Napló, 1975. február (Veszprém, 31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

Nyílt vita, őszinte számadás A­z egy mozgalmi évre szóló tagsági igazolvány bevezetéséről tavaly áprilisban döntött a KISZ Központi Bizottsága. Határozata sze­rint minden mozgalmi év befejezésekor és a követ­kező év kezdetén a KISZ-alapszervezetekben rö­vid időn belül két taggyűlést kell tartani. Ezek biz­tosítják, hogy a KISZ-tagok kötelességteljesítésé­nek értékelése, jövendő feladatainak meghatározá­sa minden évben egy intenzív politikai munkát feltételező időszakban megtörténjék. Az áprilisi határozat ezzel megteremtette a KISZ eszmei-politikai hatásának, a tagok erkölcsi, politikai, világnézeti elkötelezettségének és kiállá­sának, az alapszervezetek aktivitásának és fegyel­mének növeléséhez szükséges feltételeket. Mond­hatnánk rövidebben úgy is, hogy a KISZ kommu­nista politikai jellege erősítésének lehetőségét. Nem véletlenül említettünk itt feltételeket és lehetőségeket. Határozatok írják elő, hogy az első taggyűléseken — melyeknek sorozata a mai nappal kezdődik — a vezetőség beszámol az éves mun­káról, értékeli a KISZ-tagok személy szerinti tevé­kenységét, a taggyűlés dönt az eredményes mun­kát végző KISZ-tagok folyamatos tagságáról, il­letve szükség esetén megszűntnek tekinti a tagsági viszonyt, és megválasztják a vezetőséget. Mindez csupa fontos, felelősségteljes feladat. Egységes értelmezésükön, lelkiismeretes végrehaj­tásukon nagyon sok múlik: magukba rejtik a KISZ- munka minőségi javulásának nagy lehetőségét, de felü­letes, formális végrehajtásuk éppen ellenkező hatást is kelthet. A kívánt cél elérését csak a jó előké­szítés, a nyílt vita, a demokratikus szellemű, őszin­te számadás, számonkérés biztosíthatja. Ez feltételezi, hogy a vezetőségek már az első taggyűlés előtt személyes beszélgetéseken értékel­jék a KISZ-tagok vállalásainak teljesítését, hogy véleményt kérjenek a vezetőség munkájáról és ja­vaslatokat gyűjtsenek a vezetőség tagjainak meg­erősítésére, vagy az új vezetőségi tagok személyére. A taggyűlések sikerének kulcspontja annak he­lyes eldöntése, hogy kik kaphatják meg az újfajta — egy mozgalmi évre szóló — tagsági igazolványt. Az áprilisi határozat szerint „az a KISZ-tag, aki­nek a magatartását, tevékenységét — éves munkája alapján — a taggyűlés KISZ-taghoz méltónak ta­lálja.” A munka minősítésének magja az egyéni vál­lalások teljesítésének értékelése. Ennek nem sza­bad formálisnak lennie. Mindig mérlegelni kell az egyéni képességeket, a teljesítés objektív lehetősé­geit is, számba kell venni, hogy milyen segítséget kapott a KISZ-tag — elsősorban alapszervezetétől­ — a saját fejlődéséhez. Végül ugyancsak fontos feladata a KISZ-tag­­gyűléseinek az új vezetőségek megválasztása. Kö­zösség előtti, nyílt, őszinte mérlegelésre van szük­ség, hogy a vezetőségekbe valóban a rátermett, po­litikailag és erkölcsileg megbízható, aktív mozgalmi munkát végző emberek kerüljenek. Fontos ez azért, mert az alapszervezetek további munkájának szín­vonalát erősen befolyásolja a vezetőség tevékenysé­ge, de azért is, m­ert a mostani pártvezetőség-vá­­lasztások is bizonyítják , mert pártunk is joggal számítja saját vezetői utánpótlása egyik legjelentő­sebb bázisának a KISZ-vezetőségeket. Február: mezőgazdasági könyvhónap A­z alapításának 900. évfordulójára emlékező Szol­nok jubileumi ünnepsége keretében ma