Napló, 1976. április (Veszprém, 32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

Folytatódik a Központi Bizottság beszámolójának vitája a bolgár pártkongresszuson (Folytatás az 1. oldalról) SZKP, a „ szocialista világ­­rendszer, az összes portugál gyarmatosítás alól nemrég felszabadult valamennyi or­szág testvérnépe. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke szerda délben a szó­fiai Bojana kormányreziden­cián ebédet adott a BKP XI. kongresszusán részt ve­vő testvéri kommunista és munkáspártok első, illetve főtitkárai tiszteletére. A szívélyes, baráti lég­körben lezajlott ebéden To­dor Zsivkov és Rodney Aris­­mendi mondott pohárkö­szöntőt. A BKV XI. kongresszusá­nak szerdai ülésén több kül­földi delegáció vezetője szó­lalt fel, köztük Roney Aris­­mendi, az Uruguay-i KP KB első titkára, Nicolas Saul, a Libanoni KP főtitkára, Je­ronimo Alvero Alvares, az Argentin KP főtitkára, Eze­kiel Papajoannu, a Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártja (AKEL) főtitkára, Luis Car­los Prestes, a Brazil KP KB főtitkára, Mahmudin Faruki az Indiai KP végrehajtó bi­zottsági tagja és Aziz Moha­med, az Iraki KP KB első titkára. / Nemes Dezső bolgár-magyar barátsági nagygyűlésen vett részt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, aki Kádár János haza­utazása után átvette a Bol­gár Kommunista Párt XI. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség ve­zetését, szerdán egésznapos látogatást tett a Szófiától mintegy 250 kilométerre fekvő Sztara Zagorálban. A látogatás első állomása az elektronikai részegységek Vörös Zászló Érdemrenddel ■kitüntetett gyára volt. A barátsági gyűlésen mon­dott beszédében Nemes De­zső megköszönte a szívélyes fogadtatást, majd a többi között hangsúlyozta: " A mi pártjainkat és né­peinket összeköti a hagyo­mányos barátság és olyan közös célok, amelyeknél szebbek, magasztosabbak még nem álltak népeink előtt: a fejlett szocialista társadalom építésével, a testvéri országok összefogá­sának és együttműködésének bővítésével gyorsítaná or­szágaink további gazdasági és kulturális felemelkedését, védeni szabadságunkat, és nagy vívmányainkat, ame­lyeket a nagy szovjet nép segítségével és egymás tá­mogatásával értünk el, hoz­zájárulni a nemzetközi bé­kéért és a haladásért világ­szerte folyó nagy küzdelem­hez. Az MSZMP küldöttsége üzemlátogatás és a lelkes hangulatú barátsági gyűlés után a Sztara Zagora-i párt­­iskolára látogatott el.A látogatás utolsó állomá­sa a „Zagore” agráripari komplexum volt. Ezt kö­vetően a magyar delegáció vezetője megköszönte a lá­togatás egész ideje alatt ta­pasztalt meleg­ baráti fogad­tatást, s a vendégeket szál­lító különgép — a késő dél­utáni órákban — visszatért Szófiába. Szovjet k­ormánynyilatkozat: A jelenlegi egyiptomi vezetés politikája ellentmond az egyiptom­i nép és más arab népek érdekeinek Szadat egyiptomi elnök a közelmúltban, egyoldalúan érvénytelennek nyilvánította az 1971-es szovjet—egyipto­mi barátsági és együttműkö­dési szerződést. Ezzel egyide­jűleg Egyiptomban zajos szovjetellenes kampány in­dult meg, amelynek során kí­sérletek történtek a Szovjet­unió Egyiptommal kapcsola­tos álláspontjának elferdíté­sére, val­­amint arra, hogy az egyiptomi politika legutóbbi kudarcaiért a Szovjetuniót hibáztassák. Ezzel kapcsolatban a Szov­jetunió kairói nagykövetsége március 31-én nyilatkozatot adott á­t az egyiptomi félnek.