Napló, 1976. március (Veszprém, 32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
Folytatja munkáját az SZKP XXV. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalon) A X. ötéves terv éveiben tovább fejlődik, majd a művészet minden ágazata és az A fő irányok tervezete előirányozza a termelés méreteinek további növelését és a kelső kiegyensúlyozottságot a népgazdaság fejlesztésében. Az új ötéves időszakban az ipari termelés növekedésének 1 százaléka a volumen több mint 5 milliárd rubeles emelkedését jelenti. Ahhoz, hogy megoldjuk a társadalmi termelés műszaki színvonalának emelésére kitűzött feladatokat, és gondoskodjunk az egész gazdaság dinamikus és hatékony fejlődéséről, jelentős felhalmozás és a termelés gyors növekedése szükséges a termelési eszközök, a munkaeszközök, a vegyi anyagok, a fűtőanyagok, a fémek előállításában. Ennek megfelelően a nehézipari termelés növekedési előirányzata,38—42 százalék.A nehézipar gyorsabb ütemű növelése nem jelenti azt — mint Leonyid Iljics Brezsnyev a decemberi plénumon megállapította —, hogy csökken a figyelem a közfogyasztási cikkek termelésének lehető legnagyobb bővítése iránt. A fogyasztási alap az ország nemzeti jövedelmében gyorsabban nő majd a felhalmozási alapnál, és 1980- ra 27—29 százalékkal emelkedik, vagyis 71—78 milliárd rubellel 1975-höz képest. A fogyasztási alap részarányának növekedése a társadalmi termelés végső eredményei növekedésének és hatékonysága fokozódásának egyik mutatója. Ugyanakkor ez meggyőzően bizonyítja szocialista államunk békepolitikáját. A népgazdaságot az intenzifikálás útján fejlesztve különösen szigorúan ügyelnünk kell a helyes népgazdasági és ágazati arányokra. Ezt a feladatot szolgálja annak az irányvonalnak a folytatása, amelynek célja a felhalmozás lényeges mértékű átcsoportosítása a mezőgazdaság javára. A mezőgazdaságnak a nép A párt gazdaságpolitikája abból indul ki, hogy a népgazdaság intenzív fejlesztésének megoldásában fontos szerepet tölt be a tudomány. A társadalmi termelés intenzifikálásának meggyorsítása érdekében tervgazdálkodási rendszerünk lehetővé teszi az egységes műszaki politika alkalmazását, amellyel el kell érni a tudomány és a technika összes fejlesztési irányainak egybehangolását. A tudományos-műszaki haladás olyan irányai közül ki lehet emelni: A munkaeszközök termelésében a munkaigényes termelési folyamatok gépesítését és automatizálását, mindenekelőtt olyan ágazatokban, ahol a munkások irodaloma erősödni fog, a kulturális intézmények anyagi bázisa, gazdasági beruházások egész összegéből való részesedése 18-ról 23 százalékra nő. A népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését jelentős mértékben alá kell támasztani az ésszerű beruházási politikával is, az építkezés egész gyakorlatának lényeges megjavításával. Az új építkezést akkor kell megkezdeni, amikor az biztosítja az elvileg új tudományos-műszaki megoldások alkalmazását. A gazdaság kigyensúlyozott növelésének elérésében fontos szerepet tölt be mind a mostani ötéves tervben, mind pedig hosszabb távlatban az ország nyersanyagkinccsel való megnyugtató ellátottsága. A Szovjetunió igen nagy, gyakran páratlanul értékes nyersanyag-lelőhelyekkel rendelkezik. A népgazdaság dinamikus növekedése azonban a különböző ásványi nyersanyagok iránti kereslet gyors emelkedését idézi elő. Terveinkben elő fogjuk irányozni az ásványvagyon feltárásának a kitermeléshez képest gyorsabb emelkedését. A szovjet gazdaság arányos fejlesztésének egyik legfőbb feltétele a X. és a következő ötéves tervek éveiben a munkaerőtartalékok ésszerű felhasználása. Egyebek közt figyelembe kell venni továbbá, hogy a a 80-as években