Napló, 1976. október (Veszprém, 32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

Kádár János és Aczél György látogatása a Magyar Nemzeti Galériában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára. Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének társaságá­ban csütörtökön délelőtt el­látogatott a Magyar Nemzeti Galériába és megtekintette a Pátzay Pál szobrászművész 80. születésnapja alkalmából rendezett életmű-kiállítást. Találkozott és szívélyesen elbeszélgetett a művésszel és feleségével, gratulált a gazdag életműhöz, amelyet a kiállítás tükröz és jókí­vánságait fejezte ki a jubi­láló mesternek. A találkozón részt vett Pogány G. Gábor, a Nemze­ti Galéria főigazgatója. Sajtótájékoztató a 150 éves Herendi Porcelángyár bemutatóiról A FIM Apáczai Csere Já­nos utcai stúdiójában csü­törtökön sajtótájékoztatón ismertette dr. Felek Béla, a Herendi Porcelángyár igaz­gatója és Fehér Ferenc, a Finomkerámiaipari Művek kereskedelmi igazgatója a 150 éves Herendi Porcelán­gyár fejlődésének fontos állomásait és a jubileum al­kalmából Budapesten be­mutatott kiállítás anyagát. Hétfőn ugyanis a FIM stú­diójában és az Iparművé­szeti Múzeumban megnyílik a világhírű gyár jubileumi bemutatója. Napirenden a népgazdasági tervező munka soron lévő feladatai Az idei terv teljesítésé­nek soron következő felada­tairól és az eddigi tapasz­talatokról, valamint az 1977. évi népgazdasági terv elő­készítéséről tanácskoztak csütörtökön az Országos Tervhivatalban a miniszté­riumok és az országos fő­hatóságok vezetői, a buda­pesti és a megyei párt­bi­­­zottságok első titkárai, a fővárosi és a megyei taná­csok elnökei, a tervezésbe bevont vállalatok vezető munkatársai, továbbá a tár­sadalmi szervek vezetői. Be­vezető előadást Huszár Ist­ván, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartott. Az ülésen felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Ülést tartott tegnap délu­tán a Veszprém megyei kép­viselőcsoport a Hazafias Nép­front megyei Bizottságának veszprémi székházában. Az ülésen részt vett Imre Mik­lós, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Elsőként me­gyénk képviselőit dr. Dózsa Lajos, a Magyar Alumínium­ipari Tröszt vezérigazgatója tájékoztatta az alumínium­­ipari központi fejlesztési programról, az V. ötéves terv gazdasági feladatairól, a Veszprém megyei alumíni­umipari vállalatok ezzel kap­csolatos tennivalóiról. Ezt követően Kapor Károly, a megyei tanács osztályvezető­je adott tájékoztatást a köz­­művelődés megyei tapaszta­latairól. A két napirendi pont vitá­jában, értékelésében felszó­lalt, illetve részt vett Pulai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB titkára, Balogh Mihály, és Rostási József, a megyei párt­­ok tagjai, a megyei pártbi­zottság titkárai, Angyal Imre, Pethő István, Koltai Nándor­­né, Pályi Sándorné és Hárs József képviselők. A megyei képviselőcsoport elfogadta és tudomásul vette a két je­lentést, mely­ értékes isme­retekkel gazdagította képvi­selőinek felkészülését az or­szággyűlés őszi ülésszakára. Az ezzel kapcsolatos előké­szítő munkálatokról az ülés harmadik napirendi pontja­ként dr. Bodogán János, a megyei képviselőcsoport ve­zetője adott tájékoztatót. Az alumíniumprogram megyei végrehajtási tapasztalatairól, további feladataikról később részletesen beszámolunk). KT km fsz alumíniumprogramról és a közművelődés helyzetéről tanácskozott a megyei képviselőcsoport Nyílt, őszinte