Napló, 1973. december (Veszprém, 29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

AZ­­MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szombat, 1973. december 1. Ara­­­forint XXIX. évfolyam 281. szám Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghallgatta és tudo­másul vette Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének beszámolóját a Nigé­riai Szövetségi Köztársaságban, a Ghá­nai Köztársaságban és a Sierra Leonei Köztársaságban — 1973. november 11—23. között — tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács — népesedéspoliti­kai célkitűzéseink megvalósítása érdeké­ben — módosította a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. sz. tör­vényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A módosítás bővítette a gyermekápolási táppénz igénybevételének lehetőségét, ki­terjesztette az anyasági segélyre jogosul­tak körét és meghatározott körben fel­emelte a gyermekágyi segélyt. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyeket tárgyalt. Az 1974. évi népgazdasági terv és a költségvetés előirányzata A Minisztertanács pénteki ülésének napirendjén A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács pénteken ülést tar­tott. A kormány elfogadta az Országos Tervhivatal elnö­kének előterjesztését az 1974 évi népgazdasági tervről és meghatározta a végrehajtás feladatait. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter előter­jesztése alapján a Minisz­tertanács megtárgyalta az 1974. évi állami költségvetés részletes előirányzatait és úgy határozott, hogy a tör­vényjavaslatot az országgyű­lés elé terjeszti. A Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztést tett a népgazdasági tervbe foglalt célok megvalósítását szolgá­ló hitelpolitika irányelveire és az 1974. évi hitelkontin­gensekre. Az ideinél na­gyobb összegű beruházási hitelkereteket elsősorban a kiemelt fejlesztési progra­mokra, a szocialista gépim­port fokozására, a konver­tálható export-árualapokat növelő kapacitások létreho­zására, a folyamatban levő beruházások gyors befejezé­sére, valamint a lakásépít­kezésekre és a tanácsok kommunális céljaira össz­pontosítják. A kormány az előterjesztést elfogadta. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előter­jesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1974. évi ár­szabályozás feladatait, és úgy határozott, hogy a fo­gyasztói árszínvonal növe­kedése a jövő évben nem haladhatja meg a 2 százalé­kot. A belkereskedelmi minisz­ter tájékoztatta a kormányt a lakosság idei áruellátásá­ról és a kereskedelem jövő évi felkészüléséről. 1973-ban a kereskedelem — a burgo­nya és a zöldség kivételével — a múlt évinél kedvezőbb árukínálatot biztosított. Vár­ható, hogy 1974-ben a fo­gyasztás és a kiskereskedel­mi forgalom az eddiginél nagyobb ütemben növek­szik. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára, a munkaügyi miniszter és az igazságügyminiszter javasla­tot terjesztett elő a népese­déspolitikai feladatokról szó­ló kormányhatározat társa­dalombiztosítást érintő in­tézkedéseinek végrehajtásá­ra. A Minisztertanács a ko­rábban hozott két rendeletét módosítva előirányozta az állami szociális juttatások 1974-től mintegy évi 1 mil­liárd 660 millió forinttal történő növelését, és úgy határozott, hogy azt az 1974. évi költségvetési törvényja­vaslatban az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a mun­kaügyi miniszter, a Szak­­szervezetek Országos Taná­csának főtitkára és az egész­ségügyi miniszter előterjesz­tését a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések és eljárások kisebb módosításáról. Az in­tézkedéseket az 1974-es nép­­gazdasági terv keretében a Minisztertanács a jövő évi állami költségvetés törvény­­javaslatában terjeszti az Or­szággyűlés elé. