Napló, 1976. október (Veszprém, 32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-01 / 232. szám
Kádár János és Aczél György látogatása a Magyar Nemzeti Galériában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének társaságában csütörtökön délelőtt ellátogatott a Magyar Nemzeti Galériába és megtekintette a Pátzay Pál szobrászművész 80. születésnapja alkalmából rendezett életmű-kiállítást. Találkozott és szívélyesen elbeszélgetett a művésszel és feleségével, gratulált a gazdag életműhöz, amelyet a kiállítás tükröz és jókívánságait fejezte ki a jubiláló mesternek. A találkozón részt vett Pogány G. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója. Sajtótájékoztató a 150 éves Herendi Porcelángyár bemutatóiról A FIM Apáczai Csere János utcai stúdiójában csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette dr. Felek Béla, a Herendi Porcelángyár igazgatója és Fehér Ferenc, a Finomkerámiaipari Művek kereskedelmi igazgatója a 150 éves Herendi Porcelángyár fejlődésének fontos állomásait és a jubileum alkalmából Budapesten bemutatott kiállítás anyagát. Hétfőn ugyanis a FIM stúdiójában és az Iparművészeti Múzeumban megnyílik a világhírű gyár jubileumi bemutatója. Napirenden a népgazdasági tervező munka soron lévő feladatai Az idei terv teljesítésének soron következő feladatairól és az eddigi tapasztalatokról, valamint az 1977. évi népgazdasági terv előkészítéséről tanácskoztak csütörtökön az Országos Tervhivatalban a minisztériumok és az országos főhatóságok vezetői, a budapesti és a megyei pártbizottságok első titkárai, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökei, a tervezésbe bevont vállalatok vezető munkatársai, továbbá a társadalmi szervek vezetői. Bevezető előadást Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartott. Az ülésen felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Ülést tartott tegnap délután a Veszprém megyei képviselőcsoport a Hazafias Népfront megyei Bizottságának veszprémi székházában. Az ülésen részt vett Imre Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Elsőként megyénk képviselőit dr. Dózsa Lajos, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója tájékoztatta az alumíniumipari központi fejlesztési programról, az V. ötéves terv gazdasági feladatairól, a Veszprém megyei alumíniumipari vállalatok ezzel kapcsolatos tennivalóiról. Ezt követően Kapor Károly, a megyei tanács osztályvezetője adott tájékoztatást a közművelődés megyei tapasztalatairól. A két napirendi pont vitájában, értékelésében felszólalt, illetve részt vett Pulai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB titkára, Balogh Mihály, és Rostási József, a megyei pártok tagjai, a megyei pártbizottság titkárai, Angyal Imre, Pethő István, Koltai Nándorné, Pályi Sándorné és Hárs József képviselők. A megyei képviselőcsoport elfogadta és tudomásul vette a két jelentést, mely értékes ismeretekkel gazdagította képviselőinek felkészülését az országgyűlés őszi ülésszakára. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munkálatokról az ülés harmadik napirendi pontjaként dr. Bodogán János, a megyei képviselőcsoport vezetője adott tájékoztatót. Az alumíniumprogram megyei végrehajtási tapasztalatairól, további feladataikról később részletesen beszámolunk). KT km fsz alumíniumprogramról és a közművelődés helyzetéről tanácskozott a megyei képviselőcsoport Nyílt, őszinte légkör jellemzi az ifjúsági parlamenteket KISZ titkárok értekezlete Veszprémben Tegnap egésznapos tanácskozást tartottak Veszprémben a járási-városi KISZ- bizottságok titkárainak részvételével a megyei KISZ- bizottságon. A tanácskozás fő napirendi pontja az ifjúsági parlamentek előkészítésének valamint az eddig megtartott fórumok munkájának értékelése volt. Először valamennyi titkár beszámolt a területén végzett előkészítő munka tapasztalatairól és az alsószintű parlamentek fő vonásairól. A tájékoztatók után Szajkó Mihály, a megyei KISZ-bizottság titkára • értékelte a járási és városi KISZ-bizottságok előkészítő munkáját és megállapította, hogy a jó szervezőmunka, valamint az állami, párt és gazdasági szervekkel, illetve a szakszervezetekkel kialakított eredményes együttműködés következtében a két évvel ezelőtti parlamentekhez viszonyítva több területen eredményes fejlődés tapasztalható. Tartalmasabbak a viták, aktívabbak a résztvevők, őszintébb, nyíltabb, ezáltal demokratikusabb a légkör. Ezt követően a KISZ szervezeti életével kapcsolatos aktuális kérdéseket vitatták meg a résztvevők. Eddig 420 ezer tonna cukorrépát szállítottak a gyárakba Felgyorsult a betakarítás Felgyorsult a cukorrépa betakarítás szerte az országban. Eddig az összes 128 ezer hektárnyi termőterület több mint 15 százalékáról, 21 ezer hektárról szállították be a gyárakba a fontos ipari nyersanyagot, több mint 420 ezer tonna cukorrépát. Mint a Cukoripari Trösztnél elmondották, az elmúlt hetek esős időjárása némiképp viszszavetette a szedés, s így a feldolgozás munkáit, de ezen a héten már ismét teljes kapacitással