Napló, 1976. szeptember (Veszprém, 32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

1 — NAPLÓ — 1976. szeptember 1. szerda NAPI HÍRMAGYARÁZATUNK Szemtanúk a pokolból Genfben a nemzetközi jogász bizottság jelentést tett közzé az emberi jogok folyamatos megsértéséről Chilében — adják hírül a távirati irodák. A rövid ismertetésekből is kitűnik, hogy a harminckét oldalas kiadvány minden szava tény — vérlázító, elfogadhatatlan, gyűlöletes tény. Kínzásokról, eltűnésekről, letartóztatásokról szól ez a jogászi alapossággal összeállított dokumengyűjtemény. Ugyanazon a napon Európától távol, de Chiléhez közelebb, Mexikóvárosból is közöltek chilei témájú jelentést a hírügynökségek. Ezúttal Chiléből elmenekült újságírók nyilatkoztak és szavaikban ugyancsak egymást követték a tények és a számok. Három esztendeje, 1973 szeptemberében, amikor Pinocheték a törvényesen megválasztott államfő, dr. Salvador Allende személyén kezdték meg az azóta szüntelen népirtást, összesen mintegy 2 200 újságíró tevékenykedett az ország nagyobb szerkesztőségeiben. Ebből 1 500-an vannak azóta jeltelen sírban, koncentrációs táborban, börtönben vagy éppen száműzetésben. Mindössze egy nappal a genfi és a mexikóvárosi keltezésű Chilével kapcsolatos hírek előtt Prágából is világgá röppent egy jelentés: a Szakszervezeti Világszövetség felszólította a világ szervezett dolgozóinak sokszáz milliós táborát, szeptember 11-ét, a chilei fasiszta puccs évfordulóját világszerte tegyék a chilei nép iránt megnyilvánuló tevékenység szolidaritás napjává. A prágai hír előtt öt nappal Brüsszelből közöltek chilei vonatkozású hírt: a belga fővárosban nyilatkozott az akkor odaérkezett dr. Fernando Ostrond Fernandez neves chilei ügyvéd, aki a belga kormánytól kért és kapott politikai menedékjogot. Az ügyvéd napokkal korábban szabadult Pinochet koncentrációs táboraiból, ahol tizenhét hónapot töltött — csak azért, mert gyakorolta hivatását: elvállalta Luis Corvalannak, a Chilei EP főtitkárának jogi védelmét. Egy NATO-ország kormánya sem tagadhatta meg segítségét és rokonszenvét ettől a bátor jogásztól, aki szemtanúként számolt be arról, mit élt át tizenhat hónap alatt. Három éve Pinocheték azt hitték, a világ majd napirendre tér a gaztettek felett. Tévedtek: néhány nap alatt Génfből, Mexikóvárosból, Prágából és Brüsszelből szólaltak meg — közvetve vagy közvetlenül — a vádoló szemtanúk. A zsarnok nem ünnepelhet zavartalanul szeptember 5-én. Chilei antifasiszta újságírók nyilatkozata Mexikóvárosban nyilatkozatot adott ki a chilei antifasiszta újságírók szövetsége. A vádirattal felérő nyilatkozat elmondja, hogy az Allende-kormány idején chilei szerkesztőségekben dolgozó, 2200 újságíró közül jelenleg mintegy 1500-an száműzetésben, börtönben, vagy munka nélkül vannak. A katonai junta 20 újságírót meggyilkolt, 150-et bebörtönzött. A reakciós puccs óta hét napilapot, 40 rádióállomást, 30 képes újságot és 50 helyi újságot szüntettek meg. A nemzetközi jogász bizottság kedden 32 oldalas jelentést tett közzé Genfben az emberi jogok Chilében történő megsértéséről. A jelentés részletesen foglalkozozik a kínzásokkal, valamint a magyarázat nélküli „eltüntetésekkel” és felsorol 23 törvénytelen letartóztatást, amelyek ebben az évben történtek. Közli 52 olyan személy adatait is, akiket január óta tartóztattak le és akiknek jelenlegi holléte ismeretlen. A chilei hatóságok tagadják, hogy bármit is tudnának róluk. A jelentés a továbbiakban vázolja a sajtó és a hírközlés feletti irányító ellenőrzést. Izrael és a Dél-Afrikai Köztársaság katonai együttműködése A Pravda keddi számában Izrael és a Dél-Afrikai Köztársaság katonai együttműködésének kiszélesedéséről ír. Emlékeztet arra, hogy Tel Aviv és Pretoria katonai kapcsolatai különösen Vorster dél-afrikai miniszterelnök áprilisban tett izraeli látogatását követően szilárdultak meg. Tel Aviv a tárgyalásokon nagy érdeklődést tanúsított Dél-Afrika hadászati nyersanyagai, mindenekelőtt az urán iránt. Az