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter és az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­ke javaslatot terjesztett a Minisztertanács elé a rácke­vei Duna üdülőkörzet regio­nális rendezési és vízgazdál­kodás fejlesztési tervéről. A terv célja, hogy biztosítsa az üdülőkörzetben a terv­szerű területfelhasználást, a vízgazdálkodási és közleke­dési viszonyok rendezését, a terület üdülési és idegenfor­galmi, valamint vízi sporto­lási célokra történő haszno­sítását és az ehhez szüksé­ges létesítményekkel való el­látását. A kormány az elő­terj­esztést elfogadta. Erősödött ügyvédeink politikai, közéleti aktivitása A megyei ügyvédi kamara ünnepi közgyűlése A megyei ügyvédi kama­ra tegnap Veszprémben ün­nepi választó közgyűlést tartott A közgyűlésen részt vett dr. Bolgár György, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese, és dr. Pé­­czer Géza, az Igazságügyi Minisztérium főelőadója. A résztvevők első napi­rendi pontiként a kamara elnökének írásba­ előter­jesztett beszámolóját vitat­ták meg. Egyértelműen po­zitívnak értékelhető, hogy az utóbbi években jelentő­sen erősödött megyénk ügy­védeinek politikai és köz­életi aktivitása. Bizonyítja ezt az is, hogy egyre töb­ben tevékenykednek a­ ta­nácsok, a népfront és a társadalmi szervek vezető­­ségeib­en, amely ügyvédeink aktivitása mellett megbe­csülésüket is példázza. Kiemelten szerepelt a be­számolóban és a közgyűlé­sen is hangsúlyozták, hogy ügyvédi hiány van me­gyénkben. Azonban míg a veszprémi I-es és II-es szá­mú munkaközösségeknél teljesen betöltött a létszám, Devecserben és Pápán pél­dául a hiány krónikus. Nem megoldott és megnyugtató például az ügyvédjelöltek to­vábbképzése, a velük való foglalkozás sem. Viszont ha­tározottan elismerést ér­demel, hogy a fiatal ügy­védeknek a kamara lakás­­építési célra pénzkölcsönt biztosít. A beszámoló és vita után dr. Pintér István, az ellen­őrző bizottság elnöke tett jelentést, majd megválasz­tották a megyei kamara új vezetőségét. A kamara el­nökévé három évre dr. Ne­meskéri Ernőt választották, a titkára pedig dr. Meződi Béla lett. Az elnökség tag­jai: dr. Szabó Gyula, dr. Bodnár János, dr. Pap Lász­ló és dr. Kövér Ferenc. A kamara fegyelmi megbízott­ja dr. Csekő Tibor, az elle­nőrző bizottság elnöke pe­dig dr. Keresztúri József. Mai szántunk tartalmából ! Reflektorfényben a VAZ-csarnok (3. oldal) „Idegen" építők (3. oldal) Miről írna Ön ? (4. oldal) A tudománytól a társadalmi haladás meggyorsítását várjuk (5. oldal) Szabad szombat (5—6—7. oldal) A rádió és a televíziók jövő heti műsora (13—14. oldal) Borsos Miklós: Firenzei rajzok. (Képek a Veszprém megyei őszi tárlat anyagából az 5. oldalon) Az MKT is hozzájárult a megye közgazdasági életének fellendítéséhez Tízávec a Magyar Közgazdasági Társaság Veszprém megyei Szervezete A Magyar Közgazdasági Társaság Veszprém megyei Szervezete tízéves fennállá­sának alkalmából tegnap tartotta jubileumi taggyűlé­sét Veszprémben, a megyei pártbizottság székházában. Az elnökségben többek kö­zött helyet foglalt dr. Kádas Kálmán, a Magyar Közgaz­dasági Társaság országos alelnöke, Venczel János, a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának titkára, dr. Spilák Antal, a Könnyű­ipari Minisztérium párt­­bizottságának első titkára. A közel 200 résztvevőt és a vendégeket Bácskai Béla, a megyei szervezet titkára köszöntötte, majd Tóth Ist­ván, a megyei pártbizottság titkára, az MKT Veszprém megyei Szervezetének elnöke számolt be a közgazdászok szervezetének működéséről és hatásáról, a megye köz­­gazdasági életéről. Szólt az eltelt tíz esztendő gazdasági fejlődéséről, a kü­lönböző beruházások jelentő­ségéről, a megye lakosságá­nak élet- és munkakörülmé­nyeiről, a szolgáltatásokról. A gazdasági élet rövid át­tekintése után részletesen elemezte az MKT Veszprém megyei Szervezetének tíz­éves munkáját. A jelenleg mintegy 230 közgazdász és 32 jogi pártoló vállalatot magába tömörítő szervezet — mondotta — nem maradt el más tudományos egyesü­let vagy szakmai szövetség tevékenységi szintjétől. Mű­ködése során teljesítette cél­kitűzéseinek nagy részét, te­vékenysége általában idő­szerű volt, mentes az ön­­célúságtól és bizonyos mér­tékig túlnőtte tagjai körét és — ha szerényen is — hozzá­járult a megye közgazdasági életének fellendítéséhez, a közgazdasági szemlélet szé­leskörű elterjesztéséhez. A megye pártbizottság titkára a továbbiakban szólt a közgazdasági társa­ság