Napló, 1975. október (Veszprém, 31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

Zenei világnap 1975 A mai napon a szokásos­nál valamivel jobban figyel a világ a zenére. Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa zenei világnappá nyilvánította október elsejét. Iskolákban, zenei klubok­ban, művelődési házakban próbálnak közelebb jutni ah­hoz a célhoz, amit talán Ko­dály fogalmazott meg legtö­mörebben minden nép szá­mára: „Legyen a zene min­denkié!” Már ma is szinte minden­ki életében szerepet kap a muzsika. Milyen muzsika? — Ez a kérdés! A zenei vi­lágnap hazai szervezői­­egy­ben az értékes művészet leg­jobb megszólaltatóinak se­regszemléjéről is gondoskod­tak, amikor az elmúlt esz­tendő díjnyertes énekkarai­nak részvételével díszhang­versenyeket hívtak össze a mai napra. S hogyne da­gasztaná büszkeség a keb­lünket, amikor a két fővá­rosi koncert mellett Veszp­rémben rendezik a harma­dikat, s a szereplők között ott áll majd városunk két énekkara is. Aligha véletlen, hogy kó­rushangversenyek köszöntik a világnapot. Nincs még egy olyan művészeti ág, mint a karéneklés: zeneileg úgyszólván teljesen képzet­len emberek is világszínvo­nalú teljesítményt nyújthat­nak, felállhatnak a legran­gosabb koncertpódiumokra, egyetlen nagyszerű karnagy, saját szorgalmuk, no meg a muzsika és a közösség fel­emelő, nemesítő erejének se­gítségével. Érdemes volna ma este számbavenni a pódiumra ál­ló Liszt-kórus vagy a városi vegyeskar tagjait. Diák és nyugdíjas, kárpitos és orvos egyetemi tanár és admi­nisztrátor együtt fújja a dalt, hogy legyen valóban mindenkié. Az övék, akik aktív létrehozói a zenének, s a közönségé, azoké, akik nem sajnálják a fáradságot az élőzene hallgatásától, a koncert élményének meg­szerzésétől. Aktivitás, valódi élmények szerzése — nálunk talán ezt kéne aláhúzni, mint legfon­tosabb feladatot. Fogynak a klasszikus lemezek a bol­tokban, a rádió komolyze­nei műsorainak is tekinté­lyes a hallgatósága, de mindez mintha leszoktatna sokakat arról, hogy maguk is aktívan zenéljenek, vagy legalább beüljenek a kon­certterembe. „A rádió csak zenepótlékot nyújt, aki va­lóságnak veszi, sohasem tud­ja meg, mi az igazi zene.” Kodály 1937-ben írt szavai ma annyival időszerűbbek, mint 38 éve, hogy most a gépi zene valóban elönt ben­nünket, sokak elől elfedi az igazi élményeket. Bartók életrajzában olvas­ható, hogy édesapja kama­razenekart szervezett a szü­lőfalu, Nagyszentmiklós la­kóiból. Ma ezrével járnak a gyermekek zeneiskolába, minden jelentősebb helység­ben van zeneoktatás. De va­jon hány helyen járnak ösz­­sze emberek muzsikálni, énekelni a saját örömükre? Minek — gondolják sokan — elég ha bekapcsolom a rá­diót? S hogy nem így van, azt csak az érzi, aki hang­jával, vagy hangszerével il­leszkedett már bele zenei harmóniába. Ami aztán emberi harmó­niát is hoz. Yehudi Menuhin mondta: „Az igazság, amely a világ minden népművé­szetében, zenei stílusban ezernyi színben mutatkozik meg a közönségnek, képes­sé tesz bennünket arra, hogy egyetértésre jussunk egy­­mással." Zeneoktatásunk, iskola énektanításunk mintaszerű. A zenei világnap eszméjé­hez méltó volna, ha a gyer­mekkorban kapott indíttatás mindenkit elkísérne egész életében! (czingráber) Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szerda, 1975. október 1. Ara: 80 fillér XXXI. évfolyam 230. szám F. A. Ahmed indiai államelnök elutazott Budapestről Kedden délelőtt elutazott Magyarországról Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köz­társaság elnöke és felesége, aki Losonczi Pálnak, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hiva­talos látogatást tett Magyar­­országon. (A látogatásról kö­zös közleményt adta ki.) Az indiai államelnökkel együtt elutazott kísérete is. A Ferihegyi repülőtéren ünnepi külsőségek között, meleg baráti szeretettel bú­csúztatták az indiai nép kép­viselőit. A repülőtér hom­lokzatát indiai és magyar zászlók, hindi és magyar nyelvű búcsúmondatok dí­szítették. A búcsúztatáson megje­lent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége. Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari, dr. Romány Pál mezőgazda­­sági és élelmezésügyi, Rö­­dönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke, Marjai József külügyi államtitkár, dr. Túri Ferenc, a Magyar Népköz­­társaság új-delhi nagykövete, valamint a politikai, a gaz­dasági és a kulturális élet számos más vezető szemé­lyisége, a tábornoki kar több tagja. Ott volt a bú­csúztatásnál K. P. S. Me­non, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője, valamint katonai és légügyi attaséja. Elmentek a búcsúz­tatásra a budapesti indiai kolónia tagjai is. Díszjel harsant, majd a díszegység parancsnoka je­lentést tett az indiai állam­elnöknek. Felcsendült a ma­gyar és az indiai Himnusz, közben 21 tüzérségi díszlö­vést adtak le az indiai ál­lamfő tiszteletére. Fakhrud­din Ali Ahmed — Losonczi Pál társaságában — ellépett a díszegység arcvonala előtt és köszöntötte a katonákat. Az Indiai Köztársaság elnö­ke ezután szívélyes búcsút vett a magyar közéleti sze­mélyiségektől, a diplomáciai képviseletek vezetőitől, tag­jaitól. A díszegység díszme­nete után úttörők virág­csokrokat nyújtottak át az in­diai államelnöknek és kísére­tében lévő személyiségeknek, akik ezután elfoglalták he­lyüket a különrepülőgépen. Fakhruddin Ali Ahmed a beszállás előtt baráti kéz­fogással szívélyes búcsút vett Losonczi Páltól. Né­hány perc múlva a magasba emelkedett a különgép, ame­lyet a magyar légierők va­dászgépköteléke a határig kísért. A Az egészségügyi ellátás hazánkban állampolgári joggá vált Ünnepség a SZOT székházában A SZOT elnöksége a tár­sadalombiztosítás szakszer­vezeti irányításának 25. év­fordulója alkalmából kedd délután ünnepséget rende­zett a SZOT székházában. Megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtit­kára, dr. Zsögön Éva egész­ségügyi államtitkár, Nagy Imre munkaügyi és dr. Tre­­thon Ferenc pénzügyminisz­ter-helyettes, dr. Pesta Lász­ló, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke, a Vöröskereszt bu­dapesti szervezetének elnö­ke, valamint a SZOT el­nökségének több tagja. Ott voltak a társadalombiztosí­tási munkában kitűnt tiszt­ségviselők. Duschek Lajosné, a SZOT titkára a társadalombiztosí­tás százados fejlődését át­tekintve kiemelte, hogy im­már évente több mint 50 milliárd forintot, a nemzeti jövedelem több mint 13 szá­zalékát költi az ország tár­sadalombiztosítási juttatá­sokra. — A társadalombiztosítás fokozatos kiterjesztésével el­értük — mondotta —, hogy a munkásosztály és termelő­szövetkezeti parasztság ma már gyakorlatilag azonos el­látást élvez, illetve a nyug­díjkorhatárban még meglé­vő különbségek az ötödik ötéves terv végére fokoza­tosan megszűnnek. A magyar társadalombiztosítási rend­szert az jellemzi, hogy fokozottan gondoskodik az idős korúakról, a családosok­ról, az egészségre ártalmas és nehéz fizikai munkakö­rökben dolgozókról, a nők­ről, a fiatalkorúakról, az utóbbi évek egyik legjelen­tősebb intézkedése volt a párt és a kormány népese­déspolitikai határozata. Méltatta az új társadalom­biztosítási törvényt és ezzel összefüggésben a szocialista rendszernek azt az új vív­mányát, hogy az egészségügyi ellátás hazánkban állampol­gári joggá vált. Mint mon­­dotta, társadalombiztosítá­sunk jelenlegi helyzete megfelel a mai kor köve­telményeinek, a szocialista gondoskodás alapelveinek. Ezután Gál László, a SZOT titkára 130, a társada­lombiztosítási munkában kiemelkedő eredményt elért tisztségviselőnek átadta a szakszervezeti munkáért kitüntetést. Végül a SZOT elnöksége fogadást adott a kitünte­tettek tiszteletére. Kiss István Hírnök című szobrának kicsinyített mása a zánkai úttörő­városban. (Mestermun­kák és gyerekalkotások című képes tudósítás az 5. oldalon) TAKARÉKOSSÁG, HATÉKONYSÁG, FEGYELEM (3. oldal) EGY NAPPAL ELŐBB JELEZHETŐ A BALESETI VESZÉLY (3. oldal) OLVASÓINK ÍRJÁK (4. oldal) LEVELEK - VÁLASZOKKAL (4. oldal) TUDÓSÍTÓINK JELENTIK (4. oldal) MEDDIG JÓ ÜZLET AZ ALKOHOL? (5. oldal) OLVASTUK, VAMPIROV (5. oldal) Pallag János pántoló egységcsomagot készít. (Ki lesz a nyolc közül az első című képriport a 3. oldalon)­­ Mai számunk tartalmából Elutazott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Kedden elutazott Buda­pestről a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának küldött­sége, amely a magyar or­szággyűlés meghívására hi­vatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget Pjotr Mironovics Maserov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a Leg­felsőbb Tanács