Napló, 1976. július (Veszprém, 32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

Egészségvédelem - elsősegélynyújtás A lakosság légitámadás következtében sérülést szen­vedhet. Magának és a kör­nyezetéhez tartozóknak se­gítséget kell nyújtania. Az alkalmazott harcanyag ha­tásával szemben védekezés­re szorulhat. Célszerű adott esetben a sebkötöző csoma­got állandóan zsebben hor­dani. A család minden tagja ré­szére szükséges beszerezni, előkészíteni az egyéni védő-­­ eszközöket, az ön- és kölcsö­nös segélynyújtáshoz szük­séges sebkötöző csomagokat, a részlges mentéshez, fertőt­lenítéshez felhasználható anyagokat, eszközöket. A rendkívüli körülmények között a járványos, fertőző betegségek gyorsan terjed­nek. Ennek meggátolása ér­dekében mindenki fokozot­tabban tartsa be a közegész­ségügyi és járványügyi sza­bályokat. Alapvető feltéte­lek: a tisztasági (higiéniai) rendszabályok és a védőol­tások. Mindenki fordítson nagy gondot testének, ruhá­zatának és közvetlen környe­zetének (lakás, munkahely, közétkeztetési hely, élelmi­szerek, takarmánykészletek, víztárolás stb.) tisztaságára. Példamutatóan, fegyelmezet­ten, pontosan jelenjen meg az egészségügyi szerveknél védőoltásra. Korszerű támadófegyverek alkalmazásakor nagy számú sérüléssel lehet számolnunk. Ezért alapkövetelmény, hogy minden felnőtt személy is­merje az elsősegélynyújtás módját és eszközeit. A sé­rülteket azonnal elsősegély­ben kell részesíteni, a vér­zést kell elállítani. A sebek bekötése az aláb­bi módon történhet. Előzete­sen jódtinktúrával körül­ecseteljük, utána a sebet be­­­kötjük. A sebet nem szabad kézzel érinteni, jóddal be­kenni, vízzel mosni, a sebből szilánkot eltávolítani és a kinyomuló belső részeket helyreigazítani. Kötésre leg­célszerűbb felhasználni az egyéni sebkötöző csomagot. Törés esetén legfontosabb, hogy a törött testrész moz­gatását megakadályozzuk. Ezért rögzítjük. A kéz- és lábtörésnél síneket alkalma­zunk. Ha sín nem áll ren­delkezésre, lemezzel, deszká­val, vonalzóval lehet helyet­tesíteni. A comb- és láb­szárcsont törése esetén a végtagot az egészségeshez le­het kötni. A felső végtago­kat pedig a törzshöz pólyáz­­zuk. Gerinctörésnél a sérül­tet háttal egyenes, széles deszkára, ajtóra, asztallapra fektetjük a kórházba szállí­tásig. Égési sebeket kézzel nem szabad érinteni, parafint, olajat, más gyógyszert nem szabad rátenni. Az égett seb fedésére csak steril géz, vagy frissen vasalt kendő (lepe­dő) alkalmas. ­ — NAPLÓ — 1976. július 1. csütörtök Hi))IÜT­ÓTHAJJIW2IV Az­ iskolákban befejeződött a tanítás. A nyári szünet megváltoztatja a közlekedés problémáit. A tanítási időben főként a reg­gel 7—8 óra közötti időszak a veszélyes, mert ekkor siet a sok gyermek az óvodák­ba, iskolákba. Ezt követően alig látni gyer­meket az utcán. A nyári időszakban a va­kációzó gyerekek okoznak gondot a közle­kedésben. A tanítási szünetben elmarad az iskola mindennapos figyelmeztetése, önfegyelmező ereje. E hatás alól felszabadulva, gondta­lanul, önfeledve, de sokszor gondatlanul és a figyelmeztetést elfeledve töltik a gyerekek a szünidejüket. Fokozottabb felelősség hárul a szülőkre. Természetes, hogy minden szülő félti gyer­mekét a közlekedési balesettől, óvatosság­ra inti, figyelmezteti — esetleg­ — túlzott féltésből nem is engedi egyedül az utcára még akkor sem, amikor már önállóan kel­lene közlekednie. Néhány tanács a szülőknek: Főútvonalon 6 éven aluli gyermek fel­ügyelet nélkül nem közlekedhet. 