csökenni fog munkaerőtartalékok természetes gyarapodása. Úlj módon az ország mai, valamint hosszútávú fejlődésének érdekei megkövetelik a termelés sokoldalú intenzifikálását, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, a munka termelékenységének növelését, amelyek a termelés hatékonysága emelésének döntő tényezői, nagy számban nehéz fizikai munkát végeznek, valamint a földalatti és az egészségre ártalmas egyéb termelési körülmények között végzett munkákban. A technológiai folyamatok tökéletesítésében — a kevés műveletű, progresszív technológia fejlesztését (például a nagyolvasztó nélküli kohászat, az orsó nélküli fonás és a vetélő nélküli szövés), valamint olyan technológia kifejlesztését, amely a lehető legnagyobb mértékben megtakarítja az elsődleges nyersanyagot, fűtőanyagot és egyéb anygokat és biztosítja a környezet védelmét. Az energetikában — a villamos atomenergetika gyorsított fejlesztését, vízierőművek és olcsó szenet használó hőerőművek építését. Az anyagok termelésében — a minőségi acélok termelésének növelését, az alumínium, a titán, a polimerek részarányának a szerkezeti anyagok termelésében, az előre meghatározott sajátosságokkal rendelkező szintetikus anyagok termelését. A már alkalmazott technológiai folyamatok tökéletesítésével együtt lerakjuk az elvileg új technika és technológia alapjait. Tudósaink erőfeszítései arra irányulnak majd, hogy meggyorsítsák olyan problémák megoldását is, mint az irányított termonukleáris reakció és a szupervezetés. A társadalmi termelés hatékonysága nemcsak tudományos-műszaki, vagy termelési-gazdasági probléma, hanem hatalmas társadalmi feladat is. A lehető legnagyobb mértékű takarékoskodás a népgazdaság minden dolgozójának ügye. A jelenlegi körülmények között különleges hangsúlyt kap az a lenini gondolat, hogy a kommunizmus akkor kezdődik, amikor a dolgozók nap mint nap óvnak minden egyes pad fémet és gabonát, gondoskodnak a munka termelékenységének növeléséről. A X. ötéves tervben megvalósítandó műszaki politika megteremti a feltételeket ahhoz, hogy emelkedjék az állóalapok értékének minden egyes rubeljére jutó termelés, más szóval: emelkedjék az alapok hozama. Ha most meglevő állóalapokból a származó termelés csupán egy százalékkal növekedne, akkor ez öt év alatt olyan összegű pótlólagos nemzeti jövedelmet eredményezne, amelyből két, két és fél millió család számára lehetne lakást építeni. S természetesen különös figyelmet kell fordítani a munka termelékenységének növelésére. Az egész népgazdaságban a termelékeny A X. ötéves tervben folytatódik a párt által az irányítás szervezeti rendszerének javítására kidolgozott irányvonal megvalósítása. Már jóváhagytuk egyes iparágak általános irányítási sémáit. Ezekben az ágazatokban megkezdődött a termelői és ipari egyesülések létrehozása, kiiktattak főigazgatóságokat, lerövidült az irányítási láncolat. Az egyesülések minőségileg új jelenséget képviselnek az ipari termelés irányításában. Nem a vállalatok mechanikus egyesüléséről, hanem egységes termelési gazdálkodási komplexumról van szó, amelyben szerves egységbe fonódik a tudomány és a termelés, magas színvonalú a szakosodás és a kooperáció. A mezőgazdaságban széles körben fejlesztik a gazdaságközi kooperációt és az agrár-ipari integrációt, s ezen az alapon hatalmas szakosított vállalatokat és egyesüléseket hoznak létre. Tevékenységük szabályozására megfelelő javaslatokat kell kidolgozni és elfogadni. Az ipari termelési egyesülések létrehozása, az építésiszerelési szervezetek növelése, a mezőgazdaságban kialakítandó gazdaságközi kooperációs és agráripari integráció megfelel a gazdaságfejlesztés jelenlegi