Napló, 1976. szeptember (Veszprém, 32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

1 — NAPLÓ — 1976. szeptember 1. szerda NAPI HÍRMAGYARÁZATUNK Szemtanúk a pokolból Genfben a nemzetközi jogász bizottság jelentést tett közzé az emberi jogok folyamatos megsértéséről Chilében — adják hírül a távirati irodák. A rövid ismertetésekből is kitűnik, hogy a harminckét oldalas kiadvány minden szava tény — vérlázító, el­fogadhatatlan, gyűlöletes tény. Kínzásokról, eltűnésekről, letar­tóztatásokról szól ez a jogászi alapossággal összeállított dokumen­­gyűjtemény. Ugyanazon a napon Európától távol, de Chiléhez közelebb, Mexikó­városból is közöltek chilei témájú jelentést a hírügynök­ségek. Ezúttal Chiléből elmenekült újságírók nyilatkoztak és sza­vaikban ugyancsak egymást követték a tények és a számok. Há­rom esztendeje, 1973 szeptemberében, amikor Pinocheték a tör­vényesen megválasztott államfő, dr. Salvador Allende személyén kezdték meg az azóta szüntelen népirtást, összesen mintegy 2 200 újságíró tevékenykedett az ország nagyobb szerkesztőségeiben. Eb­ből 1 500-an vannak azóta jeltelen sírban, koncentrációs táborban, börtönben vagy éppen száműzetésben. Mindössze egy nappal a genfi és a mexikóvárosi keltezésű Chilével kapcsolatos hírek előtt Prágából is világgá röppent egy jelentés: a Szakszervezeti Világszövetség felszólította a világ szer­vezett dolgozóinak sokszáz­ milliós táborát, szeptember 11-ét, a chilei fasiszta puccs évfordulóját világszerte tegyék a chilei nép iránt megnyilvánuló tevékenység szolidaritás napjává. A prágai hír előtt öt nappal Brüsszelből közöltek chilei vo­natkozású hírt: a belga fővárosban nyilatkozott az akkor oda­érkezett dr. Fernando Ostrond­ Fernandez neves chilei ügyvéd, aki a belga kormánytól kért és kapott politikai menedékjogot. Az ügyvéd napokkal korábban szabadult Pinochet koncentrá­ciós táboraiból, ahol tizenhét hónapot töltött — csak azért, mert gyakorolta hivatását: elvállalta Luis Corvalannak, a Chilei EP főtitkárának jogi védelmét. Egy NATO-ország kormánya sem tagadhatta meg segítségét és rokonszenvét ettől a bátor jo­gásztól, aki szemtanúként számolt be arról, mit élt át tizenhat hónap alatt. Három éve Pinocheték azt hitték, a világ majd napirendre tér a gaztettek felett. Tévedtek: néhány nap alatt Génfből, Mexikó­városból, Prágából és Brüsszelből szólaltak meg — közvetve vagy közvetlenül — a vádoló szemtanúk. A zsarnok nem ünne­pelhet zavartalanul szeptember 5-én. Chilei antifasiszta újságírók nyilatkozata Mexikóvárosban nyilatko­zatot adott ki a chilei an­tifasiszta újságírók szövetsé­ge. A vádirattal felérő nyi­latkozat elmondja, hogy az Allende-kormány idején chi­lei szerkesztőségekben dol­gozó, 2200 újságíró közül je­lenleg mintegy 1500-an szám­űzetésben, börtönben, vagy munka nélkül vannak. A katonai junta 20 újságírót meggyilkolt, 150-et bebör­tönzött. A reakciós puccs óta hét napilapot, 40 rádióállo­mást, 30 képes újságot és 50 helyi újságot szüntettek meg. A nemzetközi jogász bi­zottság kedden 32 oldalas je­lentést tett közzé Genfben az emberi jogok Chilében történő megsértéséről. A je­lentés rész­letesen foglalko­­zozik a kínzásokkal, vala­mint a magyarázat nélküli „eltüntetésekkel” és felsorol 23 törvénytelen