki teljesen bizonyí­tottnak nyilvánította a vá­dat, főbüntetésként fejen­ként háromévi szabadság­­vesztés, mellékbüntetésként pedig háromévi száműzetés kiszabását kérte Pjotr Ja­kirra és Viktor Kraszinra. Az ügyész közölte, hogy figyelembe vette a vádlot­tak őszinte beismerését, a bűncselekmény feltárásában való aktív közreműködését és azt az ígéretét, hogy a jövőben nem sértik meg a szovjet törvényeket. Le Duan pekingi tárgyalásai Csou En-laj, a Kínai Nép­­köztársaság államtanácsá­nak elnöke csütörtökön fo­gadta Le Duant, a Vietna­mi Dolgozók Pártja Közpon­ti Bizottságának első titká­rát, aki Moszkvából haza­térőben szerdán érkezett a kínai fővárosba. Csou En-laj , az Új Kí­na hírügynökség jelentése szerint — tájékoztatta Le Duant és a vietnami kül­döttség többi tagját a Kínai Kommunista Párt X. kong­resszusáról. Le Duan pekingi reziden­ciáján felkereste Norodom Szihanukot, a kambodzsai nemzeti egységfront elnö­két. Sajtótájékoztató a kolera elleni védekezésről Pénteken, az Egészségügyi Minisztériumban dr. Tóth László, a közegészségügyi, járványügyi főosztály veze­tője és dr. Vass Ádám osz­tályvezető tájékoztatta az újságírókat a kolera behur­­colásának megakadályozásá­ra tett intézkedésekről. Elmondták, hogy a kolerát egy sem baktériumnak, sem vírusnak nem nevezhető mikroorganizmus, az úgyne­­vezett vibrio okozza. Az utóbbi 100 év hat nagy vi­lágjárványát ennek klasszi­kus formája okozta, a hat­vanas évek elején elindult hetedik járványért azonban a kórokozó újabb változata. A vibrio fertőzött élelmi­szer, vagy víz fogyasztásá­val, vagy szennyezett kézzel kerül a szájon át a bélcsa­tornába, és ott fejti ki ká­ros hatását. Ezért a megelő­zés egyik legfontosabb esz­köze az egészségügyi szabá­lyok fokozott megtartása. A másik, hogy veszélyez­tetett területre csak akkor utazzunk, ha feltétlenül szükséges. Ebben az esetben az Egészségügyi Miniszté­rium rendelkezése szerint csak érvényes oltási bizo­nyítvánnyal lehet az ország területét elhagyni. Jelenleg nem egészen száz Olaszországból hazajött utas van karanténban. Az ide­genforgalmi szervektől ka­pott tájékoztatás szerint vár­hatóan öt-hatszáz személyt kell majd a továbbiakban egy-két napig megfigyelni. Egyébként eddig nálunk kolerás megbetegedés nem fordult elő, az említett rend­szabályok azonban feltétle­nül szükségesek a behurco­­lás megakadályozására. Az emlékezés napja S­zeptember 1-én emlé­kezik a világ. Har­mincnégy évvel ez­előtt, 1939 szeptember 1-én indította be a német fasiz­mus azt a gépezetet, amely azután több mint öt éven át élt, pusztított, felégetett, megsemmisített,­­ kiirtott. Ezen a napon robbantotta ki Hitler a második világhá­borút. A Lengyelország elleni támadás napját jelölte ki a világ közvéleménye nemcsak az emlékezés,, hanem a fa­sizmus­ elleni harc és össze­fogás nemzetközi napjának. Több mint huszonnyolc éve, hogy a szovjet hadse­reg csapatai az egykori né­met birodalom fővárosában kitűzték a győzelem vörös zászlaját. Az öreg kontinens, Európa viharos története nem igen ismer olyan kor­szakot, amelyben huszon­nyolc évig hallgattak a fegy­verek! Az első világháború­nak utolsó puskalövése után alig több mint két évtized­del dördültek el Lengyelor­szág határán a német ágyúk. S bár nem mondhatjuk, hogy a világon teljes volt a béke 1945 óta, hiszen alig volt pillanat, amikor valahol helyi háború, fegyveres ösz­­szeütközés ne rombolta vol­na az emberi otthonokat, de