Napló, 1974. május (Veszprém, 30. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-01 / 100. szám
2 Francia lapok a portugál eseményekről A francia lapok a portugáliai helyzettel foglalkozva hangsúlyozzák: május elseje lesz az első nagy próbaköve annak, hogy zavartalan lesz-e a demokratikus fejlődés további útja Portugáliában. Az ultrák ugyanis abban reménykednek, hogy május elsején olyan provokációs rendzavarásokra kerül majd sor, amelyek szembefordítják a katonákat a néptömegekkel. A Figaro azt írja, hogy a maoista irányzatú Lisszaboni fiatalok tüntettek a portugál főváros szívében. A felirat az összeomlott rezsim fasiszta bűnöseinek megbüntetését követeli. Hosszú idő óta először ma ünnepelhetik meg szabadon május elsejét Portugáliában. (Telefoto — AP—MTI—RS) Íjabb fordulat a Watergate-ügyben Napi hírmagyarázatunk ALIG NÉHÁNY NAPPAL azután, hogy egy szövetségi bíróság minden vádpontban ártatlannak találta John Mitchell volt igazságügy — és Maurice Stans volt kereskedelemügyi minisztert ismét a televízió kamerái elé állt — pontosabban: ült — a maratoni skandalum, a Watergatebotrány legmagasabb rangú érdekeltje, Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke. Az időzítés egyetlen szempontból sem véletlen. Mindinkább kiderül, hogy nemcsak az elnök politikai ellenfelei szervezték meg egy forgatókönyv pontosságával azt a szűnni nem akaró eljárást, amelynek reményeik szerint el kellene vezetnie a végrehajtó hatalom legfőbb tisztségviselőjének vád alá helyezéséhez. Bebizonyosodott, hogy a Fehér Ház védelmezői is gondosan felépítették a helyenként ellentámadásba átcsapó védelmet, amely minden jel szerint kezdi meghozni a maga gyümölcseit. Annak, hogy Nixon éppen most jelent meg 35 percre a televízió képernyőjén, az egyik oka feltétlenül a Mitchellel és Stans-szal kapcsolatos felmentő döntés. Az a tény, hogy az elnöki kampány legfőbb szervezője, John Mitchell ártatlannak bizonyult, eleve olyan alapot jelent, amelyről tovább lehet lépni. A másik ok valószínűleg az, hogy a Fehér Háznak egyre inkább sikerül kimutatnia: John Dean, a 34 éves volt fő-jogtanácsadó, aki az elnök elleni roham kulcsembereként szerepelt, legalábbis „labilis személyiség”, aki a saját vélt vagy valóságos szolgálatában nem riadt vissza egyéb érdekek szolgálatától sem. A harmadik, de egyáltalában nem jelentéktelen ok külpolitikai természetű. Küszöbön áll az elnök moszkvai látogatása és ez a szokásosnál is sokkal nagyobb nemzetközi rivaldafényt jelent. Érthető Nixonnak és környezetének az a kívánsága, hogy ezt a jelentős utazást végre legalábbis alaposan lecsökkent belpolitikai ballaszttal tehesse meg. A 24 vaskos dosszié 1200 oldala, amit az elnök nemcsak az illetékesek, hanem a nyilvánosság rendelkezésére is bocsát, a Fehér Ház szóvivői szerint fordulatot jelent az elhúzódó ügyben. A kifejezés jogosságát ma még nem lehet ellenőrizni, de az biztosnak látszik, hogy valami lényeges máris történt: azok akik a Watergate-ügyet elsősorban az elnök pozitív külpolitikai lépései ellen akarták fordítani, most idegesek. Az pedig már többször kiderült, hogy az ő idegességük általában jót tesz a világbékének... ultrabalos szervezet tagjai máris erőszakos cselekedetekre izgató röplapokat osztogatnak. A l’Humanité lisszaboni különtudósítója szerint portugáliai demokratikus körökben hangsúlyozzák, hogy „a most következő napok döntőek lesznek”. A fasizmus veresége ugyan már véglegesnek látszik, de még nem lehet teljesen kizárni annak lehetőségét, hogy a reakciós ultrák kísérletet tesznek majd a helyzet megfordítására, és ennek érdekében provokációkat fognak elkövetni. Az Iftumanité tudósítója azonban hangsúlyozza: a néptömegeket rendkívüli lelkesedés hatja át és bár Lisszabonban „még nehéz játszma folyik” a tömegek tudatos, szervezett, felelősségteljes és reális alapokon való mozgatása olyan irányba billentheti majd a mérleget, amely lehetővé teszi néhány nagy országos probléma demokratikus megoldását. Nixon ellentámadása... Richard Nixon elnök, a „Watergate-üggyel” kapcsolatban a rádió és a televízió útján fordult az amerikai néphez. Mint közölte: a képviselőház jogügyi bizottságának átnyújtja azt a több mint 1200 oldalt, amely a tanácsadóival folytatott beszélgetéseit rögzítő magnetofonszalagról készült, erre az ügyre vonatkozóan. Azt is közölte, hogy mindezeket a dokumentumokat a sajtó rendelkezésére bocsájtják majd. ..