Napló, 1974. március (Veszprém, 30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Péntek, 1974. március 1. Ára­dó fillér XXX. évfolyam 50. szám Ülést tartott a Minisztertanács Újabb 260 ezer dolgozó bérét emelik jelentés az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól A kormány Tájékoztatá­si Hivatala közli: a Minisz­tertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatást adott Abduszalem Dzsallád­­nak, a Líbiai Arab Köztár­saság miniszterelnökének ha­zánkban tett látogatásáról. A tárgyalásokon megvizsgálták a magyar—líbiai kapcsolatok helyzetét, továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. Eszmecse­rét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről, kü­lönös figyelmet szentelve a közel-keleti eseményeknek. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kap­csolatai mindkét fél előnyére fejlődnek, és további lehető­ségek állnak fenn az együtt­működés sokoldalú szélesíté­sére. Egyetértettek abban, hogy a látogatás nagyban hozzájárult a két ország kap­csolatainak erősítéséhez. A kormány a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter beszá­molt Ausztriában tett látoga­tásáról, amelynek során meg­beszéléseket folytatott dr. Rudolf Kirchslager kül­ügyminiszterrel a nemzetkö­zi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdé­seiről. Fogadta őt Franz Jo­nas államelnök és dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár is. A tárgyalások szívélyes légkörben, a jószomszédság jegyében folytak le. A Kor­mány a jelentést jóváhagyó­­lag tudomásul vette. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a Kor­mány megtárgyalta és elfo­gadta az állami szektor ipa­ron és építőiparon kívüli ágazataiban az ipari és kivi­telező építőipari tevékenysé­get végző munkások és köz­vetlen termelésirányítók, to­vábbá az ipar és a kivitelező építőipar állami szektorában dolgozó kisegítő alkalmazot­tak bérrendezésére vonatko­zó javaslatokat. A Miniszter­­tanács úgy határozott, hogy a béremelésekre április 1-i hatállyal kerüljön sor. A munkaügyi és a művelődés­­ügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács határozatot hozott a színhá­zak és a színházjellegű zenei intézmények dolgozóinak bérrendezésére is. A Kor­mány felkérte a SZOT főtit­kárságát, hogy a szakszerve­zeti szervek nyújtsanak ha­tékony segítséget az intéz­kedések végrehajtásához. Az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a Kor­mány megtárgyalta a csa­ládjogi törvény módosításá­ról szóló tervezetet, és úgy határozott, hogy azt törvény­­javaslatként az országgyűlés elé terjeszti. Az egészségügyi miniszter javaslatot tett a család- és nővédelmi tanácsadó hálózat országos kialakítására. A nők és a születendő gyermekek egészségének hatékonyabb megóvása érdekében szük­séges, hogy —­­a házasulók­­nak a család- és nővédelmi tanácsadáson való kötelező részvétele mellett — a ta­nácsadás az egész érintett lakosságra kiterjedjen. En­nek érdekében a tanácsadói, a gyógyító-megelőző tevé­kenységet az anya- és gyer­mekvédelmi hálózaton belül a jelenlegi ötéves tervidő­szak végéig kibővítik, a már működő szervezeteket meg­erősítik, ahol pedig ilyen szolgálat még nem működik, ott annak feltételeit megte­remtik. A Kormány az elő­terjesztést elfogadta. A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egészségügyi, valamint a művelődésügyi miniszternek a népesedéspo­litikai határozatból követke­ző oktatási és nevelési fela­datokról szóló előterjeszté­sét. A Kormány úgy határo­(Folytatás a 2. oldalon) Erősítendő kutatások Feldolgozzák szakszervezeteink múltját II. megyei üzemtörténeti konferencia Veszprémben Több mint ötven kutató, érdeklődő üzemi, szakszer­vezeti vezető vett részt a II. megyei üzemtörténeti kon­ferencián, amelyet tegnap délelőtt tartottak meg Veszprémben a Kisfaludy művelődési házban. Szabó Kálmán, a megyei párt-vb tagja, az SZMT vezető tit­kára megnyitójában a mun­kásmozgalom-történeti ku­tatásokkal párhuzamos üzemtörténeti kutatások kez­deti eredményeit hangsú­lyozta, s rámutatott ezek jelentőségére a közgondol­kodás fejlesztésében és a szocialista hazafiság elmé­lyítésében. Vidékünk társa­dalmi, politikai életébe jobban beépül az üzemtörté­netírás, ha erőteljesen hozzá­látnak a szervezett munkás­­mozgalom