ilyenfajta együttműködés — mutat rá a Pravda — baljós színezetű, mivel a nyugati szakemberek véleménye szerint, mindkét ország rendelkezik a hasadó fegyverek gyártásához szükséges feltételekkel. A Salisbury-i hatóságok, melyek megkísérlik szétzúzni a zimbabwei nép nemzeti felszabadító mozgalmát, bővítik katonai együttműködésüket a dél-afrikai fajüldöző rezsimmel — állapította meg az ENSZ dekolonizációs bizottsága New Yorkban közzétett jelentésében. Az okmány rámutatott arra, hogy „a rhodésiai törvénytelen Smith-rezsim egyre növekvő katonai támogatást kap a dél-afrikai kormánytól”. Számos dél-afrikai katonai repülőgép állomásozik Rhodesia területén és közvetlenül részt vesznek a nemzeti felszabadító erők ellen irányuló hadműveletekben. 1976 elejétől a fajüldöző dél-afrikai rendőrség egységei „segítséget” nyújtanak a rhodesiai csapatoknak a zambiai határterületek ellenőrzésében. Mesterséges gén Har Gobind Khorana, Nobel-díjas amerikai biológus bejelentette: a vezetése alatt működő kutatócsoportnak sikerült kikísérleteznie és egy élő sejtcellában működtetnie az első mesterséges gént, az öröklés alapegységét (Telefoto — AP—MTI—KS) Szarkisz és Asszad elnök megbeszélésének eredményeként A szíriai csapatok libanoni állásaikban maradnak A szíriai fővárosban tartózkodó Szarkisz megválasztott libanoni elnök kedden megbeszélést folytatott Aszszad elnökkel, és ennek során mindketten kifejezték reményüket, hogy a csaknem 60 eredménytelen tűzszüneti megállapodás után végre sikerül az Arab Liga közreműködésével hatékony fegyverszünetet létrehozni. A tanácskozás után Damaszkuszban kijelentették: a Libanonban lévő szíriai csapatok mindaddig nem vonulnak vissza állásaikból, amíg a tervezett arab csúcskonferencia lehetséges eredményeképpen nem valósul meg a szembenálló libanoni felek szétválasztása. A beirúti rádió szerint a PFSZ bejelentette, hogy hajlandó lesz elfogadni egy, az Arab Liga közvetítésével kötendő tűzszüneti megállapodást. Izraeli egységek kedden ismét behatoltak Dél-Libanon területére „palesztinok után kutatva”. Világhírű francia és olasz művészek egy csoportja kedden felhívással fordult a világközvéleményhez a libanoni néppel való szolidaritás kifejezésére. Az értelmiségieknek a l’ Humanité hasábjain megjelent felhívása alatt olyan személyiségek aláírása szerepel, mint Aragon, Vercors, Alberto Moravia, Marcello Mastroianni, Cesare Zavattini stb. A 21 világhírű művész követeli, hogy vessenek véget a harcoknak Libanonban, szüntessenek be minden külföldi beavatkozást, és elítélik az ország felosztására irányuló kísérleteket. Véget ért a genfi leszerelési bizottság nyári ülésszaka A genfi leszerelési bizottság keddi hivatalos ülésén egyetlen delegátus sem jelentkezett felszólalásra, ami annak a jele, hogy a nyári ülésszakra előirányzott munka a végéhez érkezett. A tavaszi és a nyári ülésszak tevékenységéről a titkárság által előterjesztett írásbeli jelentést a küldöttségek — a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan — a nap folyamán nem hivatalos ülésen tekintették át. Mivel a terjedelmes jelentésnek csak egy részét öntötték végleges formába, ezért szerda délelőttre újabb nemhivatalos tanácskozást hívtak össze. A jelentést, amely a nukleáris leszerelésről, az új típusú tömegpusztító fegyverek tilalmáról, a vegyi fegyverek eltiltásáról szóló vitákat öszszegezte, megállapítja: az idén számos kérdésben előrehaladást értek el. Mindenekelőtt a környezeti hadviselés eltiltásáról beterjesztett szovjet-amerikai tervezet alapján kidolgozott konvenciótervezet végleges szövegének elkészítése jelentette a bizottság ez évi munkájának legnagyobberedményét. Ezzel az okmánnyal ugyanis megelőző jellegű leszerelési megállapodást hoztak tető alá. A vegyi fegyverek eltiltásáról, valamint az új típusú tömegpusztító fegyverek tilalmairól megtartott szakértői üléseken magyar szakemberek is részt vettek. Kedden délután tartotta tanácskozását a környezeti konvenció-tervezettel foglalkozó