Napló, 1976. július (Veszprém, 32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
Egészségvédelem - elsősegélynyújtás A lakosság légitámadás következtében sérülést szenvedhet. Magának és a környezetéhez tartozóknak segítséget kell nyújtania. Az alkalmazott harcanyag hatásával szemben védekezésre szorulhat. Célszerű adott esetben a sebkötöző csomagot állandóan zsebben hordani. A család minden tagja részére szükséges beszerezni, előkészíteni az egyéni védő- eszközöket, az ön- és kölcsönös segélynyújtáshoz szükséges sebkötöző csomagokat, a részlges mentéshez, fertőtlenítéshez felhasználható anyagokat, eszközöket. A rendkívüli körülmények között a járványos, fertőző betegségek gyorsan terjednek. Ennek meggátolása érdekében mindenki fokozottabban tartsa be a közegészségügyi és járványügyi szabályokat. Alapvető feltételek: a tisztasági (higiéniai) rendszabályok és a védőoltások. Mindenki fordítson nagy gondot testének, ruházatának és közvetlen környezetének (lakás, munkahely, közétkeztetési hely, élelmiszerek, takarmánykészletek, víztárolás stb.) tisztaságára. Példamutatóan, fegyelmezetten, pontosan jelenjen meg az egészségügyi szerveknél védőoltásra. Korszerű támadófegyverek alkalmazásakor nagy számú sérüléssel lehet számolnunk. Ezért alapkövetelmény, hogy minden felnőtt személy ismerje az elsősegélynyújtás módját és eszközeit. A sérülteket azonnal elsősegélyben kell részesíteni, a vérzést kell elállítani. A sebek bekötése az alábbi módon történhet. Előzetesen jódtinktúrával körülecseteljük, utána a sebet bekötjük. A sebet nem szabad kézzel érinteni, jóddal bekenni, vízzel mosni, a sebből szilánkot eltávolítani és a kinyomuló belső részeket helyreigazítani. Kötésre legcélszerűbb felhasználni az egyéni sebkötöző csomagot. Törés esetén legfontosabb, hogy a törött testrész mozgatását megakadályozzuk. Ezért rögzítjük. A kéz- és lábtörésnél síneket alkalmazunk. Ha sín nem áll rendelkezésre, lemezzel, deszkával, vonalzóval lehet helyettesíteni. A comb- és lábszárcsont törése esetén a végtagot az egészségeshez lehet kötni. A felső végtagokat pedig a törzshöz pólyázzuk. Gerinctörésnél a sérültet háttal egyenes, széles deszkára, ajtóra, asztallapra fektetjük a kórházba szállításig. Égési sebeket kézzel nem szabad érinteni, parafint, olajat, más gyógyszert nem szabad rátenni. Az égett seb fedésére csak steril géz, vagy frissen vasalt kendő (lepedő) alkalmas. — NAPLÓ — 1976. július 1. csütörtök Hi))IÜTÓTHAJJIW2IV Az iskolákban befejeződött a tanítás. A nyári szünet megváltoztatja a közlekedés problémáit. A tanítási időben főként a reggel 7—8 óra közötti időszak a veszélyes, mert ekkor siet a sok gyermek az óvodákba, iskolákba. Ezt követően alig látni gyermeket az utcán. A nyári időszakban a vakációzó gyerekek okoznak gondot a közlekedésben. A tanítási szünetben elmarad az iskola mindennapos figyelmeztetése, önfegyelmező ereje. E hatás alól felszabadulva, gondtalanul, önfeledve, de sokszor gondatlanul és a figyelmeztetést elfeledve töltik a gyerekek a szünidejüket. Fokozottabb felelősség hárul a szülőkre. Természetes, hogy minden szülő félti gyermekét a közlekedési balesettől, óvatosságra inti, figyelmezteti — esetleg — túlzott féltésből nem is engedi egyedül az utcára még akkor sem, amikor már önállóan kellene közlekednie. Néhány tanács a szülőknek: Főútvonalon 6 éven aluli gyermek felügyelet nélkül nem közlekedhet. 