Napló, 1975. június (Veszprém, 31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-01 / 127. szám
Gépesített iszaprakodás Eltávolítják a fenolt Átadás: december 31-én Várpalotán, a vasútállomás és a Grabler-tó közötti részen, még 1950-ben hozzákezdtek egy víztisztító mű építéséhez. Az ellenforradalom azonban lehetetlenné tette a munka befejezését, s a félig, vagy csaknem kész létesítmények időközben tönkrementek. Mindössze a fertőtlenítő medence maradt meg úgy-ahogy épségben. A városi szenny- és ipari víz, s különösen a brikettgyári fenolos víz tisztítása így továbbra is megoldatlan maradt, noha a város lakossága állandóan nőtt, s a feladat az egészség- és a környezetvédelem miatt egyre sürgősebb megoldást kívánt. A városi tanács és a bányavállalat vezetői keresték az igény kielégítésének módját, de ilyen komplex tisztítómű tervezését és megépítését senki sem vállalta. A kényszerű helyzetben végül is a Bányászati Tervező Intézet sietett segítségünkre és megkísérelte, az országban eddig még egyedülálló technológiával, megoldani a feladatot. Kivitelezőt is sikerült szerezni, a győriek, az Északdunántúli Közmű és Mélyépítő Vállalat dolgozói láttak hozzá a 34,5 millió forintos beruházás létesítményeinek elkészítéséhez, a várpalotai bányavállalat dolgozóinak közreműködésével. A vállalkozók három tanulmánytervet készítettek. Kettő a régi derítő felújításával, a harmadik a teljesen új technológia alkalmazásával kívánta megoldani a feladatot. A tanács ez utóbbit fogadta el, hiszen ez tartalmazza a fend eltávolítását. Az építést 1973 nyarán kezdték el. A tervek szerint az új létesítmény körülbelül 1985- ig képes kielégíteni a számítások szerint 30 ezer lakosú város (Várpalota és Inota) igényeit. Az új létesítményt a tervek szerint ez év december 31-én helyezik üzembe. A határidő betartását azonban veszélyezteti egyrészt a létszámhiány, másrészt az, hogy például az egyik épületnél már három hónapja áll a munka, mert nincs betonpumpa. Hagyományos módszerrel ugyanis nem képesek a kívánt minőségű betonozást elvégezni, ilyen berendezést pedig nehéz kölcsön venni. A városi tanács igyekszik a tőle telhető segítséget biztosítani. A helyet is jól választották ki hiszen az északi szél az uralkodó, s így a keletkező kellemetlen szagokat a várostól szabad térségek felé távolítja. Közben megoldják az Inota patak szabályozását, a tisztított vizet a Nagybirkás tóba vezetik. Itt a bányavállalat dolgozói már készítik a gátakat. A víz gyűjtése, gátak közé szorítása meggátolja a környék elmocsarasodását, valamint a környező tavak halállományának veszélyeztetését is. A város egészségerszekédjein Betemetik a már lefektetett csöveket Készül a csővezetékhálózat aknája Négy korszerű, iszapszikkasztó épül az új tisztítóműnél. A fenolos víz 60—80 fokosra melegíti, majd a szárítás után a billenthető fedeleket felemelik és a sínen mozgó gép kitermeli a iszapot Klinker téglával burkolják a kőművesek a laborépület homlokzatát (Péterfay — S. Nagy) Szocialista integráció a Budapesti Nemzetközi Vásáron Bezárt a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a magyar ipar újdonságainak kiállítása, az a technikai seregszemle, ahová KGST-partnereink a korszerű gépek és berendezések sorát hozták el A korábban előkészített és a vásár alkalmával aláírt szocialista külkereskedelmi szerződések arról tanúskodnak: vevők és eladók egyaránt elégedettek és a jó üzletek százai hozzájárulnak népgazdaságunk gyorsabb fejlődéséhez, a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés erősítéséhez. Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes ugyancsak derűlátó szavakkal öszszegezte a vásár ezirányú tapasztalatait. A BNV-n bemutatott magyar termékek kifejezően reprezentálták iparunk teljesítőképességét. Vendégeink is elismeréssel nyilatkoztak eredményeinkről. Iparvállalataink mintegy 320 teljesen új cikket kínáltak fel eladásra, és ez az arány a BNV-n látható öszszes magyar termékek 10 százalékának felelt meg. Azért utalok erre a összefüggésre, mert kifejezi erőfeszítéseinket a termékszerkezet változását illetően, jóllehet előrehaladásunk mértékével nem lehetünk elégedettek. A miniszterhelyettes ezt követően kifejtette, hogy iparunk további korszerűsítése, a termék- és technológiai váltás elképzelhetetlen a nemzetközi munkamegosztásban való aktívabb és tudatos bekapcsolódásunk, ezen belül elsősorban a szocialista országok termelésszakosításának meggyorsítása