Napló, 1974. június (Veszprém, 30. évfolyam, 126-150. szám)

1974-06-01 / 126. szám

A szovjet és az amerikai megbízott jelenlétében Aláírták a szíriai-izraeli csapatszétválasztási megállapodást Napi hírmagyarázatunk Bár péntek reggel még arról érkezett rövid hír, hogy a Golan-magaslatokon ismét kiújultak a harcok, déltájban már egy másik híradást röpítettek szerte a világba Génfből a telexgépek. A Nemzetek Palotájában összeült a katonai kérdésekkel foglalkozó munkacsoport, s az ülés keretében aláírták a csapatok szétválasztásáról szóló szíriai—izraeli megállapodást. Tajara szíriai és Safir izraeli tábornok aláírása olyan megállapodás szövege alá került, amely ugyan nem béke­egyezmény, de fontos lépés az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973. október 22-i határozata alapján a Közel-Keleten megterem­tendő tartós és igazságos béke felé. Ezért keltett osztatlan örömet nemcsak Egyiptomban és más arab államokban, hanem mindenfelé a világon, ahol aggodalommal tekintettek a földkerekség békéjét fenyegető válsággócra. Eleve helytelen túlzott illúziókat táplálni a pénteken aláírt megállapodás iránt. Mind a Szovjetunió, mind az ér­dekelt arab országok úgy értékelik a csapatszétválasztást, mint az első lépést az átfogó rendezéshez vezető hosszú és bizonyára nem zökkenő nélküli úton. Ebben a szellemben fogant Jasszer Arafatnak, a palesztin felszabadítási szerve­zet vezetőjének a francia televízió számára adott interjúja is. Arafat hangsúlyozta: a megállapodás még fokozottabban felhívja majd a figyelmet a Palesztinai problémára, amely „alapvető problémájává válik a közel-keleti témakörnek”. Természetes, azonban, hogy a hosszú huzavona után a világ közvéleménye fellélegzett. A genfi aláírás kétségkívül jó hír, mert nélkülözhetetlen eleme a békés rendezésnek. Csakhogy a rendezés magvát — miként azt Leonyid Brezs­­nyev Asszad szíriai elnökhöz intézett üzenetében is hang­súlyozta — az 1967-ben megszállt arab területek teljes fel­szabadítása és a Palesztinai arabok törvényes nemzeti jogai­nak szavatolása képezi. A pénteken aláírt megállapodás — mint azt Kairóban megállapították — lehetőséget kínál a decemberben meg­kezdett genfi békeértekezlet felújítására. Ott majd megvizs­gálhatják a rendezés valamennyi kérdését, azzal a céllal, hogy a térségben egyszer s mindenkorra megteremtsék va­lamennyi nép, minden egyes állam nélkülözhetetlen bizton­ságát és békéjét. Az a körülmény, hogy Genfben az ENSZ, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselőinek jelenlé­tében írták alá pénteken a megállapodást, világosan tükrözi, hogy mind a világszervezet, mind a nagyhatalmak nagy fon­tosságot tulajdonítanak a Közel-Kelet térségében a tartós és igazságos rendezésnek, ami nemcsak az arab népek, hanem az egész világ békeszerető közvéleményének törekvéseivel egybeesik. (KS) A szóvivő azt is bejelen­tette, hogy Szadat egyipto­mi elnök és Kissinger ame­rikai külügyminiszter kairói megállapodása értelmében egyiptomi—amerikai együtt­működési közös bizottságot hoznak létre a két ország kapcsolatainak továbbfej­lesztése és a térség igazsá­gos és tartós békéjének­ elő­mozdítása érdekében. A