Napló, 1974. december (Veszprém, 30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

Befejeződött Budapesten a szocialista országok békemozgalmi tanácskozása A Magyar Országos Bé­ketanács meghívására no­vember 28 és 30 között a békemozgalmi tevékeny­ségről konzultatív tanács­kozást tartottak Budapes­ten a bolgár, a csehszlo­vák, a kubai, a lengyel, a magyar, a mongol, az NDK a román, a szovjet és a vietnami békemozgalmak képviselői. Részt vettek a megbeszélésen a Béke-világ­­tanács titkársága és a nem­zetközi békeintézet képvise­lői. A találkozón véleményt cseréltek a szocialista or­szágok békemozgalmainak tevékenységéről és megvitat­ták, milyen­ módon járulhat­nak hozzá a békeszerető erők moszkvai világkong­resszusa eszméinek további gyakorlati megvalósításához. Megvitatták a további fel­adatokat a nemzetközi biz­tonságért, a leszerelésért, a népek nemzeti függetlensé­géért, a nemzetközi együtt­működését, a demokráciáért, a béke és a társadalmi ha­ladás további kiszélesítésé­ért folytatott küzdelemben. Makariosz tárgyalásai Athénben Makariosz ciprusi elnök és Karamanlisz görög minisz­terelnök részvételével szom­baton Athénban megkezdőd­tek a ciprusi válság megol­dását célzó magasszintű ta­nácskozások. Görög részről Averoff hadügy- és Biciosz külügyminiszter, ciprusi részről pedig Kleridesz ügy­vezető elnök is részt vesz a megbeszélésen. Makariosz közölte: elvár­ja, hogy Görögország párto­kon felül álló „nemzeti po­litikát” alakít ki a ciprusi válság megoldására. Az el­nök ennek megfelelően a görögországi politikai pártok vezetőivel is tanácskozni kí­ván. Készültségbe helyezték a ciprusi török fegyveres erőket A Cumhuriyet című lap értesülése szerint Cipruson készültségbe helyezték a török fegyveres erőket. Ir­muk ügyvezető miniszterel­nök és Szankar tábornok, ve­zérkari főnök pénteki tanács­kozásán a ciprusi helyzetet vitatta meg. Szombatra rendkívüli ülésre hívták ösz­­sze a török nemzetbiztonsági tanácsot, a legújabb fejle­mények tanulmányozására. Az ülésen — a Mililivet cí­mű lap értesülése szerint — intézkedéseket dolgoznak ki a ciprusi törökök biz­tonságának szavatolására, „feltételezve hogy Makariosz elnök visszatérése a szigetre újra felszítja a kedélye­ket”. A török hatóságok beje­lentették, hogy Makariosz visszatérése után felfüggesz­tik a török és a görög kö­zösség vezetői közötti huma­nitárius tárgyalásokat. Kissinger hazautazott Tokióból Henry Kissinger, amerikai külügyminiszter szombaton helyi idő szerint a kora dél­utáni órákban Tokióból ha­zautazott Washingtonba. Az amerikai külügyminisz­ter pénteken este érkezett a japán fővárosba, hogy tá­jékoztassa japán kollegáját Kimura Tosiot a pekingi ve­zetőkkel folytatott tárgya­lásairól. A két külügymi­niszter megbeszélésén ezen kívül, mint tokiói források közölték, a kambodzsai kér­dés, valamint az energiael­látás probléma is szóba került. Kissinger a jelen­tések szerint biztosította Kimurát, hogy az Egyesült Államok a jövőben tájékoz­tatja Japánt az amerikai— kínai kapcsolatok alakulásá­ról. Az amerikai diplomácia vezetője Kim­urán kívül ta­lálkozott Kono Kenzóval, a japán parlament felsőházá­nak elnökével, nyilvánva­lóan azzal a céllal, hogy tájékozódjék Tanaka minisz­terelnök lemondása utáni tokiói politikai fejlemények­ről. Véget ért a brit munkáspárti kongresszus Bár érzékeny presztízs­­veszteségeket szenvedett a labour párti centrum és a jobbszárny a párt balolda­lán küzdő erők fölébe ke­rekedett a Brit Munkáspárt szombaton befejeződött kongresszusán. A hetvenhar­­madik országos kongresszus negyedik, utolsó napjának zsúfolt programja volt, kö­zéppontjában Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár felszólalásával. Hírek innen-onnan (Dusanbe, MTI) Dusanbeban szombaton katona díszszemlével és a dolgozók felvonulásával ün­nepelték meg a Tadzsik Köz­társaság és a Tadzsik Kommu­nista Párt megalakulásának 50. évfordulóját. A díszemelvényen Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnök­ségének elnöke is helyet fog­lalt. Bukarest, MTI) Pénteken a román—szovjet barátság házá­ban tartott ünnepi ülés kereté­ben A. P. Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára átnyújtotta a Népek barátsága érdemrendet, amellyel a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége tün­tette ki a baráti társaságot. (New York, ITPI) Pénteken este New Yorkból hazaszállítot­ták Burmába U Thant-nak, az ENSZ volt főtitkárának holt­testét. (London, Reuter) Idi Amin ugandai elnök átvette a külügy­miniszteri tárca irányítását is. Az eddigi külügyminisztert, a korábban szépségversenyt nyert Elizabeth Bagayát pénteken tá­volították el hivatalából azzal a váddal, hogy kapcsolatokat tar­tott fenn nyugati titkosszolgá­latokkal. (Dallas, UPI) Nyolcvanöt éves korában pénteken egy texasi kórházban meghalt a világ egyik leggazdagabb embere. Az ame­rikai Haroldson Lafayette Hunt, aki csupán öt osztályt végzett, hárommiilliárd dolláros vagyonát a texasi olajmezőkből nyerte. Pénzét számos olaj­trösztbe és vállalatba fektette be, amelyet most gyermekei irányítanak. (London, AFP) Richard Bur­ton többé nem kaphat szerepet a BBC televízió színdarabjai­ban. Az erről szóló döntést a BBC illetékes vezetője hozta az­zal az indoklással, hogy a mű­vész „ostoba” és „sértő” kije­lentésekre ragadtatta magát Winston Chur­chillről. Richard Burton „gyávának”, „korrupt háborúspártinak” és „középko­ri banditakirálynak” nevezte a négy évvel ezelőtt elhunyt an­gol államférfit. 2 — NAPLÓ — 1974. december 1. vasárnap — jpr)VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: belpolitikai feszültség, kivégzések Etiópiában — javaslat Angliában a rendkívüli törvénykezésre — megnyílik a román pártkongresszus. KEDD: ünnepségek a Mongol Népköztársaság kikiáltásának ötve­nedik évfordulóján, Brezsnyev beszéde Ulánbátorban — Tanaka lemondása — Portugália elismeri Sao Tome és Principe függetlenségét — koreai vita az ENSZ-ben. SZERDA: Moszkvában Koszigin Jasszer Arafatta­l tárgyal — Mexikó megszakítja diplomáciai kapcsolatait Chilével — a brit munkáspárt konferenciája. CSÜTÖRTÖK: szovjet vezető szervek jóváhagyják a vlagyivosztoki találkozó eredményeit — az EBK koordinációs bizott­sága Genfben tanácskozik — Waldheim Kairóban — csehszlovák pártplénum Prágában. PÉNTEK: Makariosz Athénbe utazik — a török parlament nem sza­vaz bizalmat az új kormánynak — Kissinger pekingi megbeszélései nyomán bejelentik Ford elnök kínai látogatását — a kambodzsai képviselet ügyét vitatja az ENSZ. SZOMBAT: miniszterelnökünk, Fock Jenő hazaérkezik indiai és burmai látogatásáról — tüntetések Saigonban a Thieu­­adminisztráció ellen. Képünkön Leonyid Brezsnyev az SZKP KB főtitkára és Gerard Ford amerikai elnök a vlagyivosztoki csúcstalálkozóról kiadott közös köz­leményt írja alá Pénteken érkezett haza Bukarestből az MSZMP KB küldöttsége, amely Aczél György vezetésével vett részt a Román Kommunista párt kongresszusán. Etiópiában a 120 tagú ideiglenes katonai adminiszt­ratív bizottság Teferi Benti tábornokot nevezte ki a kivégzett kormányfő, utódjának. Teferi Benti (kinevezéséig az Ashmarában, Eritrea tartomány­ban állomásozó 2. hadosztály parancsnoka volt) letette a hivatali esküt. Athénbe érkezett Makariosz érsek, ciprusi álamfő, hogy hazatérése előtt egyeztesse álláspontját az új görög kormány vezetőivel. Képünkön,­­ Makariosz athéni szállodájának erkélyéről fogadja hívei üdvözlését. így látja a hetet kommentátorunk. Réti Ervin Középpontban Ázsia H­a a világpolitika ese­ményeit egyáltalán­­ földrajzi körzetek­hez lehet kapcsolni, akkor megállapíthatjuk: Ázsia-köz­­pontú hét végére értünk. A legfontosabb esemény szín­helye a szovjet Távol-Kelet nevezetes kikötővárosa, Vla­gyivosztok volt, igaz, a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó döntései nemcsak egy kon­tinensre, hanem egész vilá­gunkra vonatkoztak. S a vi­haros tengerpart legcsende­sebb öbléből kedvező hírek érkeztek, az SZKP főtitkára és az USA elnöke az enyhü­lés szellemében vették sorra a válságterületeket, s meg­egyezésről, a stratégiai fegy­verrendszerek 