az egész glóbusra kiterjedő konfliktust sikerült megaka­dályozni. Sikerült megakadályozni, mert abból a nemzetközi an­tifasiszta összefogásból, ame­lyet szeptember 1-én tiszte­lünk meg az emlékezéssel és elismeréssel, végül is olyan világ született, amely­­ben merőben mások az erő­viszonyok, mint bármikor ezelőtt voltak. A Szovjetunió és a szocialista közösség a világ és az emberiség sorsát, ha nem is egyedül eldöntő, de alapvetően befolyásoló tényezővé, erővé vált. Ezért aztán nem kevés harc és bi­zony olykor éles küzdelem határát sújtó összetűzések árán végül is sikerült a má­sik táborral elfogadtatni a békés egymás mellett élés politikáját — lényegében azt az irányvonalat, amelyben a fasizmus elleni közös harc idején megegyeztek, de amelytől a hidegháború kor­szakában eltávolodtak. Ma Európában, de nagy­részt az egész világon is olyan viszonylag enyhült nemzetközi légkör uralkodik, amelyre csak közvetlenül 1945, a győzelem után és ak­kor is csak rövid ideig volt példa. De nagy könnyelmű­ség volna — különösen a fasizmus elleni nemzetközi harc napján — nem emlé­kezni arra, hogy a múlt ma­radványai és erői még létez­nek és működnek. A világ sok táján megtalálhatók a faj­üldözés, az elnyomás, az embertelenség, a vérgőzös gyilkosság — vagyis a fasiz­mus — követői, hívei. S még inkább akadnak olyanok, akik talán nem kívánnak a fasizmus végletes módszeré­ig elmenni, csak (!) éppen a békés egymás mellett élés poétikáját váltják fel a hi­degháborús kalandok régeb­bi módszereivel. E­zért a fasizmus elle­ni nemzetközi harc napja nemcsak az antifasiszta harcosokra — élőkre és hősi halált haltak­ra — emlékezés ideje. Az erők összefogásának napja is, hogy soha többé ne vir­radjon ránk olyan nap, mint 1939 szeptember 1! Húszéves a Lomonoszov Egyetem Húsz évvel ezelőtt, 1953. szeptember 1-én nyílt meg a Lenin hegyen a Moszk­vai­­ Állami Lomonoszov egyetem. A Lenin-hegyen, a szovjet főváros egyik legszebb he­lyén áll a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem hatal­mas épülettömbje. Ha a Moszkva folyó partjáról az erdők borította hegyre néz az ember, az egyetem főépü­letének tornya mintha a lombok fölött az égig törne. Az egyetemről elénk tárul Moszkva csodálatos látvá­nya. A Lenin-hegyen 20 éve felépült egyetem méreteit tekintve felér egy csaknem 60 ezer lakosú várossal. 145 kilométert kellene megtenni, hogy bejárjuk valamennyi helyiségét. Az új tanévben csaknem 30 ezer hallgató tölti majd be reggelente az előadótermeket. Sok külföl­di is tanul itt: több mint 100 ország fiataljai. A hallgatók és az aspirán­sok száma évről évre növek­szik, azért vált időszerűvé az egyetem bővítése. Az új épületek közül az egyik tíz­emeletes, ezt már birtokba is vették a hallgatók. Ide költözött a város központjá­ban lévő régi épületből a filológiai, a történelemtudo­mányi, a közgazdasági és a jogi kar. Szakkönyvtárak, ol­vasótermek, 12 nagy előadó­terem, kitűnően berendezett laboratóriumok, sporttermek állnak itt rendelkezésre. Épül a másik új hétemeletes oktatási épület is, továbbá egy új, 23 emeletes, 2600 sze­mélyes diákszálló. Az egyetemnek immáron 15 éve 3803 tagú önkéntes építőcsapata van. A nyári építőtáborok részvevői dol­goztak a moszkvai, a szmo­­lenszki, a pszkovi, a novgo­­rodi­ területen, a Szolovec és a Szahalin szigeteken. A külföldi hallgatók Moszkva környékén és a Kalinyini­­területen állattenyésztő te­lepek, lakóházak, iskolák