kö­zös bizottságot a két ország külügyminisztere vezeti. Közlemény a Görög Kommunista Párt küldöttségének magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására május 28—31 között látoga­tást tett hazánkban a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának Harilaosz Florakisz-Zotisz első titkár vezette küldöttsége. A kül­döttséget fogadta Kádár Já­nos, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára. A GKP KB küldöttségével megbeszéléseket folytatott Nemes Dezső, a Politikai Bi­zottság tagja és a Központi Bizottság több más képvise­lője. Kreisky moszkvai saj­tóér­tekezl­ete Pénteken délután Moszk­vában Koszigin szovjet mi­niszterelnök „korlátlan idő­tartamú” zárómegbeszélés­re hívta meg Kreisky osztrák kancellárt és ideiglenes ál­lamelnököt, aki a szovjet kormány meghívására hi­vatalos látogatáson tartózko­dik a Szovjetunióban. A Kosziginnal folytatott utolsó eszmecsere előtt me­lyen az eddigiekben nem érintett külpolitikai kérdése­ket vitatják meg, pénteken Kreisky sajtóértekezletet tartott amelyen közölte, hogy moszkvai megbeszéléseit si­keresnek tartja, különösen az osztrák—szovjet kapcsolatok tekintetében. E kapcsolatok kérdéseiben „szinte egyál­talán nincsenek ellentétek” Ausztria és a Szovjetunió között — mondotta. Érvénybe lépett az új közel-keleti egyezmény Genfben pénteken, a Nem­zetek Palotájában, ahol 1973 ott­ó­ber 21-én megnyílt a közel-keleti békekonferen­cia, megtartották a katonai kérdésekkel foglalkozó mun­kacsoport ülését. Az ülés ke­retében aláírták a csapatok szétválasztásáról szóló szí­riai—izraeli megállapodást. A megállapodás aláírásá­nál jelen voltak a közel-ke­leti békekonferencia társel­nökei: Vlagyimir Vinogradov nagykövet, a Szovjetunió képviselője és Ellswort Bun­ker nagykövet,­­az Egyesült Államok képviselője. Ugyan­csak jelen volt Roberto Gu­­tier, az ENSZ főtitkárhelyet­tese, valamint Ensio Siilas­­ouo altábornagy, a rendkí­vüli közel-keleti ENSZ-erők főparancsnoka. Szíriai részről Tajara tá­bornok, izraeli részről Safir tábornok írta alá a megál­lapodást. Mint Genfben hangsú­lyozzák, az aláírt megállapo­dás megteremti az előfelté­teleket a Közel-Kelettel foglalkozó genfi békekonfe­rencia további munkájához, ahhoz, hogy át lehessen tér­ni az értekezlet munkájá­nak legfőbb szakaszára , az egész közel-keleti konf­liktus politikai rendezésére. Kissinger hazaérkezett Washingtonba Henry Kissinger amerikai külügyminiszter 33 napos közel-keleti közvetítő körút­­jának befejeztével csütörtö­kön éjjel visszaérkezett Wa­shingtonba. A külügymi­nisztert pénteken fogadta Nixon elnök, majd a kong­resszusi vezetőkkel találko­zott, hogy őket is tájékoz­tassa a szíriai-izraeli csa­­patszétválasztási megállapo­dásról. Nixon június 27-én utazik Moszkvába A Fehér Ház szóvivője, Gerald Warren pénteken hi­vatalosan bejelentette, hogy Nixon elnök június 27-én utazik a­ Szovjetunióba egy­hetes hivatalos látogatásra. Az olasz jobboldal folytatja akcióit: legutóbb a „Mussolini Akciócsoport” elevezésű fa­siszta félkatonai szervezet egy carabinieri­ őrjáratot támadott meg. A képen: a rendőrök elvezetik a egyik életben maradt rohamosztagost 2 — NAPLÓ — 1974. június 1. szombat Genscher az NSZK külpolitikájáról Az NSZK külpolitikájának pillére marad, hogy a jövő­ben is enyhülésre és együtt­működésre törekedjék a ke­let-európai szocialista orszá­gokkal — jelentette ki Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter a Neue Osnabrücker Zeitung pénteki számában közölt interjújában. Szovjet— amerikai javaslat a csapat­szétválasztásról A Szovjetunió és az Egye­sült Államok az ENSZ Biz­tonsági Tanács elé közös ha­tározattervezetet terjesztett, amely előirányozza, hogy sürgősen alakítsák meg a szíriai—izraeli csapatszétvá­lasztás megfigyelésével meg­bízott ENSZ-erőket. Ezek az erők a Biztonsági Tanács el­lenőrzése alatt működnek, megbízatásuk hat hónapra szól, de szükség esetén a Biztonsági Tanács határoza­tára meghosszabbítható. A határozattervezet meg­bízza­­az ENSZ-főtitkárt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a megfigyeléssel megbízott erők létrehozásá­ra. A Biztonsági Tanács elé beterjesztett beszámoló alapján a főtitkári beszámo­ló — mint már jelentettük — előirányozza, hogy a szí­riai—izraeli csapatszétvá­­l­asztás megfigyelésére kö­rülbelül 1250 főnyi ENSZ- erőt alakítsanak meg azok­ból az ENSZ-kontingensek­­ből, amelyeket a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai már elküldtek a közel-keleti térségbe. A szovjet—amerikai hatá­rozattervezet a főtitkár fel­adatává teszi, hogy a leg­messzebbmenőbb alaposság­gal tájékoztassa a Biztonsá­gi Tanácsot az események további alakulásáról. Tűzszünet a Golán­on A­ Genfben aláírt szíriai— izraeli csapatszétválasztási megállapodásnak megfele­lően pénteken, közép-euró­pai idő szerint 12:30 órakor elhallgattak a fegyverek a goláni fronton. A tűzszünet életbelépését a damaszkuszi és a tel avivi rádió csaknem egyidőben je­lentette be. Nevelőink igénylik az oktatásügy megújhodását (Folytatás az 1. oldalról) Mennyolcan lettek kiváló dol­gozók. Az oktatásügy kiváló dolgozója címet negyven­­ketten kapták meg. A KISZ KB az ifjúságért érdeméremmel tüntette ki Csehák Ernőt, a balatonfü­redi Lóczy Gimnázium ta­nárát és Lehoczki Lajost, a balatonalmádi nevelőotthon igazgatóját. A KISZ érdem­érmet nyerte el Palkovics Miklós, a Keszthelyi Agrár­­tudományi Egyetem tanár­segédje. További négy peda­gógus kapott egyéb kitünte­tést KISZ-munkájáért. Az úttörővezetői érdeméremnek nyolc új Veszprém megyei tulajdonosa van: Antal Be­lőné kisdobosvezető, Keszt­hely; Ballangó Jánosné csa­patvezető, Litér; Huszár Já­nos megyei szakbizottság­vezető, Pápa; Ihász Zsu­zsanna csapatvezető, Lo­­vászpatona; Puskás Zoltán csapatvezető, Káptalantóti; Schell Béla csapatvezető, Káptalantóti, Takács Miklós csapatvezetőségi tag. Deve­­cser, Vincze Edit csapatve­zetőségi tag Ajka. 4. számú általános iskola A kiváló úttörővezető címet tizen­hárman kapták meg. Megyénk többi pedagógus­napi ünnepsége közül ki­emelkedett a pápai. Csütör­tökön a járás és a város mintegy száz nyugdíjas pe­dagógusát köszöntötték, teg­nap pedig az előadással egybekötött műsoros ped­a­­gógusnapi ünnepségen adta át vándorzászlaját a Pápai Állami Gazdaság a marcal­­tői ált. iskolának a fizikai dol­gozók gyermekeit