letartózta­tást, amelyek ebben az év­ben történtek. Közli 52 olyan személy adatait is, akiket január óta tartóztattak le és akiknek jelenlegi holléte is­meretlen. A chilei hatóságok tagadják, hogy bármit is tudnának róluk. A jelentés a továbbiakban vázolja a sajtó és a hírközlés feletti irányító ellenőrzést. Izrael és a Dél-Afrikai Köztársaság katonai együttműködése A Pravda keddi számában Izrael és a Dél-Afrikai Köz­társaság katonai együttműkö­désének kiszélesedéséről ír. Emlékeztet arra, hogy Tel Aviv és Pretoria katonai kapcsolatai különösen Vors­­ter dél-afrikai miniszterelnök áprilisban tett izraeli láto­gatását követően szilárdultak meg. Tel Aviv a tárgyaláso­kon nagy érdeklődést tanúsí­tott Dél-Afrika hadászati nyersanyagai, mindenekelőtt az urán iránt. Az ilyenfajta együttműkö­dés — mutat rá a Pravda — baljós színez­etű, mivel a nyu­gati szakemberek véleménye szerint, mindkét ország ren­delkezik a hasadó fegyverek gyártásához szükséges felté­telekkel. A Salisbury-i hatóságok, melyek megkísérlik szétzúzni a zimbabwei nép nemzeti felszabadító mozgalmát, bő­vítik katonai együttműködé­süket a dél-afrikai fajüldöző rezsimmel — állapította meg az ENSZ dekolonizációs bi­zottsága New Yorkban közzé­tett jelentésében. Az okmány rámutatott ar­ra, hogy „a rhodésiai törvény­telen Smith-rezsim egyre nö­vekvő katonai támogatást kap a dél-afrikai kormánytól”. Számos dél-afrikai katonai repülőgép állomásozik Rho­desia területén és közvetlenül részt vesznek a nemzeti fel­szabadító erők ellen irányu­ló hadműveletekben. 1976 elejétől a fajüldöző dél-afri­kai rendőrség egységei „segít­séget” nyújtanak a rhodesiai csapatoknak a zambiai ha­tárterületek ellenőrzésében. Mesterséges gén Har Gobind Khorana, Nobel-díjas amerikai biológus bejelentette: a vezetése alatt működő kutatócsoportnak sikerült kikísérleteznie és egy élő sejtcellában működtetnie az első mesterséges gént, az öröklés alapegységét (Telefoto — AP—MTI—KS) Szarkisz és Asszad elnök megbeszélésének eredményeként A szíriai csapatok libanoni állásaikban maradnak A szíriai fővárosban­­ tar­tózkodó Szarkisz megválasz­tott libanoni elnök kedden megbeszélést folytatott Asz­­szad elnökkel, és ennek so­rán mindketten kifejezték re­ményüket, hogy a csaknem 60 eredménytelen tűzszüneti megállapodás után végre si­­­kerül az Arab Liga közre­működésével hatékony fegy­verszünetet létrehozni. A tanácskozás után Da­­maszkuszban kij­elentették: a Libanonban lévő szíriai csa­patok mindaddig nem vonul­nak vissza állásaikból, amíg a tervezett arab csúcskonfe­rencia lehetséges eredmé­nyeképpen nem valósul meg a szembenálló libanoni fe­lek szétválasztása. A beirúti rádió szerint a PFSZ bejelentette, hogy haj­landó lesz elfogadni egy, az Arab Liga közvetítésével kö­tendő tűzszüneti megállapo­dást. Izraeli egységek kedden is­mét behatoltak Dél-Libanon területére „palesztinok után kutatva”. Világhírű francia és olasz művészek egy cso­portja kedden felhívással fordult a világközvélemény­hez a libanoni néppel való szolidaritás kifejezésére. Az értelmiségieknek a l’ Humanité hasábjain meg­jelent felhívása alatt olyan személyiségek aláírása sze­repel, mint Aragon, Vercors, Alberto Moravia, Marcello Mastroianni, Cesare Zavatti­­ni stb. A 21 világhírű