Úgy gondolom, hogy az amerikai népnek és a kongresszusban helyet foglaló képviselőinek ismerniök kell a tényeket és a bizonyítékokat — mondotta Nixon. — Azt akarom, hogy ne maradjon fenn semmi olyan kétely, hogy az elnöknek valami titkolni valója lenne ebben az ügyben. Minden, amit megelőzően mondtam — igaz. Nem tudtam előzetesen a Watergate szállodába való behatolásról, sem az ügy elleplezésére irányuló kísérletekről. Amikor pedig tudomást szereztem ezekről, erőfeszítéseim arra irányultak, hogy megállapítást nyerjenek a tények és érvényesüljön az igazságszolgáltatás.” „Mi a nagy lehetőségek korszakában élünk, — folytatta az elnök. — Olyan időkben élünk, amikor megvan a lehetőség a közel-keleti béke biztosítására. Végül pedig részesei vagyunk annak a folyamatnak, amely az emberiség által a nukleáris fegyverzet korlátozásához fűzött remények megvalósítása felé vezet, annak a folyamatnak, amely folytatódik, amikor néhány hét múlva Moszkvában ismét találkozom a Szovjetunió vezetőivel. Azon az úton vagyunk, amely a jelenlegi és a jövő nemzedékek tartós békéjének megteremtéséhez vezet. Az Egyesült Államokon belül fontos munkát kell elvégeznünk az infláció korlátozására, az energetikai erőforrások fejlesztése és a gazdaság erősítése érdekében. Minden nap, amelyet a Watergate-ügy felemészt, elveszett nap annak a munkának a számára, amelyet az elnöknek és a kongresszusnak kell végeznie az amerikaiak jólétét, biztonságát és életét érintő fontos problémák megoldásáért” — mondotta Nixon. Hazaérkezett Kubából Czinege Lajos Kedden reggel hazaérkezett Kubából a Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezette katonai küldöttség, amely Raul Castro Ruz altábornagy, a kubai forradalmi fegyveres erők miniszterének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett a távoli testvérországban. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, Papp Dezső, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, valamint a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsa és a tábornoki kar több tagja. Jelen volt C. J. Pérez, a Kubai Köztársaság ideiglenes ügyvivője is. — NAPLÓ — 1974. május 1. szerda Baráti munkalátogatás után Már az előjelek is kedvezőek voltak, amikor a múlt hét végén Joszip Broz Tito és Kádár János a magyar és a jugoszláv tárgyalócsoport élén találkozott egymással fővárosunkban. A jugoszláv lapok kiemelték, hogy Tito elnök budapesti „baráti munkalátogatásán közvetlenül és kötetlenül cserélhetnek véleményt” a tárgyaló felek. A belgrádi Borba kiküldött munkatársa tudósításában nemcsak az államfőnek kijáró, legnagyobb tiszteletadásról számolt be, hanem a meleg baráti hangulatról is. ..Az általános benyomás, hogy a fogadtatásban megnyilvánult Kádár és Tito elvtárs személyes barátsága” — jelentette lapjának, a legnépszerűbb belgrádi újság, a Politika „Az együttműködés tartós hídjai” címmel közölte a látogatás eseményeit. Tito elnök azóta hazautazott, s a magyar—jugoszláv tárgyalásokról megjelent a közös közlemény. Ez rögzíti a Kádár János brioni látogatása óta a magyar—jugoszláv viszonyban bekövetkezett, örvendetes fejlődés, hangsúlyozva, hogy a két ország kapcsolata sokrétűen fejlődik, aminthogy szélesedik az MSZMP és a JKSZ együttműködése is. A kölcsönös megismerést segítik időről-időre a két ország vezetői között:a véleménycserék, s az eddigi, kézzelfogható fejlődés kedvező feltételeket alakított ki a hoszszútávú együttműködéshez. Része van ebben a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottságnak. El ne feledjük a közelmúlt eseményei közül: a nemrég aláírt egyezmény az Adria olajvezeték megépítéséről nem az egyedüli jele gazdasági kapcsolataink bővülésének. A legutóbbi egy év alatt a magyar—jugoszláv árucsere mintegy 30 százalékkal nőtt, s az idén valószínűleg eléri a 170 millió dollárt, ami viszont távolról sem jelenti azt, hogy e téren, különösen a termelési kooperációban minden lehetőséget kimerítettünk volna." A magyar—jugoszláv közlemény