legered­ményesebben segítő járási iskolának. Szovjet egyetemeken tanulnak a fejlődő országok fiataljai A fejlődő országokból hat­ezer fiatal érkezik a Szov­jetunióba, hogy az új tan­évben megkezdje a tanulást a szovjet egyetemeken és fő­iskolákon. Ez a szám, az idei évhez képest, 50 száza­lékos emelkedést jelent — közölték a TASZSZ tudósí­tójával a Szovjetunió felső- és középfokú szakoktatási minisztériumában. Többek között Algériából, Togóból Zambiából, Kongó­ból, Maliból, Bangladesből, Indiából, Irakból és a latin­amerikai országokról érkez­nek fiatalok. Elsősorban a gazdasági, a mérnöki és az orvosi karok iránt mutatko­zik nagy érdeklődés. A Szovjetunió ösztöndíja­kat ad a fiatal külföldiek­nek. Ezenkívül díjmentesen használják a könyvtárakat és a laboratóriumokat, térí­tésmentesen részesülnek or­vosi ellátásban. A mongol nagykövet Fock Jenőnél Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke pénteken — ké­résére — fogadta P. Sag­­darszurent, a Mongol Nép­­köztársaság budapesti nagy­követét és szívélyes, baráti beszélgetést folytatott vele az országaink közötti kap­csolatok időszerű kérdései­ről. Szibéria egy külföldi szemével K­özép-európában már rózsáik virul­nak, amikor Ja­­kutföldön a tél uralkodik. Ojmjakonban, a hideg öve­zetben nem ritkán mérnek —72 fokos hideget. Itt ve­zet az út Artikba, oda tar­tunk mi is. Artik az Ingyigirka torko­latánál fekszik. Innen indul ki a világ leghosszabb útvo­nala, amely megfelel a Lon­don—Kairó távolságnak. Ez az egyetlen út az Ohotszki­­tengertől az Észa­ki jegesten­geren át a Léna folyó tor­kolatához, nagyrészt befar­ayott folyók jegén át. Ez a téli út Jakutföld fő ütőere. Jakutföldön 9 hónapig uralkodik a kegyetlen hideg, a sarki éjszaka pedig 72 na­pig tart. A táj azonban rend­kívül gazdag és gyorsa­n birtokba veszi az ember. Gyakran írnak arról, hogy ilyen helyen, ahol nincs egyetlen kilométer vasút, az emberek ellátását a repülés vállalja magára. Ezt azon­ban pontosabbá kell ten­nünk. A repülőgépek teher­bírása korlátozott és nincs mindenütt repülőtér. A leg­kisebb településnek is má­zsák helyett tonnaszám kel­lenek a különféle áruk: fű­tőanyag, a hosszú, hideg tél­re Diesel-üzemanyag az erő­műhöz, eszközök, felszerelés, az arany- és a gyémántbá­nyákhoz. A gépkocsi itt egyelőre pótosyítatlan. A teherautók Artikon keresz­tül járnak, ott van az útvo­nal autóbázisa. Nagyon sok függ attól, hogyan dolgoz­nak az artiki teherautótelep dolgozói. Ki ez a 400 ember? Ka­landvágyók, hősök, vagy a nagy kereset tartja itt őket? Egyikük, Nyiko­laj Glebov gépkocsivezető, őt úgy jel­lemezte a­ teherautótelep igazgatója, hogy három hó­nap alatt teljesíti féléves normáját.­­ • — Mit jelent a sarki öve­­­zetben a terv? — kérdeztem az igazgatót. — 50 ezer tonna/kilomé­­tert — volt a válasz. — A kavicsos utakon az átlagse­besség óránként 30 kilomé­ter. Az út nagy része azon­ban a folyók jegén vezet, ahol legfeljebb 18 km-es se­bességgel lehet haladni. Ar­­tiktól az Északi jegestenge­rig vezető út hossza oda­­vissza 25 nap. Az út mentén 150—200 ki­lométerenként ellenőrző pontok vannak. Ezek kísérik figyelemmel, hogy a gépko­csivezetők legfeljebb 