Napló, 1973. december (Veszprém, 29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
AZMSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szombat, 1973. december 1. Araforint XXIX. évfolyam 281. szám Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghallgatta és tudomásul vette Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének beszámolóját a Nigériai Szövetségi Köztársaságban, a Ghánai Köztársaságban és a Sierra Leonei Köztársaságban — 1973. november 11—23. között — tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács — népesedéspolitikai célkitűzéseink megvalósítása érdekében — módosította a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. sz. törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A módosítás bővítette a gyermekápolási táppénz igénybevételének lehetőségét, kiterjesztette az anyasági segélyre jogosultak körét és meghatározott körben felemelte a gyermekágyi segélyt. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyeket tárgyalt. Az 1974. évi népgazdasági terv és a költségvetés előirányzata A Minisztertanács pénteki ülésének napirendjén A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. A kormány elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését az 1974 évi népgazdasági tervről és meghatározta a végrehajtás feladatait. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az 1974. évi állami költségvetés részletes előirányzatait és úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztést tett a népgazdasági tervbe foglalt célok megvalósítását szolgáló hitelpolitika irányelveire és az 1974. évi hitelkontingensekre. Az ideinél nagyobb összegű beruházási hitelkereteket elsősorban a kiemelt fejlesztési programokra, a szocialista gépimport fokozására, a konvertálható export-árualapokat növelő kapacitások létrehozására, a folyamatban levő beruházások gyors befejezésére, valamint a lakásépítkezésekre és a tanácsok kommunális céljaira összpontosítják. A kormány az előterjesztést elfogadta. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1974. évi árszabályozás feladatait, és úgy határozott, hogy a fogyasztói árszínvonal növekedése a jövő évben nem haladhatja meg a 2 százalékot. A belkereskedelmi miniszter tájékoztatta a kormányt a lakosság idei áruellátásáról és a kereskedelem jövő évi felkészüléséről. 1973-ban a kereskedelem — a burgonya és a zöldség kivételével — a múlt évinél kedvezőbb árukínálatot biztosított. Várható, hogy 1974-ben a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom az eddiginél nagyobb ütemben növekszik. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, a munkaügyi miniszter és az igazságügyminiszter javaslatot terjesztett elő a népesedéspolitikai feladatokról szóló kormányhatározat társadalombiztosítást érintő intézkedéseinek végrehajtására. A Minisztertanács a korábban hozott két rendeletét módosítva előirányozta az állami szociális juttatások 1974-től mintegy évi 1 milliárd 660 millió forinttal történő növelését, és úgy határozott, hogy azt az 1974. évi költségvetési törvényjavaslatban az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és az egészségügyi miniszter előterjesztését a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések és eljárások kisebb módosításáról. Az intézkedéseket az 1974-es népgazdasági terv keretében a Minisztertanács a jövő évi állami költségvetés törvényjavaslatában terjeszti az Országgyűlés elé. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter és az Országos Vízügyi Hivatal elnöke javaslatot terjesztett a Minisztertanács elé a ráckevei Duna üdülőkörzet regionális rendezési és vízgazdálkodás fejlesztési tervéről. A terv célja, hogy biztosítsa az üdülőkörzetben a tervszerű területfelhasználást, a vízgazdálkodási és közlekedési viszonyok rendezését, a terület üdülési és idegenforgalmi, valamint vízi sportolási célokra történő hasznosítását és az ehhez szükséges létesítményekkel való ellátását. A kormány az előterjesztést elfogadta. Erősödött ügyvédeink politikai, közéleti aktivitása A megyei ügyvédi kamara ünnepi közgyűlése A megyei ügyvédi kamara tegnap Veszprémben ünnepi választó közgyűlést tartott A közgyűlésen részt vett dr. Bolgár György, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese, és dr. Péczer Géza, az Igazságügyi Minisztérium főelőadója. A résztvevők első napirendi pontiként a kamara elnökének írásba előterjesztett beszámolóját vitatták meg. Egyértelműen pozitívnak értékelhető, hogy az utóbbi években jelentősen erősödött megyénk ügyvédeinek politikai és közéleti aktivitása. Bizonyítja ezt az is, hogy egyre többen tevékenykednek a tanácsok, a népfront és a társadalmi szervek vezetőségeiben, amely ügyvédeink aktivitása mellett megbecsülésüket is példázza. Kiemelten szerepelt a beszámolóban és a közgyűlésen is hangsúlyozták, hogy ügyvédi hiány van megyénkben. Azonban míg a veszprémi I-es és II-es számú munkaközösségeknél teljesen betöltött a létszám, Devecserben és Pápán például a hiány krónikus. Nem megoldott és megnyugtató például az ügyvédjelöltek továbbképzése, a velük való foglalkozás sem. Viszont határozottan elismerést érdemel, hogy a fiatal ügyvédeknek a kamara lakásépítési célra pénzkölcsönt biztosít. A beszámoló és vita után dr. Pintér István, az ellenőrző bizottság elnöke tett jelentést, majd megválasztották a megyei kamara új vezetőségét. A kamara elnökévé három évre dr. Nemeskéri Ernőt választották, a titkára pedig dr. Meződi Béla lett. Az elnökség tagjai: dr. Szabó Gyula, dr. Bodnár János, dr. Pap László és dr. Kövér Ferenc. A kamara fegyelmi megbízottja dr. Csekő Tibor, az ellenőrző bizottság elnöke pedig dr. Keresztúri József. Mai szántunk tartalmából ! Reflektorfényben a VAZ-csarnok (3. oldal) „Idegen" építők (3. oldal) Miről írna Ön ? (4. oldal) A tudománytól a társadalmi haladás meggyorsítását várjuk (5. oldal) Szabad szombat (5—6—7. oldal) A rádió és a televíziók jövő heti műsora (13—14. oldal) Borsos Miklós: Firenzei rajzok. (Képek a Veszprém megyei őszi tárlat anyagából az 5. oldalon) Az MKT is hozzájárult a megye közgazdasági életének fellendítéséhez Tízávec a Magyar Közgazdasági Társaság Veszprém megyei Szervezete A Magyar Közgazdasági Társaság Veszprém megyei Szervezete tízéves fennállásának alkalmából tegnap tartotta jubileumi taggyűlését Veszprémben, a megyei pártbizottság székházában. Az elnökségben többek között helyet foglalt dr. Kádas Kálmán, a Magyar Közgazdasági Társaság országos alelnöke, Venczel János, a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának titkára, dr. Spilák Antal, a Könnyűipari Minisztérium pártbizottságának első titkára. A közel 200 résztvevőt és a vendégeket Bácskai Béla, a megyei szervezet titkára köszöntötte, majd Tóth István, a megyei pártbizottság titkára, az MKT Veszprém megyei Szervezetének elnöke számolt be a közgazdászok szervezetének működéséről és hatásáról, a megye közgazdasági életéről. Szólt az eltelt tíz esztendő gazdasági fejlődéséről, a különböző beruházások jelentőségéről, a megye lakosságának élet- és munkakörülményeiről, a szolgáltatásokról. A gazdasági élet rövid áttekintése után részletesen elemezte az MKT Veszprém megyei Szervezetének tízéves munkáját. A jelenleg mintegy 230 közgazdász és 32 jogi pártoló vállalatot magába tömörítő szervezet — mondotta — nem maradt el más tudományos egyesület vagy szakmai szövetség tevékenységi szintjétől. Működése során teljesítette célkitűzéseinek nagy részét, tevékenysége általában időszerű volt, mentes az öncélúságtól és bizonyos mértékig túlnőtte tagjai körét és — ha szerényen is — hozzájárult a megye közgazdasági életének fellendítéséhez, a közgazdasági szemlélet széleskörű elterjesztéséhez. A megye pártbizottság titkára a továbbiakban szólt a közgazdasági társaság szervezeti életéről, továbbképző feladatáról, a társaság által meghirdetett pályázatokról, nemzetközi