6 éven fe­lüli meg már kénytelen egyedül is közleked­ni akár főútvonalon is, mert tanköteles és iskolába kell járnia. Azonban ekkorra már meg kell tanítani a biztonságos gyalogos közlekedésre. Legalább is a lakástól az is­koláig és a visszavezető útvonalon. A szülő, mielőtt gyermekét kerékpározni engedi, tudatában kell lennie a követke­zőknek : A kerékpár műszakilag kifogástalan, biz­tonságos legyen. Csak akkor engedjék a gyermeket a köz­útra, ha már a kerékpározásban,és a köz­lekedésben is kellő jártassága van. Tanulni és gyakorolni nem a közúton, a forgalmas főútvonalon kell. * VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR Főútvonalon csak 12 éven felüli gyer­mek kerékpározhat, természetesen, ha már kellő biztonsággal rendelkezik a kerékpá­rozásban és a közlekedésben. A 8-as számú főútvonalon tilos kerékpározni. Figyelmeztessük gyermekeinket, hogy csak 18 éven felüli felnőtt vihet 10 éven aluli gyermeket kerékpáron, (igen gyakori két gyermek egy kerékpáron). Sokkal nagyobb felelősséget vállal a szülő, amikor, a 14 éven felüli gyermeké­nek segédmotoros kerékpárt, később na­gyobb gépjárművet ad­ a kezébe. Ezekkel ugyanis már nemcsak saját magát, hanem másokat is veszélyeztethet a motoros fiatal. Igaz, hogy ezek vezetése már vizsgához kö­tött. Azonban könnyebb ezt a vizsgát leten­ni egy 15 éves fiatal számára, mint önma­gát józan gondolkodásra, önfegyelemre, óvatosságra szorítani, amikor kedvére szá­guldozhat immár motorizált járművén. Nagy szükség lehet ilyenkor a­­ szülők fi­gyelmeztetésére, esetleg szigorára is. Ha figyelemmel kísérték volna a szülők motoros, esetleg már autós fiuk vagányko­dásait, sok kellemetlenségtől óvhatták vol­na meg gyermeküket, önmagukat s máso­kat is. Mielőtt gyermekünk kezébe gépjárművet adunk, már nemcsak annak technikai ke­zelésére, és a szabályos közlekedésre kell megtanítanunk, hanem ki kell benne ala­kítani olyan erkölcsi-akarati tulajdonságo­kat is, hogy meg lehessen benne bízni, mert akkor a gépjárművezetés előnyei, örömei helyett nem fog önmagában vagy mások­ban kárt tenni. Bernácz István tanár, a KBT ifjúsági szakbizottság elnöke. Ajka A megyei közlekedésbiztonsági tanács rovata Vigyázat! Vakáció! KRESZ- vetélkedő a nyári táborban (Tudósítónktól) A nyáron kizárólag a pá­pai és a járásbeli községek úttörői táboroznak Pálkövén a városi-járási úttörőtábor­ban, összesen 1200 pajtás — több csoportban — élvezi a Balaton szépségeit. A prog­ramba KRESZ-vetélkedőket is beiktattak. Az elméleti és ügyességi feladatok teljesí­tésében mintegy ötszázan vesznek részt. S. G. A közömbös trabantos koradélután, tikkasztó hőség. Áramlik a forgalom a veszp­rémi Szajcsy-Zsillivszky utcán. Fék csikorgás, hatalmas csattanás. A piros fatva vezetője nagy ívben repül, ezüstös bukósisakja döngve csapódik az