elnökségének tagja, a Belorusz Kommu­nista Párt K Központi Bizott­ságának első titkára vezette. A delegáció tagja volt Konsztantyin Nyikolaje­­vics Rudnyev, a szövetségi tanács tagja, automatizálási és műszergyártási miniszter, az SZKP Központi Bizottsá­gának tagja, Mihail Veszilje­­vics Pasov, a szövetségi ta­nács tagja, a kereskedelmi, közellátási és közszolgáltatá­si bizottság tagja, a mun­kásküldöttek dnyepropetrov­­szki kerületi tanácsa végre­hajtó bizottságának elnöke, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ja. Akbar Kaszimovics Ata­­hodzsajev, a szövetségi tanács tagja, a közoktatási, tudomá­nyos és kulturális bizottság tagja, a szamarkandi ,.Alisera Navoj” állami egyetem rek­tora, Szvetlána Artyemovna Atajan, a nemzetiségi tanács tagja, a kereskedelmi, köz­ellátási és közszolgáltatási bizottság tagja, a jereváni lámpagyár gépbeállító szak­munkásnője. Jaan Antonovics Tinuvere, a nemzetiségi ta­nács tagja, a közellátási bi­zottság tagja, az Észt Szov­jet Szocialista Köztársaság „Hellenurme” kolhozának elnöke, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés el­nöke, Inokai János és Péter János, az országgyűlés al­­elnöke. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, valamint Marjai József kül­ügyi államtitkár búcsúztat­ta. Ott volt az országgyűlés számos tisztségviselője, to­vábbá V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te és B. P. Ivanov vezérez­redes, a hazánkban ideigle­nesen állomásozó szovjet dé­li hadseregcsoport parancs­noka. Előtérben a munkahelyi közművelődés tervezése A szakszervezeti művelődési házak igazgatói és az üzemek szb titkárai tanácskoznak Tapolcán Kétnapos tanácskozás kez­dődött kedden délelőtt Ta­polcán a Batsányi János művelődési központban, melynek munkájában a szakszervezeti művelődési házak igazgatói, a művelő­dési intézményt fenntartó szakszervezeti bizottságok titkárai, továbbá az SZMT körzeti könyvtárak vezetői vesznek részt. Haller Gyula, az SZMT osztályvezetője a szakszer­vezeti kulturális munka helyzetéről és időszerű fel­adatairól szóló bevezető előadásában többek között a közművelődési törvényter­vezet vitája után kialakult helyzetet elemezte. Beszélt továbbá a munkahelyi köz­­művelődés tervezési kérdé­seinek kiemelkedő fontossá­gáról, valamiint ,az SZMT „Kisfaludy” Művelődési ház munkahelyi művelődés mód­szertani központja, és az SZMT központi könyvtárai e téren végzett tevékenysé­géről. A beszámolót délután vi­ta követte, majd tapaszta­latcsere megbeszéléssel ért véget az első napi program. Ma a Tapolcán folyó kul­turális munka koordinálá­sáról tanácskoznak a részt­vevők és a a város tanácsi vezetői. Csaknem 40 ezer hektárral növekszik a természetvédelmi terület megyénkben Ülést tartott a megyei természetvédelmi bizottság tette a természetvédelmi te­rületek kiterjesztésére ki­dolgozott távlati tervet. • Jelenleg 332 olyan helye van hazánknak, amelyet va­lamilyen természeti ritka­ság, látványosság miatt vé­detté nyilvánítottak. A vé­dett területek 122 ezer hek­tárt tesznek ki, az ország te­rületének 1,32 százalékát. A nemrégiben kialakított hosz­­szú távú — 1990-ig szóló — természetvédelmi terv célja, hogy felkutassa és kijelölje hazánknak azokat a terüle­teit, ahol további kihalóban lévő növények, állatok, va­lamint szép tájak, egyéb természeti látnivalók talál­hatók. Az eddigi javaslatok, vé­lemények szerint hazánk­ban 600 ezer hektárnyi olyan terület van, ahol természeti értékek találhatók. A szak­emberek véleménye szerint ebből 400 ezer hektárnyi az a terület, ami feltétlenül vé­delemre szorul és aminek a megvédésére képesek is va­gyunk. A most elkészített tervek ennek a területnek a természetvédelmi feladatait 1990-ig ütemezik be. Ekkor az ország területének 5,4 szá­zaléka lesz védetté nyilvá­nítva. Mivel Veszprém megye természeti adottságokban, értékekben gazdagabb az or­szág más területeinél, itt a feladatok is nagyobbak és sürgetőbbek. Ezért határozott úgy az Országos Természet­­védelmi Hivatal, hogy Veszprém megye területén 1980-ig elvégzik a szükséges munkálatokat. Ennek kö­(Folytatás a 2. oldalon) Badacsonytomajon tartot­ta ülését a Veszprém me­gyei Természetvédelmi Bi­zottság. Elsőként Vető Endre, az Országos Természetvédelmi Hivatal munkatársa ismer­

Next