kapcsolatairól, s azokról a további tennivalókról, melyek a gazdaságpolitikai célkitűzések megyei megvalósítását szolgálják. A jublieumi taggyűlésen a továbbiakban felszólalt dr. Kádas Kálmán, aki a Magyar Közgazdasági Társaság országos elnökének elismerését tolmácsolta, Tuza Pál, a Fűzfői Nitrokémia gazdasági igazgatója, Balogh Lajos, a Veszprém megyei Tanács kereskedelmi osztályának munkatársa. Szót kért Janus Winek, a lengyelországi rzezsowi vajdaság közgazdasági egyesületének területi igazgatója is, aki elismeréssel méltatta a két társaság együttműködését. A felszólalásokat követően eddigi munkájuk elismeréseként Tóth István, a társaság elnöke, a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében átnyújtotta (Folytatás a 2.oldalon) Tóth István referátumát tartja (Fotó: Péterfay Endre) A Bakony Művek 35 éves Jubileumi kiállítás Veszprémben Kis fixember „autógyár44 Fejlődés a szocialista integráció segítségével Veszprémben, az SZMT székháza klubtermében tegnap délután két órakor nyílt meg a Bakony Művek fennállásának 35. és az államosítás 25. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás, amelyet a vállalat fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozói állítottak össze és rendeztek. A vendégeket, köztük Szabó Lászlónét, a városi pártbizottság első titkárát, a megyei párt-vb tagját, dr. Boros Miklóst, a megyei tanács pártbizottsága titkárát, Venczel Jánost, az SZMT titkárát, Bajczi Gyulát és Béres Ferencet, a városi pártbizottság titkárait, Kovács Jánost, a városi tanács elnökhelyettesét, a város és a vállalat politikai, gazdasági és társadalmi szervezeteinek, intézményeinekképviselőit Bergen János, a Bakony Művek vezérigazgatója köszöntötte. A kiállítás megnyitásakor elmondott beszédében ismertette a vállalat történetét, a 35 év alatt megtett utat, s elmondotta: hogyan lett az egykori kisüzemből korszerű, szocialista nagyvállalat. Hangsúlyozta, hogy a Bakony Művek a felszabadulás óta állandóan tudatosan kereste azt a kedvező termékstruktúrát, amely a vállalatnak és a népgazdaságnak egyaránt kedvez. Rámutatott, hogy a legnagyobb fejlődési lehetőségeket a Bakony Művek a szocialista integráció keretében találta meg, a VAZ-programban való részvétellel, jelenleg pedig további kedvező fejlődési lehetőséget nyújt a Polski Fiat 126 mp gépkocsi gyártásában való közreműködés is. Bergou János vezérigazgató a megnyitó után a vendégeket végigkalauzolta a kiállításon, ahol a különféle tablók részletesen ismertetik a gyártmányokat. A felszabadulást követő évek jellemző termékei voltak például a zárak, háztartási felszerelések (tökgyalu és hasonló), kőműveskannalak, öngyújtók, pengefenő készülékek, rúzstokok stb. A többi tablók és tárgyak a jelent mutatják: szifonpatron, járművillamossági cikkek, EB és BS kismegszakítók (ez utóbbi „kiváló” címet szerzett), hűtőszekrénykapcsolók stb. De a legkorszerűbb termékek között is a „sláger”: a népszerű Zsiguli és a Polski-Fiat 126 mp gépkocsikhoz gyártott termékek, a gyújtáselosztó és gyújtáskapcsoló, a kürtpár, az ablaktörlő és motorja, valamint az egyre korszerűbb gyújtógyertya. A terem közepén álló pulton valamenynyi termék „működik”, a berendezés segítségével a látogató maga kapcsolhatja, hozhatja „üzembe” az ablaktörlőt, a kürtöt, a gyújtása osztót, amelyen színes kis égők jelzik az üzemképességet. Egy tablón a „milliomos” újítókat mutatják be, a fényképek pedig a gyár különféle műhelyeit, a VÁZ gyáregység korszerű csarnokait. Az exportgraffikon azt jelzi, hogy a Bakony Művek nemcsak a szovjetunióbeli togliatti gyárba, de Irakba, Egyiptomba, sőt Bangkokba is szállít. Ha az 1950. évi exportot 100 százaléknak veszszük, akkor jelenleg 700 százalékra fejlődtek, 1980-ban pedig 1200 százalékos lesz az export. A látogatók igen elismerően nyilatkoztak a kiállított termékekről, s véleményüket bejegyezték a vendégkönyvbe. A kiállítás december 7- ig tekinthető meg. .