Napló, 1975. január (Veszprém, 31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA IS 11 MEGYEI TAANÁCS LAPJA | 1-én. Szocialista egységben terveink megvalósításáért írta: Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője E­redményekben gazdag esztendőt bú­csúztatunk és bizalomteljes légkör­ben új évet köszöntünk 1975 január 1974 fontos esztendő volt, része a négy évet felölelő sikeres kongresszusi ciklus­nak, amelynek során megoldottuk a ma­gunk elé tűzött feladatokat. Munkánk, kö­zös helytállásunk alkotóan gazdagította azt a folyamatot, melyet a Központi Bizottság múlt év végén nyilvánosságra hozott irány­elveiben úgy jellemez, hogy hazánkban, a Magyar Népköztársaságban tovább szilár­dult a munkásosztály hatalma, a társadal­mi osztályok, rétegek együttműködése, ki­teljesedőben van a szocialista demokrácia, mélyül a szocialista nemzeti egység. A magyar társadalomban tudatosul rendsze­rünk eszmei alapjának, a marxizmus-le­­ninizmusnak a tanítása; gyarapodik az ál­talános politikai műveltség; erősödik né­pünk elkötelezettsége céljainkkal. Ennek bizonyítására elegendő utalni a szocialista brigádok jelszavának, a szocia­lista módon dolgozni, élni, és tanulni jel­szónak egyre szélesebb társadalmi érvényé­re. Jogos elégedettséggel vehetjük számba gazdasági eredményeinket is. A nemzeti jö­vedelemnek a tervezettnél nagyobb, 6 szá­zalékos emelkedése teljes egészében a nö­vekvő termelékenységből származott. Ez azt mutatja, hogy gazdaságunk megalapo­zott, lendületes fejlődése tavaly is folytató­dott. Büszkék lehetünk arra, hogy a párt XI. kongresszusának, hazánk felszabadulá­sa 30. évfordulójának tiszteletére indított és országossá vált munkaverseny új hajtó­erőket szolgáltatott fejlődésünkhöz, így hozzájárult az ipari termelés 8 százalékos növeléséhez, 89 ezer lakás felépítéséhez, a lakosság fogyasztásának 1973-hoz mért 6 százalékos gyarapodásához. Politikai, társadalmi, gazdasági eredmé­nyeink arról tanúskodnak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját munkás­­osztályunk, népünk magáénak vallja és tettekkel támogatja. Ez a politika megfelel a magyar nép nemzeti érdekeinek, és össz­hangban áll az internacionalista követelmé­nyekkel. Hazánk fejlődésének, szocialista haladá­sunknak két nagy erőforrása van: a jó poli­tika és a kipróbált, eredményes politikát valóra váltó társadalmi összefogás, közös munka. A kiharcolt sikerek mindenekelőtt népünk teremtő munkájának kö­szönhető. Dolgozóink legjobbjai fel­ismerték, hogy személyes boldogulásuk, családjuk felemelkedése az egész társada­lom fejlődésével együtt érhető el. Ehhez biztos alapot ad, hogy az MSZMP tevékeny­ségében következetesen hasznosítja az el­múlt, csaknem két évtized politikai tanul­ságait és figyelembe veszi a fejlődés új kö­vetelményeit. Nagy politikai bátorsággal, kezdeményezően néz szembe a gyakorlat­ban jelentkező problémákkal és megoldásuk­ra idejében, folyamatosan intézkedik. Hazánk fejlődésének legfőbb nemzetközi biztosítéka és segítője, hogy a szocialista országok közösségének tagjaként haladha­tunk előre. Az új esztendőben nagy feladatok vár­nak ránk. A kiegyensúlyozott és megfelelő ütemű fejlődés érdekében minden döntő területen növelni kell munkánk gazdasági, társadalmi hatékonyságát. Nem engedhet­jük meg, hogy akár az újtól való idegen­kedés, akár pedig a túlfűtött elégedettség visszafogja, lassítsa terveink megvalósítá­sát. Ugyanakkor bátran kell képviselni, hogy a növekvő politikai igényesség, a kö­vetelmények mércéjének magasabbra állí­tása nem jelent „politikai megszigorításo­kat”, sem pedig „megmerevedést” az eddig követett politikában. A Központi Bizottság a XI. kongresszusra megjelent irányelvei­ben világosan kifejezi azt az eltökéltségét, hogy az elért eredményekre építve, a két­­frontos harc jegyében kívánja biztosítani a társadalom szocialista vonásainak erősíté­sét. Ez a mindennapi munkában mindany­­nyiunktól nagy elvi szilárdságot, megfon­toltságot és körültekintést igényel. Tudatában kell lennünk, hogy szocialista céljainkat csak küzdelemben válthatjuk valóra, szívósan harcolva és dolgozva a he­lyes politikai vonal érvényesüléséért, hatá­rozottan fellépve mindenfajta torzítással, félremagyarázással, valamint a visszahúzó maradisággal, a beletörődéssel, a közönnyel­­ szemben. Ezt példázzák Központi Bizottsá­gunknak a X. kongresszus óta hozott ha­tározatai, társadalmi szempontból