aszfalthoz. A Trabant jobb hátsó része, a lámpákkal együtt, kissé deformálódik. A motoros fekszik az úttesten, a trabantos a visszapillantótükörből próbál tájékozódni. Miután nem lát semmit, ülve marad a helyén. A motoros lassan feltápászko­­d­ik, oldja bukósisakja csatját, mozgatja térdét és karjait. A trabantos még mindig ül a volánnál. Rendőr közeledik, a jár­dákon megállnak az emberek. A motoros felállítja járművét, és elindul vele az út széle felé. Ekkor komótosan, mint aki jól végezte dolgát, kikászolód-­ dik a kocsiból annak vezetője és lassú léptekkel hátramegy, megszemléli a helyzetet. Amikor megpillantja kocsija összetöri hátulját, csípőre tett kézzel csóválni kezdi a fejét. A kár a két járműben talán kétezer forint. Hogy ki volt a hibás, nem tu­dom, de a trabantos úgy látszik, „nyugodt” ember. Csak nézi, hogy a rendőr felszedi a földről a motoros táskáját, a zsebé­ből kiesett iratokat,­­ a sérült kocsit mustrálgatja. Valószínű­­leg ez jobban érdekli, mint az, hogy mi történt a motorossal. A járdán valaki megjegyzi: — Nahát, micsoda alak! Igaza van! B. Cs. A veszprémvarsányi ter­melőszövetkezet ebben az évben 9 hektárnyi te­rületen termelt szamó­cát. Az értékes és kere­sett gyümölcsből 450 mázsát szüreteltek és juttattak el eddig a győri hűtőházba. Ké­pünkön, a szamóca­szüretben a varsányi ál­talános iskola tanulói is részt vettek Vida András felvétele Fiataljaink és a jogi ismeretek Régi szabály, hogy a ren­delkezések, törvények isme­retének hiánya sohasem mentesít a felelősség alól. Ebből az alapelvből kiindul­va, igen fontos feladat, hogy a gyermekek, fiatal­korúak kellőképpen tájéko­zottak legyenek az élet min­­­den területét szabályozó tud­nivalókról. Iskolás korban Gyakran elhangzik, hogy már iskolás korban meg kell kezdeni a jogi ismeretek ok­tatását. Hiszen a nevelés egyik eszköze lehet az, ha már gyermekkorban megis­mertetjük fiataljainkkal a fontosabb, különösen az őket érintő jogszabályokat. A jogi ismeretek oktatásá­ról lévén szó, talán első és legfontosabb az, hogy olyan életkorokban, amikor a fia­tal már önállóan, saját jo­gán megtehet bizonyos dol­gokat, akkor tisztában le­gyen azok hatásával, követ­kezményével. Ebből követ­kezik, hogy mikor cél­szerű kezdeni a jogi isme­retek oktatását. Szerintem a 14. életév az, amikor már az általános iskolát végzett gyermekeknek, fiatalkorúak­nak rendelkezniük kell a rá­juk nézve fontos jogi is­meretekkel. Ekkor kapják meg sze­mélyi igazolványaikat és ez­zel mintegy „önálló"­ sze­mélyiségek lesznek. Az eh­hez fűződő jogok és kötele­zettségek ismertetése igen fontos. Ez az az életkor to­vábbá, amikor a fiatal ön­állóan munkát vállalhat, munkakönyvet kaphat. Bár még 16. életévéig kell a szülő beleegyezése munka­vállalásához, mégis a mun­kavégzéssel összefüggő is­meretek elsajátítása, a leg­alapvetőbb jogok­ és köteles­ségek ismeretére nekik is szükségük van. Mindezek alapján tehát jó, hogyha az általános iskola VIII. osztályában elhangzik néhány olyan ismeretterjesz­tő előadás, melyeken leg­alább e két fontos kérdésről tájékoztatják a tanulókat. De lehetnek még mindeze­ken túlmenően egyéb olyan