történetének fel­tárásához és eredményei széleskörű hasznosításához. Haller Gyula, az SZMT kulturális bizottságának ve­zetője elemezte az I. konfe­rencia óta eltelt közel más­fél év tapasztalatait. Kie­melte: a honismereti moz­galomnak erősen fejlődő ága ez, noha gyors eredménye­ket nem hozhat, egyre szé­lesebb körben sikerül meg­értetni a kutatások politi­kai hasznát s növekszik a kutatók tábora. Az üzemi demokratizmus erősödését is segíti a múlt történetének, máig előremutató értékei­nek megismerése és tudato­sítása. Egyenetlenül bár, de ja­vultak az üzemtörténetírás társadalmi feltételei. A már is nyilvántartott kutató, ér­deklődő száma épp úgy jel­zi ezt, mint a több mint egy éve működő megyei üzemtörténeti klub, a rend­szeres pályázat, s a publi­kálások lassan kedvező fel­tétele. Több üzemi lap közöl krónikát, s felhívásokat a munkahelyek történeti do­kumentumainak felkutatásá­ra és feldolgozására. Kie­melkedik a megyei építői­pari vállalat és a veszprémi Bakony Művek szervezett törekvése, amelynek megva­lósításából a szocialista bri­gádok, s a politikai, gazda­sági vezetők is példaadóan vállalnak részt. Sok vállalatnál nem vált azonban még­ a politikai ne­velőmunka részévé az üzem­történet. A kutatások moz­galmi jellege különösen erő­sítésre vár. A mozgalom a­­történészek­­és más tudo­mányágak szakemberei mel­lett a különféle beosztású dolgozók sokaságát tömörít­­heti. Számos helyen a meg­bízatás és a biztatás késik. (Folytatás az 5. oldalon) Hallei vendégek megyénkben Testvérmegyénk, Halle pártbizottságának osztályvezető­je Duda Gerhard és Erich Henning, a hallei vendéglátó és élelmiszer kereskedelmi vállalat vezérigazgatója ötnapos baráti és tapasztalatszerző látogatásra érkezett megyénkbe. Tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon Pap János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Radnóti István, a megyei tanács elnöke, a megyei párt­­ok tagja fogadta és tájékoztatta a vendégeket megyénk éle­téről, sajátosságairól. Délután vendégeink a Veszprém megyei Vendéglátó Vál­lalathoz látogattak el, ahol megismerkedtek a vállalat ve­zetőivel és dolgozóival. Itt-tartózkodásuk programjában többek között szerepel a vendéglátásban nálunk már az el­múlt esztendőben megkezdett gasztrofol-program eddigi ta­pasztalatainak megismerése. Kádár János és Losonczi Pál fogadta Ion Gheorghe Maurert Koszorúzás a Magyar Hősök Emlékművénél Budapesti városnézés Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára­­.sütörtökön délelőtt a Központi Bizottság szék­házában fogadta I­on Ghe­orghe Maurert, a Román Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét. A szívélyes, baráti talál­kozón jelen volt dr. Z­imai Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Roska Ist­ván külügyminiszterhelyet­­tes, Martin Ferenc, a Ma­gyar Népköztársaság buka­resti nagykövete, illetve Virgil Trofin, a Román Szo­cialista Köztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyette­se, Cornel Pacoste külügy­miniszterhelyettes és Ioan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szintén fo­­gadta a román kormányfőt. Fock Jenő ebédet adott tegnap Maurer román mi­niszterelnök tiszteletére. Ion Gheorghe Maurer és kísérete csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúz­ta a Magyar Hősök Emlék­művét. Ion Gheorghe Maurer és kísérete a Magyar Hősök Emlékművének megkoszorú­zása után Budapest neveze­tességeivel ismerkedett. A vendégeket a városnézésre elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Roska István külügyminisz­terhelyettes és Martin Fe­renc, bukaresti nagyköve­tünk. A városnézés metró-uta­zással kezdődött. A Baross téren Daczó József, a BKV vezérigazgatója és Balogh László, a Metró üzemigaz­gatója fogadta a vendégeket, akik ezután egy szerelvény­nyel a Deák térig utaztak. Itt megtekintették a föld­alatti gyo­rsvassút forgalmi és energiaközpontját. Érdek­lődéssel hallgatták az is­mertetést a vezérlőpultokról, az üzemelés különböző fá­zisait szemléltető jelzésekről, arról, hogy a szigorú menet­rend előírásait az elmúlt év­ben 99,5 százalékos pontos­sággal teljesítették a szerel­vények, valamint arról, hogy nagyfokú körültekintéssel és tartalékkal biztosítják a­­ Metro energiaellátását. Ezt követően a vendégek