munkacsoport is, amely zárójelentését készíti elő a leszerelési bizottság csütörtöki hivatalos üléseire, amely előreláthatólag a nyári ülésszak záróülése lesz. Tudósok tanácskozása a nemzetközi biztonságról Az NDK-beli Mühlhausenban kedden plenáris ülésen befejezte munkáját a 26. Pugwash-konferencia. A tanácskozáson 30 országból Nobel-díjas és egyéb neves tudósok vettek részt. Az ENSZ megfigyelőkkel képviseltette magát. Az ötnapos konferencia tanácskozásainak középpontjában a leszereléssel, a biztonsággal, valamint a haladással összefüggő kérdések szerepeltek. Kínai mesterséges holdat lőttek fel Föld körüli pályára Pekingben kedden hajnalban sajtóközleményben adták hírül a sorrendben hatodik kínai mesterséges hold felbocsátását. A kommüniké a tényeken kívül semmi egyéb technikai részlettel nem szolgál, így semmit sem tudni a szputnyák paramétereiről vagy rendeltetéséről, még kevésbé, ami a dolog érdeme szempontjából fontosabb lehet, a hordozórakéta minőségéről. Elmondja viszont a közlemény, hogy a mesterséges harci „kitűnő helyzetben” érte el földkörüli pályáját, ami adott esetben nem a légköri viszonyokra vonatkozik, hanem „a Teng Hsziao-Ping bírálatát célzó kampány óriási sikerei”. Kínában megszokott dolog, hogy a sikeres rakéta-, nukleáris- vagy űrkísérleteket mindig az éppen napirenden lévő politikai kampány „sikereivel” hozzák összefüggésbe. Jimmy Carter választási beszéde A palesztin probléma megoldása a rendezés alapvető feltétele „Az utóbbi években, ha külpolitikai kérdésekről volt szó, az Egyesült Államoknak nem volt elnöke, mivel Henry Kissinger ilyenkor külügyminiszter és elnök is volt egy személyben” — jelentette ki atlantai választási beszédében Jimmy Carter, a demokrata párt elnökjelöltje. A közel-keleti válsággal kapcsolatban Carter újból elkötelezte magát Izrael mellett. Ismét „Izrael védhető határainak” elvét nevezte egy majdani békemegállapodás alapjának, s állítása szerint egy ilyen megállapodás kétoldalú tárgyalások révén érhető el. Nem tagadhatta ugyanakkor, hogy a palesztin probléma megoldása a rendezés alapvető feltétele. Walter Mondale, Carter alelnök jelöltje ezalatt San Franciscóban mondott külpolitikai beszédet, s ebben élesen támadta a ,,Nixon—Ford adminisztrációt” egyrészt a belső problémák megoldatlansága, másrészt a növekvő külföldi fegyvereladások miatt. Mondale hangoztatta: attól tart, hogy Ford a választások előtt „az utolsó pillanatban” megállapodást akar kötni a Szovjetunióval a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról. Üdvözlések a líbiai nemzeti ünnep alkalmából A Libanoni Arab Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a forradalom 7. évfordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Moamer El-Kadhafit, a forradalmi parancsnokság tanácsa elnökét és Lázár György, a Minisztertanács elnöke Ablusszalam Dzsallud miniszterelnököt. Lázár György üdvözlő távirata Raymond Barre-nak Lázár György a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Raymond Barre-nak, a Francia Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezése alkalmából. Indiai pártküldöttség Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett az Indiai Kommunista Párt nemzeti tanácsának pártmunkás küldöttsége, amelyet Bira Singh, a nemzeti tanács tagja, Manipur állam pártbizottságának titkára vezet. Parázs a tenger alatt A NATO délkeleti szárnyán Görögország és Törökország ellentéte a közelmúltig elsősorban a ciprusi vita következtében parázslott. A két NATO-tagállam Washington számára rendkívül kényelmetlen „idegháborúja” most az Égei-tenger mélyén rejtőző olajmezők miatt robbant ki. Néhány napig úgy látszott, hogy egyetlen elhamarkodott lépés kell csak, és a fegyverek is megszólalnak. Akkoriban volt ez, amikor Ankarából útnak indították a Sismik—1 török kutatóhajót, hogy az Égei-tenger szigetvilágában olajat keressen. Az egész „Sismikhadművelet”, amelyet az ankarai nemzetbiztonsági tanács Demirel miniszterelnök jelenlétében határozott