építésén dolgoztak. Sok ma­gyar ösztöndíjas is részt vett ezeknek a táboroknak a munkájában. A Lomonoszov Egyetemen régóta működik a nemzetkö­zi egyetemi színpad. Ennek tagjai gyakran fellépnek Moszkva és a moszkvai­ te­rület gyáraiban, vállalatai­nál. A közönség mindig szí­vesen tapsol a magyar ösz­töndíjasok ének- és tánc­­együttesének. — A moszkvai és a buda­pesti tudományegyetem hosz­­szú évek óta szoros és alko­tó kapcsolatokat tart fenn egymással, — mondotta Vla­gyimir Tropik, a Lomono­szov Egyetem prorektora. — Két évtized alatt mintegy 400 magyar hallgató kapott itt diplomát, több mint 700 magyar pedagógus tökélete­sítette orosz nyelvtudását nálunk. Ma a különböző ka­rokon 60 magyar ösztöndíjas és aspiráns tanul. A Lomonoszov Egyetem hallgatói és aspiránsai öröm­mel fogadták a hírt, hogy Andrej Kolmogorovot, a ki­váló Lenin- és Állami díjas matematikus akadémikust, és Alekszej Leontyev pro­fesszort, a pszichológiai kar dékánját a közeljövőben az Eötvös Lóránd Tudomány­­egyetem díszdoktorává avat­ják. Jurij Baranov (APN­KS) A kínai pártkongresszus külföldi sajtóvisszhangja A külföldi sajtó a kínai pártkongresszusal foglalko­zó kommentárokban arra hívja fel a figyelmet, hogy a pekingi kongresszus a lehető legnagyobb titkosság jegyé­ben folyt le.­­Ezt a körül­ményt, valamint a kongresz­­szusról kiadott tájékoztató közleményt, amely a Lin Piao-féle csoport elítélésére utal, a sajtó úgy értékeli, mint tanúj­elét annak, hogy a pekingi vezetésen belül to­vábbra is fennállnak az éles ellentétek annak ellenére, hogy a kongresszus szerve­zői „az összeforrottság kong­resszusának” szerették vol­na beállítani ezt a fórumot. A bécsi Volksstimme meg­állapítja, hogy a pekingi kongresszus körüli titokza­tosság a kínai vezetőség el­szigeteltségéről tanúskodik. A japán sajtó ezzel kapcso­latban megjegyzi, hogy ré­szint a kiadott közlemény, részint azok a körülmények, amelyek között a kongresz­­szus lezajlott, azt tükrözik, hogy a Kínai KP vezetőségé­ben heves harc folyik. Az amerikai sajtó pekingi diplomáciai körökre hivat­kozva annak a véleményé­nek ad kifejezést, hogy a hatalmi harc a pekingi pira­mis csúcsán, a körülmények­ből ítélve, kegyetlen volt és nyilvánvalóan az is marad. A lapok erre a következte­tésre a kongresszusról ki­adott tájékoztató közlemény hangjából jutottak, amely bejelenti Mao utóda, Lin Piao és Mao közvetlen har­costársa, Csen Po-ta kizárá­sát a pártból. Néhány sajtóorgánum ar­ra mutat rá, hogy a vezető szervek tagjainak megvá­lasztásában a kongresszuson valamiféle kompromisszum született a vezetőségen be­lüli csoportok között. A Wa­shington Post szerint a kong­­resszus körülményei, vala­mint megtartásának módsze­rei azt a gondolatot sugall­ják, hogy a kongresszust sietve készítették elő és tar­tották meg, mintha csak mi­nél előbb pontot szerettek volna tenni ennek az ügy­nek a végére. 1949 óta ez volt a legrövidebb pártkong­resszus Kínában. A lapok arra is rámutat­nak, hogy a kínai vezetőség a tájékoztató közleményben ismét megkísérli, hogy a Szovjetuniót Kína elsőszámú ellenségévé nyilvánítsa. Ez rendkívül káros állásfogla­lás — írja a l’Humanité. — Ez a szovjetellenesség állás­pontja, és nem is új keletű. A kulturális forradalom alatt fejlesztették ki az olyan „összeesküvők”, mint Lin Piao. Azt viszont minden­képp leszögezhetjük — feje­zi be a l’Humanité —, hogy ez a politika továbbra is megőrizte érvényét.

Next