Napló, 1975. október (Veszprém, 31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-01 / 230. szám
Zenei világnap 1975 A mai napon a szokásosnál valamivel jobban figyel a világ a zenére. Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa zenei világnappá nyilvánította október elsejét. Iskolákban, zenei klubokban, művelődési házakban próbálnak közelebb jutni ahhoz a célhoz, amit talán Kodály fogalmazott meg legtömörebben minden nép számára: „Legyen a zene mindenkié!” Már ma is szinte mindenki életében szerepet kap a muzsika. Milyen muzsika? — Ez a kérdés! A zenei világnap hazai szervezőiegyben az értékes művészet legjobb megszólaltatóinak seregszemléjéről is gondoskodtak, amikor az elmúlt esztendő díjnyertes énekkarainak részvételével díszhangversenyeket hívtak össze a mai napra. S hogyne dagasztaná büszkeség a keblünket, amikor a két fővárosi koncert mellett Veszprémben rendezik a harmadikat, s a szereplők között ott áll majd városunk két énekkara is. Aligha véletlen, hogy kórushangversenyek köszöntik a világnapot. Nincs még egy olyan művészeti ág, mint a karéneklés: zeneileg úgyszólván teljesen képzetlen emberek is világszínvonalú teljesítményt nyújthatnak, felállhatnak a legrangosabb koncertpódiumokra, egyetlen nagyszerű karnagy, saját szorgalmuk, no meg a muzsika és a közösség felemelő, nemesítő erejének segítségével. Érdemes volna ma este számbavenni a pódiumra álló Liszt-kórus vagy a városi vegyeskar tagjait. Diák és nyugdíjas, kárpitos és orvos egyetemi tanár és adminisztrátor együtt fújja a dalt, hogy legyen valóban mindenkié. Az övék, akik aktív létrehozói a zenének, s a közönségé, azoké, akik nem sajnálják a fáradságot az élőzene hallgatásától, a koncert élményének megszerzésétől. Aktivitás, valódi élmények szerzése — nálunk talán ezt kéne aláhúzni, mint legfontosabb feladatot. Fogynak a klasszikus lemezek a boltokban, a rádió komolyzenei műsorainak is tekintélyes a hallgatósága, de mindez mintha leszoktatna sokakat arról, hogy maguk is aktívan zenéljenek, vagy legalább beüljenek a koncertterembe. „A rádió csak zenepótlékot nyújt, aki valóságnak veszi, sohasem tudja meg, mi az igazi zene.” Kodály 1937-ben írt szavai ma annyival időszerűbbek, mint 38 éve, hogy most a gépi zene valóban elönt bennünket, sokak elől elfedi az igazi élményeket. Bartók életrajzában olvasható, hogy édesapja kamarazenekart szervezett a szülőfalu, Nagyszentmiklós lakóiból. Ma ezrével járnak a gyermekek zeneiskolába, minden jelentősebb helységben van zeneoktatás. De vajon hány helyen járnak öszsze emberek muzsikálni, énekelni a saját örömükre? Minek — gondolják sokan — elég ha bekapcsolom a rádiót? S hogy nem így van, azt csak az érzi, aki hangjával, vagy hangszerével illeszkedett már bele zenei harmóniába. Ami aztán emberi harmóniát is hoz. Yehudi Menuhin mondta: „Az igazság, amely a világ minden népművészetében, zenei stílusban ezernyi színben mutatkozik meg a közönségnek, képessé tesz bennünket arra, hogy egyetértésre jussunk egymással." Zeneoktatásunk, iskola énektanításunk mintaszerű. A zenei világnap eszméjéhez méltó volna, ha a gyermekkorban kapott indíttatás mindenkit elkísérne egész életében! (czingráber) Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szerda, 1975. október 1. Ara: 80 fillér XXXI. évfolyam 230. szám F. A. Ahmed indiai államelnök elutazott Budapestről Kedden délelőtt elutazott Magyarországról Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke és felesége, aki Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon. (A látogatásról közös közleményt adta ki.) Az indiai államelnökkel együtt elutazott kísérete is. A Ferihegyi repülőtéren ünnepi külsőségek között, meleg baráti szeretettel búcsúztatták az indiai nép képviselőit. A repülőtér homlokzatát indiai és magyar zászlók, hindi és magyar nyelvű búcsúmondatok díszítették. A búcsúztatáson megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Marjai József külügyi államtitkár, dr. Túri Ferenc, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Ott