nagyje­lentőségű gyakorlati útmutatásai. Különösen a gazdasági építőmunka fela­datai lesznek bonyolultabbak. Nehezebb feltételek közepette vágunk neki az 1975-ös esztendőnek, az eddiginél keményebb mun­kára, széleskörű takarékosságra kell fel­készülnünk mind egyéni, mind társadalmi értelemben. Nem titkoljuk, a párt Központi Bizottsága december 5-i ülésén, az ország­­gyűlés pedig a költségvetés vitájában alá­húzta, hogy a tőkés világgazdaságban érvé­nyesülő és mindinkább gyorsuló infláció, növekvő belső zavarai következtében, a ma­gyar népgazdaságot kedvezőtlen hatások érik, s emiatt állami költségvetésünkre nö­vekvő anyagi terhek hárulnak. A termelés szerkezetének a szükségesnél lassúbb vál­tozása a beruházásokban, az anyag- és energiafelhasználásban rejlő tartalékok ma még nem kellő kiaknázása, valamint az irá­nyításban előforduló egyes következetlen­ségek is nehezítik helyzetünket, gyengítik gazdasági munkánk hatékonyságát abban, hogy az említett negatív külgazdasági hatá­sokkal minden tekintetben eredményesen felléphessünk, lehetőségeinkkel maximáli­san élhessünk. Mindezeket mérlegelve, 1975-ben fő gazdaságpolitikai feladatunk, hogy biztosítsuk a népgazdaság fejlődését és ezzel együtt egyensúlyi helyzetének ja­vítását. E­zt szem előtt tartva a felhalmozást és a fogyasztást az idén lassabban növeljük, mint az elmúlt években. Amikor tehát azt mondjuk, hogy a terv szerint a nemzeti jövedelem 5—5,5 száza­lékkal, belföldi felhasználása pedig 3—3,5 százalékkal növekedjék, az ipari termelés 6 százalékos bővülése tejes egészében a ter­melékenység emelkedéséből származzék, ak­kor egyéni és közös feladatok sokaságát fo­galmazzuk meg. Ahhoz, hogy a tervben ki­fejeződő gazdaságpolitikai, temetési, beru­házási, életszínvonal célok elérhetők legye­­­nek, minden vállalatnál és népgazdasági méretben is javítani kell az üzem- és mun­kaszervezési tevékenységen, jobban ki kell használni a termelőberendezéseket, ésszerű­en takarékoskodni kell a munkaerővel, anyaggal, energiával, és minden vállalatnál, munkahelyen támaszkodni kell a dolgozók őszinte tenniakarására, törekedni kell a szo­cialista munkaversenyben rejlő nagy lehető­ségek kibontakoztatására. Népgazdaságunk szilárd és biztos alapo­kon nyugszik. A szocialista gazdaság ereje és lényegéből eredő fölénye lehetővé teszi, hogy nehézségeink ellenére töretlenül foly­tathassuk gazdasági, életszínvonalpolitikai és kulturális céljaink teljesítését, örülünk, hogy személyes életében, családi terveiben mindenki többre, jobbra vágyik. Nincs eb­ben semmi kivetendő, ha e törekvés páro­sul a személyes teendők megértésével és­ be­csületes végrehajtásával, ha az egyéni célok megfelelnek a társadalom érdekeinek is. A közgondolkodás fejlődésében elért ered­mények nem feledtethetik, hogy sok még a közös teendőnk a szocialista felfogással szemben álló nézetek visszaszorításában. A jövőben következetesebben, határozottabban lépjünk fel a közügyek iránti közömbösség, a politikai vélemények indokolatlan hul­lámzása, az illúzió vagy a pesszimizmus ká­ros végletei, a társadalmi érdeket csorbító törekvések, a kispolgári önzés, haszonszer­zés ellen. Felvilágosító szóval, a pozitív pél­dák terjesztésével tegyünk tudatos lépéseket afelé, hogy közelebb kerülhessünk a szocia­lista felfogás és életmód uralkodóvá válá­sához. M­ély meggyőződésünk, hogy mindeh­hez megfelelő útmutatást, politikai és erkölcsi támogatást nyújt a párt XI. kongresszusára, a felszabadulásunk har­mincadik évfordulójára való gondos felké­szülés. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny már eddig is emberi közös­ségek sokaságát ötvözte szilárdabbra, célra­törőbbre és a közösségek ma többre képe­sek tegnapi önmaguknál, s holnap tudásban, teljesítményben, a szocialista közszellem képviseletében egy újabb nagy lépéssel előbbre tartanak annál, mint ahol ma áll­nak. Mindezek tudatában felelős munkával ké­szülünk pártunk XI. kongresszusára és ün­nepeljük meg hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, befejezzük a 4. és kimunkál­juk az 5. ötéves népgazdasági tervet. Jo­gos önbizalommal valljuk: céljaink reáli­sak, elérhetőek, ha mindenki részt vállal a közös feladatokból és megvalósításukon ereje, képessége szerint dolgozik. ESTI VILÁGÍTÁSBAN AZ AJKAI TIMFÖLDGYÁR (Péterfay Endre felvétele) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács kedden ülést tartott. A külügyminiszter