1985-ig törté­nő korlátozásának tető alá hozásáról. A szovjet vezető szerveknek a vlagyivosztoki találkozó eredményeiről ki­adott közleménye joggal ál­lapította meg, hogy a „csú­cson” újabb lépés történt az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram va­lóra váltásáért. Leonyid Brezsnyev Ulán­bátoron keresztül utazott haza, a mongol fővárosban nagy beszédet mondott a népköztársaság kikiáltásá­nak ötvenedik évfordulóján. Ázsia közepén nem véletle­nül szentelt külön fejezetet Ázsia biztonságának. A vi­lág legnagyobb kontinensén súlyos problémák várnak megoldásra. (Elég az élelme­zési gondokra utalni), ugyanakkor a múlt három évtizedben ott robbant ki a legtöbb válság és helyi há­ború. Az ázsiai biztonságra vonatkozó első tervek még az ötvenes esztendők elején kínai és indiai részről lát­tak napvilágot, majd 1969- ben Brezsnyev négypontos konkrét indítványt terjesz­tett elő. A téma azóta is na­­­­prenden van. Ulánbátor­ban az SZKP főtitkára nyo­matékosan megismételte azt a szovjet véleményt, hogy az ázsiai biztonságot nem Kí­na kizárásával vagy elszige­telésével, hanem a Kínai Népköztársaság bevonásával akarják megvalósítani. Peking azonban változat­lanul nem teszi lehetővé a tárgyalásokat, ezt hangsú­lyozta különben a november 7-i kínai táviratra küldött szovjet válasz is.­­A pekingi megnyilatkozást nyugaton először úgy állították be, mintha a kínai vezetés haj­landó lenne érdembeni meg­beszélésekre. Kiderült azon­ban, hogy lehetetlen felté­teleket szabott a távirat. A szovjet állásfoglalás határo­zottan elutasítja a kínai fel­tételeket, viszont továbbra is kész feltétel nélküli párbe­szédre.) A Kínából érkezett telefo­­tókon Kissinger volt a „sztár”, ügyetlenül bánt az evőpálcikákkal és Teng Hsziao-ping segített neki az ünnepi banketten. A külügy­miniszter vacsorája végül is jól sikerült. Látványos poli­tikai eredményeket mégsem tudtak felmutatni. Az ame­rikai tudósítók a folyama­tosságot hangsúlyozzák, s Ford elnök bejelentett pe­kingi látogatásában az ame­rikai—kínai kapcsolatok je­lenlegi szintjének megőrzé­sét látják. A magyar vonatkozású hí­reket is kaptunk Ázsiából. Fock Jenő és kísérete sike­res megbeszéléseket folyta­tott Indiában és Burmában. Miniszterelnökünk utazása része következetes politi­kánknak, amely sokoldalú kapcsolatokra törekszik Ázsia e két nagy múltú és nagy jövőjű országával. In­dia és Burma nincs ugyan közel hozzánk, mégis szá­mos, kölcsönösen előnyös le­hetősége bontakozott ki a gazdasági együttműködés­nek. Waldheim ENSZ-főtitkár „Ázsia határán”, a közel­­keleti térségben tett villám­­látogatást a héten és az ENSZ kék sisakosainak to­vábbi maradásáról tanács­­t­oz­ott. A Biztonsági Ta­nácsban is olyan vélemény alakult ki, hogy ENSZ-csa­­patok állomásozása az ütkö­ző­övezetekben csökkentheti a feszültséget. V­égleges­­megoldást ter­mészetesen csak a megszállt területek kiürítése és a Palesztinai nép jogainak helyreállítása hozhat, ezért a hosszútávú kibontakozás programjába illenek Arafát újabb moszk­vai tárgyalásai. A palesztin vezető legutóbb néhány he­te járt a szovjet fővárosban, de azóta a rabati arab csúcs, majd az ENSZ-köz­­gyűlés határozata fontos új elemekkel gyarapította az amúgy is vaskos palesztin­dossziét. A hét kétségtelen Ázsia­­centrikussága nem jelenti, hogy Európában eseményte­­lenség uralkodnék. Athén népszavazás előtt áll: visz­­szatérjen-e Konstantin min­den Hellének királyaként, vagy kiáltsák ki a köztár­saságot, amelynek elnöki tisztét Karamanlisz vette célba a De Gaulle-i igé­nyekkel. Makariosz a görög fővárosban tartózkodik, ahol inkább lebeszélik a hazaté­résről, mint biztatják arra. Ankarában ismét kormány­­válság van, a fejlemények új választások vagy a hadsereg aktivizálódása felé mutat­nak. Vagyis: Cipruson és környékén tart a mozgás. Az ENSZ Bizton­sági Tanácsa újabb hat hónapra megbízta a Golán­­magaslaton állomá­sozó 1200 főnyi EN­SZ-katonaságot a Szíria és Izrael közötti csapat­szétválasztási megálapodás ellenőrzésével (A Napló képtávírója)

Next