8 órát töltsenek pihenés nélkül a volán mellett. Előzetes óva­tossági rendszabály ez, ne­hogy valaki többre tartsa a pénzt, mint saját egészsé­gét. A telep állandó rádió­kapcsolatot tart fenn az el­lenőrző pontokkal. A disz­pécser mindig pontosan tud­ja, ki és hol tart a végtelen havas utakon. ... Moszkvától 200 km-nyi­­re lévő Tulából való Nyiko­­laj Glebov. Jakutföldön töl­tött 3 évet, majd hazatért. Két év múlva azonban is­mét Artikba érkezett. „Aki eltölt ott 3 évet, az újra visszatér’’ — vallja. Glegov a bank egyik legjobb gépko­csivezetője. Elmesélték, hogy teherautója tavaly elakadt útközben. A folyók jege alatt sok­szor jégdaru vándorol, amely valahol feltör a jég felszí­nére és elöntheti az utat. Felső rétege ismét lefagy, de a víz tovább folyik a vastag alapréteg és a vékony felső réteg között. Az ilyen útsza­kaszon előfordul, hogy a fel­ső réteg betörik a teherau­tó alatt és a kocsi a vastag alsó rétegig süllyed.. E­Z TÖRTÉNT Glebov­­val is, mínusz 53 fokban. Mire odaért a segítség, Glebov előkészí­tette és a kocsira erősítette a vontatókötelet, gondolkodás nélkül belegázolva a vízbe. Amikor kijött, vattaöltözéke perceik alatt megfagyott, ke­mény és ezüstfehér lett, mintha űrhajósruhát öltött volna magára, de autóját ki tudták vontatni. Két óra múlva, amikor Glebov is­mét felmelegedett, újra a volánhoz ült. Senki sem kötelezte volna arra, hogy ezt megtegye, de akkor autója befagy a jég­páncélba, s csak tavasszal, a nagy olvadás előtt lehet­ne kiszabadítani. Ezen a vidéken az emberek megszokták, hogy ha egy te­herautót, vagy valamelyik bajbajutott kollégát kell menteni, akkor ne önmaguk­ra gondoljanak először. S nem a kitüntetés, vagy a megmentőnek járó jutalom készteti őket erre. A TEHERAUTÓTELEP technikai igazgató­­helyettese elmondta, hogy „50 fokos fagyban a vas és a fa törékennyé vá­lik, a gumi pedig úgy pat­tan szét, mint az üveg. Ha valakinek kereket kell cse­rélnie és a pótkereket a hó­ra dobná, a gumi apró da­rabokra morzsálódna szét. Amikor egy autó két óra hosszat áll, 10 kilométeren át csak egészen lassan ha­ladhat, hogy a gumi visz­­szanyerje rugalmasságát. A folyón átvezető hidakat té­len lezárják a közlekedés elől, mert teher alatt össze­roppannának.” A szobában, ahol beszél­getünk, több gépkocsiveze­tői ül, köztük Nyikolaj Glebov. Az egyik sofőr mondta el, hogy Glebov két héttel ezelőtt egy 34 tonnás buldózert hozott ide teher­autóján, bár annak teherbí­rása csak 20 tonna. Hogyan csinálta? Megerősítette a kocsi rugózatát, vitt magá­val néhány zsák salakot, hogy az út minden kátyúját felszórja vele. Magadánban már különleges szállítóautók állnak rendelkezésre ilyen feladatokhoz, de nálunk még nincsenek, hát így keres­­­­sük meg a megoldást Megkérdeztem Glebovot, hogy mit tartja itt? — Ha valami baj van út­közben a kocsival, és az em­ber ujja szinte odafagy a motorhoz, néha én is azt kérdezem magamtól, hogy minek csinálom. Otthon, dé­len van kényelmes lakásom, a család jól él. Egész éle­tünkre elég a takarékbeté­tünk. Hazamegyek. Ugyan mi tartana itt. De mégsem in­dulok el, mert izgalmas ez­­ a munka. Franz Köhler, az NDK újságírója (APN­E­ES)

Next