­­ A nyiatkozat határo­zottan visszautasítja a hiva­talos egyiptomi körök és a sajtó képviselőinek rágalma­zó állításait, s tényeket so­rakoztat fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy a Szov­jetunió és az egyiptomi nép irányában következetes és elvi baráti politikát folytat. Nasszer elnök a szovjet ve­zetőkkel tartott megbeszélé­sei során nem egyszer fejez­te ki a szovjet—egyiptomi szerződés megkötésére irá­nyuló óhaját. Szadat elnök 1971-­ban az egyiptomi nem­zetgyűlés előtt szintén kije­lentette: „Jövőnk és utó­daink jövője érdekében tö­rekedtem a Szovjetunióval való szerződés aláírására”. A szerződés arra hivatott, hogy magas szinten rögzítse a Szovjetunió és az imperia­lista függőség alól felszaba­dult Egyiptom közötti kap­csolatokat, miután Egyiptom azt a célt tűzte maga elé, hogy harcoljon szuverenitása és gazdasági önállósága meg­szilárdításáért, a társadalmi fejlődésért. Az antiimperialista harc és a népek szabadsága érdeké­ben kifejtett szovjet—egyip­tomi baráti együttműködés több mint két évtizede alatt — hangoztatja a szovjet kor­mány nyilatkozata — a Szov­jetunió óriási segítséget nyújtott Egyiptom gazdasá­gának fejlesztéséhez és vé­delmi erejének szilárdításá­hoz. A nyilatkozat a továbbiak­ban kijelenti: az egyiptomi kormányzat az utóbbi évek­ben kezdett eltérni a Szov­jetunióval való együttműkö­dés politikájától, a szovjet- egyiptomi szerződés elveitől. Mindez a közel-keleti rende­zéssel összefüggő kérdések­ben nyilvánult meg szemlél­tető módon. Az egyiptomi vezetők külön ügyletei Izra­ellel, amelyeket az egyipto­mi nép igazi barátai előtt el­titkolva, az agresszorral szembenálló más arab orszá­gok háta mögött kötöttek, gyakorlatilag kivonták Egyip­tomot a megszállt arab föl­dek felszabadításáért vívott harc frontjából. Az egyiptomi kormányzat, megkísérelve, hogy igazolja az agresszorral és annak pártfogóival folytatott kal­már politikáját, elferdítette és kiforgatta mindazt, ami a Szovjetunióval való együtt­működéssel, főképp a kato­nai területen való együttmű­ködéssel függ össze. Ugyan­akkor köztudott, hogy az egyiptomi fegyveres erők csakis a szovjet fegyverszál­lítások eredményeiként áll­hattak ellen huzamos időn keresztül az izraeli agresz­­szornak, é­s arathattak sike­reket az 1973-as októberi harcok idején. Az egyiptomi kormányzat megtéveszti a saját népét és a világ közvéleményét a szovjet—egyiptomi pénzügyi és hitelkapcsolatok kérdései­ben is. A szovjet fél ugyanis, figyelembe véve Egyiptom kérelmét, több ízben is fe­lülvizsgálta a megállapodáso­kat és jelentős haladékot nyújtott a hitelek törleszté­sére. A nyilatkozat aláhúzza, hogy a szovjet fél a közel­múltban ismét jószándékot nyilvánított a minden téren kifejtendő együttműködésre. A szovjet kormány nyilat­kozatában rámutat: Egyip­tomban egyesek azt a látsza­tot szeretnék kelteni, hogy a szovjet—egyiptomi szerződés felbontása, alig változtat va­lamit a Szovjetunió és Egyiptom kapcsolatain és általában a közelkeleti hely­zeten. Ez azonban távol áll a valóságtól. A jelenlegi egyiptomi ve­­­zetőség politikája ellentmond az egyiptomi nép és­­ más arab népek valódi érdekei­nek. Ez a politika lényege­sen megnehezíti az igazságos közel-keleti rendezés eléré­sét, gyengíti az arab államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy elérjék az Izrael által megszállt arab területek fel­szabadítását, s szavatolják a palesztin arab nép törvényes nemzeti jogait. Ez a politika csak az egyiptomi és a töb­bi arab nép ellenségei, az imperialista, a cionista és a reakciós erők malmára hajt­ja a víziót. A nyilatkozat leszögezi: a Szovjetunió továbbra is tá­mogatja azt a harcot, ame­lyet az arab népek folytat­nak az imperializmus és a gyarmatosítás ellen, az Iz­rael által megszállt arab