légkör jellemzi az ifjúsági parlamenteket KISZ titkárok értekezlete Veszprémben Tegnap egésznapos tanács­kozás­t tartottak Veszprém­ben a járási-városi KISZ- bizottságok titkárainak rész­vételével a megyei KISZ- bizottságon. A tanácskozás fő napiren­di pontja az ifjúsági parla­mentek előkészítésének va­lamint az eddig megtartott fórumok munkájának érté­kelése volt. Először vala­mennyi titkár beszámolt a területén végzett előkészítő munka tapasztalatairól és az alsószintű parlamentek fő vonásairól. A tájékoztatók után Szajkó Mihály, a me­gyei KISZ-bizottság titkára • értékelte a járási és városi KISZ-bizot­tságok előkészítő munkáját és megállapította, hogy a jó szervezőmunka, valamint az állami, párt és gazdasági szervekkel, illetve a szakszervezetekkel kiala­kított eredményes együtt­működés következtében a két évvel ezelőtti parlamen­tekhez viszonyítva több te­rületen eredményes fejlődés tapasztalható. Tartalmasab­bak a viták, aktívabbak­­ a résztvevők, őszintébb, nyíl­tabb, ezáltal demokratiku­sabb a légkör. Ezt követően a KISZ szer­vezeti életével kapcsolatos aktuális kérdéseket vitatták meg a résztvevők. Eddig 420 ezer tonna cukorrépát szállítottak a gyárakba Felgyorsult a betakarítás Felgyorsult a cukorrépa betakarítás szerte az ország­ban. Eddig az összes 128 ezer hektárnyi termőterület több mint 15 százalékáról, 21 ezer hektárról szállították be a gyárakba a fontos ipari nyersanyagot, több mint 420 ezer tonna cukorrépát. Mint a Cukoripari Trösztnél el­mondották, az elmúlt hetek esős időjárása némiképp visz­­szavetette a szedés, s így a feldolgozás munkáit, de ezen a héten már ismét teljes ka­pacitással dolgozhatnak a gyárak. Az esőzés előnnyel is járt, a nyári aszály miatt gyengébb termés ugyanis sok helyen megerősödött. A hét elején, a rekonst­rukciós munkálatok befejez­tével megindult a kaposvári cukorgyárban is a termelés, a közeli napokban pedig Pe­tőháza és Sárvár is fogadta már a terményt, így az or­szág mind a tizenegy cukor­gyára üzemel, méghozzá éj­jel-nappal, három műszakban dolgozza fel a beérkező cu­korrépát. A mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó vál­lalatok között most különö­sen fontos a szigorú össz­hang, a meleg időjárás miatt ugyanis a felszedett cukorré­pa nem tárolható hoszú ide­ig, gyorsan romlik, ezért a feldolgozó kapacitáshoz kell igazítani a szállításokat. Ezt egyébként a mezőgazdasági üzemek és a cukorgyárak kö­zötti mgállapodás is előírja — be is tartják valamennyi helyen. A mezőgazdasági üze­mek külön gondot fordítanak a szedőgépek előírás szerinti beállítására is, hogy a szab­ványelőírásoknak megfelelő­en vágják le a répa leveleit, s így jó minőségű terményt adhassanak a feldolgozóknak. A cukorgyárak a felfutást az igazi csúcsmunkálatokra október második felére ter­vezik, ekkor már kedvező­száraz, hideg időjárás esetén tárolható, raktározható is lesz majd a frissen szedett cukorrépa. Andrej Gromiko és Henry Kissinger megbeszélése a szovjet-amerikai kapcsolatok kérdéseiül Andrej Gromiko szovjet­­külügyminiszter New York­ban találkozott amerikai kollegájával Henry Kissin­­gerrel. A megbeszélés so­rán a két államférfi a szov­jet-amerikai viszonnyal kapcsolatos kérdések széles körét tekintette át. A meg­vitatott tém­ák között volt a stratégiai támadófegyverze­tek korlátozásáról szóló új megállapodás előkészítése is, amelynek alapjául a vla­­gyivosztoki magasszintű ta­lálkozón kidolgozott