Napló, 1976. január (Veszprém, 32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
Jobb munkával - boldog új évet! Nérem az újévi képeslapokat: pezsgősüveg, összeérő óramutatók, báli maszk, konfetti, giccses szerencsepatkó ... Megvannak az esztendőfordulónak a maga szokványos jelképei: számoljuk az éjféli óraütést, koccintunk, elmondjuk jókívánságainkat, meghallgatjuk a Himnuszt... Pedig van ennek az ünnepnek egy talán kevésbé ünnepélyes, kevésbé szokványos , jóllehet nem kevésbé megszokott mozzanata. Nagyon gyakorlatias akitusa. Nem utalnak rá a képeslapok, pedig igazi szimbólum, jelképes erejű tett: áthúzódó feladatainkat átvezetjük, átírjuk a tavalyi naptárból az újba. Van ilyen naptára (ha nem a zsebben, legalább a fejben) mindenkinek. Van a miniszternek és a karbantartó lakatosnak, a vállalatigazgatónak és a tsz-állatgondozónak, a brigádvezetőnek és a pedagógusnak; van talán még a „gyes”-en levő kismamának is. Személyes érdekű és munkahelyi tudni- és tennivalók, házassági évfordulók, OTP-részletek és változó műszakbeosztások, fontos és nem fontos értekezletek bejegyzései gyülekeznek a fellapozható (vagy csak az emlékezetre bízott) határidőnaplókban. Ezek a bejegyzések, az előre látott feladatok kötik össze igazán az ó-évet az újjal. És van ilyen naptárunk nemcsak külön-külön valamennyiünknek. Van közös naptárunk is, az országnak, a társadalomnak. Az ebben szereplő feladatokat csak együtt, közösen végezhetjük el. S hogy hogyan, milyen színvonalon végezzük el: elsősorban ettől függ, hogy azúj esztendő valóban boldog lesz-e valamennyiünk számára. •Mi sem természetesebb, mint az, hogy ebben a nagy, közösségi „határidőnaplóban ” is — csupa áthúzódó, átvezetett bejegyzések kell, hogy szerepeljenek. Nemcsak a szó rossz értelmében. Nemcsak abban az értelemben, hogy a „restanciáinkat” is, bizony, „át kell írni” az új naptárba. Az elmulasztott, vagy nem elég jól, nem határidőre megoldott feladataink — immár idei dolgainkat szaporítják. Hanem ennek az „áthúzódó” jellegnek van egy jó, örömteli jelentése is. Elsősorban és zömmel ilyen jelentése van. Nem önelégültségre, de reális büszkeségre, szocialista nemzeti önbecsülésre feljogosító eredményeket értünk 1975-ben is — s még inkább az egész 1971—75-ös tervidőszakban — a gazdaság, a politika, a társadalom, a kultúra minden szférájában. Ám olyan eredményeket, amelyek szinte sürgetik, megkövetelik a folytatást. A folytatást — és ráadásul az eddiginél sokkal nehezebb körülmények között. A 76-os naptárunkban (sőt: a 76— 80-asban) szereplő „előjegyzések” — mondhatnánk — az ó-éviből vezetődnek át: a XI. kongresszus határozataiból, az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott tervtörvényből ... A múlt évet az előttünk állóval, a tavalyi naptárt az újjal — a valóságos, közös tennivalók, nagy társadalmi feladatok köti öszsze. A változó időt, a folyvást magasabbra törő fejlődés szakaszait — a politika folyamatossága köti össze. Boldog új évet — csakis ezeknek a nagy társadalmi feladatoknak a vállalásával és teljesítésével kívánhatunk egymásnak. Nehezebb körülmények között, mégis céltudatosabb, hatékonyabb, jobb munkával. Mert az igazi, valóságos, társadalmi méretű boldogulásnak nem a szerencse a forrása, nem az ünnepi hangulat, a meghatottság vagy a mámor. Hanem a józan erőfeszítés, az egymással, s egymásért végzett munka: a „kollektív naptárunkban” szereplő „előjegyzések” valóra váltása. Koncz István Szebhely Miháltakkajtáltak megyénk lakóinak étetkörülményei öt év alatt 4,4 milliárd forintot költöttek tanácsaink a települések fejlesztésére Nemcsak az 1975. esztendő ért véget tegnap, hanem a IV. ötéves terv ideje is. A vállalatok, intézmények ilyenkor szokásos számadásai között bizonyára sokan kíváncsiak arra, hogyan zárták megyénk tanácsai a tervidőszakot. Hiszen életkörülményeink változásait is jelzik a tanácsok által elért eredmények. Minden adat nem áll rendelkezésünkre a most befejezett IV. ötéves tervről. A legfontosabbakat már összegezték a tanácsok. Ezek alapján megállapítható egyebek között, hogy megyénk tanácsai öt év alatt 4 407 millió forintot költhettek településeik fejlesztésére, 17,8 százalékkal többet, mint amennyi a tervidőszak elején várható volt. Bár a megye építőipara nem tudta azt a teljesítményt nyújtani, amit vártunk tőle és