nélkül. Így értékelte például a Videoton — és társvállalatai — számítástechnikai erőfeszítéseit: — A magyar gyártmányú R—10-es komputerről már sokat hallott a közvélemény. Az Egyesült Számítástechnikai Rendszeren belül kitűnően illeszkedik a szovjet, NDK, csehszlovák, lengyel konstrukciókhoz. Ez a kapcsolódás indokolta a bővítést is: egyfelől a svéd DATSAAB-céggel együttműködve, a székesfehérvári gyár a KGST komputerrendszerébe illeszti legújabb mini-számítógépét, az R—5- öst, a vállalati belső gazdálkodás és a pénzügyi elszámolások kitűnő munkaeszközét. Másfelől megalkották az R—12-est, az R—10- es korszerűbb, nagyobb teljesítményű változatát. Ugyanez a törekvés jellemezte a nehézipar bemutatkozását is. Egyebek között az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, helyesen, a KGST-összefogás jelentőségét illusztrálva rendezte meg a BNV-beli bemutatkozását. Olajigényeink zömét a Szovjetunióból szerezzük be, de ugyanígy, a gyorsan fejlődő olajfeldolgozás modern technológiáját is, gondoljunk csak a Dunai Kőolajipari Vállalat tervezésére és kivitelezésére, széleskörű nemzetközi, főleg szovjet segítséggel alakítjuk ki. Szeretném megemlíteni a Szegeden épülő két földgázfeldolgozó példáját is. A prototípus próbaüzemeltetésére Groznij városában került sor, kapacitása egyedülálló a világon, évi 1 milliárd köbméter. Az üzem modelljével a szovjet pavilonban találkozhattunk, de hamarosan Szegeden látjuk viszont eredetijét, hiszen a hazai termelésen kívül a Testvériség vezetéken is mind több földgáz érkezik a felhasználókhoz. Rengeteg pénzt, időt és szellemi energiát takarítunk meg az együttműködés ilyen és hasonló megoldásaival, s mindezt más területeken hasznosítjuk. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezek a berendezések, a maguk korszerűségével hozzájárulnak a nyersanyagok, az energiahordozók jobb, hatékonyabb felhasználásához. Tordai Jenő e gondolatot folytatva utalt arra, mind fontosabb, hogy a vállalatok alaposan és időben ismerjék a szocialista közösség országai és magyar népgazdaság fejlesztési célkitűzéseit, és kívánatos, hogy programjaik kialakításakor felkészüljenek a holnapi, sőt a holnaputáni igényekre. Amikor a KGST-országok elfogadták az orenburgi gázvezeték megépítésének programját, egyes üzemeink nem tétlenkedtek. Korábbi gyártmányaikat fejlesztve, egymás után tették meg ajánlataikat. A Mechanikai Mérőműszerek Gyárában például, és ez a BNV-n is kitűnt, kifejlesztették az olaj- és gázvezetékekhez kapcsolódó automata irányító és ellenőrző rendszereket, s műszereikhez ötletesen hozzákapcsolták a Videoton R-10-es számítógépét. A gyorsaság és rugalmasság meghozza eredményét. Vállalataink ilyenformán mind több hasznos kapcsolatot építhetnek ki partnereikkel. Ugyanez elmondható híradástechnikánkról is. Az érdekelt szocialista országok közös erővel építik fel a 750 kilovoltos, Európában páratlan nagyságú villamosenergia rendszerűek. Hazánk, túl a ránk jutó szakasz munkálataihoz szükséges szerelvények előállításán, az egész rendszerhez képes korszerű híradástechnikai berendezéseket, jelző- és szabályozó készülékeket gyártani. Ennek tanúbizonyságát is láthattuk a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. E gondolatot követően Tordai Jenő a szocialista integráció más szemmel látható eredményeiről szólt. Vásári nagydíjat kapott például a Pestvidéki Gépgyár huzalzománcozó gépe, szemléletesen bizonyítva a komplex programban meghirdetett elvek életrevalóságát. A konstrukciót magyar és szovjet szakemberek együtt fejlesztették ki. E géppel készülő, néhány század milliméter vastagságú, huzalokat éppen a korábban említett progresszív ágazatok számítástechnikai, a gyengeáramú, és a híradástechnikai ipar hasznosíthatja a legjobban. Vagyis a szellemi kapacitások egyesítésének eredménye messze tovagyűrűzhet. külkereskedelmi miniszterhelyettes végezetül az idei tavaszi ipari seregszemle egyik igen fontos tanulságára utalt. Napjaink külgazdasági kapcsolatainak, az integrációs folyamatok elmélyülésének legizgalmasabb kérdése az optimális nagyságú szériák kialakítása, a versenyképesség és a hatékonyság fokozása, a minőség javítása. Bolgár barátaink például bemutatták újabb szállító és anyagmozgató gépeiket. Néhány éve ezeknek a konstrukcióknak még a hírét se hallottuk, s ha elvben volt is rájuk igény, sok vállalat az alkalmazás feltételeit nem tudta megteremteni. Ma gyökeresen más a helyzet A bővülő választék, a