6 éven felüli meg már kénytelen egyedül is közlekedni akár főútvonalon is, mert tanköteles és iskolába kell járnia. Azonban ekkorra már meg kell tanítani a biztonságos gyalogos közlekedésre. Legalább is a lakástól az iskoláig és a visszavezető útvonalon. A szülő, mielőtt gyermekét kerékpározni engedi, tudatában kell lennie a következőknek : A kerékpár műszakilag kifogástalan, biztonságos legyen. Csak akkor engedjék a gyermeket a közútra, ha már a kerékpározásban,és a közlekedésben is kellő jártassága van. Tanulni és gyakorolni nem a közúton, a forgalmas főútvonalon kell. * VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR Főútvonalon csak 12 éven felüli gyermek kerékpározhat, természetesen, ha már kellő biztonsággal rendelkezik a kerékpározásban és a közlekedésben. A 8-as számú főútvonalon tilos kerékpározni. Figyelmeztessük gyermekeinket, hogy csak 18 éven felüli felnőtt vihet 10 éven aluli gyermeket kerékpáron, (igen gyakori két gyermek egy kerékpáron). Sokkal nagyobb felelősséget vállal a szülő, amikor, a 14 éven felüli gyermekének segédmotoros kerékpárt, később nagyobb gépjárművet ad a kezébe. Ezekkel ugyanis már nemcsak saját magát, hanem másokat is veszélyeztethet a motoros fiatal. Igaz, hogy ezek vezetése már vizsgához kötött. Azonban könnyebb ezt a vizsgát letenni egy 15 éves fiatal számára, mint önmagát józan gondolkodásra, önfegyelemre, óvatosságra szorítani, amikor kedvére száguldozhat immár motorizált járművén. Nagy szükség lehet ilyenkor a szülők figyelmeztetésére, esetleg szigorára is. Ha figyelemmel kísérték volna a szülők motoros, esetleg már autós fiuk vagánykodásait, sok kellemetlenségtől óvhatták volna meg gyermeküket, önmagukat s másokat is. Mielőtt gyermekünk kezébe gépjárművet adunk, már nemcsak annak technikai kezelésére, és a szabályos közlekedésre kell megtanítanunk, hanem ki kell benne alakítani olyan erkölcsi-akarati tulajdonságokat is, hogy meg lehessen benne bízni, mert akkor a gépjárművezetés előnyei, örömei helyett nem fog önmagában vagy másokban kárt tenni. Bernácz István tanár, a KBT ifjúsági szakbizottság elnöke. Ajka A megyei közlekedésbiztonsági tanács rovata Vigyázat! Vakáció! KRESZ- vetélkedő a nyári táborban (Tudósítónktól) A nyáron kizárólag a pápai és a járásbeli községek úttörői táboroznak Pálkövén a városi-járási úttörőtáborban, összesen 1200 pajtás — több csoportban — élvezi a Balaton szépségeit. A programba KRESZ-vetélkedőket is beiktattak. Az elméleti és ügyességi feladatok teljesítésében mintegy ötszázan vesznek részt. S. G. A közömbös trabantos koradélután, tikkasztó hőség. Áramlik a forgalom a veszprémi Szajcsy-Zsillivszky utcán. Fék csikorgás, hatalmas csattanás. A piros fatva vezetője nagy ívben repül, ezüstös bukósisakja döngve csapódik az aszfalthoz. A Trabant jobb hátsó része, a lámpákkal együtt, kissé deformálódik. A motoros fekszik az úttesten, a trabantos a visszapillantótükörből próbál tájékozódni. Miután nem lát semmit, ülve marad a helyén. A motoros lassan feltápászkodik, oldja bukósisakja csatját, mozgatja térdét és karjait. A trabantos még mindig ül a volánnál. Rendőr közeledik, a járdákon megállnak az emberek. A motoros felállítja járművét, és elindul vele az út széle felé. Ekkor komótosan, mint aki jól végezte dolgát, kikászolód- dik a kocsiból annak vezetője és lassú léptekkel hátramegy, megszemléli a helyzetet. Amikor megpillantja kocsija összetöri hátulját, csípőre tett kézzel csóválni kezdi a fejét. A kár a két járműben talán kétezer forint. Hogy ki volt a hibás, nem tudom, de a trabantos úgy látszik, „nyugodt” ember. Csak nézi, hogy a rendőr felszedi a földről a motoros táskáját, a zsebéből kiesett iratokat, a sérült kocsit mustrálgatja. Valószínűleg ez jobban érdekli, mint az, hogy mi történt a motorossal. A járdán valaki megjegyzi: — Nahát, micsoda alak! Igaza van! B. Cs. A veszprémvarsányi termelőszövetkezet ebben az évben 9 hektárnyi területen termelt szamócát. Az értékes és keresett gyümölcsből 450 mázsát szüreteltek és juttattak el eddig a győri hűtőházba. Képünkön, a szamócaszüretben a varsányi általános iskola tanulói is részt vettek Vida András felvétele Fiataljaink és a jogi ismeretek Régi szabály, hogy a rendelkezések, törvények ismeretének hiánya sohasem mentesít a felelősség alól. Ebből az alapelvből