nyitják meg a mezőgazdasági könyvhónap országos ese­ménysorozatát. Ez alkalommal immár tizennyolcadszor rendezik meg az agrár-szakirodalmat népszerűsítő prog­ramot. Érdekes az egybeesés: az első „hónapos ese­mény” és a termelőszövetkezetek tömeges megalaku­lása egyazon évhez kötődik. Az eszmei összefüggés nyilvánvaló: új módi, korszerű nagyüzemi termelés és a szakkultúra elválaszthatatlan egymástól. Így volt ez korábban és egyre gazdagabb tartalmat kap napjaink­ban a termelés iparszerű formáinak kialakulása idején. A könyvhónap alatt 42 mű jelenik meg, több mint 400 ezer példányban. Az óriási szám is jelzi, hogy a szakirodalom nem egy szűk réteg olvasmánya, hanem egyre nagyobb közösség szellemi tápláléka. És a 42 mű csak az összefoglaló szakmunkákat, a többnyire vaskos köteteket jelzi, a szaklapok, a folyóiratok száma kere­ken 30! Ez utóbbi már a bőség zavarával jár. Annyira specializálódnak a kiadványok, hogy egy-egy igényes szakembernek tucatnyi lapot kellene járatnia, olvas­nia ismeretei állandó frissen tartásához. Az pedig kép­telenség, hisz a rendeletekben való tájékozódás is a rendszeres „olvasmányaik” közé tartozik. Nem ünnep­rontás hát, ha sokak gondolatát szóvátéve megjegyez­zük: a kevesebb, az összevont, a szöveggyűjteményszerű kiadvány gyakorlatiasabb és így hasznosabb segítséget adna a szakembereknek. Megyénkben is méltó módon, gazdag tartalommal rendezik meg a könyvhónapot. Több mint 30 helyen könyvvásáron vonultatják fel a kiadványokat; tsz-ek­­ben, állami gazdaságokban, intézményekben, szakisko­lákban ankétokat, író-olvasó találkozókat rendeznek. A Csopaki Növényvédő Állomás vándorkiállítást szer­vez a növényvédelmi szakirodalom népszerűsítésének szándékával. Várható, hogy a hónap rendezvényei to­vább szélesítik a szakirodalmat rendszeresen olvasók körét. A mezőgazdasági termelés meghatározó része a nagyüzemekben történik, a szakirodalom is elsősorban ezt támogatja, de megyénkben is tízezrek foglalatos­kodnak kertjeikben. A kiadványok fóliás kertészkedés­től a szőlő-, a gyümölcstermesztésig számukra is sok­sok új ismeretet adnak. Az elmélet a gyakorlat legfőbb alakítója. A meg­állapítás különösen érvényes a mezőgazdaságra. A ko­rábban állandóan önmagát ismétlő mezőgazdasági terme­lés forradalmi átalakulás időszakát éli. Új gépek, be­rendezések, vegyszerek, termelési módszerek, szerve­zési formák követelnek utat maguknak. Mozgásba ho­zójuk, eszmei támasztékuk a könyv, a szakirodalom. Ezért nem egyszerűen kereskedelmi ügy, nem csupán a terjesztők dolga a könyvhónap. Ezért kíséri a társada­lom minden rétege felfokozott érdeklődéssel a szak­kultúrát népszerűsítő, terjesztő program gazdag ese­ménysorozatát. Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szombat, 1975. február 1. Ára 1 forint XXXI. évfolyam 27. szám A pártszervezetekben lezajlott vita lényege: folytatni, kell a bevált politikát Ülést tartott a megyei pártbizottság A megyei pártbizottság tegnapi ülésén — a Központi Bizottság határozatának megfelelően — megtárgyal­ta a XI. kongresszus doku­mentum-javaslatait. Az ülé­sen megjelent Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára is. Kovács Gyulának, a megyei pártbi­zottság titkárának elnöki megnyitója után Pap János, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartott vitaindító előadást. Előadásának bevezetőjé­ben utalt az előadó a leg­utóbbi taggyűlésekre, a