rámutat, hogy a szívélyes és elvtársi légkörben folytatott megbeszélés jól szolgálta a két párt, a két ország baráti együttműködésének ügyét. A két állam együttműködése megfelel a két szocialista ország és népe érdekeinek. Magyarország és Jugoszlávia tiszteletben tartja a szocializmus építése útjainak és a két ország nemzetközi helyzetének sajátosságait. A nemzetiségek javára tett minden lépés hozzájárult népeink barátságának elmélyítéséhez, kapcsolataink erősítése pedig a szocializmus, a haladás, a béke érdekeit szolgálja. Az alapvető nemzetközi kérdésekben a magyar és a jugoszláv álláspont megegyezik, vagy közel áll egymáshoz. A két tárgyaló csoport üdvözölte a nemzetközi feszültség csökkenését, de figyelmeztetett arra, hogy léteznek az enyhülést veszélyeztető gócok, amelyeknek felszámolásáért harcolni kell. Mindkét ország változatlanul készen áll arra, hogy további erőfeszítéseket tegyen a tartós békéért, a nemzetközi biztonság erősítéséért, a békés egymás mellett élés elvének érvényesítéséért. Joszip Broz Tito,r az eredményes tárgyalás után baráti látogatásra hívta meg Kádár Jánost Jugoszláviába, a kölcsönös véleménycsere gyakorlatát tehát minden jel szerint tovább folytatjuk úgy, amint az megfelel népeink. Terven felül — határidőn belül (Folytatás az első oldalról) Az építőipar egyik fontos szigetelő alapanyagának előállítója a Könnyűbeton és Szigetelőanyagipari Vállalat. Tapolcai gyáregysége — figyelembe véve a növekvő igényeket — a kongresszusi munkaverseny keretében vállalta, hogy tervét már 1974 novemberében befejezi, s a hátralévő hetekben 370 tonna szigetelőanyaggal tetézi meg termelését. Ugyanakkor a bazaltgyapot gyártásához szükséges alapanyagok közül a koksz mennyiségét 5 százalékkal csökkentik. Figyelemre méltóak a gyáregységek szocialista kollektíváinak azok a vállalásai is, amelyekkel garantálják a gyár termékeinek minőségi javulását. A munkaidő fokozatosabb kihasználása, a termelékenység növelése, a munkafegyelem — eszköze e vállalás teljesítésének. Nem feledkeznek meg a szocialista brigádok — melyek kezdeményezői voltak a versenynek Tapolcán — azokról a társadalmi munkafelajánlásokról sem, melyeket a különböző általános iskolákkal kötött szocialista együttműködési szerződésekben ígértek meg. Vállalták, hogy a tervezettnél több órát fordítanak az iskolák szépítésére, gyarapítására. A miniszteri dicsérő oklevéllel kitüntetett Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó ez évi feladatai nehéz próba elé állítják a gyár dolgozóit. De éppen a kongresszusi verseny keltette újabb lendület, lelkesedés lehet biztosítéka a tervek teljesítésének. Hiszen a szocialista brigád-értekezleteken, az ünnepélyes termelési tanácskozásokon a dolgozók vállalták többek között, hogy ez évben terven felül 4 ezer tonna timföldet adnak a népgazdaságnak. Alumíniumból 100 tonnával, a piacon közkedvelt formaöntvényből ugyancsak 100 tonnával többet kívánnak előállítani. Emellett ígéretet tettek a gyártási költségek csökkentésére. A testvéri együttműködés negyedszázada Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a történelem első olyan nemzetközi gazdasági szervezete, amelyben a szocialista országok vesznek részt. Ezek az államok ma több mint 366 millió embert összefogó, egységes, dinamikusan fejlődő iparral, gépesített korszerű mezőgazdasággal, óriási tudományos-technikai teljesítőképességgel rendelkező közösséget alkotnak. A KGST-országok népgazdasági fejlődésének legjellemzőbb vonása az, hogy történelmileg rendkívül rövid idő alatt kivétel nélkül mindegyik nagy eredményeket ért el a nemzetgazdaság fejlesztésében, az új élet építésében, fejlett iparral és korszerű mezőgazdasággal rendelkező állammá vált a tagországok többsége, s együttesen az egész világgazdaság igen jelentős részét alkotják. Ezt néhány adat is szemlélteti. A világ ipari termelésének 1950-ben 18 százalékát, tavaly már 33 százalékát adták a szocialista gazdasági közösség országai. A KGST-országok nemzeti jövedelme 1973-ban az 1950-esnek 5,7-szerese, az ipari termelés pedig 8,4-szerese volt. Összehasonlításul megemlítem, hogy a fejlett tőkés országokban ugyanezen idő alatt a megfelelő útmutatók a következőek: 