kiindulva, igen fontos feladat, hogy a gyermekek, fiatalkorúak kellőképpen tájékozottak legyenek az élet minden területét szabályozó tudnivalókról. Iskolás korban Gyakran elhangzik, hogy már iskolás korban meg kell kezdeni a jogi ismeretek oktatását. Hiszen a nevelés egyik eszköze lehet az, ha már gyermekkorban megismertetjük fiataljainkkal a fontosabb, különösen az őket érintő jogszabályokat. A jogi ismeretek oktatásáról lévén szó, talán első és legfontosabb az, hogy olyan életkorokban, amikor a fiatal már önállóan, saját jogán megtehet bizonyos dolgokat, akkor tisztában legyen azok hatásával, következményével. Ebből következik, hogy mikor célszerű kezdeni a jogi ismeretek oktatását. Szerintem a 14. életév az, amikor már az általános iskolát végzett gyermekeknek, fiatalkorúaknak rendelkezniük kell a rájuk nézve fontos jogi ismeretekkel. Ekkor kapják meg személyi igazolványaikat és ezzel mintegy „önálló" személyiségek lesznek. Az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek ismertetése igen fontos. Ez az az életkor továbbá, amikor a fiatal önállóan munkát vállalhat, munkakönyvet kaphat. Bár még 16. életévéig kell a szülő beleegyezése munkavállalásához, mégis a munkavégzéssel összefüggő ismeretek elsajátítása, a legalapvetőbb jogok és kötelességek ismeretére nekik is szükségük van. Mindezek alapján tehát jó, hogyha az általános iskola VIII. osztályában elhangzik néhány olyan ismeretterjesztő előadás, melyeken legalább e két fontos kérdésről tájékoztatják a tanulókat. De lehetnek még mindezeken túlmenően egyéb olyan témák is, éppen ebben a korban, melyek rendkívül érdeklik a fiatalokat. Meg kell ismerniük a felelősségi szabályokat, vagyis azt, hogy tetteikért, cselekedeteikért, az élet minden területén kifejtett tevékenységükért felelősséggel tartoznak, például károkozás esetében mikor kell nekik vagy szüleiknek felelősséget vállalni. Ezen kívül van olyan fogalom is, hogy „vétőképesség”. Ezzel is tisztában kell lenniük. A 14. életév ugyanis az a korhatár, amikor már büntetőjogilag is felelősségre vonható a fiatal, hogyha törvénybe ütközőt tesz. Jogászok az osztályfőnökin Középiskolákban sincs olyan tantárgy, amely akár egész röviden is, de megadná a jogi alapfogalmakat. Ennek pótlására szervezték meg most már egyre több középiskolákban, hogy az osztályfőnöki órákon jogász szakemberek egy-egy előadást tartanak a 18. életévvel bekövetkező jogi problémákról. Az előadásokon természetesen csak igen vázlatosan lehet ismertetést adni — mindazokról a témákról,melyek érdekelhetik a most már önállósult életbe kilépő nagykorú fiatalt. Az érdeklődés pedig rendkívül nagy ezeken az előadásokon. Kérdések záporoznak az előadó felé. A legkülönbözőbb problémákat vetik fel jogi témaköröket illetően. Polgárjogi, családjogi, munkajogi, öröklési, építési jogi kérdések hangzanak itt el. De igen gyakoriak a szabálysértési és büntető joggal összefüggő feltevések is. Éppen ezért tehát igen jó és helyes, ha az említett osztályfőnöki órákon beszél az előadó, mindazokról a témákról, melyek a mindennapi életben gyakran felmerülő jogi problémát érintenek. Témája a fiataloknak, hogy a szocialista együttélés szabályait miként kell értékelni. Mikor vétenek a közrend és köznyugalom ellen? Hogyan kell viselkedni nyilvános szórakozóhelyen, utcán? Ki a verekedő és garázda személy, van-e olyan, hogy jogos önvédelem? Mi a csendháborítás fogalma? Bővíteni a szülők ismereteit oktatni, tanítani ezen ismereteket a 18. életév küszöbén. Ez az az életkor ugyanis többek között, amikor elnyernek a fiatalok olyan jogokat, hogy például tanácstagok lehetnek, választhatnak. A fiúk sorkatonai szolgálatra kötelesek bevonulni. A mindezekkel összefüggő jogi kérdések, ha csak a legalapvetőbbeket veszszük, a jelenleginél sokkal több osztályfőnöki órát, előadást igényelnek. Ezért a jogi ismeretterjesztésnek