volt a búcsúztatásnál K. P. S. Menon, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője, valamint katonai és légügyi attaséja. Elmentek a búcsúztatásra a budapesti indiai kolónia tagjai is. Díszjel harsant, majd a díszegység parancsnoka jelentést tett az indiai államelnöknek. Felcsendült a magyar és az indiai Himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le az indiai államfő tiszteletére. Fakhruddin Ali Ahmed — Losonczi Pál társaságában — ellépett a díszegység arcvonala előtt és köszöntötte a katonákat. Az Indiai Köztársaság elnöke ezután szívélyes búcsút vett a magyar közéleti személyiségektől, a diplomáciai képviseletek vezetőitől, tagjaitól. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át az indiai államelnöknek és kíséretében lévő személyiségeknek, akik ezután elfoglalták helyüket a különrepülőgépen. Fakhruddin Ali Ahmed a beszállás előtt baráti kézfogással szívélyes búcsút vett Losonczi Páltól. Néhány perc múlva a magasba emelkedett a különgép, amelyet a magyar légierők vadászgépköteléke a határig kísért. A Az egészségügyi ellátás hazánkban állampolgári joggá vált Ünnepség a SZOT székházában A SZOT elnöksége a társadalombiztosítás szakszervezeti irányításának 25. évfordulója alkalmából kedd délután ünnepséget rendezett a SZOT székházában. Megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár, Nagy Imre munkaügyi és dr. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes, dr. Pesta László, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke, a Vöröskereszt budapesti szervezetének elnöke, valamint a SZOT elnökségének több tagja. Ott voltak a társadalombiztosítási munkában kitűnt tisztségviselők. Duschek Lajosné, a SZOT titkára a társadalombiztosítás százados fejlődését áttekintve kiemelte, hogy immár évente több mint 50 milliárd forintot, a nemzeti jövedelem több mint 13 százalékát költi az ország társadalombiztosítási juttatásokra. — A társadalombiztosítás fokozatos kiterjesztésével elértük — mondotta —, hogy a munkásosztály és termelőszövetkezeti parasztság ma már gyakorlatilag azonos ellátást élvez, illetve a nyugdíjkorhatárban még meglévő különbségek az ötödik ötéves terv végére fokozatosan megszűnnek. A magyar társadalombiztosítási rendszert az jellemzi, hogy fokozottan gondoskodik az idős korúakról, a családosokról, az egészségre ártalmas és nehéz fizikai munkakörökben dolgozókról, a nőkről, a fiatalkorúakról, az utóbbi évek egyik legjelentősebb intézkedése volt a párt és a kormány népesedéspolitikai határozata. Méltatta az új társadalombiztosítási törvényt és ezzel összefüggésben a szocialista rendszernek azt az új vívmányát, hogy az egészségügyi ellátás hazánkban állampolgári joggá vált. Mint mondotta, társadalombiztosításunk jelenlegi helyzete megfelel a mai kor követelményeinek, a szocialista gondoskodás alapelveinek. Ezután Gál László, a SZOT titkára 130, a társadalombiztosítási munkában kiemelkedő eredményt elért tisztségviselőnek átadta a szakszervezeti munkáért kitüntetést. Végül a SZOT elnöksége fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Kiss István Hírnök című szobrának kicsinyített mása a zánkai úttörővárosban. (Mestermunkák és gyerekalkotások című képes tudósítás az 5. oldalon) TAKARÉKOSSÁG, HATÉKONYSÁG, FEGYELEM (3. oldal) EGY NAPPAL ELŐBB JELEZHETŐ A BALESETI VESZÉLY (3. oldal) OLVASÓINK ÍRJÁK (4. oldal) LEVELEK - VÁLASZOKKAL (4. oldal) TUDÓSÍTÓINK JELENTIK (4. oldal) MEDDIG JÓ ÜZLET AZ ALKOHOL? (5. oldal) OLVASTUK, VAMPIROV (5. oldal) Pallag János pántoló egységcsomagot készít. (Ki lesz a nyolc közül az első című képriport a 3. oldalon) Mai számunk tartalmából Elutazott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Kedden elutazott Budapestről a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely a magyar országgyűlés meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget Pjotr Mironovics Maserov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagja, a Belorusz Kommunista Párt K Központi Bizottságának első titkára vezette. A