Napló, 1974. augusztus (Veszprém, 30. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

RENDÜNK ŐREI A JÁRŐR Munkahelyük: az utca. Látszat szerint a városban csak sétálnak, nézelődnek. S bár önmagában hasznos a jelenlétük is, ám e kék egyenruhás emberek munkája nem csupán e jelenlétből áll. Kint vannak, ha eső esik, szél fúj, ha tikkasztó a hőség. Nekik kell közbelépniük, his botrány történik (miközben, sajnos, bámész közönyösök tömege állja körül a verekedőket). Jelen vannak a baleseteknél is. Mert az utca — sajnos — nem mindig nyugalmas, s az emberek nem mind rendesek. Erről említ egy sztorit Vágh Lajos őrmester is, a várpalotai kapitányság rendőrjárőre. Vági őrmester egyedül indult éjszakai szolgálatba, amikor a piactér közelében üvegcsörömpölésre figyelt fel. Meggyorsította a lépteit. Egy ismerős fiatalember jött csak szembe vele, tőle érdeklődött : — Miklós, hallottad-e a zajt? — Természetesen. Úgy vettem ki, hogy a Gyémánt étterem felől hangzott. — Te honnét jössz? — Innét a szomszédból, egy lányt kísértem haza. Az őrmester sietett át a piacon, az étterem felé. A hentesüzlet előtt szaladt el, s a lába alatt üveg recsegett-ropogott. Látta, hogy a kirakatot betörték, egy tartórúd és sok szalámi a földön hever. Nem sok idő volt a tűnődésre: gyorsan a fiú után eredt. — Miklós, állj meg! — kiáltott rá. — Bemegyünk az örsreg, és szépen elszámolsz az estéddel. Jó...? Mit tehetett volna mást a legényke? De gyanúsan ballagott a járőr mellett: két kezével a kabátja alját fogta össze. Az őrsig nem szóltak egymáshoz Vági őrmester ott is csak annyit mondott: — Engedje le a kezét és álljon Vigyázzba! A kabát alól pedig kolbász, szalámi potyogott, mint fáról az érett gyümölcs ... Vági Lajos fiatalember, 29 éves. Vájár szakmát tanult, majd 1966-ban — a honvédségtől leszerelés után — jelentkezett a pápai kapitányságon, hogy a rendőri hivatást szeretné választani. Felvették, de akkor csak Várpalotán volt hely. — Nőtlen voltam, nem zavart, hogy ide helyeztek. Azóta már megnősültem és természetesen megszerettem Palotát is. Itt telepedtem le. Takácsiban született. Érdekességként megemlíti, hogy ebből a kis faluból 12 férfi ment rendőrnek. Valóban különös, az okát Vági Lajos így látja: — Azért mentek egymás után mind többen rendőrnek, mert az előzőek rendkívül jó dolgokról beszéltek. Megtalálták a számításukat, és nem is szerelt le senki. Én is így kaptam kedvet, s igazuk volt a „csábítóimnak”. — Maga nem csábít újabbakat? — A szülőfalumban nem, mert ritkán utazom oda. Itt Palotán viszont van egy katonaviselt fiú, aki érdeklődik. Játékot ajánlok: vegyük úgy, hogy most nem újságíró, hanem egy rendőrnek készülő érdeklődő ül előtte. Mit mondana? Nevét: — Maga is az anyagiakkal kezdené? Mosolyogva bólintok. — Én még 1700 forintot kaptam, de ma a kezdő is 2300—2400-zal indul. Nekem most 3000 forint a fizetésem, s évi 5300 forint ruhapénz jön hozzá. Szabadság pedig 29 nap jár. A nyolc év alatt elvégeztem egy 11 hónapos szakmai iskolát, most pedig az érettségit akarom megszerezni. A tanulási lehetőség szinte korlátlan. — Lakása van? — A nősülésem után egy évvel kaptam. Sokáig emlékezetes lesz Várpalotán az a brutális bűntény, amelyet néhány hónappal ezelőtt követett el három huligán. Egyik éjszaka halálra vertek néhány forintért egy férfit. Vági őrmester másnap reggel lépett szolgálatba. — Az egyik kocsmában gyanús szövegre lettem figyelmes — emlékezik vissza. — Két fiatalember iszogatott egy asztalnál, s azt mondta az egyik: „Láttam, amikor odavittétek a vár falához. Biztosan ti voltatok...” Igazoltatás, kihallgatás