2,8- szeres, illetve 3,4-szeres. A tagállamokban jelentős változások történtek a gazdasági fejlődés közelítésében, a színvonal kiegyenlítődésében. A múltban kevésbé fejlett iparral rendelkező országok gyorsított ütemű iparosítása nagy és jelentős változásokat okozott a társadalmi termelés szerkezetében. A gyors ütemű gazdasági fejlődés, a bővülő együttműködés és a kölcsönös segítség lehetővé tették a KGST- be tömörült országok külkereskedelmi forgalmának jelentős növekedését. Ennek értéke 1951-től 1972-ig csaknem 9-szeresére emelkedett és meghaladta a 68 milliárd rubelt, amelynek mintegy kétharmadát az egymás közötti kölcsönös szállítások adták. A szilárd és állandó gazdasági kapcsolatok és a tervszerű áruforgalom a tagországok nemzetgazdaságainak biztonságos fejlődését szolgáló fontos tényezői. A KGST-államok együttműködését valamennyi résztvevő egyenjogúsága és a kölcsönös előnyök jellemzik. Ez alól a Szovjetunió sem kivétel. Internacionalista kötelességéhez híven nagy segítséget és támogatást nyújtott a testvérállamoknak, különösen a nehézipari ágazataik megteremtésében, a vas- és színesfém kohászati üzemek építésében, modern felszerelésében, a kőolajfeldolgozó, a gépipar, az energetika és más iparágak megteremtésében. A Szovjetunió állandóan növeli a különféle nyersanyag, fűtőanyag és más keresett cikkek szállítását. Ennek eredményeként a KGST-államok ellátása magas színvonalú, s ez mentesíti őket a tőkés világpiac konjunkturális ingadozásainak kedvezőtlen hatásától. A Szovjetunió szerepéről szólva mindig a KGST-országok gazdasági kapcsolatainak kölcsönösségéről beszélünk, nem feledkezve meg arról a fontos szerepről, amelyet a testvéri országok játszanak a szovjet népgazdaság fejlődésében. Ezt a sajátosságot az SZKP XXIV. kongresszusán elhangzott beszámolóban Leonyid Brezsnyev úgy jellemezte, hogy a szovjet népgazdaság az elmúlt öt évben a KGST tagországoktól 54 vegyipari gyárberendezést kapott. A szovjet tengeri flotta új hajóterének 38 százaléka a testvéri országok hajógyáraiból került ki. A KGST-államok beruházásokkal vesznek részt a szovjet népgazdaság nyers- és fűtőanyagipari ágazatainak fejlesztésében, a fémkohászat, a műtrágya és a cellulóz-gyártás növelésében. A testvéri országok sokféle közszükségleti cikket is szállítanak a Szovjetunióba. Az utóbbi években minőségileg új szakaszba lépett a KGST-államok gazdasági és tudományos-technikai együttműködése. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25. ülésszakán elfogadták a tagországok gazdasági, integrációjának fejlesztését, az együttműködés elmélyítését és tökéletesítését szolgáló távlati komplex programot. Ez kiterjed az együttműködés minden területére, szerves egységbe fogja azokat, érinti a legfőbb termelési ágakat, a tudományt és a technikát, a kereskedelmet, a valuta és pénzügyeket, a szerződéses és jogi alapokat. A testvéri államok ma az új, 1980-ig terjedő ötéves tervek egyeztetésének legfontosabb szakaszánál tartanak, s egész ágazatok fejlesztésének problémáit komplex módon oldják majd meg. Példaként említhetem a KGST-államok növekvő nyers- és fűtőanyag igényének kielégítését. Korunkban ezt csak valamennyi, vagy a testvéri országok zömének összefogásával lehet megoldani, a pénzügyi, anyagi és munkaerőtartalékok egyesítésével lehet megteremteni a szükséges termelő kapacitásokat és szállítási rendszereket. Ugyancsak fontos a tagországok termelékeny, korszerű gépekkel való ellátása. Ennek megoldása szintén új utakat és módszereket igényel. A Komplex programban azért kapott helyet a nagy nemzetközi gazdasági egyesülések létrehozásának gondolata. Ezek betölthetik a korszerű technikai színvonalú és jó minőségű, versenyképes gépipari cikkeket tervező, termelő és értékesítő szocialista konzorciumok szerepét. E téren az első lépéseket jelentik az olyan nemzetközi gazdasági szervezetek, mint az Interatomenergo, az Intertextilmas, az Interatominsztrument. Az integráció új, hatékony formáinak bevezetését és tökéletesítését szolgálja az a közelmúltban aláírt egyezmény is, amelynek alapján a KGST-ország részt vesz a Vinnyicától Albertirsáig húzódó, 750 kilovoltos nemzetközi távvezeték építésében és üzemeltetésében.