delegáció tagja volt Konsztantyin Nyikolajevics Rudnyev, a szövetségi tanács tagja, automatizálási és műszergyártási miniszter, az SZKP Központi Bizottságának tagja, Mihail Vesziljevics Pasov, a szövetségi tanács tagja, a kereskedelmi, közellátási és közszolgáltatási bizottság tagja, a munkásküldöttek dnyepropetrovszki kerületi tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. Akbar Kaszimovics Atahodzsajev, a szövetségi tanács tagja, a közoktatási, tudományos és kulturális bizottság tagja, a szamarkandi ,.Alisera Navoj” állami egyetem rektora, Szvetlána Artyemovna Atajan, a nemzetiségi tanács tagja, a kereskedelmi, közellátási és közszolgáltatási bizottság tagja, a jereváni lámpagyár gépbeállító szakmunkásnője. Jaan Antonovics Tinuvere, a nemzetiségi tanács tagja, a közellátási bizottság tagja, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság „Hellenurme” kolhozának elnöke, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Inokai János és Péter János, az országgyűlés alelnöke. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, valamint Marjai József külügyi államtitkár búcsúztatta. Ott volt az országgyűlés számos tisztségviselője, továbbá V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és B. P. Ivanov vezérezredes, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Előtérben a munkahelyi közművelődés tervezése A szakszervezeti művelődési házak igazgatói és az üzemek szb titkárai tanácskoznak Tapolcán Kétnapos tanácskozás kezdődött kedden délelőtt Tapolcán a Batsányi János művelődési központban, melynek munkájában a szakszervezeti művelődési házak igazgatói, a művelődési intézményt fenntartó szakszervezeti bizottságok titkárai, továbbá az SZMT körzeti könyvtárak vezetői vesznek részt. Haller Gyula, az SZMT osztályvezetője a szakszervezeti kulturális munka helyzetéről és időszerű feladatairól szóló bevezető előadásában többek között a közművelődési törvénytervezet vitája után kialakult helyzetet elemezte. Beszélt továbbá a munkahelyi közművelődés tervezési kérdéseinek kiemelkedő fontosságáról, valamiint ,az SZMT „Kisfaludy” Művelődési ház munkahelyi művelődés módszertani központja, és az SZMT központi könyvtárai e téren végzett tevékenységéről. A beszámolót délután vita követte, majd tapasztalatcsere megbeszéléssel ért véget az első napi program. Ma a Tapolcán folyó kulturális munka koordinálásáról tanácskoznak a résztvevők és a a város tanácsi vezetői. Csaknem 40 ezer hektárral növekszik a természetvédelmi terület megyénkben Ülést tartott a megyei természetvédelmi bizottság tette a természetvédelmi területek kiterjesztésére kidolgozott távlati tervet. • Jelenleg 332 olyan helye van hazánknak, amelyet valamilyen természeti ritkaság, látványosság miatt védetté nyilvánítottak. A védett területek 122 ezer hektárt tesznek ki, az ország területének 1,32 százalékát. A nemrégiben kialakított hoszszú távú — 1990-ig szóló — természetvédelmi terv célja, hogy felkutassa és kijelölje hazánknak azokat a területeit, ahol további kihalóban lévő növények, állatok, valamint szép tájak, egyéb természeti látnivalók találhatók. Az eddigi javaslatok, vélemények szerint hazánkban 600 ezer hektárnyi olyan terület van, ahol természeti értékek találhatók. A szakemberek véleménye szerint ebből 400 ezer hektárnyi az a terület, ami feltétlenül védelemre szorul és aminek a megvédésére képesek is vagyunk. A most elkészített tervek ennek a területnek a természetvédelmi feladatait 1990-ig ütemezik be. Ekkor az ország területének 5,4 százaléka lesz védetté nyilvánítva. Mivel Veszprém megye természeti adottságokban, értékekben gazdagabb az ország más területeinél, itt a feladatok is nagyobbak és sürgetőbbek. Ezért határozott úgy az Országos Természetvédelmi Hivatal, hogy Veszprém megye területén 1980-ig elvégzik a szükséges munkálatokat. Ennek kö(Folytatás a 2. oldalon) Badacsonytomajon tartotta ülését a Veszprém megyei Természetvédelmi Bizottság. Elsőként Vető Endre, az Országos Természetvédelmi Hivatal munkatársa ismer