te­rületek teljes felszabadítá­sáért és a palesztin arab nép törvényes nemzeti jogainak szavatolásáért, a Közel-Kelet igazságos és tartós békéjé­nek megteremtéséért. Akik a szovjet—egyiptomi ■kapcsolatok megzavarására és a Szovjetunióval való együtt­működés leszűkítésére törek­szenek, súlyos felelősséget vállalnak népük előtt e po­litika következményeiért. — fejeződik be a szovjet kor­mánynyilatkozat. — NAPLÓ — 1976. április 1. csütörtök A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozása Szerdán a szaktanács szék­házában Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke és Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja,­­a SZOT főtitkára vezetésével meg­beszélést folytattak a kor­mány és a SZOT vezetői. Tárgyaltak az 1976. évi nép­­gazdasági terv eredményes megvalósításának feltételei­ről, a termelési célok eléré­sének feladatairól. Napi­rendre kerültek a munka­­versenymozgalommal, a ta­karékossággal, a vállalati tervekkel, a munkafegye­lem erősítésével, s most ké­szülő kollektív szerződések­kel kapcsolatos időszerű ten­nivalók. Foglalkoztak a munkaerőgazdálkodás hely­zetével. A kormány és a SZOT vezetői elemezték az életszínvonal alakulását meg­határozó tényezőket, az ed­dig megtett bér- és szociál­politikai intézkedések vég­rehajtását és hatását. Szó esett egyes ellátási kérdé­sekről, és az előkészületben lévő intézkedésről, amely a dolgozók üdültetésének javí­tását szolgálja. A kormány és a SZOT vezetői áttekin­tették a korábbi közös elha­tározások megvalósításának tapasztalatait és kijelölték a következő időszak legfonto­sabb tennivalóit. Befejeződött a magyar-lengyel gazdasági együttműködési bizottság ülése Szerdán délután Varsóban befejeződött a magyar—len­gyel gazdasági együttműkö­dési bizottság 14. ülésszaka. A magyar küldöttséget dr. Szekér Gyula, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, a lengyel küldöttséget Kazimi­­erz Olszewski miniszterel­nök-helyettes vezette. A tár­gyalások eredményeként megállapodásokat és jegyző­könyvet írtak alá. A jármű­ipari megállapodást Nemes­laki Tivadar kohó- és gép­ipari miniszter, a timföldi alumíniumegyezményt és a bizottsági ülés jegyzőköny­vét dr. Szekér Gyula mi­niszterelnökhelyettes írta alá. Az együttműködési meg­állapodások jelentősen hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a két ország közti árucsere­forgalom értéke 1976—1980- ban meghaladja a 93,6 mil­liárd forintot, ami az előző öt év tényleges forgalmához képest mintegy 60 százalé­kos növekedést jelent. A tárgyalások a kölcsönös megértés és barátság szelle­mében folytak. Dr. Szekér Gyulát fogadta Piotr Jaro­­szewicz miniszterelnök. Heves tüzérségi harcok Libanonban A libanoni fővárosban foly­tatódnak az összecsapások a nemzeti és hazafias erők egyesített alakulatai, vala­mint a jobboldali pártok fegyveres egységei között. Tüzérség bevetésével heves harcok zajlanak Beirúttól keletre, a nemzeti-hazafias erők által elfoglalt Aley vá­ros és Kabala falu, a jobb­oldal támaszpontja térségé­ben is. Jasszer Arafat, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke beiruti sajtóértekezle­tein elítélte az imperialista fondorlatokat, amelyek a Pa­lesztinai ellenállási mozga­lom és libanoni képviselői ellen irányulnak. A ciprusi közvélemény és sajtó a libanoni események­kel hozza összefüggésbe az amerikai 6. flotta átcsoporto­sítását és a NATO haditen­gerészeti erőinek manőve­reit a Földközi tenger kele­ti medencéjében. A ciprus­i lapok a libanoni ügyekbe való külföldi beavatkozás le­hetőségéről írák és mint hangsúlyozzák, az ilyen be­avatkozás