jelen­tést tett Petr Mladenovnak, a Bolgár Népköztársaság kül­ügyminiszterének december 17—20. között hazánkban tett hivatalos, baráti látoga­tásáról. A szívélyes légkör­ben lezajlott, tárgyalások so­rán a külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kö­zött teljes a nézetazonosság az összes érintett nemzetkö­zi kérdésben. Hangsúlyozták, hogy tovább kívánják fej­­leszteni a két ország együtt­működését és hozzájárulnak a szocialista közösség egysé­gének erősítéséhez. A kor­mány a jelentést jóváhagyól­­ag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tu­domásul vette Adam Malik­nak, az Indonéz Köztársaság külügyminiszterének decem­ber 13—17. között hazánk­ban tett hivatalos látogatásá­ról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Laoszi Ideiglenes Nemzeti Egységkormány küldöttségének december 15—18. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a magyar,indiai gaz­dasági tudományos és mű­szaki együttműködési vegyes­bizottság október 28. és no­vember 2. között New Del­hiben tartott első üléséről szó­ló jelentést. A tárgyalásokon megállapították, hogy szá­mos lehetőség van az együtt­működés további szélesíté­sére, különösen a kohászat, a gép- és vegyipar, az elekt­­ronika és távközlés, vala­mint a mezőgazdaság terü­letén. Az egészségügyi és a munkaügyi miniszter, vala­mint a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa javaslatot tett a gyógyító-megelőző el­látás állampolgári jogon történő igénybevételére. Az Alkotmány 1972. évi módosí­tásával, valamint az egész­ségügyi törvénnyel össz­hangban a kormány úgy ha­tározott, hogy a készülő tár­sadalombiztosítási törvény hatályba lépésével egyidejű­leg a jövőben minden ma­gyar polgár állampolgári jo­gaként igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az oktatási és a mun­kaügyi miniszter jelentését a szakmunkás képesítésű fizi­kai dolgozók felsőfokú ta­nulmányokra való felkészíté­sének tapasztalatairól. Meg­állapította, hogy a felkészí­tési rendszer sikeresnek bizonyult Ennek alapján úgy határozott hogy a következő tanévben a műszakin kívül egyéb különböző szakokra készülő fizikai dolgozóknak is indítsanak előkészítő tan­folyamokat. A résztvevők 70—80 százalékát a nagyüze­mek munkásaiból válogatják ki. A Minisztertanács Titkár­sága vezetőjének előterjesz­tése alapján a kormány fel­hívta a miniszterek és az or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőinek figyelmét, hogy vizs­gálják meg az országgyűlés decemberi ülésszakán el­hangzott képviselői észrevé­telek és javaslatok megva­lósításának lehetőségeit, és tájékoztassák arról az or­szággyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket társait. Vidám óév búcsúztatás Pakson átadták az épülő Matom város 44 új éttermét Kedden országszerte vi­dám szilveszteri mulatságo­kon búcsúztatták az ó-esz­tendőt. Nagyszabású bált rendeztek többek között a kőszegi Jurisich-várban, ahol a hazaiakkal együtt számos külföldi — főként osztrák — vendég töltötte 1974. utol­só óráit és köszöntette az új esztendőt. Pakson ezen a napon adták át rendelteté­sének az épülő „atomváros” új létesítményét: a napi 3 000 adagos éttermet, ahol a leendő „ipari óriás” építői, szerelői kívántak egymásnak boldog újévet. A Kisalföld több vidékén — Rábaközben, a Hanság­ környéki és a Fertő-tó menti falvakban — régi hagyo­mányként sok háznál disz­nót vágtak Szilveszter nap­ján. Győrött és Sopronban sok külföldi vendég köszön­tötte az 1975-ös esztendőt. A Tokaj-hegyaljai borvi­dékhez tartozó Erdőhorváti községben kedden — mint évszázadok óta minden szil­veszterkor — begyújtották az úgynevezett „kabalás ke­mencéket”, amelyekben a hagyományos újévi perecet sütötték, mégpedig nem az asszonyok, hanem a férfiak. Tiszakarádon az állatgon­dozók szilveszter estéjén tül­kökkel, csengőkkel, kolom­­pokkal, karikás ostorokkal nagy­­zenebonát csapva vo­nultak végig az utcán, fel­keresték a község és a tsz vezetőit, s tréfás rigmusokkal kivárnak boldog újévet. Zsujtán a juhászok a sza­badban gyújtott hatalmas tűzrakás mellett ittak áldo­mást az új esztendőre. Boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak Vonzó jelen­­ tettekre lelkesítő jövő (3. oldal) „Naptárreformáló“ üzemek (3. oldal) Új év — új jogintézmény (4. oldal) Életszínvonal és szociálpolitika (4. oldal) Mit vár 1975-től? (5. oldal) Csuhrajjal a felhők fölött (8. oldal) Mai számunk tartalmából

Next