Napló, 1976. augusztus (Veszprém, 32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA TS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vasárnap, 1976. augusztus 1. Ara: 80 fillér XXXI. évfolyam 181. szám Helsinkiről­ egy év múltán írta: Pója Frigyes külügyminiszter Ma egy esztendeje annak, hogy az euró­pai és az észak-amerikai országok vezetői Helsinkiben, a biztonsági és együttműködé­si értekezleten aláírták a konferencia két és fél esztendő megfeszített munkájával kidol­gozott záróokmányát. A nemzetközi közvé­lemény — így hazánké is — méltán nevezte történelmi jelentőségűnek ezt az aktust. A napóleoni háborúkat követő bécsi kongresz­­szus óta ez volt az első eset, hogy Európa vezetői értekezletre ültek össze a kontinens problémáinak megbeszélése céljából. A tör­ténelemben pedig először fordult elő, hogy az európai szocialista és tőkés országok, va­lamint az Egyesült Államok és Kanada ve­zetői tárgyalóasztalhoz ültek, s a békére és biztonságra nézve rendkívül fontos okmányt írtak alá. A helsinki dokumentum meggyő­zően bizonyította: a nemzetközi életben megkezdődött pozitív fordulat a hideghábo­rúból a békés egymás mellett élés, a szocia­lista és a tőkés országok gyümölcsöző együtt­működése felé — reális tény. A konferencia azonban nemcsak jelzés volt, hanem sokkal több ennél; maga is visszahatott a nemzet­közi légkörre, javította azt, újabb feltétele­ket teremtve ezzel az enyhülés folyamatá­nak elmélyüléséhez. Az eseményt követően sok vezető állam­férfi nyilatkozott pozitívan a záróokmány aláírásáról, s szinte minden résztvevő állam kormánya elkötelezte magát annak végre­hajtása mellett. Állást foglalt a záróokmány maradéktalan megvalósításáért pártunk és kormányunk és az országgyűlés külügyi bi­zottsága is. Ezeknek az állásfoglalásoknak az alapján országunkban számos intézkedés történt a záróokmány végrehajtása érdeké­ben. A Helsinkiben kidolgozott megállapodás alapján pártunk és kormányunk igen nagy figyelmet szentelt a záróokmány széles kö­rű megismertetésére. Két folyóiratban pub­likálták a záróokmány teljes szövegét, s könyvalakban is kiadták, nagy példány­számban. Fontos ennek a ténynek a hang­­súlyozása, mert jónéhány tőkés ország kor­mánya, amelynek a képviselője az értekez­let második szakaszában szinte naponta sík­­raszállt a záróokmány minél szélesebb körű publikálása mellett, nem sokat tett azért, hogy a dolgozó nép megismerje e doku­mentum teljes szövegét. Mindjárt az illetékes szervek döntése után megkezdődött országunkban a záróokmány végrehajtásának megszervezése. Megállapí­tottuk, hogy melyek azok a területek, ame­lyeken egyoldalú intézkedésekre van szük­ség, s melyek azok a kérdések, amelyek a kétoldalú kapcsolatok szférájába tartoznak és csak ott oldhatók meg, s miről kell tár­gyalni nemzetközi értekezleteken, a nemzet­közi szervezetekben. Ennek alapján foglaltunk állást a már előterjesztett javaslatok ügyében, így pél­dául bejelentettük, hogy támogatjuk a szov­jet kormánynak a környezetvédelem, az energiakérdés és a közlekedés problémáinak összeurópai méretű megoldására tett javas­latait. A kétoldalú szférába tartozó kérdé­sekben pedig javaslatokat dolgoztunk ki. (Folytatás a 2. oldalon) Vasárnap is teljes gépparkkal dolgoznak a földeken Körkép az aratásról Szombaton is mindenütt népes volt a határ: teljes erővel dolgoztak emberek és gépek, hogy mielőbb és mi­nél kisebb veszteséggel mag­tárba kerüljön a búza, bizto­sított legyen az ország ke­nyere. Zala megye mezőgazdasági üzemeinek fele végzett az aratással, s az összes gabo­natermés mintegy kilencven százaléka már fedél alatt van. A