el, nem annyira a közvetlen olajfeltárást szolgálta, mint inkább a félholdas zászló megmutatását. Annak a demonstrációját, hogy Törökország gazdasági szempontból igényt tart az Égei-tenger felére. Kié a talapzat? Az érdemi vita lényege az, hogy miképpen kell értelmezni a szuverenitást az úgynevezett „kontinentális talapzat” felett hullámzó tengervíz mélyén rejtőző ásványi kincsekre. Görögország és Törökország esetében ez földrajzi okok miatt rendkívül bonyolult. A két ország között hullámzó Égei-tenger szigeteinek többsége az 1923-i lausanne-i szerződés értelmében Görögországé. Ennekkövetkeztében az országhatár gyakran a török szárazföld közvetlen közelében húzódik. Azt Ankara sem teszi kétségessé, hogy ezek a szigetek görög lakosságúak és Görögországhoz tartoznak. Másképpen áll a helyzet azonban a „kontinentális talapzat” ügyében. A kontinentális talapzat nemzetközi értelemben a szárazföld peremén elhelyezkedő viszonylag alacsony mélységű tengerrész, utána az addig 200 méternél rendszerint sekélyebb tenger hirtelen és szakadékszerűen mélyül. Általánosságban nem tisztázott, kié a kontinentális talapzatban rejtőző ásványi kincs. A görög—török vitától függetlenül a még tartó tengerjogi konferencia egyik fő kérdése éppen az, hogy a 12 mérföldnyi szélességű parti vizeken túl a további 188 mérföldnyi szélességű úgynevezett „gazdasági zónában” a parti országok birtokolják-e a tengerfenék ásványi kincseit. Arról a nemzetközi vitákban sehol sincs szó, hogy a kontinentális talapzat egészének ásványi kincsei valamely országhoz tartozhatnának. Ezt annál is nehezebb lenne így eldönteni, mert a kontinentális talapzat geológiai képződmény. Néhol sok száz kilométer széles, néhol viszont egészen keskeny. Döntsön a nemzetközi jog! Az Égei-tenger viszonylatában még további bonyodalmak is adódnak. Geológiailag ugyanis a görög szigetek valóban a török szárazföld tengeralatti folytatását alkotó kontinentális talapzatból emelkednek ki. A görögi szigeteket pedig szükségszerűen görög felségvizek veszik körül. Ugyanakkor Ankara azzal érvel, hogy a kontinentális talapzat egészen az Égei-tenger közepéig terjed. Odáig tehát az ásványi kincs Törökországé, függetlenül attól, hogy a kontinentális talapzatból görög tulajdonban lévő szigetek emelkednek ki, amelyeket görög felségvizek vesznek körül. Látható tehát, hogy az adott pillanatban nemzetközi jogi szempontból jóformán megoldhatatlan rébuszról van szó. Ez tükröződött a Biztonsági Tanács határozatában is, amely nyugalomra és megértésre intette a vitatkozó feleket és arra, hogy tartsák tiszteletben a Hágai Nemzetközi Bíróság döntését. Ezt a biztonsági tanácsi határozatot Görögország elfogadta és támogatta. A törökök csak részben. Ankara kinyilvánította a vita békés, tárgyalásos rendezésére irányuló készségét. Arra azonban nem vállalkozott, hogy eleve kötelezőnek ismerje el a hágai döntést. MRIC kompromisszumot kíván A török magatartás mögött nyilván az az aggodalom húzódik meg, hogy Görögország kedvezőbb helyzetben van. A nemzetközi bíróság közbelépését ugyanis a görögök kérték augusztus 10-én a Sismika 1 kutatási tevékenysége miatt. Emellett kezdettől fogva nem lehetett számítani arra, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság „elvegyen” Görögországtól negyvenhárom éve görög fennhatóság alatt álló, göröglakta szigeteket. .Ezért a törökök képviselői nem is jelentek meg a nemzetközi bíróság ülésén. A döntés a napokban várható. Ismervén azonban a hágai bíróság hatalmának korlátait, csak általános érvényű felhívást intéznek majd az érdekeltekhez a békés megállapodásra. Augusztus utolsó napjaiban ennek megfelelően olyan hírek terjedtek el, hogy „igen magas szintű” tárgyalások kezdődnek Görög- és Törökország között az égei-tengeri olaj ügyében. Nyilvánvaló, hogy ez a kiegyezés a NATO elemi érdeke is. Ezért az Egyesült Államok és általában a NATO részéről nem is titkolt nyomás nehezedik mindkét félre a kompromisszumos megoldás érdekében. (vidé)