az őrsön — s máris rendőrkézre került az egyik tettes. — Szép hivatás a miénk: változatos és minden nap más, nincs egyforma szolgálat. Jó érzés, amikor az emberek megköszönik a segítséget, a lakosság dicsérettel szól a munkánkról. Társalgásunkban ismét visszakanyarodunk a tanuláshoz, s ő megint az érettségit hozza szóba. Nagyon fontosnak tartja, hogy megszerezze. Miért? — Előbb-utóbb úgy is kötelező lesz, de fontos az előmenetel miatt is. S nem utolsó sorban: tájékozottabb is lesz az ember. Nekünk, akik nagyon sok és különböző emberrel bánunk, fontos az intelligens fellépés, a kulturált művelt emberhez illő udvariasság és tájékozottság. J .B. 4 — NAPLÓ — 1974 augusztus 1. csütörtök rtgyszólván lehetetlen pontos statisztikát csinálni a gyermekeket ért balesetekről. A kevésbé súlyosak híre gyakran „házon belül” marad, tekintélyes részük a járóbeteg-ellátásnak ad munkát, s csak a súlyosan sérült gyermekek kerülnek a gyermekosztályokra vagy a kórházak baleseti sebészeteire. Ilyen körülmények között még inkább elgondolkoztató, hogy ezekben a napokban például a megyei kórház baleseti sebészeti osztályán meglehetősen sok gyermeket kezelnek, többet közülük életveszélyes sérülésekkel. Igen sok apróság közlekedési baleset áldozataként kerül kórházba, műtőasztalra, de megdöbbentően sok az egyéb baleset is. Az ajkai kórház gyermekosztályának vezetője mondta el, hogy az intézmény megindulása óta úgyszólván nem volt nap, hogy ne kezeltek volna súlyos égési sebekkel behozott gyermeket. Leforrázzák magukat a picik zsírral, különféle ételekkel, forró vízbe ülnek, benzint öntenek a tűzbe — ki győzné mind felsorolni? Évente mintegy 15 ezer gyermeket kezelnek hazánkban gyógyszermérgezéssel — pedig aligha akad szülő, aki ne hallotta volna, hogy a gyógyszereket a gyermek elől elrejtve, számukra elérhetetlen helyen kell tárolni. Sok az alkoholmérgezés, nem ritkán a szülők vagy közeli hozzátartozók erőltetik a gyermekbe a sört, bort, tömény italt. Nehéz elhinni, hogy ezek az emberek ne hallották volna még az unalomig ismételt megállapítást: a gyermek számára az alkohol méreg, szervezete sokszorosan érzékenyebb rá, mint a felnőtté. A gyermekbalesetekért mindig a felnőttek felelősek. Különösen szomorú elgondolni, hogy ezek nagy része otthonukban éri a csöppségeket. Elgondolkoztató, hogy ma már a gyermekközösségek — bölcsőde, óvoda, iskola, napközi otthon — nagyobb védelmet nyújtanak, mint a család. Érthetetlen ez, hiszen míg az utóbbiban a szülőknek legfeljebb egy-két apróságra kell vigyázniuk, addig a pedagógusok, gondozónők egy egész csoporton tartják rajta a szemüket. Igen megszaporodtak a „hétvégi balesetek", amikor a szülők nemcsak a munkából kapcsolódnak ki, de úgy látszik, gyerekeikről is elfelejtkeznek. S a példákszerint az ilyen szülők meg-, büntetése nem célravezető, mert sokan a gyermeken töltik ki bosszújukat. Nemcsak a szülők, az egész felnőtt társadalom jóval többet tehetne a tragédiák megakadályozásáért. A közelben kapálgatók szeme láttára mászott fel a magasfeszültségű villanyvezeték oszlopára a közelmúltban az a gyerek, akinek egyéb súlyos sérülések mellett amputálni kellett a karját az áramütés miatt. Senkinek nem jutott eszébe, hogy megakadályozza a tragikussá vált tomnamutatványt. A közúti balesetekről nehéz újat mondani, hiszen a közlekedési morál lazasága állandóan napirenden van. Érdemes volna azonban meggondolni egy régebbi szabály visszaállítását. Tizenöt éve még a gyermekek nem kerékpározhattak a főútvonalakon. Azóta aforgalom megtízszereződött, mennyivel indokoltabb volna hát a tilalom bevezetése