Napló, 1977. január (Veszprém, 33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
Boldog új esztendőt! Mire e lapszámunkat kezébe veszi a Kedves Olvasó,talán éppen ocsúdik a szilveszteri Vidám, pityókás hangulatból.. A meghitt családi otthonokban, vagy az óév búcsúztatására kalákába gyűlt meleg emberi közösségekben elhangzottak mindenütt az új évi jó kívánságok. Hadd szegődünk mi is társul az új évet köszöntők közé: Kívánunk minden kedves olvasónknak nagyon békés, boldog 1977-es esztendőt! Van abban valami megkapóan emberi, ősi bölcsesség, hogy az év 364 napját a 365-ikerű vidám hangulatban búcsúztatjuk, hogy Szilveszter éjszakáján szeretnénk kioldani magunkból minden feszültséget, minden kellemetlen, vagy fájó emlékét az évnek. Ne bénítsanak ne kísértsenek az esetleges kudarcok, sikertelenségeit, gerincet, emberi tartást merevítő rossz beidegződések. Odahagytuk az 1976-os évet. Érdemes azért visszapillantanunk a túlsó partra, mert a múlt esztendő küzdelmeink, sikereink tanúja is. Csak úgy léphetünk tovább, ha megszívleljük tanulságait is. Nem volt könnyű esztendő, mindnyájan tudjuk. Ipar, mezőgazdaság egyaránt nagyobb erőfeszítést kívánt az embertől. Mióta ember az ember, amióta tudatosan cselekszik, szüntelen ott munkál gondolatában a szándék hogy holnap több legyn mai önmagánál. Azt hiszem, így van ez minden ember életében. Hányan fogadkoznak, hogy figyelmesebbek lesznek munkatársaikhoz. S ha minden esetben nem is sikerül realizálni az erőn felül vállalt tervet, azért valljuk meg, mindenkiben ott él a várakozás izgalma: az új évben szeretne egy kicsit más lenni, jobban hasonlítani önmaga ideáljához. Itt van életünknek az a sarkpontja, amit lehet és érdemes is megragadnunk. Mert megannyi példával illusztrálhatnánk, a nagy fogadkozások rendszerint semmit sem érnek. Minden terviből, emberi vágyból csak annyi lesz igazán szép és hasznos, amennyi megvalósítható. Sokféle jelből, híradásból is felmérhettük az idei feladataink még nagyobbak a múlt évinél, még nagyobb odaadást, szigorúbb fegyelmet, állhatatosabb munkát kívánmindnyájunktól. Sok ezren várnak korszerű, szép otthonra, sokan méltán számíthatnak rá, hogy könnyűének a munkáján, lakóhelyi gondjain. Hány szerv milyen erőrendszerek szerelik át életünket, hányan munkálkodnak boldogulásunkon! De nekünk is tenni kell azért, hogy még otthonosabbá tegyük világunkat. Az új városrészek, korszerű utak, iskolák, bölcsődék, művelődési és szórakozási intézmények éppen attól kapnak fényt, életet, hogy személyes közünk van hozzá, hogy láthatatlan és kitapintható áramkörök kapcsolnak bennünket a mind nagyobb emberi közösségekhez. Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas tudós néhány esztendeje interjút adott egy csehszlovákiai lapnak. Elmondta egyebek között, hogy azért szeret időnként hazalátogatni Magyarországra, mert itthon a kutató, alkotó munkának olyan nimbusza van, amit ő sehol másutt a világon nem tapasztalt, amiben érdemes megmártózni. Életünknek ezeket a minőségi elemeit érdemes továbbfejlesztenünk, ebben rejlik holnapi létezésünk. Társadalmunk mindinkább kinövi „pubertáskori" zavarait, egyre tisztábban mutatja emberi arcát. Sok a tennivalónk, hogy elkülönítsük, eltüntessük azokat a jelenségeket, melyek idegenek eszméinktől. Természetesen egyetlen éjszaka nem mehetünk át olyan metamorfózison, hogy az új évben mindnyájan gyökeresen megváltozzunk, hogy elhagyjuk magunk mögött minden gyengeségünket, hogy makulátlanok leszünk. De mégis rajtunk múlik, hogy akarjunk ma mások, többek lenni tegnapi önmagunknál hogy igényesebben készüljünk fel feladatainkra, hogy a jó gazda módjára sáfárkodjunk megteremtett értékeinkkel. Érjük tetten a mulasztásokat, a hanyagságot, a pazarlást, a törvényeink ellen vétőiket, akik munkanélküli, mások rovására szeretnének tollasodva. De tudjunk örülni mások örömének is, mert ezek az örömök segítenek át bennünket is apró hajótöréseinken, napi gondjainkon, s a nagyobb közösség örömébe sokszorozódik meg a mi személyes örömünk. Nem volt még társadalom, mely annyi változást hozott volna az emberi viszonylatokban, mint a mi társadalmunk. Nem