már lezajlott pártértekezletekre, az ezeken elhangzott felszó­lalásokra. A taggyűléseket 1500 pártcsoport készítette elő megyénkben, a pártta­gok 70—80 százaléka mon­dott véleményt. Pap elvtárs előadásában utalt a dokumentum-javas­latok egységére. Mindhárom javaslat egyértelműen tük­rözi történelmi jellegű sike­reinket és elsősorban ezt tá­masztották alá a viták során megyénk kommunistái is. E sikerek közül is a legfonto­sabb a munkásosztály és pártja vezető szerepének szi­­lárdulása, a marxizmus—le­­ninizmus eszméinek terje­dése. Megyénk kommunistái megelégedéssel veszik tudo­másul, hogy pártunk politi­kájában tovább érvényesül az a következetesség, amit már 18 éve tapasztalhatnak. Ez a politika teljes bizton­sággal vezet a fejlett szocia­­lizmushoz és ezzel jutunk közelebb a végső célhoz, a kommunizmushoz. A megyei pártbizottság el­ső titkára a célhoz közelítő mai feladatokról szólt rész­letesen. Ezek közül is ki­emelte a szocialista demok­rácia fejlesztésének szüksé­gességét és ezen belül az üzemi demokrácia további erősítésének fontosságát. Részletesen szólt a tulaj­donviszony helyzetéről, ala­kulásáról, különös tekintet­tel megyénk sajátos körül­ményeire. E vonatkozásban a legfontosabb feladat min­denütt, de megyénkben első­sorban­­ a társadalmi, min­denkelett az állami tulajdon védelme, erősítése. Részletesen szólt a gazda­sági feladatokról, ugyan­csak a megye helyzetének elemzése alapján. Ismertette a pártépítés helyzetét, az ezzel kapcsolatos feladato­kat és elemezte az állami­, társadalmi és tömegszerve­zetek tevékenységét. Elmondta Pap elvtárs, hogy a pártdokumentum-ja­­vaslatok feletti vita lénye­ge: a teljes egyetértés. Me­gyénk párttagsága alapjában egyetért a dokumentum-ja­vaslatokkal, egyöntetű a vé­leményük: folytatni kell a bevált politikát. De sok ja­vítani való van véleményük szerint a végrehajtás részle­tein. Egyetértenek a párt po­litikájával, eszméivel, de sürgették a megvalósítást, a munkánkban előforduló hi­bák kijavítását. Legtöbben a gazdasági teendőkkel, fel­adatokkal és a pártépítéssel kapcsolatban tettek javasla­tokat. Pap elvtárs ezután — a megye taggyűlésein, a párt­értekezleteken elhangzottak alapján módosítási javasla­tokat terjesztett elő. A vita során felszólalt Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, dr. Debrőci Tibor, a Balatonfüredi Állami Kór­ház igazgató-főorvosa, Pri­bék Istvánné, a szakszerve­zetek megyei tanácsának titkára, Kisgergely Lajos, a Péti Nitrogénművek igazga­tója, Gartner Ferencné, a Pápai Textilgyár, munkás­nője, Venczel János, a Veszprém városi pártbizott­ság első titkára, Bíró István, a MÁFKI személyzeti osz­tályának vezetője, Borovics Sándorné, az inotai erőmű laboránsa, dr. Hardy Zoltán, a megyei tanács vb-titká­­ra, Tóth Ilona, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára, Csaba Imre, a Napló főszerkesztője, Hidasi István, a Középdunántúli Szénbá­nyászati Vállalat igazgatója. Pap János összefoglalójá­ban alkotó jellegűnek minő­sítette a vitát és a megyei pártbizottság munkája szem­pontjából is gyümölcsözőnek mondta. A megyei pártbizottság vitája teljes mértékben tük­rözte a megye pártszervei­ben lezajlott vitát, aminek lényege a párt jól bevált po­litikájával való teljes egyet­értés. A végrehajtás módjai­ra vonatkozó javaslatokat a megyei pártbizottság a párt országos szerveihez továbbít­ja. Pullai Árpád látogatása