témák is, éppen ebben a korban, melyek rendkívül érdeklik a fiatalokat. Meg kell ismerniük a felelősségi szabályokat, vagyis azt, hogy tetteikért, cselekedeteikért, az élet minden területén ki­fejtett tevékenységükért­ fe­lelősséggel tartoznak, pél­dául károkozás esetében mi­kor kell nekik vagy szüleik­nek felelősséget vállalni. Ezen kívül van olyan foga­lom is, hogy „vétőképesség”. Ezzel is tisztában kell len­niük. A 14. életév ugyanis az a korhatár, amikor már büntetőjogilag is felelősség­re vonható a fiatal, hogyha törvénybe ütközőt tesz. Jogászok az osztályfőnökin Középiskolákban sincs olyan tantárgy, amely akár egész röviden is, de meg­adná a jogi alapfogalmakat. Ennek pótlására szervezték meg most már egyre több középiskolákban, hogy az osztályfőnöki órákon jogász szakemberek egy-egy elő­adást tartanak a 18. életév­vel bekövetkező jogi prob­lémákról. Az előadásokon természetesen csak igen vázlatosan lehet ismertetést adni — mindazokról a té­mákról,­­­melyek érdekelhe­tik a most már önállósult életbe kilépő nagykorú fia­talt. Az érdeklődés pedig rend­kívül nagy ezeken az előadá­sokon. Kérdések záporoznak az előadó felé. A legkülön­bözőbb problémákat vetik fel jogi témaköröket illető­en. Polgárjogi, családjogi, munkajogi, öröklési, épí­tési jogi kérdések hangzanak itt el. De igen gyakoriak a szabálysértési és büntető joggal összefüggő feltevések is. Éppen ezért tehát igen jó és helyes, ha az említett osz­tályfőnöki órákon beszél az előadó, mindazokról a té­mákról, melyek a minden­napi életben gyakran felme­rülő jogi problémát érinte­nek. Témája a fiataloknak, hogy a szocialista együttélés szabályait miként kell érté­kelni. Mikor vétenek a köz­rend és köznyugalom ellen? Hogyan kell viselkedni nyil­vános szórakozó­helyen, utcán? Ki a verekedő és garázda személy, van-e olyan, hogy jogos önvéde­lem? Mi a csendháborítás fogalma? Bővíteni a szülők ismereteit oktatni, tanítani ezen isme­reteket a 18. életév küszö­bén. Ez az az életkor ugyan­is többek között, amikor elnyernek a fiatalok olyan jogokat, hogy például ta­nácstagok lehetnek, választ­hatnak. A fiúk sorkatonai szolgálatra kötelesek bevo­nulni. A mindezekkel össze­függő jogi kérdések, ha csak a legalapvetőbbeket vesz­­szük, a jelenleginél sokkal több osztályfőnöki órát, elő­adást igényelnek.­ Ezért a jogi ismeretterjesztésnek ez a formája kiszélesítésre vár. De nem csak iskolákban, a gyermekek részére lehet eze­ket az ismertetéseket meg­adni, hanem különösen a fiatalabb gyermekek szülei­nek, a szülői munkaközössé­geknek is. Több óra kereté­ben lehet előadást tartani számukra például a munka­jogról, kárfelelősségről, csa­ládjogról, a fiatalok szabály­szegéseiről stb. Az ilyen előadások meg­szervezése nem, ütközhet ne­hézségbe. Hiszen a szülő gyermeke miatt állandó kap­csolatban van az iskolával. Ha pedig ott olyan rendez­vény megtartásáról van szó, mely gyermekét érinti, a legtöbb szülő szíves örömest tesz eleget a kérésnek és megjelenik a szülői munka­­közösség megbeszélésein. Ha a felnőtt fiatal úgy indul el, hogy kellő alap­pal már rendelkezik jogi ismeretekből, akkor később sokkal könnyebb lesz­ ezt tovább gyarapítani. Keve­sebb lesz a jogsértés, sérel­­­m­es cselekvés és törvénybe ütköző magatartás. Tehát megéri a fáradtságot a fia­talokkal való törődés ezen a területen is.