gabonafélék száraz állapotban, jó hektolitersúly­­lyal kerültek a tárolókba. A jól szervezett, lendületes munka eredménye, hogy bár Szabolcsban nyolc nappal ké­sőbb kezdhették az aratást, a 100 000 hektárnyi kalászos 82—83 százalékáról betaka­rították a termést. A leara­tott területnek 65 százalékán összegyűjtötték a szalmát, 35 százalékán elvégezték a tar­lóhántást, és kétezer hektárt másodnövények magjával is bevetettek. Azokban a gazdaságokban, ahol még van aratnivaló, jó idő esetén vasárnap is a tel­jes gépparkkal dolgoznak a földeken. Csongrád megyében a má­sodnövények vetéséhez kitű­nő alkalmat teremtettek a kiadós esőzések. A talaj min­denütt elegendő nedvességet tartalmaz ahhoz, hogy kikel­jen a mag, gyökeret eressze­nek a palánták. Eddig csak­nem hatezer hektáron került földbe a másodnövények sza­porítóanyaga. Szombaton huszonöt Vas megyei tsz végzett az aratás­sal , a megye 76 000 hektárnyi kalászosának 85­­ százalékát takarították be. A kedvező időben 400 kombájn és ki­szolgáló személyzete dolgo­zott a földeken. Somogyban a hosszú aszályt követő szeszélyes időjárás, a csaknem mindennapos eső főként a megye középső és nyugati részén hátráltatta erősen az aratást. A vissza­tért jó időt kihasználva két nap óta ismét teljes erővel folyik a gabonabetakarítás, és ennek eredményeként szombaton 25 termelőszövet­kezet és állami gazdaság vég­zett az aratással. Szombaton is ügyeletet tartottak a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat átvevő­­helyein Győr-Sopron megyé­ben. Az átvevők munkáját 336 anyagmozgató gép segíti. Üzemelnek a vállalati szárí­tóberendezések is. Borsodban, az ország leg­északibb szántóföldjein, ahol a déli megyékhez képest két héttel később érik „kasza alá” a gabona, szombaton is megközelítőleg nyolcszáz kombájn dolgozott a nagy­üzemi táblákon. Veszprém kereskedelmi központja a Münnich Ferenc téren (Fotó: Péterfay) Veterán úttörővezetők találkozója Pápa város és a pápai já­rás nyolcvan régi és külö­nösen jó munkát végzett út­törővezetője találkozott pén­teken Pálkövén a Bajcsy-Zsi­­linszky Endre úttörőtábor­ban. Az eseményt az úttörő­­mozgalom harmincéves jubi­leumi tiszteletére szervezte meg a pápai járási művelő­désügyi osztály a járás úttö­rőelnökségével közösen. Délelőtt tíz órakor ünnepé­lyes zászlófelvonással kez­dődött, majd a táborban nya­raló kisdobosok műsorával folytatódott a jubileumi ren­dezvény. Forgács Margit, a pápai járás úttörőelnökségé­nek elnöke köszöntötte a ve­teránokat, és ismertette a já­rás harmincéves úttörőmoz­galmának történetét , amelynek aktív részesei vol­tak a meghívottak. Ezt kö­vetően a vendégek ismer­kedtek a táborral, majd dél­után filmeket néztek meg az úttörőéletről. A rendezvé­nyen megjelent és köszöntöt­te a veteránokat dr. Kovács Sándor, a megyei tanács vb pápai járási hivatalának el­nöke. Szabó László művelő­désügyi osztályvezető emlék­lapokat adott át az úttörő­vezetőknek. A találkozó este hat órakor ünnepélyes zászlólevonással ért véget. Koszorúzás a kiskunfélegyházi Petőfi-szobornál Kiskunfélegyházán szom­baton halálának 127. évfor­dulóján megemlékeztek a se­gesvári csata nagy halottjá­ról, Petőfi Sándorról. A Pe­tőfi-szobornál rendezett ün­nepségen a költő emlékmű­vét a kiskunfélegyházi városi­­tanács, a városi népfront- és KISZ-bizottság s a költő ne­vét viselő intézmények kép­viselői koszorúzták meg. A helyi Petőfi Sándor Általá­nos Iskola kisdiákjai emlék­műsort adtak. Megemlékezés Liszt Ferenc halálának 90. évfordulója alkalmából Liszt Ferenc halálának 90. évfordulója alkalmából ko­­szorúzási ünnepséget rende­zett szombaton Budapesten, a