szakasza sajátosságainak, s javítja a népgazdaság és az irányítás szervezési rendszerét. Az új helyzet és az új feladatok figyelembe vételével tökéletesíteni fogjuk gazdasági mechanizmusunk más oldalait is. A termelési egyesülések megteremtése lehetővé teszi az olyan szilárd (öt évre szóló) gazdasági normatívák szerettének növelését, mint az eszközlekötési A gazdasági mechanizmus tökéletesítésében a párt mindig fontos szerepet tulajdonéget az 1971—75-ös ,23 százalékhoz képest mintegy 27 százalékkal tervezzük növelni. Ez 28 millió dolgozó munkájának megtakarításával egyenértékű. Nem kevésbé fontos, hogy lényegesen megjavítsuk munkaszervezést, kiküszöböljük a munkaidő-veszteségeket, növeljük a termelési fegyelmet. A fő irányok tervezete meghatározza a tervezés és irányítás, az egész gazdasági mechanizmus további tökéletesítésének módjait. Az új ötéves tervben tervezési szervek, minisztériumok és főhatóságok, a gazdaságtudomány feladata az, hogy a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére törekedve lényegesen fokozzák a terv minőségi mutatóinak szerepét. Szükséges, hogy az egész tervben vörös fonalként húzódjék végig minden egyes fejezetnek, az anyagi termelés minden ágazatának, az élenjáró tudománnyal való szerves kapcsolata. Az új ötéves tervhez nálunk első ízben készítettek a legfontosabb tudományosműszaki problémák megoldására vonatkozó konkrét programokat. A tudományos és műszaki állami bizottságnak ,biztosítania kell e programok teljesítésének rendszeres ellenőrzését. A tervezés fejlesztésében fontos iránnyá kell válnia a legfontosabb tudományosműszaki, gazdasági és társadalmi problémákra vonatkozó komplex programok kidolgozásának. A Szovjetunió Állami Tervbizottságának a X. ötéves tervben a komplex programok kidolgozását népgazdasági terv ágazati és a területi megoszlásával összhangban kell megvalósítania. Az elsők között kell ledolgozni az atomenergetikai termelési bázis fejlesztésének programját, a kézi és a nehéz fizikai munka gépesítésének programját, a nagy területi-termelési komplexumok kialakítására vonatkozó programokat, járulék és más költségvetési befizetések, a nyereségelosztási normatívák és a béralapképzés. A IX. ötéves mintegy 500 milliárd tervben rubel nyereség képződött. A vállalatok és egyesülések nyereségének és más forrásainak terhére több mint százmilliárd rubelt fordítottak a gazdasági ösztönzési alapok képzésére. Ezeket az összegeket a termelés fejlesztésére és műszaki megújítására prémiumok és jutalmak kifizetésére, a dolgozók szociális és életfeltételeinek javítására fordították. A X. ötéves tervben ezekre a célokra még nagyobb összegeket fordítanak. Szélesebb körben fogjuk alkalmazni az anyagi ösztönzés progresszív formáit, egyebek között a végtermékekért, illetve befejezett objektumokért járó teljesítménybért, a munkautalvány nélküli rendszert, a kiváló minőségű termékek kisebb munkáslétszámmal történő gyártásának ösztönzését. A jutalmaknak az eddiginél nagyobb mértékben kell elősegíteniük a munka termelékenységének fokozását, a termelési kapacitások gyorsabb üzembe helyezését a meglevő berendezések kihasználásának javítását, az új technika bevezetését, nyersanyag- és anyagiakar lakosságot, a termékek minőségének fejlesztését. A népgazdaság tervszerű fejlesztése, az áruforgalom növelése és az árak stabilitása alapján gondoskodni fogunk országunkban a pénzforgalom további megszilárdításáról és a szovjet rubel vásárlóerejének állandóságáról. níiott a gazdasági káderek kezdeményezőkészsége, kezdeményezési és szocialista szellemű ötletessége, vállalkozókedve fejlesztésének. mai szovjet gazdasági káderétől megköveteljük az új