Napló, 1975. szeptember (Veszprém, 31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-02 / 205. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! «2 MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kedd, 1975. szeptember 2. Ára: 80 fillér XXXI. évfolyam 2051 szám Évadnyitás a színházban „Az emberért és az emberhez szóljon“ Tíz új színész Veszprémben Az idézett mondatba sűrí­tette a Petőfi Színház mű­vészetpolitikai törekvését Pétervári István színigazga­tó a tegnap délelőtti évad­nyitó társulati ülésen. Már az új évadra kijelölt drá­mák is jelzik, hogy a veszp­rémi színház célja olyan művek bemutatása, melyek az emberi lét értelmét, lé­nyegét fejezik ki, az új tár­sadalom építésén dolgozó ember optimizmusát sugall­ják, illetve ezt a küzdő em­bert ábrázolják. A színház célja — hangoztatta Péter­­vári István — a valóságot, pontosabban: a mi valósá­gunkat bemutatni. Nem színházi kísérletezés, nem nyugati divatok utánzásával kacérkodik a színház, ha­nem azt a közművelődési célt vallja, hogy az embe­rért szóljon, az embert szol­gálja művészetével. Ehhez minden feltétele megvan a társulatnak. Rostássi József, a megyei pártbizottság osztályvezetője hozzászólásában ehhez a művészetpolitikai törekvés­hez ígérte a pártbizottság tá­mogatását. Az évadnyitón megjelent párt-, tanácsi és szakszervezeti vezetők — köztük Szász András, a megyei tanács elnökhelyet­tese — már részvételükkel is kifejezték, mily nagyra ér­tékelik a színházat megyei közművelődésünkben. A színigazgató bemutatta a veszprémi társulathoz szerződött új színészeket. El­sőként köszöntve az öt friss diplomást: Dancsházi Haj­nalt, Egri Katit, Hűvösvölgyi Ildikót, Takács Katalint és Halmágyi Sándort. Lelkesen fogadta a társulat a másik öt színészt — Losonczy Arn­ést, Tatár Máriát, Környei Oszkárt, Háromszéki Pétert és Jantsek Rudolfot —, akik más színházaktól szer­ződtek Veszprémbe. Ugyan­csak örömteljes taps fogad­ta, hogy az Úri muri rende­zésével már bemutatkozott Bohák György e társulat­hoz szegődött, mint rendező. Az új színházi évad műso­rán olyan drámák szerepel­nek, melyek alkalmasak ar­ra, hogy az emberért szólja­nak, meg arra is, hogy ren­dező és színész művészi ké­pességeit próbára tegye. Művészetnek emberséget, embernek művészetet így adhat. Szovjet nemzeti nap a vásáron Vasárnap estig negyedmillió látogató A szovjet nemzeti nap alkalmából P. I. Morozov, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterhelyettese és V. A. Csebcsev, a Szovjetunió élelmiszeripari miniszterhe­lyettese ismertette az újság­írókkal az ágazatok terme­lési eredményét és a fej­lesztési elképzeléseket. A Szovjetunióban jól ha­lad a mezőgazdasági fejlesz­tés komlex programjának megvalósítása. Az utóbbi 10 évben a mezőgazdasági terr­mékek mennyiségének nö­­kedésében a Szovjetunió érte el a legmagasabb szin­tet a világon. A szovjet me­zőgazdaság még egyetlen tervidőszakban sem kapott ilyen mértékű támogatást, mint a jelenlegi IX. ötéves terv idején, amikor a me­zőgazdaság fejlesztésére 131 milliárd rubelt fordítottak, többet, mint az ezt megelő­ző két ötéves tervben együttvéve. * A gazdaságok 1971—75 között másfélszer több mezőgazdasági gépet kaptak, mint az elmúlt öt­éves terv ideje alatt. A szovjet gépipar jelenleg több mint­­1400 féle külön­böző mezőgazdasági gépet és berendezést gyárt. Tíz év alatt megháromszorozódott a mezőgazdaságban felhasz­nált műtrágya mennyisége. Ennek nyomán 1973-ban és 1974-ben volt a legmaga­sabb a szemestermény-ho­­zam: 222,5, illetve 195,6 mil­lió tonna. Az állattenyésztés erőteljesen fejlődik, tíz év alatt a hústermelés 1,8-szo­­rosára fokozódik. A jelen­legi tervidőszakban 500 nagyüzemi