újból! Czingráber János GYERMEKBALESETEK Készül a KGST-országok idegenforgalmi fejlesztési koncepciója 1990-ben százmillió turista Az ENSZ adatai szerint az utóbbi tíz évben az egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági tevékenység világszerte az idegenforgalom. A szabad idő növekedése, a jövedelem fokozódása és a motorizáció terjedése nyomán különösen a szocialista országokban fejlődik a turizmus, 1968 és 1973 között kétszer gyorsabban, mint a világátlag. Ezért a KGST-országok elhatározták, egyeztetik idegenforgalmi távlati fejlesztési tevékenységüket, mert az elképzelések összehangolásával jobban megalapozhatják az idegenforgalom fejlesztésének irányait, s többek között elősegíthetik az idegenforgalmi beruházások bizonyos fokú nemzetközi szakosítását is. A közös munka összehangolását a szocialista országok idegenforgalmi kormányszerveinek évenként összeülő értekezlete segíti. A két évvel ezelőtti értekezleten az országos idegenforgalmi tanácsot bízták meg a közgazdasági bizottság munkájának megszervezésével és irányításával. A bizottság a tagországokkal együttműködve már készíti a KGST-országok 1990-ig szóló hosszú távú fejlesztési koncepcióját. A prognózis elkészítéséhez a magyar szakemberek figyelembe veszik a többi ország fejlesztési terveit, s bár az előrejelzés összeállítása még tart, azt már kiszámították. 1990-ben a KGST-országok előreláthatóan összesen százmillió turistát fogadnak, kétszer többet, mint 1973-ban. A turisták többsége — mintegy hetvenmillió — a szocialista országokból utazik majd. A növekedés fő oka, hogy a nemzetközi adatokból nyert tapasztalat szerint az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem bizonyos szintjénél tömegjellegűvé válik a turizmus, a szocialista országok pedig néhány éven belül elérik vagy máris elérték ezt a szintet. A növekvő idegenforgalom hatása Magyarországon különösen érződik majd, földrajzi helyzetéből adódóan ugyanis a tranzitutazások nagy része hazánkon is áthalad. Az eddig értékelt adatok azt is jelzik, hogy a következő évtizedekben is csökken a turizmusban a vasút szerepe, a turisták szívesebben kelnek útra autóval vagy repülővel. Ez pedig a programok összeállítását is megváltoztatja, kedveltebbé válnak a több ország, több város megismerését célzó utazások, háttérbe szorul az egy helyben üdülés. Az előrejelzéseket a rövid távú idegenforgalmi fejlesztési tervezésnél és a népgazdasági tervek elkészítésénél is felhasználják az egyes országok. Hazánkban például már elkészült az 500 kilométeres autópálya terve, amely nemcsak a hazai autósok utazását könnyíti majd meg, de szerves része lesz a nemzetközi autópálya-hálózatnak is. A hosszú távú nemzetközi koncepció előreláthatóan az év végéig készül el, s az idegenforgalmi kormányszervek 1975 első felében Moszkvában összeülő X. értekezletén kerül előterjesztésre. Felhasználása hozzájárul, hogy az integrációban rejlő gazdasági előnyök az idegenforgalomban is érvényesüljenek. Néhány nappal ezelőtt nyílt meg, de máris népszerű a FEMO Szövetkezet új barkácsboltja Pápán. Az üzletben olyan anyagokat, felszerelési cikkeket árusítanak, amelyek az otthoni javításhoz, lakásdíszítő elemek készítéséhez, hétvégi házak felszerelési tárgyainak előállításához szükségesek. Autóalkatrészekből is bőséges választék várja a vásárlókat. Nemcsak új, hanem olcsó, felújított alkatrészeket is árusítanak. Az új üzletből jól felszerelt műhely nyílik, ahol szakemberek irányításával dolgozhatnak a barkácsolók. Felvételeinken az üzlet és a barkácsműhely egy-egy részletét mutatjuk be. — vida — ... és a műhely