szervezeti életéről, to­vábbképző feladatáról, a társaság által meghirdetett pályázatokról, nemzetközi kapcsolatairól, s azokról a további tennivalókról, me­lyek a gazdaságpolitikai cél­kitűzések megyei megvalósí­tását szolgálják. A jublieumi taggyűlésen a továbbiakban felszólalt dr. Kádas Kálmán, aki a Ma­gyar Közgazdasági Társaság országos elnökének elisme­rését tolmác­solta, Tuza Pál, a Fűzfői Nitrokémia gazda­sági igazgatója, Balogh La­jos, a Veszprém megyei Ta­nács kereskedelmi osztá­lyának munkatársa. Szót kért Janus Winek, a len­gyelországi rzezsowi vajda­ság közgazdasági egyesületé­nek területi igazgatója is, aki elismeréssel méltatta a két társaság együttműködé­sét. A felszólalásokat kö­vetően eddigi munkájuk el­ismeréseként Tóth István, a társaság elnöke, a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében átnyújtotta (Folytatás­ a 2.­oldalon) Tóth István referátumát tartja (Fotó: Péterfay Endre) A Bakony Művek 35 éves Jubileumi kiállítás Veszprémben Kis fixem­ber „autógyár44 Fejlődés a szocialista integráció segítségével Veszprémben, az SZMT székháza klubtermében teg­nap délután két órakor nyílt meg a Bakony Művek fenn­állásának 35. és az államosí­tás 25. évfordulója alkalmá­ból rendezett kiállítás, ame­lyet a vállalat fizikai, mű­szaki és adminisztratív dol­gozói állítottak össze és ren­deztek. A vendégeket, köztük Sza­bó Lászlónét, a városi párt­­bizottság első titkárát, a megyei párt-vb tagját, dr. Boros Miklóst, a megyei ta­nács pártbizottsága titkárát, Venczel Jánost, az SZMT titkárát, Bajczi Gyulát és Béres Ferencet, a városi pártbizottság titkárait, Ko­vács Jánost, a városi tanács elnökhelyettesét, a város és a vállalat politikai, gazdasá­gi és társadalmi szervezetei­nek, intézményeinek­­képvi­selőit Bergen János, a Ba­kony Művek vezérigazgatója köszöntötte. A kiállítás meg­nyitásakor elmondott beszé­dében ismertette a vállalat történetét, a 35 év alatt meg­tett utat, s elmondotta: ho­gyan lett­­ az egykori kis­üzemből korszerű, szocialista nagyvállalat. Hangsúlyozta, hogy a Bakony Művek a felszabadulás óta állandóan tudatosan kereste azt a ked­vező termékstruktúrát, amely a vállalatnak és a népgazda­ságnak egyaránt kedvez. Rámutatott, hogy a legna­gyobb fejlődési lehetősége­ket a Bakony Művek a szo­cialista integráció keretében találta meg, a VAZ-prog­­ramban való részvétellel, je­lenleg­ pedig további kedve­ző fejlődési lehetőséget nyújt a Polski Fiat 126 mp gépko­csi gyártásában való közre­működés is. Bergou János vezérigazga­tó a megnyitó után a vendé­geket végigkalauzolta a kiál­lításon, ahol a különféle tab­lók részletesen ismertetik a gyártmányokat. A felszaba­dulást követő évek jellem­ző termékei voltak például a zárak, háztartási felszere­lések (tökgyalu és hasonló), kőműveskannalak, öngyújtók, pengefenő készülékek, rúzs­tokok stb. A többi tablók és tárgyak a jelent mutatják: szifonpatron, járművillamos­sági cikkek, EB és BS kis­megszakítók (ez utóbbi „ki­váló” címet szerzett), hűtő­­szekrénykapcsolók stb. De a legkorszerűbb termékek kö­zött is a „sláger”: a népsze­rű Zsiguli és a Polski-Fiat 126 mp gépkocsikhoz gyártott termékek, a gyújtáselosztó és gyújtáskapcsoló, a kürtpár, az ablaktörlő és motorja, val­­amint az egyre korszerűbb gyújtógyertya. A terem kö­zepén álló pulton valameny­­nyi termék „működik”, a berendezés segítségével a lá­togató maga kapcsolhatja, hozhatja „üzembe”­­ az ab­laktörlőt, a kürtöt, a gyúj­tása osztót, amelyen színes kis égők jelzik az üzemké­pességet. Egy tablón a „mil­liomos” újítókat mutatják be, a fényképek pedig a gyár különféle műhelyeit, a VÁZ gyáregység korszerű csarno­kait. Az exportgraffikon azt­­ jelzi, hogy a Bakony Művek nemcsak a szovjetunióbeli togliatti gyárba, de Irakba, Egyiptomba, sőt Bangkokba is szállít. Ha az 1950. évi ex­portot 100 százaléknak vesz­­szük, akkor jelenleg 700 szá­zalékra­ fejlődtek, 1980-ban pedig 1200 százalékos lesz az export. A látogatók igen elismerő­en nyilatkoztak a kiállított termékekről, s véleményüket bejegyezték a vendégkönyv­be. A kiállítás december 7- ig tekinthető meg. .

Next