Napló, 1977. január (Veszprém, 33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

Boldog új esztendőt! Mire e lapszámunkat kezébe veszi a Kedves Ol­vasó,­­talán éppen ocsúdik a szilveszteri Vidám, pi­­tyókás hangulatból.. A meghitt családi otthonokban, vagy az óév búcsúztatására kalákába gyűlt meleg em­beri közösségekben elhangzottak mindenütt az új évi jó kívánságok. Hadd szegődünk mi is társul az új évet köszöntők közé: Kívánunk minden kedves olva­sónknak nagyon békés, boldog 1977-es esztendőt! Van abban valami megkapóan emberi, ősi bölcses­ség, hogy az év 364 napját a 365-ikerű vidám hangu­latban búcsúztatjuk, hogy Szilveszter éjszakáján sze­retnénk kioldani magunkból minden feszültséget, min­den kellemetlen, vagy fájó emlékét az évnek. Ne bé­nítsanak ne kísértsenek az esetleges kudarcok, siker­telenségeit, gerincet, emberi tartást merevítő rossz be­idegződések. Odahagytuk az 1976-os évet. Érdemes azért visszapillantanunk a túlsó partra, mert a múlt esztendő küzdelmeink, sikereink tanúja is. Csak úgy léphetünk tovább, ha megszívleljük tanulságait is. Nem volt könnyű esztendő, mindnyájan tudjuk. Ipar, mezőgazdaság egyaránt nagyobb erőfeszítést kívánt az embertől. Mióta ember az ember, amióta tudatosan cselekszik, szüntelen ott munkál gondolatában a szándék hogy holnap több leg­yn mai önmagánál­. Azt hiszem, így van ez minden ember életében. Hányan fogadkoznak, hogy figyelmesebbek lesznek munkatársaikhoz. S ha minden esetben nem is sikerül realizálni az erőn fe­lül vállalt tervet, azért valljuk meg, mindenkiben ott él a várakozás izgalma: az új évben szeretne egy kicsit más lenni, jobban hasonlítani önmaga ideál­jához. Itt­ van életünknek az a sarkpontja, amit lehet és érdemes is megragadnunk. Mert megannyi példá­val illusztrálhatnánk, a nagy fogadkozások rendsze­rint semmit sem érnek. Minden terviből, emberi vágy­ból csak annyi lesz igazán szép és hasznos, amennyi megvalósítható. Sokféle jelből, híradásból is felmérhettük az idei feladataink még nagyobbak a múlt évinél, még na­gyobb odaadást, szigorúbb fegyelmet­, állhatatosabb munkát kíván­­mindnyájunktól. Sok ezren várnak kor­szerű, szép otthonra, sokan méltán számíthatnak rá, hogy könnyűének a munkáján, lakóhelyi gondjain. Hány szerv milyen erőrendszerek szerelik át életünket, hányan munkálkodnak boldogulásunkon! De nekünk is tenni kell azért, hogy még otthonosabbá tegyük vi­lágunkat. Az új városrészek, korszerű utak, iskolák, bölcsődék, művelődési és szórakozási intézmények ép­pen attól kapnak fényt, életet, hogy személyes kö­zünk van hozzá, hogy láthatatlan és kitapintható áramkörök kapcsolnak bennünket a mind nagyobb em­beri közösségekhez. Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas tudós néhány esz­tendeje interjút adott egy csehszlovákiai lapnak. El­mondta egyebek között, hogy azért szeret időnként hazalátogatni Magyarországra, mert itthon a kutató, alkotó munkának olyan nimbusza van, amit ő sehol másutt a világon nem tapasztalt, amiben érdemes megmártózni. Életünknek ezeket a minőségi elemeit érdemes továbbfejlesztenünk, ebben rejlik holnapi lé­­­­tezésünk. Társadalmunk mindinkább kinövi „pubertáskori" zavarait, egyre tisztábban mutatja emberi arcát. Sok a tennivalónk, hogy elkülönítsük, eltüntessük azokat a jelenségeket, melyek idegenek eszméinktől. Termé­szetesen egyetlen éjszaka nem meh­etünk át olyan metamorfózison, hogy az új évben mindnyájan gyökere­sen megváltozzunk, hogy elhagyjuk magunk mögött minden gyengeségünket, hogy makulátlanok leszünk. De mégis rajtunk múlik, hogy akarjunk ma mások, többek lenni tegnapi önmagunknál hogy igényeseb­ben készüljünk fel feladatainkra, hogy a jó gazda módjára sáfárkodjunk megteremtett értékeinkkel. Érjük tetten a mulasztásokat, a hanyagságot, a pa­zarlást, a törvényeink ellen vétőiket, akik munkanél­küli, mások rovására szeretnének tollasodva. De tud­junk örülni mások örömének is, mert ezek az örömök segítenek át bennünket is apró hajótöréseinken, napi gondjainkon, s a nagyobb közösség örömébe sokszo­­rozódik meg a mi személyes örömünk. Nem volt még társadalom, mely annyi változást hozott voln­a az em­beri viszonylatokban, mint a mi társadalmunk. Nem egymás rovására, hanem együtt másokkal, mindnyá­junkért akarunk értelmesebb, gazdagabb életet terem­teni. A látványos, nagy forradalmi tettek időszakát a csendes hétköznapok forradalmiságának periódusa vál­totta fel. De téved, aki azt hiszi, hogy ez az utóbbi könnyebb, s kevesebb erőfeszítést, áldozatot kíván tő­lünk. Minden munkának, minden munkahelynek — legyen az öntőműhely, tanári ka­ted­ra, laboratórium, tervező iroda — rangja és fontos szerepe van életünk formá­lásában. Nemcsak jelenünk, de jövőnk szikraforgácsai is ott sisteregnek az esztergagépeken, hegesztőműhe­­lyekben, tantermekben, barázdát hasító ekék nyo­mán, elektromos kemencékben.­­Magyar pártmunkás küldöttség járt egy alkalom­mal Palmiro Togliattinál. A látogatás végén — a ma­gyar küldöttség vezetője — nem udvariasságból, na­gyon is őszinte, elvtársi szándékkal megkérdezte: — Togliatti elvtárs, mi­ben segíthetjük mi az önök, olasz kommunisták munkáját? — Elvtársak, maguk sokat, nagyon sokat tudnak nekünk segíteni, ha jó szocia­lizmust építenek otthon. Togliatti messze sugárzó, bölcs megítélése ma is igaz. Jó hírünk van a világban, de a felelősségünk is nagy. Sok millió ember számára vagyunk ,példa, sok nemzet munkásosztálya kíséri megkülönböztetett figyelemmel a szocialista országok tevékenységét, fej­lődésének ütemét. Jól kell és csak jól szabad tenni a dolgunkat, a ránk bízott feladatokat. Nem csak ön­magunkért. Az új esztendő első perceiben, amikor a rádió, a televízió immár hagyományosan a Himnuszt sugároz-­­­za —­ gyakran meditálok azon, a költő népének mi­­i­ért éppen jó kedvet­­kíván elsőnek? Azt hiszem, min­denki számára tiszta a képlet: a jó kedv életünk fon­tos eleme, a jó kedvvel végzett munka a forrása minden boldogulásunknak. A jó kedvvel végzett mun­ka adja belső fényét, előrelendítő erejét dolgos hét­köznapjainknak. Kívánjuk, hogy az új esztendőiben kevesebb legyen a fél szívvel végzett munka, több a jó kedv, s a ter­melő optimizmus sugározza be életünket, felemelő, szép emberi céljaink megvalósításában.