tovább bonyolíta­ná a helyzetet ebben a tér­ségben. A ciprusi kormány szerdán felajánlotta, hogy menedéket nyújt több ezer libanoninak. A kormány szóvivőjének közlése szerint az ajánlatot továbbították az ENSZ me­nekültügyi főbiztosának. A menekülteket az amerikai 6. flotta egységei és más hajók szállítanák Ciprusra. Az el­múlt héten már több mint 3 ezer libanoni menekült ér­kezett a szigetországba. A tüntetésen az izraeli biztonsági erők tizennyolc személyt meggyilkoltak A legfrissebb jelentések szerint az izraeli biztonsági szervek 18 személyt meg­gyilkoltak, 109-et megsebe­sítettek és mintegy 300-at le­tartóztattak azok közül, akik kedden a Jordán folyó nyu­gati partvidékének váro­saiban és a gázai övezetben az izraeli megszállás és ön­kény ellen tüntettek. A megszállók sietve to­vábbi rendőri és katonai egységeket vezényeltek a megmozdulások körzeteibe a városok utcáin harckocsik és páncélozott csapatszállító járművek jelentek meg­ Cisz­­jordánia városaiban rész­leges kijárási tilalmat ve­zettek be és továbbra is rend­kívüli állapot van. Az izraeli knesszet (par­lament) szerdán rendkívüli ülésen foglalkozott a kedden Galileában lezajlott tünte­tésekkel. Meir Wilner, az Izraeli Kommunista Párt főtitkára a parlament ülésén hangsú­lyozta, hogy a Rab­in-kor­mány gondosan előkészített programot hajt végre Izrael arab lakossága ellen és párt­ja nevében követelte, hogy a knesszet vonja meg a bi­zalmat Jichak Rabin kormá­nyától. SMlu &f­rancs or Ktí#jm­mtn $ SWHi­&WSTn**® . JJ' —tá—a Neves jordániai vallási és politikai személyiségek tüntetést szerveztek a megszállt nyugati parton élő arabok megmoz­dulásainak támogatására. A Jordán folyó nyugati partján napirenden vannak a tüntető arabok és az izraeli rendőri katonai alakulatok közötti összecsapások (Telefoto — AP—MTI—RS) Hírek A NAGYVILÁGRÓL (GENF, MTI) Szerdán Genfben a Szovjet­unió állandó ENSZ-kép­viseleté­nek épületében újabb találkozót tartott a stratégiai támadó fegyverzet korlátozásáról tárgya­ló szovjet és amerikai küldött­ség. (TRIPOLI, MTI) A Líbiai Arab Köztársaság és az Angolai Népi Köztársaság el­határozta, hogy nagyköveti szin­ten diplomáciai kapcsolatokat létesít egymással — jelenti be a Lope do Nascimenti angolai mi­niszterelnök líbiai látogatásának befejeztével Tripoliban szerdán kiadott líbiai—angolai közös k­öz­­lemény. (ROMA, MTI) Az olasz filmkritikusok szö­vetsége felvette az ebben az év­ben bemutatott legjobb filmek jegyzékére (hat másik film mel­lé) Jancsó Miklós „Szerelmem Elektra” című alkotását. A fil­met filmklubokban játsszák Olaszországban. (LISSZABON, MTI) Az irodalomkritikusok nemzet­közi szövetségének negyedik kongresszusa kedden megkezd­te munkáját a lisszaboni Gul­­benkian művészeti alapítvány épületében. A magyar küldött­séget Szabolcsi Miklós akadémi­kus vezeti. (TOKIO, MTI) Magyarország felszabadulásá­nak 31. évfordulója alkalmából nagyszabású magyar estet tar­tottak szerdán a tokiói Aszahi színházteremben. Ünnepi beszé­det dr. Kőszegi Miklós nagykö­vetségi tanácsos és Ikeda Cu­­neo, a japán—magyar baráti társaság főtitkára mondott. (MOSZKVA, TASZSZ) Huszonkilenc ország egyházi vezetői moszkvai tanácskozásu­kon szerdán úgy döntöttek, hogy nemzetközi bizottságot szervez­nek az egyházi vezetők világ­konferenciájának előkészítésére, amely a tartós béke, a leszere­lés és a népek közötti igazsá­gos kapcsolatok kérdéseit vi­tatná meg. Az előkészítő bizott­ság elnökévé Juvenalij metropo­­litát (orosz pravoszláv egyház) választották meg. A konferen­ciát 1977-ben Moszkvában szán­dékoznák