megál­lapodások szolgálnak. Vé­leménycserét folytattak a közel-kel­eti helyzetről, vala­mint az ENSZ közgyűlés 31. ülésszakának napirendjén szereplő kérdésekről is. Andrej Gromiko találko­zott Arlando Forlani olasz külügyminiszterrel is. A szovjet és az olasz külügymi­niszter a szovjet-olasz kap­csolatokat érintő kérdéseket, valamint kölcsönös érdeklő­désre számottartó nemzet­közi problémákat vitatott meg, érintették az ENSZ- ben­ folyó munkát is. Mai számnak tartalmából Figurák égetés előtt. (150 éves a Herendi Porcelángyár című összeállítás a 3. oldalon.) Ahol megáll a tudomány (4. oldal) A „papírszínház” megelevenedik (4. oldal) Egry emléke Badacsonyban (4. oldal) Dal a gesztenyésben (4. oldal) Előtérben a gazdaságpolitika (5. oldal) Jegyzet kulisszák alatt (5. oldal) Vágfalvi Ottó: Kompnál­ „Ember arcú táj” című ké­pes tudósítás az 5. oldalért.) Meg lehet őrizni a Balaton vizének tisztaságát A Magyar Hidrológiai Társaság balatoni ankétja Keszthelyen A vízügyi szakemberek és a társtudományágak képvi­selőinek összefogására szó­lítottak fel a Balaton védel­mének érdekében csütörtö­kön Keszthelyen a Magyar Hidrológiai Társaság XI. ba­latoni ankétjén. Több mint 400 tudomá­nyos kutató és gyakorlati szakember előtt dr. Illés György, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökhelyette­se, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke meg­nyitó beszédében azt han­goztatta­, hogy meg lehet őrizni a Balaton vizének tisztaságát, és évszázadokig friss vizű tó lehet a Bala­ton. Elmondotta az ülés el­nöke, hogy a IV. ötéves terv­ben a beruházások mintegy negyedét, több mint kétmil­liárd forintot költöttek a Ba­laton vízügyi munkálataira, partfal építésre, meder sza­bályozásra, zsilip felújításra, továbbá regionális víz- és csatorna­rendszerek építésé­re. A Balaton védelme komplex feladatot kínál a vízügy-, a mező- és erdő­gazdálkodás dolgozóinak, to­vábbá a területfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek. A Balaton vize jelenleg tisz­ta, elsőosztályú kategóriába tartozik — de mint hangoz­tatták — fennáll a szennye­ződés potenciális veszélye. Évről évre több háztartási szennyvíz kerül ki a víz­gyűjtő terület többtucatnyi településéről, fokozódik a kemikáliák használata az erodált mezőgazdasági terü­leteken és a szakosított ál­lattartó telepek szennyező veszélye is mind nagyobbá válik. A vízgyűjtő területen levő szántóföldek 53 száza­lékánál­ nagyarányú eróziót állapítottak meg és egyes körzetekben a talajlemosó­­dás évente eléri a 45 milli­métert. A Balaton partvona­lát eddig összesen 50 kilo­méter hosszúságban védik kőgátakkal, de még ennél is nagyobb az a szakasz, amely további védelemre szorul. A feliszlapolódás mértéke a tó medrében évente fél millió köbméterre tehető. A víz­gyűjtő területen a közeljö­vőben még 700 kilométernyi patakmedret kell rendezni.­­ A védekezésről szólva el­mondották, hogy a Balaton­­part közművesítési program­jában elmaradt a szennyvíz­­tisztító teleimek és a csator­nahálózat építése, és jelen­leg is tetemes mennyiségű tisztítatlan víz jut a Bala­tonba. Ezek a hatások a ví­zinövények túlburjánzásá­hoz, s végső soron a tó me­der iszapos­odásához vezet­nek. A balatoni ankétem be­számoltak a vízügyi gondok­kal összefüggő településren­dezési és fejlesztési felada­tokról, majd külön szekció­ülésen vitatták meg a Ba­laton vízgyűjtő területének hidrológiai kutatásainak ta­pasztalatait.

Next