tudományos és műszaki megoldások, a korszerű munkaszervezési és irányítási módszerek aktív felhasználását, a termelési tartalékok alkotó felkutatását, a változó szükségletek és a kereslet gondos figyelembevételét. A X. ötéves terv jellemző vonása lesz, hogy népgazdaságunkat mélyebben kapcsoljuk be a nemzetközi munkamegosztásba, tovább folytatjuk a külgazdasági együttműködés átállítását hosszú távú alapokra. Ezért a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelése szintén egyik fontos feladatunk lesz. E feladat megvalósítása érdekében ,tervszerűen kívánjuk bővíteni az ország export-potenciálját, mind a hagyományos árucikkek, mind az új termékfajták vonatkozásában. Minthogy a külkereskedelem a népgazdaság fontos ágazatává lett, felvetődik a kérdés, hogy számos esetben exportra szakosított, a külföldi piacok különleges követelményeinek kielégítésére képes üzemeket kell létrehozni. Ez elősegíthetné, hogy külkereskedelmünk jövedelmezőbb legyen és fokozódjék a népgazdaság egészére gyakorolt kedvező hatása. Az import területén a legfontosabb, hogy a behozatal fejlesztése maximálisan elősegítse a műszaki haladás meggyorsítását, megfeleljen továbbá a szovjet embereknek a legkülönbözőbb árucikkigényei teljesebb kielégítésének, megfeleljen továbbá az állami tervben lefektetett gazdasági stratégiának. A nemzetközi kérdésekben követett pártpolitikának megfelelően az összes országgal fejlesztjük külkereskedelmi kapcsolatainkat. A legnagyobb figyelmet továbbra is a szocialista országokkal megvalósított együttműködés fejlesztésének és erősítésének szenteljük. A szocialista gazdasági integráció húsz évre szóló komplex programja a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, amelyet a KGST tanácsa először 1975 nyarán fogadott el, még nagyobb jelentőséget ad együttműködésünknek. Számos nagyon fontos népgazdasági problémát csak közös, egyesített erőfeszítésekkel lehet megoldani, hosszútávú komplex együttműködési program Az ötéves terv szociális és gazdasági feladatai kapcsán, az irányelvek tervezete kifejti az anyagi termelés további fejlesztésének, strukturális tökéletesítésének, termék minősége és műszaki színvonala javításának, illetve emelésének programját. Az egész társadalmi termelés növelésének méreteit illetően a tizedik ötéves terv jelentősen túlhaladja bármelyik ötéves tervet. Az ipari termelés öt év alatt 35—39 százalékkal növekszik. Teljesen fennmarad a nehézipar meghatározó helyzete, különösen a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításában. Az „a” csoportba tartozó ágazatok termelése 38—42 százalékkal növekszik. A célkitűzések hatalmas feladatokat tűztek minden egyes iparág elé. Ezek azonban minden feszítettségük ellenére reálisak és jó gazdálkodás esetén túlteljesíthetők. Az egész anyagi termelés műszaki színvonala emelésében és minőségi mutatóinak javításában a legelső szerep a gépgyártásé, és mindenekelőtt a munkaeszközök gyártásáé, amely utóbbi öt év alatt hozzávetőlegesen 1,6-szeresére növekszik. Eközben kiemelt növekedést irányoztak elő az atom-, a fémkohászati- és vegyi gépgyártásnak, valamint azok alapján, amelyek kidolgozásához a szocialista országoknak már a legközelebbi jövőben hozzá kell látniuk. A testvéri szocialista országokkal való kereskedelmünk különleges jellegű. Tükrözik azokat a szilárd gazdasági kapcsolatokat, amelyek a szocialista építőmunka és a kölcsönös együttműködés folyamatában születtek. Ezek a kapcsolatok, amelyek tartósságát a szocialista közösség országainak politikai egysége és barátsága szavatolja, a nyersanyag- és anyagtermelés, a berendezések előállítása, tudományos-műszaki tapaszatalat és mindannak forrásaként