mű­vész követeli, hogy vessenek véget a harcoknak Libanon­ban, szüntessenek be min­den külföldi beavatkozást, és elítélik az ország felosztásá­ra irányuló kísérleteket. Véget ért a genfi leszerelési bizottság nyári ülésszaka A genfi leszerelési bizottság keddi hivatalos ülésén egyet­len delegátus sem jelentke­zett felszólalásra, ami annak a jele, hogy a nyári ülésszak­ra előirányzott munka a vé­géhez érkezett. A tavaszi és a nyári ülésszak tevékeny­ségéről a titkárság által elő­terjesztett írásbeli jelentést a küldöttségek — a korábbi évek gyakorlatához hasonló­an — a nap folyamán nem hivatalos ülésen tekintették át. Mivel a terjedelmes jelen­tésnek csak egy részét öntöt­ték végleges formába, ezért szerda délelőttre újabb nem­hivatalos tanácskozást hívtak össze. A jelentést, amely a nukle­áris leszerelésről, az új típusú tömegpusztító fegyverek ti­lalmáról, a vegyi fegyverek eltiltásáról szóló vitákat ösz­­szegezte, megállapítja: az idén számos kérdésben előre­haladást értek el. Mindenek­előtt a környezeti hadviselés eltiltásáról beterjesztett szov­jet-amerikai tervezet alap­ján kidolgozott­ konvenció­­tervezet végleges szövegének elkészítése jelentette a bizott­ság ez évi munkájának leg­nagyobb­­eredményét. Ezzel az okmánnyal ugyanis meg­előző jellegű leszerelési meg­állapodást hoztak tető alá. A vegyi fegyverek eltiltásá­ról, valamint az új típusú tö­megpusztító fegyverek tilal­mairól megtartott szakértői üléseken magyar szakembe­rek is részt vettek. Kedden délután tartotta ta­nácskozását a környezeti konvenció-tervezettel foglal­kozó munkacsoport is, amely zárójelentését készíti elő a le­szerelési bizottság csütörtöki hivatalos üléseire, amely elő­reláthatólag a nyári ülésszak záróülése lesz. Tudósok tanácskozása a nemzetközi biztonságról Az NDK-beli Mühlhausen­­ban kedden plenáris ülésen befejezte munkáját a 26. Pugwash-konferencia. A ta­nácskozáson 30 országból No­­bel-díjas és egyéb neves tu­dósok vettek részt. Az ENSZ megfigyelőkkel képviseltette magát. Az ötnapos konferen­cia tanácskozásainak közép­pontjában a leszereléssel, a biztonsággal, valamint a ha­ladással összefüggő kérdések szerepeltek. Kínai mesterséges holdat lőttek fel Föld körüli pályára Pekingben kedden hajnal­ban sajtóközleményben adták hírül a sorrendben hatodik kínai mesterséges hold fel­bocsátását. A kommüniké a tényeken kívül semmi egyéb technikai részlettel nem szolgál, így semmit sem tudni a szput­­nyák paramétereiről vagy rendeltetéséről, még kevésbé, ami a dolog érdeme szem­pontjából fontosabb lehet, a hordozó­rakéta minőségéről. Elmondja viszont a köz­lemény, hogy a mesterséges harci „kitűnő helyzetben” ér­te el földkörüli pályáját, ami adott esetben nem a légköri viszonyokra vonatkozik, ha­nem „a Teng Hsziao-Ping bí­rálatát célzó kampány óriási sikerei”. Kínában megszokott dolog, hogy a sikeres rakéta-, nuk­leáris- vagy űrkísérleteket mindig az éppen napirenden lévő politikai kampány „si­kereivel” hozzák összefüggés­be. Jimmy Carter választási beszéde A palesztin probléma megoldása a rendezés alapvető feltétele „Az utóbbi években, ha külpolitikai kérdésekről volt szó, az Egyesült Államoknak nem volt elnöke, mivel Hen­ry Kissinger ilyenkor kül­ügyminiszter és elnök is volt egy