megtartani. (LISSZABON, MTI) Portugáliában elkészült a kül­földi tőkeberuházásokat szabá­lyozó törvény — jelentették a lisszaboni és a portói lapok. A jogszabály biztosítékot nyújt az idegen beruházóknak tőké­jük védelmére és a profit egy részének kivitelére. Az ibériai országban ez az el­ső törvény 1974. április 25., te­hát a fasiszta diktatúra meg­döntése óta, amelyben jogalapot nyújtanak a külföldi vállalko­zók tevékenységéhez. Törvényjavaslat az amerikai hadi költségvetésről és külföldi katonai segélyprogramról Az amerikai képviselőház és a szenátus egyeztető bi­zottsága kedden törvényja­vaslatot hagyott jóvá amely az 1976 július 1-től 1977 szeptember 30-áig terjedő költségvetési időszakra 112 milliárd dollárt irányoz elő a katonai költségvetésre, ezen belül 3 milliárd 963 millió dollárt biztosít az Egyesült Államok külföldi katonai se­gélyprogramjára. (A szokás­tól eltérő 15 hónapos időszak kialakítását az a döntés tette szükségessé, hogy a költség­­vetési év fordulóját az eddi­gi június 30-áról szeptember 30-ára helyezik át). Az összeg oroszlánrészét a közel-keleti országok támo­gatására fordítják. Izrael a költségvetési időszak első 12 hónapjában 2,2 milliárd dol­lárnyi segélyt kap, Egyiptom 705 milliót, mindkét ország a „különbözeti” három hónap során ezeknek az összegek­nek maximálisan 25 százalé­kát kaphatja kiegészítésként. Az egyeztető bizottság enyhítette a Chilére kirótt fegyver-embargót; a már megkötött szerződések alap­ján a fegyverek leszállítha­tók, ugyanez a helyzet a kész­pénzvásárlások esetén is. A Ciprusról folyó török— görög tárgyalások alakulásá­tól függően Washington ösz­­szesen 125 millió dollár ér­tékben adhat el illetve hite­lezhet fegyvereket Törökor­szágnak. A görög kormány­nak szánt segély összege 65 millió dollár. A törvényhozás által elfo­gadott katonai költségvetés végösszege 1,3 milliárd dol­lárral kevesebb annál, amit Ford elnök kért. Ford hétfőn kijelentette, megvétóz min­den olyan költségvetési ja­vaslatot, amely nagyobb mértékben megnyirbálta a kormány által javasolt prog­ramot, azt azonban nem kö­zölte, milyen összeget haj­landó elfogadni. Megismételték az angliai „nagy" vonatrablást Körülbelül egymillió font volt az IRA gerilláknak zsák­mánya abból az Ír Köztár­saság történetében példátla­nul álló vonatrablásból, amelyet szerdán hajnalban hajtott végre a republikánus titkos hadsereg egyik oszta­ga. A csoport a Crok város­ból Dublinba tartó szerelvény postakocsiját „ürítette ki” kevés kétség fér ahhoz, — közölték az ír hatóságok —, hogy a vonatrablóknak pon­tos tudomásuk volt az érté­kes szállítmányról. Az IRA ideiglenes szárnyá­nak emberei — az úgyneve­zett provók — nagy vonalak­ban azt a tervet másolták le, amellyel, egy angol bűn­­szövetkezet 1964-ben kifosz­tott egy vonatot. Az egykori „nagy vonatrablás” tettesei később kézre kerültek, ak­ciójukról könyveket írtak és filmet is készítettek. Az írországi rablás hasonló módszerekkel zajlott le: Vasúti egyenruhába öltözött személyek Dublin közelében vörös lámpával megállítot­ták a vonatot a mozdonyve­zetőt arra kényszerítették, hogy a postakocsit egy köz­úti átjáróhoz állítsa, és itt rakták át zsákmányukat egy — mint kiderült — lopott teherautóra. A rablótámadás Észak-Ír­­országban és Angliában egy­aránt riadalmat okozott, mert nyilvánvalónak látszik, hogy a rabolt pénzt bombák gyár­tására használják majd fel. Szerdán délelőtt Belfast­ban, Észak-Írország székvá­rosában újabb bombame­rényletet hajtottak végre, a pokolgép a belvárosban rob­bant és súlyos károkat oko­zott, ezek mértékét azonban még nem közölték.

Next