szarvasmarha- és sertéstelepet helyeztek üzembe. A falusi lakosság anyagi jóléte állandóan emelkedik, a kolhoztagok havi átlagkeresete 10 év alatt megkétszereződött. A X. ötéves tervidőszakban tovább bővítik a termelést a gazdaságok, növelik a ho­zamokat és jobban kihasz­nálják a termőterületet, fo­kozzák a fölművelés és az állattenyésztés általános színvonalát. A Szovjetunió élelmiszer­­ipara öt év alatt több mint kétszeresére fokozta terme­lését, és ez színvonalasabbá tette a lakosság ellátását. Üzemek egész sora épült az országban. Ezek termékei­nek egy része a mezőgazda­­sági kiállításon is megtalál­ható. ★ Az Állami Ifjúsági Bizott­ság meghívására hazánkban tartózkodó kubai fiatalok 12 tagú küldöttsége is a kiállí­tásra látogatott. A vendé­geket dr. Körösi■­ügyi László, a kiállítás igazgató­ja fogadta, ismertette a mezőgazdasági kiállítások hazai történetét és a bemu­tatók szakmai anyagát. A mezőgazdasági kiállítás igazgatóságának összesítése szerint vasárnap estig a vá­sárvárosnak 250 ezer vendé­ge volt. Igen erős volt a hétfői forgalom is. Számos vidéki termelőszövetkezetből érkeztek szakmai csoportok. A fogatok felvonulása a vásáron (MTI Foto) Százezer ü­dü­lővendég a Balatonnál A Balatonnál augusztus­sal lezárult a főszezon, s hétfőn egyidejűleg megkez­dődött az utóidény. Az el­múlt napok esőzései nem szegték kedvét a vendégse­regnek, s így szeptember kezdetén még legalább száz­ezer ember tartózkodik a Balatonnál az üdülőházak beutaltjaival együtt. A leg­többen a szállodákban, a motelekben, a fizetővendég­szolgálat nyaralóiban fog­laltak helyet, de sokan tar­tózkodnak még a kempin­gekben is. A Balatonnál — bár va­sárnap ezrek keltek útra — hétfőn újabb vendégeket fo­gadtak, akik igénybe kíván­ják venni az IBUSZ, a Sió­­tour és a Balatontourist Nord szeptember 1-től kí­nált kedvezményeit. A bér­lemény kategóriájától és az igénybevétel időtartamától függően általában 20—40, de néhol 60—65 százalékos kedvezményt, adnak az utó­szezon vendégeinek. Iskolapolitikánk megteremti a végrehajtásához szükséges feltételeket Könyvtárat, iskolát, óvodát avattak Nagyvázsonyban Ünnepi hangulat, zászló­dísz fogadta tegnap koradél­­előtt a Nagyvázsonyba igyekvő vendégeket. Egy­szerre három kulturális lé­tesítményt — felszabadulási emlék­könyvtárat, új isko­lát és felújított óvodát­­ avattak illetve adtak át ren­deltetésének. A takarékszövetkezet régi épületéből átalakított 5500 kötetet számláló könyvtárat, amelynek 600 olvasója van, Hock Józsefné, a létesít­mény vezetője mutatta be. Ezt követően az ünnepségso­rozat résztvevői az iskolá­hoz vonultak. A zászlófelvo­nást és a Himnusz hangjait követően dr. Császár Ottó, a nagyközségi tanács elnöke köszöntötte a megjelent ven­dégeket — többek között dr. Radnóti István megyei ta­nácselnököt, Vincze Farkast, a veszprémi járási pártbi­zottság első titkárát, Koltai Nándorné országgyűlési kép­viselőt, Kapor Károlyt, a megyei tanács művelődés­­ügyi osztályának vezetőjét. Ünnepi beszédet dr. Rad­nóti István mondott. Beve­zetőben kiemelte, hogy 68 évvel ezelőtt itt épült fel a megye legnagyobb állami is­kolája. Ennek ellenére az oktatás tárgyi feltételei na­gyon mostohák voltak. Fo­kozatos fejlődés csak a fel­­szabadulás után kezdődött. — A tanévkezdés egyik legnagyobb ajándékát ma éppen Nagyvázsony nyújtja gyermekeinek, tanulóifjúsá­gának — mondotta. — A 10 millió forint értékű új léte­sítmény joggal minősül a más irányban is fejlődő köz­ség legjelentősebb létesítmé­nyének. Amikor új iskola­­épületet avatunk, vagy kor­szerűsítéséről beszélünk, el­sősorban azt igazoljuk, hogy iskolapolitikánk nem csupán elvekben tartalmazza az ál­talános és