személyben” — jelen­tette ki atlantai választási beszédében Jimmy Carter, a demokrata párt elnökjelölt­je. A közel-keleti válsággal kapcsolatban Carter újból el­kötelezte magát Izrael mel­lett. Ismét „Izrael védhető határainak” elvét nevezte egy majdani békemegállapo­dás alapjának, s állítása sze­rint egy ilyen megállapodás kétoldalú tárgyalások révén érhető el. Nem tagadhatta ugyanakkor, hogy a palesz­tin probléma megoldása a rendezés alapvető feltétele. Walter Mondale, Carter alelnök jelölt­je ezalatt San Franciscóban mondott külpo­litikai beszédet, s ebben éle­sen támadta a ,,Nixon—Ford adminisztrációt” egyrészt a belső problémák megoldat­lansága, másrészt a növek­vő külföldi fegyvereladások miatt. Mondale hangoztatta: attól tart, hogy Ford a vá­lasztások előtt „az utolsó pillanatban” megállapodást akar kötni a Szovjetunióval a hadászati fegyverrendsze­rek korlátozásáról. Üdvözlések a líbiai nemzeti ünnep alkalmából A Libanoni Arab Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmá­ból a forradalom 7. évfordu­lója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tá­viratban üdvözölte Moamer El-Kadhafit, a forradalmi pa­rancsnokság tanácsa elnökét és Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Ablusszalam Dzsallud miniszterelnököt. Lázár György üdvözlő távirata Raymond Barre-nak Lázár György a Miniszter­tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait Ray­mond Barre-nak, a Francia Köztársaság miniszterelnöké­vé történt kinevezése alkal­mából. Indiai pártküldöttség Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására ked­den Budapestre érkezett az Indiai Kommunista Párt nemzeti tanácsának párt­munkás küldöttsége, ame­lyet Bira Singh, a nemzeti tanács tagja, Manipur állam pártbizottságának titkára ve­zet. Parázs a tenger alatt A NATO délkeleti szár­nyán Görögország és Török­ország ellentéte a közelmúl­tig elsősorban a ciprusi vi­ta következtében parázslott. A két NATO-tagállam Wa­shington számára rendkívül kényelmetlen „idegháborúja” most az Égei-tenger mélyén rejtőző olajmezők miatt rob­bant ki. Néhány napig úgy látszott, hogy egyetlen elha­markodott lépés kell csak, és a fegyverek is megszólal­nak. Akkoriban volt ez, ami­kor Ankarából útnak indí­tották a Sismik—1 török ku­tatóhajót, hogy az Égei-ten­­ger szigetvilágában olajat keressen. Az egész „Sismik­­hadművelet”, amelyet az ankarai nemzetbiztonsági ta­nács Demirel miniszterelnök jelenlétében határozott el, nem annyira a közvetlen olajfeltárást szolgálta, mint inkább a félholdas zászló megmutatását. Annak a de­monstrációját, hogy Török­ország gazdasági szempont­ból igényt tart az Égei-ten­ger felére. Kié a talapzat? Az érdemi vita lényege az, hogy miképpen kell értel­mezni a szuverenitást az úgynevezett „kontinentális talapzat” felett hullámzó ten­gervíz mélyén rejtőző ásvá­nyi kincsekre. Görögország és Törökország esetében ez földrajzi okok miatt rendkí­vül bonyolult. A két ország között hullámzó Égei-tenger szigeteinek többsége az 1923-i lausanne-i szerződés értel­mében Görögországé. Ennek­­következtében az országha­tár gyakran a török száraz­föld közvetlen közelében hú­zódik. Azt Ankara sem teszi két­ségessé, hogy ezek a szige­tek görög lakosságúak és Görögországhoz tartoznak. Másképpen