­­ Hamar Imre Világ proletárjai egyesüljetek! Az MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szombat, 1977. január 1. ÁRA: 1 FORINT XXXIII. évfolyam 1. szám Mit terveznek vállalataink? Jelentős termelésnövekedés 1977-ben Műszaki fejlesztések, korszerűbb munka- és üzemszervezés , a létszámhiány ellensúlyozására Az új év, az V. ötéves terv második éve — az eddigi ér­tesülések szerint — jóval nagyobb feladatok teljesíté­sét követeli meg a vállala­tok, üzemek, szövetkezetek dolgozóitól, mint 1976-ban. Szerencsére megyénk válla­latainak többsége sikeresen teljesítette 1976. évi felada­tait, határidő előtt tett ele­get a kötelezettségeknek, s így jutott idő a felkészülés­re, a jövő évi tennivalók alaposabb előkészítésére, a termelés zavartalanságának megalapozására. Örvendetes, hogy a válla­latok, üzemek és szövetke­zetek zöme, a korábbi évek gyakorlatától eltérően, már az óév befejezése előtt meg­ismerte az 1977. évi nagyobb követelményeket, s idejeko-Az ÉPGÉP veszprémi Kö­zépgépek Gyára dolgozói 1975-ben 101, azt követően pedig 135 millió forint érté­kű építőipari berendezést ké­szítettek. Hagyományosan határidő előtt, 1977-ben a tervek szerint 20 millióval több termelési értéket kell előállítaniuk. A 155 millió forint értékű termelés töb­bek között azt is jelenti, hogy az 1976. évi 31,5 millió forint helyett 44 millió fo­rint nyereséget kell elérniük. Mindezt természetesen vál­tozatlan létszámmal, kizáró­lag a termelékenység növe­lésével. Többek között az új évben el kell készíteniük 40 rán elkészíthette terveit. Többek között például a szo­cialista brigádvezetők ta­nácskozásain az igazgatók, gazdasági vezetők már a kész terveket ismertethették, s a már kidolgozott intézke­dések alapján részleteiben is tájékoztathatták a dolgozó­kat az egyes üzemrészek, műhelyek, szocialista brigá­dok tennivalóiról. A jobb felkészüléssel, a tervek idejekoráni elkészíté­sével és ismertetésével meg­teremtették az alapját an­nak, hogy a munkaverseny­ben részt vevők ne április végére, május elejére, ha­nem már január elejére meg­tehessék vállalásaikat, meg­köthessék a termelési sike­rek biztosítékát szolgáló szo­cialista szerződéseket. ELBA-ÉPGÉP 15 köbméte­res teljesítményű hordozható betonmixert, 10 autóbeton­­szivattyút, 10 betonpumpát (BP—16-os berendezést), va­lamint 155 cementszállító csigát. S különösen nagy erő­feszítést jelent a legújabb, a 45 köbméteres teljesítményű hordozható „betongyár” el­készítése, amelyből három darab a követelmény. Ezen­kívül megtervezték az 50 köbméteres teljesítményűt is, amelyet a BNV-n terveznek bemutatni. A tennivalók megoldását két, 400/1000-es esztergagép és egy marógép beállítása segíti. A munka- és üzem­­szervezési intézkedések kö­zött szerepel a termelési szerkezet átalakítása, hiszen a követelmények alapján nő az egyedi, valamint a típus.Az év közbeni fegyelme­zett, jó „taktikával” végre­hajtott programok teljesíté­sének eredményeként ismét sikeres évet zárt az MHD balatonfüredi gyáregysége. Az új évre kiürült az öböl, a kész hajókat átadták, s el­szállították rendeltetési he­lyükre. A gyár kollektívájára ez­úttal még nagyobb felada­tok várnak. Nemcsak azért, mert igen sok, 20—30 féle terméket kell