az Ajkai Üveggyárban (Tudósítónktól) Pénteken az Ajkai Üveg­gyárba látogatott és a gyár dolgozóinak aktuális politi­kai tájékoztatót tartott Pul­lai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Ajka város országgyűlési képviselője. A nagygyűlésen megjelent Semsei György, a Városi pártbizottság első titkára, dr. Ádám István, a Városi tanács elnöke is. Ta­kács Imréné, a gyári párt­­alapszervezet titkára üdvö­zölte a vendéget, majd Pal­lai elvtárs meleg szavakkal köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. Beszédében a közelgő XI. pártkongresszus­sal foglalkozott. Hangsúlyoz­ta, hogy a kongresszus nem­csak a párttagok, hanem az egész nép sorsával, jövőjé­vel foglalkozik. Elmondotta, hogy az ötödik ötéves tervet hazánk, dolgozó népünk adottságainak figyelembe vé­telével határozzák meg. En­nek teljesítéséhez minden embernek — legyen az fi­zikai, vagy szellemi munkás — a maximumot kell nyúj­tania. Ehhez elengedhetet­lenül szükséges, hogy fel­színre kerüljenek a rejtett tartalékok. Bolyáki Zoltán Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács megvi­tatta az állampolgársági, va­lamint az egyéni kegyelmi ügyekkel kapcsolatos 1974 évi tevékenységét.­ Megálla­pította, hogy az ü ügyeket előkészítő szervek a­z Elnö­ki Tanács iránymutatásait figyelembe véve végezték munkájukat. A hozott dön­tések hozzájárultak a szo­cialista törvényesség továb­bi erősítéséhez. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és vá­lasztott meg, végül egyéb ügyeket tárgyalt. Mezőgazdaságunk szocialista fejlődése biztosított Pártértekezletek megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben Az utóbbi napokban megyénk több állami gazdasá­gában és termelőszövetkezetében tartottak pártértekez­letet. A beszámolók és a viták középpontjában minde­nütt a X. kongresszus határozatainak helyi végrehajtá­sával és a XI. kongresszus előzetes dokumentumaival foglalkozó kérdések szerepeltek. Alábbi összeállításunk­ban két állami gazdaság és két tsz pártértekezletéről számolunk be olvasóinknak. Hatékonyabb tudatformáló munkát A Veszprémi Állami Gaz­daság pártértekezletén részt vett Nádasi József az MSZMP Központi Bizottság alosztályvezetője és Bedő József, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. A beszámolóban Huszti Ferenc, a pártbizottság tit­kára megállapította, hogy a helyi viszonyokat figyelem­be véve a gazdaság kommu­nistái eredményesen dolgoz­tak a X. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásáért. Megemlítette a nőpolitikai és ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának kezdeti si­kereit is, majd megállapí­totta, hogy erősödött a KISZ-ben és a szakszerve­zetben a párt irányító szere­pe. A gazdasági munkáról szólva elmondotta, hogy az őszi kedvezőtlen időjárás ellenére is teljesítették az 1974. évi tervet. Külön hangsúlyozta a kommunisták helytállását. mozgósító szó­(Folytatás a 4. oldalon) MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL „Ezerötszázhetven munkatársam lesz“ (3. oldal) Az anyagmozgatás is legyen a gépek dolga (3. oldal) Szállodaépítési gondok Hévízen (4. oldal) Tervezés és valóságismeret (5. oldal) A Lovassy dicsérete (5. oldal) Szabad szombat (6.-7. oldal) A rádió és a tévék jövő heti műsora (9.—10. oldal) Műteremlátogatóban Szelestey László festőművésznél. A képen: Téli vízpart. (Képriportunk az 5. oldalon) Sport (11. oldal)

Next