Népköztársaság útja 67. szá­mú ház falán levő emlék­táblánál a Liszt Ferenc Tár­saság. Ebben az épületben működött 1879-től több mint negyedszázadig a Liszt Fe­renc alapította Zeneakadé­mia. S itt lakott 1881-től öt évig a zeneköltő mint a Ze­neakadémia első elnöke. Megkoszorúzták az emlék­táblát a Hazafias Népfront VI. kerületi bizottságának képviselői is. A zeneszerzőre az évforduló alkalmából Mó­ra Gábor művészettörténész, Liszt-kutató emlékezett. Napi nyolcezer köbméter ivóvizet ad az új balatonfüredi víztisztító mi (Fotó: Andrányi András) Befejeződött a negyedik országos honismereti akadémia Nyíregyházán szombaton dr. Ortutay Gyula akadémi­kusnak, az Országos Honis­mereti Bizottság elnökének zárszavával véget ért a ne­gyedik országos honismereti akadémia egyhetes esemény­­sorozata, amelyet július 26— 31. között rendeztek meg. Az egyhetes program ke­retében előadásokon, konzul­tációkon és szekcióüléseken vitatták meg a honismereti mozgalom eddigi eredmé­nyeit, további feladatait, a gyűjtő, kutató és feldolgozó munka legjobb módszereit, a továbbképzés rendszerének tervezetét. A résztvevők köz­ben tanulmányi kiránduláso­kon megismerkedtek Sza­­bolcs-Szatmár megye irodal­mi, történelmi emlékhelyei­vel, műemlékeivel, a sóstói falumúzeum néprajzi, népi építészeti emlékeivel. Hétfőtől augusztus 14-ig nyári szezonvégi ruházati vásár Tájékoztató a Belkereskedelmi Minisztériumban A Belkereskedelmi Minisz­térium ruházati kereskedelmi főosztályának tájékoztatása szerint a kiskereskedelem az év első felében 15,7 milliárd forintos ruházati forgalmat bonyolított le, 0,4 százalékkal nagyobbat, mint a múlt év azonos időszakában. A tavaszi-nyári árualap a tavalyit csaknem egymilliárd forinttal haladta meg. A na­gyobb mennyiség, a tovább korszerűsödött választék le­hetővé tette, hogy a keres­letet megfelelő szinten ki tudják elégíteni. Tovább ja­vult a csecsemő- és gyer­mekruházati ellátás, több volt a divatos termék. A vál­lalatok az átlagosnál jobb kí­nálatot teremtettek pamut ruházkodási szövetekből, kö­tött-hurkolt kelmékből, felső kötött ruházati cikkekből, fiú rövidujjú ingekből, lábbelik­ből, lakástextíliákból. A gaz­dag kínálat nagyobb forga­lom lebonyolítására is lehe­tőséget adott volna. Az idő előrehaladásával a ruházati kereskedelem a má­sodik félév színvonalas ellá­tása érdekében már az őszi­­- téli szezonra készül. Ennek során , hogy helyet nyerje­nek a következő szezon cik­keihez — a hagyományok- I­dalic megfelelően az idén is megrendezik a nyári sze­zonvégi vásárt, amely augusztus 2-től 14-ig tart. A minisztérium előzetes in­formációja szerint a 20—40 százalékos engedményt nyúj­tó vásár árualapja a tavalyi­hoz­ hasonlóan 750—800 mil­lió forint, így az akcióba be­vont cikkeket összességében 280—290 millió forinttal ol­csóbban veheti meg a lakos­ság. A következő két hétben 20—40 százalékkal olcsóbban kínálnak az üzletek egyebek között könnyebb, nyári jelle­gű gyapjú-, valamint pamut- és selyemszöveteket, kelmé­ket, különféle háztartási, la­kástextil, méter- és darab­árut, női és lánykaruhákat, férfi- és fiúöltönyöket, far­meröltözékeket. A darab- és divatáruk közül főleg női és bakfis felső kötöttárut, rövid­­ujjú gyermekpulóvereket, női fehérneműt, fürdőruhákat és úszónadrágokat kínálnak en­gedménnyel az üzletek. Az utóbbi évek gyakorlatá­nak megfelelően területen­ként, vállalatonként eltérhet egymástól a vásárba bevont cikkek köre és az árenged­mény mértéke, hiszen azt a kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek most is saját hatáskörükben jelölik ki, ha­tározzák meg a vásárban részt vevő üzletekkel együ"

Next