szolgál, ami feltétlenül szükséges valamennyi testvéri ország népgazdasága gyors és határozott fejlődéséhez. A Szovjetunió érdekelt abban, hogy a fejlődő országokkal való együttműködése a tartós és kölcsönösen előnyös munkamegosztás jellegét öltse. Ezeknek a céloknak felel meg az elmúlt években számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai országgal kötött hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodás és szerződés. A fejlődő országokkal folytatott együttműködést demokratikus és igazságos alapokon fogjuk fejleszteni, hozzájárulunk gazdasági önállóságuk megszilárdításához. A nemzetközi feszültség enyhülésének viszonyai kött új minőséget kapnak kia fejlett tőkés fűződő gazdasági országokhoz kapcsolataink, amelyek sikeresen fejlődhetnek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rögzített elvek alapján. Tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, amelynek keretében nagy volumenű együttműködési megállapodásokat kötünk a Szovjetunióban felépítendő ipari objektumok felszereléséről, illetve szovjet szervezetek részvételéről nyugati államok ipari létesítményeinek építésében. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink természetesen gyorsabban fejlődnek majd azokkal az országokkal, amelyek őszinte készséget mutatnak az együttműködésre és szívükön viselik a fejlesztéshez szükséges normális, egyenjogú feltételek biztosítását. Csak ebben az esetben lehetséges valóban széles körű és szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítása, amelyek népgazdasági terveinkben is tükröződnek. elektrotechnikai, a rádióelektronikai iparnak, a szerszámgépgyártásnak és a műszeriparnak. Röviden ki kell térnem azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek gépiparunk néhány ága előtt állnak. Az energetikai gépgyártás terén, az elmúlt öt évben országunkban megkezdték az atomerőművek számára szükséges gépek gyártását, következő években az energetikai gépgyártás gyorsított ütemben fejlődik. Az aktorok ezer megawattos legyártása mellett megkezdik 1500 megawattos reaktorokkal működő atomenergia blokkok komplex berendezésének Az energetikai kidolgozását, üzemei 500. 800. gépgyártás valamint 1000—1200 megawattos turbinákat és valamint 250 generátorokat, megawattos gőz- és gázberendezéseket fognak gyártani. A mezőgazdasági gépgyártás az ötéves tervidőszakban csaknem 1,5-szer több gépet gyárt, mint a megelőzőben. A földművelés számára az eddiginél több 150 és 300 lóerős traktort gyártanak. Jelentősen növelik a „Kolosz” a „Nyiva” valamint a „Szibirjak” típusú gabonakombájnok gyártását, amelyeknek termelékenysége másfélszer-kétszer nagyobb, mint a korábbi gyártmányoké. (Folytatás a 4. oldalon) Kiegyensúlyozott fejlesztés a népgazdaság minden területén A szovjet gazdaság X. ötéves tervben történő fejlesztésének következő legfontosabb mutatóit határozták meg: , 1976—80. évi növekedés (tervezett) Egységes műszaki politika Tovább korszerűsödik az irányítás szervezeti rendszere Hatékony nemzetközi gazdasági kapcsolatok III. Az anyagi termelés fejlesztése a hatékonyság növelése és a minőség javítása alapján «« = .5 2 o 12 | Milliárd rubelben # _SS «s »oo’ S <3 ,2 £ SC s 23 rirt firt « Nemzeti jövedelem (1973-as árakon) 362 449—462 87 —100 24—28 Ebből: Fogyasztási alap 266 337—314 71 — 78 27—29 Felhalmozási alap 96 112—118 16 — 22 17—23 Ipari termelés (1967. július 1-i árakon) 523 710—729 187—206 35—39 Ezen belül: „A"’ csoport termelése 380 524—540 144—160 38—12 „B” csoport termelése 143 186—189 43 — 46 30—32 Mezőgazdasági termelés (ötévi átlagos volumen; 1965-ös árakon) 91 104—106 13 — 15 14—17 NAPIXJ — 1976. március 2. kedd — 3