elkészíteniük és ezek csaknem valamennyi típust tekintve egyedi gyárt­mányok, hanem főként azért, mert a terv szerint mintegy 10—12 százalékkal több ter­méket kell gyártaniuk az 1976. évinél, s az exportkö­telezettségek is növekedtek. Többek között jugoszláv megrendelésre 750 tonnás, önjáró, áruszállító hajót ké­szítenek, Nigériának pedig két gépkocsiszállító kompot. (Hasonlót, mint 1976-ban lí­biai megrendelésre.) Svájc, Hollandia, NSZK és Francia­­ország várják az újabb sport­hajókat, többek között a Ba­laton 16—24, valamint a 82 és 85-ös típusokat. Francia­­országnak 42 Super-Daimie sporthajót kell szállítaniuk. A belföldi megrendelések kielégítése talán még az ex­portkötelezettségek teljesítő­sének aránya. A megnöveke­dett igények teljesítéséhez 1977-re 4,5 százalékos bér­­fejlesztést terveztek, ennél is nagyobb erőfeszíté­seket kíván. A MAHAJOSZ és a Győri Vízügyi Igazga­tóság 500 tonnás kavics­uszályt, a Fővárosi Csatorná­zási Művek 200 tonnás kő­szállító hajót, a FÓKA (Fo­lyamszabályozó és Kavics­kotró Vállalat) Z—100—K tí­pusú 500 tonnás uszályt, H— 1000-es horgonyzó dereglyét, 150 lóerős rendező vontatót, 20 méteres úszótestet (me­derfenék kotrógépnek), Ge­menc 50 tonnás farönkszál­­lító uszályt, 150 lóerős von­tatót, a Pécsi Vízügyi Igaz­gatóság 100 tonnás zártfede­lű uszályt, az Országos Víz­ügyi Hivatal két 400 lóerős döngölő típusú jégtörőt kér. Ezenkívül természetesen továbbra is gyártják a cse­reszabatos 5/30-as, valamint a 16,5/27,5 típusú portáldaru gémeket az MHD darugyár­egysége megrendelésére. Ezek jórésze is külföldön dolgozik majd. S mindezt a sok hajót, úszó objektumot változatlan létszámmal, csu­pán a műszaki fejlesztési, valamint üzem- és munka­­szervezési tervek és a szo­cialista versenyvállalások megvalósításával készítik el. Keszthelyről: 30 millió liter tej A Veszprém megyei Tej­ipari Vállalat keszthelyi tej­üzemében is elkészítették az 1977. évi tervet. A lényegé­ben új üzem évenként 50 százalékos termelésnöveke­dést tervez, s csakúgy mint eddig,­ mindezt a termelé­kenység fokozásával kívánja elérni. Az üzem 1975-ben 14 mil­lió, 1976-ban 21 millió liter tejet dolgozott fel. A jövő évi terv: 30 millió liter. Eh­hez fokozottabban kell ki­használni a belső tartaléko­kat. Ugyanis nemcsak a be­gyűjtési terület bővül, de egy-egy gazdaságban körül­belül 10 százalékkal nő a tejtermelés is. 1975-ben 67 helyről, 1976-ban viszont már 93 helyről szállították el a tejet. A már megkötött szerződések szerint 1977-ben 112 begyűjtő­helyről kell szállítaniuk. Az üzem az V. ötéves terv második évében megközelí­tőleg 40 millió forint értékű rendkívüli fejlesztést valósít meg. Épül egy 50 személyes munkásszállás, öltöző, mos­dó, továbbá 50 gépkocsinak telephely és szervizállomás. Új túróüzemet, sajtüzemet, savóürítőt és tejporítót is hoznak létre, s felújítják a Deák Ferenc utcai sajtpincét is. Hévíz pavilon során a ter­vek szerint egy korszerű tej­­­boltot nyitnak, hogy az üdü­lők és a község lakói min­denféle tejipari terméket za­vartalanul vásárolhassanak. ÉPGÉP: 20 milliós növekedés Füred: 10-12 százalékkal több hajó CSESZNEKI TÁJ (Fotó: Vida András)

Next