ez a formája kiszélesítésre vár. De nem csak iskolákban, a gyermekek részére lehet ezeket az ismertetéseket megadni, hanem különösen a fiatalabb gyermekek szüleinek, a szülői munkaközösségeknek is. Több óra keretében lehet előadást tartani számukra például a munkajogról, kárfelelősségről, családjogról, a fiatalok szabályszegéseiről stb. Az ilyen előadások megszervezése nem, ütközhet nehézségbe. Hiszen a szülő gyermeke miatt állandó kapcsolatban van az iskolával. Ha pedig ott olyan rendezvény megtartásáról van szó, mely gyermekét érinti, a legtöbb szülő szíves örömest tesz eleget a kérésnek és megjelenik a szülői munkaközösség megbeszélésein. Ha a felnőtt fiatal úgy indul el, hogy kellő alappal már rendelkezik jogi ismeretekből, akkor később sokkal könnyebb lesz ezt tovább gyarapítani. Kevesebb lesz a jogsértés, sérelmes cselekvés és törvénybe ütköző magatartás. Tehát megéri a fáradtságot a fiatalokkal való törődés ezen a területen is. Dr. Dóczy Ádám A felvetett kérdések megválaszolásához nem elegendő 1—1 óra a végzős középiskolásoknak. Rendszeresebben és gyakrabban volna még indokolt és szükséges Tudnivalók az óvóhelyekről A második világháborúban alkalmazott fegyverek elleni védekezésnél, valamint a nukleáris fegyverek robbantási kísérlete alkalmával bizonyítást nyert, hogy a hagyományos és a korszerű fegyverek hatása ellen a legbiztosabb védelmet az óvóhelyek nyújtják. Államunk — a gazdasági és anyagi lehetőségek figyelembevételével — nagy gondot fordít az óvóhelyek építésére. A már meglevőket a vállalatok kapják bérbe raktáraknak. A békében használatba vett óvóhelyeket adott esetben azonnal szabaddá kell tenni. Ehhez a lakosság munkája is szükséges. Ez áll az óvóhely kitakarításából, ha szükséges, kijavításából, kimeszeléséből, a villamos-és közműberendezések üzemképes állapotba helyezéséből, bebútorozásából, felszereléséből. A rendelkezésre álló óvóhelyek ma még nem képesek az ország valamennyi lakosának befogadására, ezért egy adott esetben elengedhetetlen a szükségóvóhelyek építése. , Azokon a helyeken, ahol megfelelő befogadóképességű óvóhely nem áll rendelkezésre, ki kell jelölni a szükségóvóhelyek megépítésének a helyét. Erre a célra pince is számításba jöhet. Ha alkalmas pince nem áll rendelkezésre, akkor fedett árokóvóhely, futóárok stb. létesítése szükséges. A terület kiválasztásánál figyelemmel kell lenni a terep adta lehetőségekre és a megfelelő távolságra a lakott, illetve a veszélyeztetett területtől. A lakosság saját érdekében állítja össze az óvóhelycsomagot, amely a legfontosabb tárgyakat, eszközöket tartalmazza. Ésszerű beletenni a fontos iratokat, okmányokat, egyéni sebkötöző csomagot, kisebb mennyiségű élelmiszert, vizet, a betegek részére gyógyszert. Legjobb, ha az óvóhelycsomag tartalmát erre alkalmas — nem nagy — bőröndben, dobozban, vagy más hasonlóan könnyen szállítható ládában helyezzük el. Az előkészített csomagot könnyen hozzáférhető, az óvóhelyre vonulás útvonalában, de a lakásban tartsuk. A levonulást az óvóhelyre helyes előre megszervezni a tömörülés elkerülése végett. Például emeletes házakban megállapítani a levonulás emeletenkénti sorrendjét. Szintén célszerű előre meghatározni a betegek, öregek, gyermekek leszállításának módját. Az óvóhely kulcsát általában olyan személynél helyezzük el, aki állandóan otthon tartózkodik és bármely pillanatban ki tudja azt nyitni. Az óvóhelyek rendjének biztosítása érdekében feltétlen szükséges a parancsnok kijelölése már békeidőben. A kiválasztást általában a polgári védelmi szervek végzik de történhet a lakosság által választás útján is. A parancsnok felelős az óvóhely rendjéért, utasításait minden személynek tudomásul kell vennie és a szerint köteles tevékenykedni. Az óvóhelyeket elhagyni csak a parancsnok engedélyével lehet az általa meghatározott útvonalon és irányban.