egymás rovására, hanem együtt másokkal, mindnyájunkért akarunk értelmesebb, gazdagabb életet teremteni. A látványos, nagy forradalmi tettek időszakát a csendes hétköznapok forradalmiságának periódusa váltotta fel. De téved, aki azt hiszi, hogy ez az utóbbi könnyebb, s kevesebb erőfeszítést, áldozatot kíván tőlünk. Minden munkának, minden munkahelynek — legyen az öntőműhely, tanári katedra, laboratórium, tervező iroda — rangja és fontos szerepe van életünk formálásában. Nemcsak jelenünk, de jövőnk szikraforgácsai is ott sisteregnek az esztergagépeken, hegesztőműhelyekben, tantermekben, barázdát hasító ekék nyomán, elektromos kemencékben.Magyar pártmunkás küldöttség járt egy alkalommal Palmiro Togliattinál. A látogatás végén — a magyar küldöttség vezetője — nem udvariasságból, nagyon is őszinte, elvtársi szándékkal megkérdezte: — Togliatti elvtárs, miben segíthetjük mi az önök, olasz kommunisták munkáját? — Elvtársak, maguk sokat, nagyon sokat tudnak nekünk segíteni, ha jó szocializmust építenek otthon. Togliatti messze sugárzó, bölcs megítélése ma is igaz. Jó hírünk van a világban, de a felelősségünk is nagy. Sok millió ember számára vagyunk ,példa, sok nemzet munkásosztálya kíséri megkülönböztetett figyelemmel a szocialista országok tevékenységét, fejlődésének ütemét. Jól kell és csak jól szabad tenni a dolgunkat, a ránk bízott feladatokat. Nem csak önmagunkért. Az új esztendő első perceiben, amikor a rádió, a televízió immár hagyományosan a Himnuszt sugároz-za — gyakran meditálok azon, a költő népének miiért éppen jó kedvetkíván elsőnek? Azt hiszem, mindenki számára tiszta a képlet: a jó kedv életünk fontos eleme, a jó kedvvel végzett munka a forrása minden boldogulásunknak. A jó kedvvel végzett munka adja belső fényét, előrelendítő erejét dolgos hétköznapjainknak. Kívánjuk, hogy az új esztendőiben kevesebb legyen a fél szívvel végzett munka, több a jó kedv, s a termelő optimizmus sugározza be életünket, felemelő, szép emberi céljaink megvalósításában. Hamar Imre Világ proletárjai egyesüljetek! Az MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szombat, 1977. január 1. ÁRA: 1 FORINT XXXIII. évfolyam 1. szám Mit terveznek vállalataink? Jelentős termelésnövekedés 1977-ben Műszaki fejlesztések, korszerűbb munka- és üzemszervezés , a létszámhiány ellensúlyozására Az új év, az V. ötéves terv második éve — az eddigi értesülések szerint — jóval nagyobb feladatok teljesítését követeli meg a vállalatok, üzemek, szövetkezetek dolgozóitól, mint 1976-ban. Szerencsére megyénk vállalatainak többsége sikeresen teljesítette 1976. évi feladatait, határidő előtt tett eleget a kötelezettségeknek, s így jutott idő a felkészülésre, a jövő évi tennivalók alaposabb előkészítésére, a termelés zavartalanságának megalapozására. Örvendetes, hogy a vállalatok, üzemek és szövetkezetek zöme, a korábbi évek gyakorlatától eltérően, már az óév befejezése előtt megismerte az 1977. évi nagyobb követelményeket, s idejeko-Az ÉPGÉP veszprémi Középgépek Gyára dolgozói 1975-ben 101, azt követően pedig 135 millió forint értékű építőipari berendezést készítettek. Hagyományosan határidő előtt, 1977-ben a tervek szerint 20 millióval több termelési értéket kell előállítaniuk. A 155 millió forint értékű termelés többek között azt is jelenti, hogy az 1976. évi 31,5 millió forint helyett 44 millió forint nyereséget kell elérniük. Mindezt természetesen változatlan létszámmal, kizárólag a termelékenység növelésével. Többek között az új évben el kell készíteniük 40 rán elkészíthette terveit. Többek között például a szocialista brigádvezetők tanácskozásain az igazgatók, gazdasági vezetők már a kész terveket ismertethették, s a már kidolgozott intézkedések alapján részleteiben is tájékoztathatták a dolgozókat az egyes üzemrészek, műhelyek, szocialista brigádok tennivalóiról. A jobb felkészüléssel, a tervek idejekoráni elkészítésével és ismertetésével megteremtették az alapját annak, hogy a munkaversenyben részt vevők ne április végére, május elejére, hanem már január elejére megtehessék vállalásaikat, megköthessék a termelési sikerek biztosítékát szolgáló szocialista