to­vább utaztak a Batthyány térig. A metró­ utazás köz­ben szó esett a földalatti üzemelésével, további vona­lainak építésével, a fő­város közlekedésében betöl­­tött szerepével kapcsolatos kérdésekről. A Batthyány téren megtekintették a szent­endrei HÉV csatlakozó szint­jét. A vendégek a továbbiak során megtekintették a bu­dapesti Mátyás templomot, ahol dr. Fábián János ka­nonok ismertette a nagy­­múltú templom történetét. Ezt követően a Halászbás­tyáról a főváros panorámá­jában gyönyörködtek, köz­ben a lakásépítésekről, a városrekonstrukcióról beszél­getett a román kormányfő a fővárosi tanács elnökével. A városnézés a Budapesti Történeti Múzeumban feje­ződött be, ahol dr. Horváth Miklós főigazgató fogadta a vendégeket, akik megtekin­tették a középkori királyi palotakiállítást. Hazánkban a munkaképes nők 70 százaléka dolgozik Jakab Sándor előadása a pártalapszervezetek titkárainak tihanyi tanfolyamán Megyénk pártalapszerveze­­tei titkárainak tihanyi to­vábbképző tanfolyamán teg­nap Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB párt és tömegszervezeti osztályának vezetője tartott előadást. Részt vett a rendezvényen Kovács Gyula, a megyei pártbizottság titkára, és Szabó Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezető­je. Jakab Sándor előadásában az MSZMP Központi Bizott­sága 1970. februárjában meg­jelent nőpolitikai határoza­tának eddigi végrehajtását, hatásának tapasztalatait ele­mezte. Bevezetésként azt emelte ki, hogy a nők jogi, politikai egyenlőségét szocia­lista építőmunkánk eddigi szakaszában már sikerült megvalósítanunk. Gazdasági egyenlőségük megoldása azonban igen hosszú időt vesz még igénybe. Ennek a folyamatnak a gyorsítása volt az egyik célja a KB határozatának is. A nők gazdasági helyzeté­ben, társadalmi szerepükben 1970 óta bekövetkezett vál­tozások feltétlenül figyelem­re­ méltóak — hangoztatta Jakab Sándor. Ennek bizo­nyítására megemlítette, hogy egyre nagyobb tömegük vál­lal munkát. Ennek következ­tében az iparban foglalkoz­tatottak 40 százaléka, a ke­reskedelmi dolgozók kéthar­mada, a pedagógusok há­romnegyede nő. Hazánkban a munkaképes lányok és asszonyok 70 százaléka dol­gozik. És talán ez a legin­kább lényeges eredményünk. Jelentékeny változások következtek be a nők álta­lános és szakmai műveltsé­gében is. Középiskolában például jóval több leány jár már évek óta, mint ameny­­nyi fiú. Növekszik közéleti szerepük, a párttagok 28 szá­zalékát teszik ki például. A párthatározat hatásaként em­lítette meg Jakab Sándor, hogy mindenütt cselekvésre ösztönző légkör alakult ki. Üzemekben, munkahelyeken tervek készültek a nők anya­gi helyzetének, életkörülmé­nyeiknek javítására. E ter­vekből azóta már sok min­den meg is valósult. Előadásának második ré­szében a KB osztályvezetője a nőpolitikai párthatározat végrehajtásának további ten­nivalóiról beszélt. Itt Lenin szavait idézte, amelyek sze­rint a nők gazdasági egyen­lőségéről mindaddig nem be­szélhetünk, amíg a házi mun­ka zöme az ő vállukra ne­hezedik. Elsősorban tehát a háztartásban kell könnyíte­­nünk terheiken. Tovább kell szélesíteni politikai látókörü­ket — a különböző oktatá­sokba egyre inkább be kell vonni őket is —, alkalmat kell adni közéleti szereplé­sükhöz, meg kell teremte­nünk a feltételeket ahhoz, hogy a különböző vezető tes­tületekbe, funkciókba a je­lenleginél nagyobb arányban vehessenek részt. Felada­taink vannak még az „azo­nos munkáért azonos bért” alapelv érvényesítésében is, a nők hátrányára ugyanis je­lentékeny különbségek talál­hatók még mindig. Sok a tennivaló a nők szakmai és általános képzése terén is. Végezetül arra utalt Jakab Sándor: törekednünk kell, hogy társadalmunk szemlé­letében meglevő negatív vo­násokat felszámoljuk. Egész társadalmunk előrehaladása, gyors felemelkedése függ at­tól, hogy a nők teljes egyen­jogúságát milyen ütemben tudjuk megvalósítani. Mai számunk tartalmából Társulás a Bakony „szivében" (3. oldal) Iskolatej (3. oldal) Zsiguli alkatrészek Tapolcáról (3. oldal) 25 éves az OTP (5. oldal) Csak az elnevezés sántított (5. oldal) (4. oldal) Trófeakiállítás a Soproni Erdészeti és Fa­ipari Egyetemen. (Erdőmérnökök lesznek a Bakonyban című képes riportunk az 5. ol­dalon) Az HB III tavaszi sorsolása (7. oldal)

Next