szakmai művelt­ség fokozásának igényét, hanem meg is teremti az ezekhez szükséges feltétele­ket. A továbbiakban méltatta Nagyvázsony lakosságának példamutatását, azt, hogy miképpen kell kiállni egy terv megvalósításáért, ki­emelve a helyi Kinizsi Ter­melőszövetkezet építőbri­gádjának — a létesítmény készítőinek — munkáját. — Sokat segített a gyako­ri társadalmi munka az ön­zetlen, gyakran kérés nél­kül is felajánlott számos munkáskéz. Beszéde végén a követke­zőket mondta dr. Radnóti István. — Az új iskolában a ko­rábbi lelkiismeretes munka folytatását várjuk. Azt kér­jük az iskola pedagógusai­tól, hogy becsülettel vegyék ki részüket a közéleti tevé­kenységből. Továbbra is le­gyen jó az iskola és a la­kosság viszonya, mert az ilyen példákat akarjuk fi­gyelmébe ajánlani mind­azoknak, akiknek nem lehet közömbös az ifjúság jövő­je. Az ünnepi beszéd után a község óvodásai és az isko­lások adtak kultúrműsort, majd Pető István iskola­­igazgató mondott tanévnyitó beszédet. Ezt követően kitüntetése­ket adott át dr. Radnóti Ist­ván. A Veszprém Megyéért érdemérem arany fokozatát kapta Pető István iskola­­igazgató, a község párttitká­ra, Szigeti József, a Video­ton munkása — kiemelkedő társadalmi munkájáért —, Szabó Ferenc, az iskola kar­bantartója, Vágvölgyi Ist­ván téeszelnök, dr. Császár Ottó tanácselnök és Hock József községi vb-titkár. Az ünnepség végén a ven­dégek megtekintették a nyolctantermes, két előadó­teremmel, tornateremmel, központi fűtéssel ellátott új iskolát, amelyben 20 peda­gógus 307 tanulóval foglal­kozik. Az ünnepségsorozat a fel­újított és kibővített óvoda megtekintésével ért véget, ahol Pettendi Imréné vezető óvónő kalauzolta a meghí­vottakat. Impozáns látvány az új nyolc tantermes iskola épülete A felújított és kibővített óvoda Befejeződtek a magyar—finn szakszervezeti tárgyalások A SZOT elnökségének meghívására augusztus 27— 31. között Pekka Oivio el­nök vezetésével Magyaror­szágon tartózkodott a Finn Szakszervezetek Központi Szövetségének (SAK) hiva­talos küldöttsége. A delegá­ció tagjai: Arvo Hautala, a SAK második elnöke, Kari Tapiola, nemzetközi titkár és Ella Rimmi, a SAK vá­lasztmányának és az élel­miszeripari dolgozók szak­szervezete elnökségének tag­ja. A SAK képviselői megbe­széléseket folytattak a SZOT küldöttségével, melyet Gás­pár Sándor, az MSZMP­ Po­litikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezetett. Tagjai voltak: Gál László és Timmer József, a SZOT titkárai, dr. Dobi Ferenc, a SZOT nemzetközi kapcsola­tok osztályának vezetője. 3­­ . 3" Ünnepélyes tanévnyitókon köszöntötték iskoláink veze­tői megyénk hatvanöt ezres diákseregét. Mindenütt kü­lön üdvözölték és sok jó tanáccsal fogadták az első osztályos tanulókat. Általá­nos iskoláinkban mintegy hat és félezer, gimnáziuma­inkban majd ezer, szakmun­kásképző intézeteinkben két­­ezerhétszáz, szakközépisko­láinkban több mint ezer, gép- és gyorsíró iskoláink­ban pedig több mint két­száz első osztályos kezdi meg tanulmányait. A tegnapi tanévnyitó után ma már órarend szerint is­merkedhetnek a diákok ne­velőikkel s tantárgyaikkal. Az általános iskolások negy­venhat és félezres, közép­fokú tanintézeteink diák­jainak tizennyolc és fél ez­res serege a legtöbb helyen az eddigieknél korszerűbb körülmények között foly­tathatja tanulmányait. TANÉVNYITÓ AZ ISKOLÁKBAN 65 ezer diák ül iskolapadba Az ünnepélyes tanévnyitó után az első órán kiosztották a tankönyveket az ajkai Bródy Gimnázium és Szakkö­zépiskola tanulóinak. Az intézetben az idei tanévben 120 fiatal két gimnáziumi és két szakközépiskolai osztályban kezdi meg a tanulást. Felvételünk az I. A. osztályról készült­­ (Fotó: Vida András)

Next