dolgozhatnak a gyárak. Az esőzés előnnyel is járt, a nyári aszály miatt gyengébb termés ugyanis sok helyen megerősödött. A hét elején, a rekonstrukciós munkálatok befejeztével megindult a kaposvári cukorgyárban is a termelés, a közeli napokban pedig Petőháza és Sárvár is fogadta már a terményt, így az ország mind a tizenegy cukorgyára üzemel, méghozzá éjjel-nappal, három műszakban dolgozza fel a beérkező cukorrépát. A mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó vállalatok között most különösen fontos a szigorú összhang, a meleg időjárás miatt ugyanis a felszedett cukorrépa nem tárolható hoszú ideig, gyorsan romlik, ezért a feldolgozó kapacitáshoz kell igazítani a szállításokat. Ezt egyébként a mezőgazdasági üzemek és a cukorgyárak közötti mgállapodás is előírja — be is tartják valamennyi helyen. A mezőgazdasági üzemek külön gondot fordítanak a szedőgépek előírás szerinti beállítására is, hogy a szabványelőírásoknak megfelelően vágják le a répa leveleit, s így jó minőségű terményt adhassanak a feldolgozóknak. A cukorgyárak a felfutást az igazi csúcsmunkálatokra október második felére tervezik, ekkor már kedvezőszáraz, hideg időjárás esetén tárolható, raktározható is lesz majd a frissen szedett cukorrépa. Andrej Gromiko és Henry Kissinger megbeszélése a szovjet-amerikai kapcsolatok kérdéseiül Andrej Gromiko szovjetkülügyminiszter New Yorkban találkozott amerikai kollegájával Henry Kissingerrel. A megbeszélés során a két államférfi a szovjet-amerikai viszonnyal kapcsolatos kérdések széles körét tekintette át. A megvitatott témák között volt a stratégiai támadófegyverzetek korlátozásáról szóló új megállapodás előkészítése is, amelynek alapjául a vlagyivosztoki magasszintű találkozón kidolgozott megállapodások szolgálnak. Véleménycserét folytattak a közel-keleti helyzetről, valamint az ENSZ közgyűlés 31. ülésszakának napirendjén szereplő kérdésekről is. Andrej Gromiko találkozott Arlando Forlani olasz külügyminiszterrel is. A szovjet és az olasz külügyminiszter a szovjet-olasz kapcsolatokat érintő kérdéseket, valamint kölcsönös érdeklődésre számottartó nemzetközi problémákat vitatott meg, érintették az ENSZ- ben folyó munkát is. Mai számnak tartalmából Figurák égetés előtt. (150 éves a Herendi Porcelángyár című összeállítás a 3. oldalon.) Ahol megáll a tudomány (4. oldal) A „papírszínház” megelevenedik (4. oldal) Egry emléke Badacsonyban (4. oldal) Dal a gesztenyésben (4. oldal) Előtérben a gazdaságpolitika (5. oldal) Jegyzet kulisszák alatt (5. oldal) Vágfalvi Ottó: Kompnál „Ember arcú táj” című képes tudósítás az 5. oldalért.) Meg lehet őrizni a Balaton vizének tisztaságát A Magyar Hidrológiai Társaság balatoni ankétja Keszthelyen A vízügyi szakemberek és a társtudományágak képviselőinek összefogására szólítottak fel a Balaton védelmének érdekében csütörtökön Keszthelyen a Magyar Hidrológiai Társaság XI. balatoni ankétjén. Több mint 400 tudományos kutató és gyakorlati szakember előtt dr. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke megnyitó beszédében azt hangoztatta, hogy meg lehet őrizni a Balaton vizének tisztaságát, és évszázadokig friss vizű tó lehet a Balaton. Elmondotta az ülés elnöke, hogy a IV. ötéves tervben a beruházások mintegy negyedét, több mint kétmilliárd forintot költöttek a Balaton vízügyi munkálataira, partfal építésre, meder szabályozásra, zsilip felújításra, továbbá regionális víz- és csatornarendszerek építésére. A Balaton védelme komplex feladatot kínál a vízügy-, a mező- és erdőgazdálkodás dolgozóinak, továbbá a területfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek. A Balaton vize jelenleg tiszta, elsőosztályú kategóriába tartozik — de mint hangoztatták — fennáll a szennyeződés potenciális veszélye. Évről évre több háztartási szennyvíz kerül ki a vízgyűjtő terület többtucatnyi településéről, fokozódik a kemikáliák használata az erodált mezőgazdasági területeken és a szakosított állattartó telepek szennyező veszélye is mind nagyobbá válik. A vízgyűjtő területen levő szántóföldek 53 százalékánál nagyarányú eróziót állapítottak meg és egyes körzetekben a talajlemosódás évente eléri a 45 millimétert. A Balaton partvonalát eddig összesen 50 kilométer hosszúságban védik kőgátakkal, de még ennél is nagyobb az a szakasz, amely további védelemre szorul. A feliszlapolódás mértéke a tó medrében évente fél millió köbméterre tehető. A vízgyűjtő területen a közeljövőben még 700 kilométernyi patakmedret kell rendezni. A védekezésről szólva elmondották, hogy a Balatonpart közművesítési programjában elmaradt a szennyvíztisztító teleimek és a csatornahálózat építése, és jelenleg is tetemes mennyiségű tisztítatlan víz jut a Balatonba. Ezek a hatások a vízinövények túlburjánzásához, s végső soron a tó meder iszaposodásához vezetnek. A balatoni ankétem beszámoltak a vízügyi gondokkal összefüggő településrendezési és fejlesztési feladatokról, majd külön szekcióülésen vitatták meg a Balaton vízgyűjtő területének hidrológiai kutatásainak tapasztalatait.