A kromoszómák és a rendellenességek Ajkai orvos tudományos munkája Ajkai orvos-tudós rendkívül érdekes könyve fekszik a Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadói bizottsága előtt. Dr. Molnár Sándor kandidátus, az ajkai kórház osztályvezető főorvosa több éves munkája — gyakorlati és kutató tevékenysége — eredményét összegezte ebben a műben, amelyben a kromoszóma aberráció kihatásait vizsgálta az emberi jellemre, a személyiség egyes vonásaira. Ismeretes, hogy a kromoszómák a sejtosztódásnál keletkeznek, s mintegy „átmentik" az élőlények egyéni tulajdonságait a keletkező új sejtekbe. Az embernek normális körülmények között 46 kromoszómája van, ebből 2 a nemi kromoszóma, s ezek működéséről, hatásairól tudunk a legtöbbet. A tanulmányban dr. Molnár Sándor összehasonlító vizsgálatok alapján — egyebek mellett 151 tudományos közlemény adatainak felhasználásával — arra kereste a választ, hogy a kromoszóma Rendellenességek milyen összefüggésben vannak a lelki betegségekkel, bűnözéssel, a szellemi visszamaradottsággal, szexuális eltévelyedéssel és a görcskészséggel. A vizsgálatok kétirányúak voltak. Részint összevetették az átlagnépességben található bűnözők, lelkibetegek stb. számát a kromoszóma rendellenességgel rendelkezők közül kikerülők számával, másrészt megvizsgálták, hogy a bűnözők lelkibetegek és a többi vizsgált csoport tagjai között milyen százalékban találhatók olyanok, akiknek kromoszómái eltérnek a normálistól. A kétirányú kutatás teljesen egybehangzó eredményt hozott: a kromoszóma-eltérések és a fenti fejlődési rendellenességek között direkt összefüggés nincs, tendenciózus kapcsolat azonban egyértelműen kimutatható. Az elmebetegek és a szellemi fogyatékosok között 5—6-szor több a hibás kromoszómájú, mint az átlagnépességben. Ugyanez a szám a bűnözőknél több mint tízszeres, a szexuálisan aberráltaknál pedig 15—20-szoros eltérést mutat. A tanulmánynak különös jelentőséget ad, hogy hasonló nagyságrendű adathalmazzal dolgozó, összefoglaló anyag hazánkban még nem jelent meg. A gyakorlati hasznosítás ma még nem egyszerű, mert a kromoszóma vizsgálat 30 —40 órás munkát jelent. Halaszthatatlan esetben mégis el lehet végezni, s a tanulmány eredményei alapján könnyebb lesz kiválasztani esetleg már gyermekkorban, hogy kik azok, akiknek a nevelésére különleges gondot kell fordítani. Augusztus 1-18-ig: Minden napszemüveg 40 százalékkal olcsóbb Az igazi kánikulai verőfény még csak néhány napja tart, az OFOTÉRT azonban — éppen a nyári forgalom elmaradása miatt — már szezonvégi kiárusítást rendez. Augusztus 1—18. között a vállalat szaküzletei országszerte egységesen 40 százalékos engedménnyel árusítják a napszemüvegeket. A kedvezmény a forgalomban lévő valamennyi típusú, gyártmányú és áru — a hazai Granvisus termékeken kívül olasz, osztrák és NSZK-beli — napszemüvegekre vonatkozik. Néhány példa az időszakos új árakról, a nőknek való Rhoda 200 forint helyett 120 forintba kerül, a Mabel 125 forint helyett 75 forintért kapható, akárcsak a divatos Sidney típusú férfi napvédő szemüveg, míg a Yoya típusú gyermek napszemüvegeket a vásár idején 32 forint helyett 19,20 forintért kínálják. Az OFOTÉRT a 40 százalékos kedvezményt valamennyi kiskereskedelmi partnerének megadja, s a megállapodás értelmében a szezonvégi kiárusításban a Centrum áruházak, a megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalatok és az ÁFÉSZ- ek is részt vesznek. A szezonvégi vásár árualapja mintegy 10 millió forint — körülbelül 80—90 ezer napszemüveg 70—80 féle változatban —, amelyből 4 millió forint engedményt ad az OFOTÉRT.