­­ Dr. Dóczy Ádám A felvetett kérdések meg­válaszolásához nem elegen­dő 1—1 óra a végzős közép­­iskolásoknak. Rendszereseb­ben és gyakrabban volna még indokolt és szükséges Tudnivalók az óvóhelyekről A második világháború­ban alkalmazott fegyverek elleni védekezésnél, vala­mint a nukleáris fegyverek robbantási kísérlete alkal­mával bizonyítást nyert, hogy a hagyományos és a korsze­rű fegyverek hatása ellen a legbiztosabb védelmet az óvó­helyek nyújtják. Államunk — a gazdasági és anyagi le­hetőségek figyelembevételé­vel — nagy gondot fordít az óvóhelyek építésére. A már meglevőket a vállalatok kap­ják bérbe raktáraknak. A békében használatba vett óvóhelyeket adott eset­ben azonnal szabaddá kell tenni. Ehhez a lakosság munkája is szükséges. Ez áll az óvóhely kitakarításából, ha szükséges, kijavításából, ki­meszeléséből, a villamos-és közműberendezések üzem­képes állapotba helyezésé­ből, bebútorozásából, felsze­reléséből. A rendelkezésre álló óvó­helyek ma még nem képesek az ország valamennyi lako­sának befogadására, ezért egy adott esetben elengedhe­tetlen a szükségóvóhelyek építése. , Azokon a helyeken, ahol megfelelő befogadóképessé­gű óvóhely nem­ áll rendel­kezésre, ki kell jelölni a szükségóvóhelyek megépíté­sének a helyét. Erre a célra pince is számításba jöhet. Ha alkalmas pince nem áll rendelkezésre, akkor fedett árokóvóhely, futóárok stb. létesítése szükséges. A terü­let kiválasztásánál figyelem­mel kell lenni a terep adta lehetőségekre és a megfele­lő távolságra a lakott, illet­ve a­­ veszélyeztetett terület­től. A lakosság saját érdeké­ben állítja össze az óvóhely­csomagot, amely a legfonto­sabb tárgyakat, eszközöket tartalmazza. Ésszerű bele­tenni a fontos iratokat, ok­mányokat, egyéni sebkötöző csomagot, kisebb mennyisé­gű élelmiszert, vizet, a bete­gek részére gyógyszert. Leg­jobb, ha az óvóhelycsomag tartalmát erre alkalmas — nem nagy — bőröndben, do­bozban, vagy más hasonlóan könnyen szállítható ládában helyezzük el. Az előkészített csomagot könnyen hozzáfér­hető, az óvóhelyre vonulás útvonalában, de a lakásban tartsuk. A levonulást az óvóhelyre helyes előre megszervezni a tömörülés elkerülése végett. Például emeletes házakban megállapítani a levonulás emeletenkénti sorrendjét. Szintén célszerű előre meg­határozni a betegek, öregek, gyermekek leszállításának módját. Az óvóhely kulcsát általában olyan személynél helyezzük el, aki állandóan otthon tartózkodik és bár­mely pillanatban ki tudja azt nyitni. Az óvóhelyek rendjének biztosítása érdekében feltét­len szükséges a parancsnok kijelölése már békeidőben. A kiválasztást általában a polgári védelmi szervek vég­zik de történhet a lakosság által választás útján is. A parancsnok felelős az óvó­hely rendjéért, utasításait minden személynek tudomá­sul kell vennie és a szerint köteles tevékenykedni. Az óvóhelyeket elhagyni csak a parancsnok engedé­lyével lehet az általa meg­határozott útvonalon és irányban.

Next