szerződéseket. ELBA-ÉPGÉP 15 köbméteres teljesítményű hordozható betonmixert, 10 autóbetonszivattyút, 10 betonpumpát (BP—16-os berendezést), valamint 155 cementszállító csigát. S különösen nagy erőfeszítést jelent a legújabb, a 45 köbméteres teljesítményű hordozható „betongyár” elkészítése, amelyből három darab a követelmény. Ezenkívül megtervezték az 50 köbméteres teljesítményűt is, amelyet a BNV-n terveznek bemutatni. A tennivalók megoldását két, 400/1000-es esztergagép és egy marógép beállítása segíti. A munka- és üzemszervezési intézkedések között szerepel a termelési szerkezet átalakítása, hiszen a követelmények alapján nő az egyedi, valamint a típus.Az év közbeni fegyelmezett, jó „taktikával” végrehajtott programok teljesítésének eredményeként ismét sikeres évet zárt az MHD balatonfüredi gyáregysége. Az új évre kiürült az öböl, a kész hajókat átadták, s elszállították rendeltetési helyükre. A gyár kollektívájára ezúttal még nagyobb feladatok várnak. Nemcsak azért, mert igen sok, 20—30 féle terméket kell elkészíteniük és ezek csaknem valamennyi típust tekintve egyedi gyártmányok, hanem főként azért, mert a terv szerint mintegy 10—12 százalékkal több terméket kell gyártaniuk az 1976. évinél, s az exportkötelezettségek is növekedtek. Többek között jugoszláv megrendelésre 750 tonnás, önjáró, áruszállító hajót készítenek, Nigériának pedig két gépkocsiszállító kompot. (Hasonlót, mint 1976-ban líbiai megrendelésre.) Svájc, Hollandia, NSZK és Franciaország várják az újabb sporthajókat, többek között a Balaton 16—24, valamint a 82 és 85-ös típusokat. Franciaországnak 42 Super-Daimie sporthajót kell szállítaniuk. A belföldi megrendelések kielégítése talán még az exportkötelezettségek teljesítősének aránya. A megnövekedett igények teljesítéséhez 1977-re 4,5 százalékos bérfejlesztést terveztek, ennél is nagyobb erőfeszítéseket kíván. A MAHAJOSZ és a Győri Vízügyi Igazgatóság 500 tonnás kavicsuszályt, a Fővárosi Csatornázási Művek 200 tonnás kőszállító hajót, a FÓKA (Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat) Z—100—K típusú 500 tonnás uszályt, H— 1000-es horgonyzó dereglyét, 150 lóerős rendező vontatót, 20 méteres úszótestet (mederfenék kotrógépnek), Gemenc 50 tonnás farönkszállító uszályt, 150 lóerős vontatót, a Pécsi Vízügyi Igazgatóság 100 tonnás zártfedelű uszályt, az Országos Vízügyi Hivatal két 400 lóerős döngölő típusú jégtörőt kér. Ezenkívül természetesen továbbra is gyártják a csereszabatos 5/30-as, valamint a 16,5/27,5 típusú portáldaru gémeket az MHD darugyáregysége megrendelésére. Ezek jórésze is külföldön dolgozik majd. S mindezt a sok hajót, úszó objektumot változatlan létszámmal, csupán a műszaki fejlesztési, valamint üzem- és munkaszervezési tervek és a szocialista versenyvállalások megvalósításával készítik el. Keszthelyről: 30 millió liter tej A Veszprém megyei Tejipari Vállalat keszthelyi tejüzemében is elkészítették az 1977. évi tervet. A lényegében új üzem évenként 50 százalékos termelésnövekedést tervez, s csakúgy mint eddig, mindezt a termelékenység fokozásával kívánja elérni. Az üzem 1975-ben 14 millió, 1976-ban 21 millió liter tejet dolgozott fel. A jövő évi terv: 30 millió liter. Ehhez fokozottabban kell kihasználni a belső tartalékokat. Ugyanis nemcsak a begyűjtési terület bővül, de egy-egy gazdaságban körülbelül 10 százalékkal nő a tejtermelés is. 1975-ben 67 helyről, 1976-ban viszont már 93 helyről szállították el a tejet. A már megkötött szerződések szerint 1977-ben 112 begyűjtőhelyről kell szállítaniuk. Az üzem az V. ötéves terv második évében megközelítőleg 40 millió forint értékű rendkívüli fejlesztést valósít meg. Épül egy 50 személyes munkásszállás, öltöző, mosdó, továbbá 50 gépkocsinak telephely és szervizállomás. Új túróüzemet, sajtüzemet, savóürítőt és tejporítót is hoznak létre, s felújítják a Deák Ferenc utcai sajtpincét is. Hévíz pavilon során a tervek szerint egy korszerű tejboltot nyitnak, hogy az üdülők és a község lakói mindenféle tejipari terméket zavartalanul vásárolhassanak. ÉPGÉP: 20 milliós növekedés Füred: 10-12 százalékkal több hajó CSESZNEKI TÁJ (Fotó: Vida András)