nagy szériák nemcsak a gazdaságos gyártást, a műszaki fejlesztést teszik lehetővé, hanem párhuzamosan és fokozatosan létrejön a bővülő vevőkör is. Jó tanulság ez a konténerek, a fém-, a műanyag- és a gumitartályok gyártását szorgalmazó, és a BNV-n is sikeresen szerepelt hazai vállalatok számára! — Népgazdaságunk teljesítőképességének fokozását segíti, ha vállalataink élve a szocialista integráció tág lehetőségeivel, KGST-méretekben gondolkodnak és terveznek, s így felkészülve keresik meg partnereiket, illetve megfordítva: így nyitják tágra a kooperációra és a szakosításra törekvő partnereik előtt a kapukat, s minden korábbinál erősebbre fűzik a hosszútávú, gyümölcsöző együttműködés testvéri kötelékeit — fejezte be a BM tanulságait összegező nyilatkozatát Tordai Jenő. Benedek István Gábor Mikor Mohos Erzsébet 1954 áprilisában megszületett, már valóra vált a szövőlányok álma a cukros ételekről. Erzsi is ismeri a verset és szeret ábrándozni is. Két hegesztés közt feltolja a szemüvegét a fejére — nem bánja, hogy összegubancolja szőkésbarna haját — a gyárban nem tetszeni akar az ember, hanem dolgozni. Kezeslábasban, a nagy szemüveggel és félhosszú hajával fiúnak nézné bárki. Hogy gondolatai, ábrándjai milyenek, ki tudja azt? Fiatalkori álmaink legszemélyesebb titkai közé tartoznak, jellemünk, akaratunk nagyra torzított tükörképei, amelyekből azonban kitetszik a valóság körvonala. Ezt az elképzelésekből, álmokból valóraváltást próbálom megközelíteni ennek a fiatal munkáslánynak az életében. Mi az, amit elért és még elérhet, és mi terveinek végcélja? Van-e biztosítéka annak, hogy útját végig is járja és nem akad el egy szerényebb, de szintén tartalmas életet jelentő állomásnál ? — Alól volt egy nővérem, amikor megszülettem, és így a szüleim fiút vártak. Talán ezért is békéltek meg időben fiús foglalkozásommal, talán azért, mert ők is tudják: erre volt lehetőségem az általános iskola befejezése után. Tekercselő ipari tanuló akartam lenni, de csak hegesztőre volt hely. Mindenképpen dolgozni akartam, csábított a különösség is. Nem bántam meg. Nagyon szeretem a munkám és a fiúmunkatársakat is — és rámosolyog a fiúra, akivel együtt jött el erre a beszélgetésre. Igazi nőies a mosoly, a fiatal villanyszerelő teljesen magától érthetődőnek veszi, hogy velük, férfiakkal milyen jól lehet dolgozni ... Erzsi azonban nemcsak dolgozni szeret, hanem tanulni is. A szakmunkásképző után azonnal egy szakmai tanfolyamra iratkozott be. Míg előadás közben a ceruzáját rágcsálta, már azon gondolkozott: tovább tanul, technikumban leérettségizik és érettségizett hegesztő lesz mindaddig, míg a főiskola után az egyetemi kiegészítőt is el nem végzi. Később is marad a gyárban, legfeljebb a férjhezmenés után egy kicsit otthon lenne — vagy három évig — itt gyorsan abbahagyta a tervezgetést és ismét a tanárra figyelt kis bűntudattal, vajon miről is beszélhetett az előbb? A tervezgetésbe később bekapcsolódott a gyár, a Fűzfői Nitrokémia, ahol a tanulni vágyóknak tán hangosan szólniuk sem kell, mert már a gondola ............ ■ - ■ - " ' tukat is kitalálják. Puskás Gyula volt akkor Mohos Erzsi művezetője, szerette és tisztelte az idős mestert a kislány, tőle mert tanácsot kérni: hiú ábránd, vagy beteljesedő valóság-e, hogy továbbtanuljon? Biztatást kapott, a gyár pedig melléállt, beiratkozhatott a gépipari szakközépiskolába. Most harmadéves, jövőre érettségizik. Délelőttös műszakban dolgozik, órabére annyi, mint férfi munkatársaié. Délután a szállóban „házimunkát” végez, a háromágyas barátságos szobában nővére az egyik lakótársa. KISZ tag, munkásőr, az idén tette le az esküt. Szabadidejében hol hazajár Díszeibe és segít kapálni a szüleinek, hol a motorosklubbal kirándul és a verseket is szereti. A péntek másnap csak, mint a többi. Akkor fél 12-ig dolgozik, igyekszik a vonathoz. Fehérváron kell lennie fél háromkor, akkor kezdődik a tanítás, késő este van, mire ismét hazaér. — Miben bízik, hogy valóra válnak a tervei? — Magamban elsősorban és a gyárban. Ha pedig a diplomáig mégse jutnék el, a korábbi ábrándozások nem okoznak majd csalódást, az eddigi tanulás máris megérte. A péntek mindig jelentős napnak számít majd az életemben. A hétnek ezt a napját sokan várják, hátha nyernek a lottón, és másképp alakul majd az életük. Mohos Erzsi, a 21 éves hegesztő Fűzfőn, biztos nyertese az iskolapadban töltött péntek estéknek. Matzkó Emma NAPLÓ — 1975. június 1. vasárnap — 3