így elsősorban lakásból épült kevesebb, mint amennyi pénzünk volt azért a megye lakóinak életkörülményei lényegesen lényegesen jobbak lettek, különösen a munkáslakta települések és a városok fejlődése volt számottevő. A IV. ötéves terv idején 17 768 új lakásba költözhettek be megyénk lakói. Ebből a tanácsok 5113 lakást építettek. Mind a két lakásszám 77,5 százaléka annak, ami a tervidőszak elején reálisnak látszott. Megyénk egészségügyi hálózata 753 új kórházi ággyal 16 körzetorvosi rendelővel és két szakorvosi rendelőintézettel gyarapodott. Ezek közül a 17 orvosi munkahelyes balatonfüredi rendelő már megkezdte, a veszprémi 29 orvosi munkahelyes rendelő pedig 1976. első félévében kezdi meg működését. összesen 5121 óvodai hellyel gyarapodtak megyénk gyermekintézményei éppen háromszor annyival mint amennyit a tanácsok terveztek. A lakosság és az üzemek, intézmények segítsége nagy mértékben kiegészítette a tanácsok óvodaépítésre fordítható anyagi eszközeit. Bölcsődei hely viszont csak 302 készült el, ami még a tervezettnél is kevesebb. Megépült mindezen kívül 158 általános iskolai és 16 középiskolai osztályterem, valamint két középiskolai diákotthon (Veszprémben és Keszthelyen) összesen 498 férőhellyel. Jó ütemű volt a települések közműveinek gyarapodása is. Vízművek, vízvezetékek, szennyvízcsatornák és tisztítóberendezések építésére 430 millió forintot költöttek el a tanácsok 26 százalékkal többet az eredetileg tervezettnél. Az öszszegből elkészült egyebek között 366 kilométer hoszszúságú vízvezeték és 59 kilométer hosszúságú szennyvízcsatorna. Azonban nemcsak a vezetékek hossza növekedett meg, hanem a víztermelő kutak, források kapacitása is. Ma 31 700 köbméterrel több vizet fogyaszthatnak megyénk lakói mint 1971. január 1-én A szennyvíztisztító berendezések kapacitása pedig napi 11 849 köbméterrel növekedett meg. Végezetül még egy örvendetes eredmény. A szilárd burkolattal ellátott utak hosszát 222 kilométerrel tudták növelni a tanácsok megyénkben a tervidőszak alatt. Ez mégegyszer annyi, mint amennyire eredetileg számíthattunk. Mindezen kívül jelentősen megnövekedett a kiépített járdák területe. Új kulturális létesítmények (például a G. Dimitrov megyei művelődési központ) kezdték meg működésüket, bővült a földgázvezeték hoszsza, csak Veszprémben közel 4 000 háztartás kapcsolódott be a gázfogyasztásba, több száz új üzlet is épült Valamennyi létesítmény jobbá, kulturáltabbá tette a megye lakóinak életét. A kormányban képviselt politikai pártok beterjesztették javaslataikat a portugál alkotmánytervezet módosításáról A portugál kormányban képviselt pártok kedden este átnyújtották a Fegyveres Erők Mozgalma képviselőinek az áprilisban aláírt alkotmánytervezet felülvizsgálására vonatkozó javaslataikat. Az MFA Legfelsőbb Forradalmi Tanácsa által kijelölt öttagú bizottság tanulmányozni fogja a különböző dokumentumokat és előterjeszti saját javaslatait is. Erre azonban csak 1976 első heteiben kerül sor. Az alkotmánytervezetre vonatkozó javaslatokban lényeges különbségek tapasztalhatók olyan fontos kérdésekben, mint a köztársasági elnök megválasztása, a forradalmi tanács és az MFA közgyűlésének jövőbeni szerepköre — írja szerdai számában az Expresso című politikai lap. A lap munkatársa interjút készített Vitor Crespo együttműködésügyi miniszterrel, a forradalmi tanács tagjával, aki az Antunes-csoporthoz tartozik. Crespo — a néppártiak, a szocialisták és a szociális centrum álláspontjával szemben — annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi politikai helyzetben „nagyon súlyos következménnyel járna”, ha az államfőt népszavazással választanák meg, „veszélybe sodornák a nemzeti érdekeket és a portugál forradalmat is”. Úgy vélekedett, hogy „előnyös volna” katonát választani erre a tisztségre, és csak később szabadon átengedni ezt a posztot polgári személynek. Az MFA legfelsőbb forradalmi tanácsának szerepéről szólva Crespo kijelentette: véleménye szerint meg kell őrizni döntőbírói szerepét és nem szabad konzultatív szerepkörre kárhoztatni. Az MFA közgyűlésével kapcsolatban azt mondta, hogy a fegyveres erőknek szükségük van erre a szervre, jóllehet nem a szó napi politikai értelmében. „A fegyveres erőknek az ország általános céljaival kell törődniök” — hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a „fegyveres erőknek egy ideig még aktív politikai szerepet kell játszaniuk a demokrácia szavatolásában”. Az O Dia című lisszaboni lap szerdai számában „bizonyos politikai forrásokra” hivatkozva olyan értesülést közölt, miszerint elképzelhető, hogy Gomes elnök egészségügyi okokból lemond és Azevedo tengernagy követi az államfői tisztségben. Az idézett források szerint ebben az esetben Meló Antunezt neveznék ki miniszterelnökké és új kormányt alakítanak. Bumedien üzenete Angoláról Bumedien algériai elnök, az el nem kötelezett országok soros elnökeként, kedden üzenetet intézett a mozgalom állam- és kormányfőihez Angoláról. Bumedien hangsúlyozta, hogy az Angolában végbemenő rendkívüli súlyos fejlemények közvetlenül veszélyeztetik Afrika és az egész világ békéjét és biztonságát. Az algériai elnök elítélte a fajüldöző dél-afrikai rezsim katonai beavatkozását és az imperializmus erőivel szövetséges zsoldosok tömeges mozgósítását. Ezek a lépések súlyosan megsértik a fiatal Angolai Népi Köztársaság szuverenitását és területi integritását — mutatott rá az üzenet. Megtermelték a 200 ezer tonna ammóniát a Péti Nitrogénművekben (Fotó: Borbás János) Munkásnagygyűlés Péten. Alapvető feladatunk a termelés és a felhasználás hatékonyságának növelése Megtermelték a tervezett 200 ezer tonna ammóniát • 7,5 millió dolláros tőkés export Az elmúlt esztendő munkáját értékelő s a következő év feladatait kijelölő hagyományos munkásnagygyűlést tegnap tartották meg a Péti Nitrogénművekben. A gyár központi műhelyének szerelőcsarnokában rendezett nagygyűlésen megjelent Kisgergely Lajos, a MSZMP KB tagja, a Péti Nitrogénművek igazgatója és Devánszki Márton, a várpalotai városi pártbizottság első titkára. Ender Istvánnak, a nagyüzemi pártbizottság titkárának megnyitója után a vállalat igazgatója értékelte a nagymúltú gyár éves tevékenységét. A Péti Nitrogénművek termelésének alapját jelentő ammóniából a tervezett 200 ezer tonna elkészült. Többet termelt a gyár a keresett argongázból is. Jelentősen növelték műtrágyatermelésüket, 25 százalékos pétisóban kifejezve a tervhez képest több mint 68 ezer tonnával. Természetesen a páti gyárban is érezhetők voltak a világpiacon bekövetkezett változások, ezek a főként a hidrogénező üzemek termelését befolyásolták. A Péti Nitrogénművek azonban az eredményeket rontó és javító tényezőket figyelembe véve a tervezettnél magasabb termelési értéket hozott létre s a vállalati eredmény is mintegy ötven millió forinttal magasabb a tervezettnél. A gyár kereskedelmi tevékenységét elemezve Kisgergely Lajos elmondta, hogy a tőkés export elérte, a 7,5 millió dollárt. Részletesen szólt a vállalat igazgatója a Péti Nitrogénművekben az elmúlt ötéves tervidőszak során végrehajtott bérfejlesztésről, amely a tervezettnél 14,5 százalékkal magasabb. Csökkent a fluktuáció, javult az alkalmazott és a munkásarány az utóbbi javára. Emelkedett az egy főre eső teljes termelési érték, amely az idén meghaladta a fél millió forintot. A jövő év feladatait ismertetve Kisgergely Lajos elmondta, hogy 1976-ban a Péti Nitrogénművek története során első ízben 5 milliárd forintos termelési értéket produkál. Ahhoz, hogy a januárban kezdődő ötödik ötéves tervidőszak feladatait teljesíteni tudja a gyár, a termelés és a felhasználás hatékonyságának erőteljes növelésére az egyensúly további javítására s az export növelésére van szükség. A vállalat azonban mint eddig is, számíthat a péti dolgozók hagyományos munkaszeretetére és aktív tenniakarására. Az indonéz csapatok karácsony napján támadást intéztek Kelet-Timor ellen Kedden New York-ban sajtóértekezletet tartott José Ramos Horta, a Kelet- Timori Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. A kelet-timori forradalmi függetlenségi front (Fretilin) kormányának képviselője elmondotta, hogy az indonéz csapatok karácsony napján tömeges támadásokat indítottak Kelet-Timor ellen, és egyre mélyebben hatolnak be a területre. José Ramos Horta közölte, hogy az indonéz csapatok megszállták a fővárost, Dilit, valamint Baucat, az ország második legnagyobb városát, amely a Fretilin erőinek főhadiszállása volt, és jelenleg Kelet-Timor területének mintegy 30 százalékát tartják ellenőrzésük alatt. A karácsonyi invázióval együtt jelenleg 20 000— 30 000 indonéz katona tartózkodik Keet-Timoron.