áll a helyzet azonban a „kontinentális ta­lapzat” ügyében. A konti­nentális talapzat nemzetközi értelemben a szárazföld pe­remén elhelyezkedő viszony­lag alacsony mélységű ten­gerrész, utána az addig 200 méternél rendszerint seké­lyebb tenger hirtelen és sza­­kadékszerűen mélyül. Álta­lánosságban nem tisztázott, kié a kontinentális talapzat­ban rejtőző ásványi kincs. A görög—török vitától függet­lenül a még tartó tengerjo­gi konferencia egyik fő kér­dése éppen az, hogy a 12 mérföldnyi szélességű parti vizeken túl a további 188 mérföldnyi szélességű úgy­nevezett „gazdasági zóná­ban” a parti országok birto­kolják-e a tengerfenék ás­ványi kincseit. Arról a nem­zetközi vitákban sehol sincs szó, hogy a kontinentális talapzat egészének ásványi kincsei valamely országhoz tartozhatnának. Ezt annál is nehezebb lenne így eldönte­ni, mert a kontinentális ta­­lapzat geológiai képződmény. Néhol sok száz kilométer széles, néhol viszont egészen keskeny. Döntsön a nemzetközi jog! Az Égei-tenger viszonyla­tában még további bonyo­dalmak is adódnak. Geoló­­giailag ugyanis a görög szi­getek valóban a török szá­razföld tengeralatti folytatá­sát alkotó kontinentális ta­lapzatból emelkednek ki. A görögi szigeteket pedig szük­ségszerűen görög felségvizek veszik körül. Ugyanakkor Ankara azzal érvel, hogy a kontinentális talapzat egé­szen az Égei-tenger közepé­ig terjed. Odáig tehát az ásványi kincs Törökországé, függetlenül attól, hogy a kontinentális talapzatból gö­rög tulajdonban lévő szige­tek emelkednek ki, amelye­ket görög felségvizek vesz­nek körül. Látható tehát, hogy az adott pillanatban nemzetkö­zi jogi szempontból jóformán­­ megoldhatatlan rébuszról van szó. Ez tükröződött a Biz­tonsági Tanács határozatá­ban is, amely nyugalomra és megértésre intette a vitat­kozó feleket és arra, hogy tartsák tiszteletben a Hágai Nemzetközi Bíróság dönté­sét. Ezt a biztonsági tanácsi határozatot Görögország el­fogadta és támogatta. A tö­rökök csak részben. Ankara kinyilvánította a vita békés, tárgyalásos rendezésére irá­nyuló készségét. Arra azon­ban nem vállalkozott, hogy eleve kötelezőnek ismer­je el a hágai döntést. M­RIC kompromisszumot kíván A török magatartás mögött nyilván az az aggodalom hú­zódik meg, hogy Görögor­szág kedvezőbb helyzetben van. A nemzetközi bíróság közbelépését ugyanis a görö­gök kérték augusztus 10-én a Sismika 1 kutatási tevé­kenysége miatt. Emellett kezdettől fogva nem lehetett számítani arra, hogy a Há­gai Nemzetközi Bíróság „el­vegyen” Görögországtól negy­venhárom éve görög fennha­tóság alatt álló, göröglakta szigeteket. .Ezért a törökök képviselői nem is jelentek meg a nemzetközi bíróság ülésén. A döntés a napokban várható. Ismervén azonban a hágai bíróság hatalmának korlátait, csak általános ér­vényű felhívást intéznek majd az érdekeltekhez a bé­kés megállapodásra. Augusz­tus utolsó napjaiban ennek megfelelően olyan hírek ter­jedtek el, hogy „igen magas szintű” tárgyalások kezdőd­nek Görög- és Törökország között az égei-tengeri olaj ügyében. Nyilvánvaló, hogy ez a kiegyezés a NATO ele­mi érdeke is. Ezért az Egye­sült Államok és általában a NATO részéről nem is tit­kolt nyomás nehezedik mind­két félre a kompromisszu­mos megold­ás érdekében. (vidé)

Next