Napló, 1977. február (Veszprém, 33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
Televízió jegyzet Milliók a szemétdombon „Elrendeltetik, hogy a rongyok és vászondarabok begyűjtessenek és a kancelláriának beszolgáltassanak!” A határozott hangú dekrétum évszázadokkal ezelőtt, Szentpétervárott látott napvilágot, I. Péter cár aláírásával. Érdekes ipartörténeti dokumentum, bizonyítja, hogy az iparfejlődés korai századaiban — amikor a nyersanyag úgyszólván korlátlanul állt a feldolgozók rendelkezésére — is számottevő volt a hulladékok felhasználása. Mindez szombat délután a televízió Horizont című műsorában hangzott el a hulladékgyűjtéssel, felhasználással foglalkozó országos szaktekintélyek beszélgetése közben. Természetesen mai példákat is idéztek, az európai országokban készített kisfilmeket mutattak be erről a témáról. Csak néhányat idézve: az NDK- ban az acéltermelés jelentős mértékben a begyűjtött hulladék felhasználásán alapul (75 százalék!), a papírhulladék 45 százalékát használják fel újra. Varsóban a háztartási hulladék 30 százalékát (egyelőre!) a talajjavításra kiválóan alkalmas komposzttá dolgozzák fel. Az NDK-ban 10 ezer MÉH átvevőhely működik és úgyszólván az egész társadalmat megmozgatja a gyűjtési verseny a nyersanyagot szolgáltató hulladékok gyűjtése. Nálunk öszszesen 500 (!) átvevő telep van. A tröszt vezérigazgatója szerint ezek a kis befogadóterületű telepek mégis 85 millió dollár megtakarítással segítik a népgazdaságot. Elegendő csak arra utalni, hogy évente 750 ezer tonna hulladékvasat adnak a kohóknak. Határozottan lépéshátrányban vagyunk tehát ennek ellenére is azokkal az országokkal szemben, ahol párt- és kormányhatározatok segítik, szabályozzák a hulladékanyagok gyűjtését. A nyersanyagárak emelkedése, vagy éppen a nyersanyagforrások apadása előbb-utóbb a gyűjtés nagyobb arányú fejlesztésére késztet minket is. Nem önthetjük majd ki a környezetet szennyezve a fáradt olajat (melyet egyébként tonnánként 83 frankért vesz át tőlünk Svájc), és a papírhulladéknak sem csupán 28 százalékát gyűjtjük be, tehát nem kerülnek milliók a szemétdombra. Téli vásár 77 Kabátok, ruhák, csizmák 30—40 százalékkal olcsóbban 45 millió 250 ezer forint értékű ruházati cikk megyénk üzleteiben Tegnap megkezdődött a ruházati kereskedelem hagyományos téli vására. Az őszi—téli szezonban gazdára nem talált árukat most 20— 40 százalékkal olcsóbban kínálják az üzletek. A január 31-től február 12-ig tartó vásárban országosan mintegy 900—950 millió forint értékű téli holmit, kabátokat, férfi, női, gyermek ruhát, pulóvereket, fehérneműt, cipőket, csizmákat árusítanak ki a kereskedelmi vállalatok azért, hogy árukészletüket felfrissíthessék a tavaszi, illetve a nyári szezon cikkeivel. A téli vásár azonban nem csupán a kereskedelmi vállalatoknak jó, a vásárlók is megtalálják a számításukat. Ezt igazolja az is, hogy minden esztendőben nagy várakozás előzi meg a szezonvégi vásárt. Az idén január utolsó napjára esett a kezdet, s ez — mivel a vállalatok többségénél a hónap első napjaiban adják a fizetést — enyhén mérsékelte az első napi forgalmat. Ettől függetlenül például Veszprémben, a Centrum Áruházban egy átlagos napnál csaknem kétszerte nagyobb forgalmat bonyolítottak le. Itt összesen 7 millió 800 ezer forint értékű árut vontak be a szezonvégi vásárba, ez 4 százalékkal haladja meg a tavalyi mennyiséget. A korábbi évekhez hasonlóan 20 százalékos árengedményt nem alkalmaznak, a konfekció termékeket és a divatárukat egységesen 40 százalékkal, a férfi és gyermek cipőket, a felső kötöttárut pedig 30 százalékkal adják olcsóbban. Hasonló az árengedmény mértéke és aránya a KOMFORT Iparcikk Kereskedelmi Vállalat mintegy száz ruházati üzletében is. Ezekben összesen 12 milliós forint értékű áru vár a vevőkre, olcsóbb áron. Különösen sok és igazán divatos holmi közt lehet válogatni. Az első napon főként a férfi, női kabátokból, felső kötöttárukból és fehérneműből talált sóit gazdára, a méteráruk között inkább az átmeneti jellegű jersey anyagok iránt érdeklődtek a vevők. A téli vásári forgalomból természetesen jelentős részt vállalnak megyénk szövetkezetei is. Az ÁFÉSZ áruházak a Pápán, Ajkán, Tapolcán és Balatonfüreden szintén felkészülve várták az első „rohamot”, összesen több mint 13 millió forint értékű téli árut kínálnak 30—40 százalékkal olcsóbban. Különösen gazdag választékot nyújtanak női, férfi, gyermek pulóverekből, kabátokból, divatos csizmákból. A nagykereskedelmi vállalatok több mint 15 millió forinttal „szálltak be” a szezonvégi vásárba. Az áruk jelentős része ebből már az üzletekben van, de az igényeknek megfelelően a készletet pótolni tudják. Megyénkben, a tavalyinál csaknem 1 millió forinttal nagyobb értékű a téli vásár árukészlete, összesen 45 millió 250 ezer forintot tesz ki. Ha az eddigi vásárok tapasztalatának megfelelően ennek az árumennyiségnek a 60— 70 százaléka gazdára talál, a lakosság megtakarítása megközelítőleg eléri a 10 millió forintot. Két, egyenként 100 férőhelyes istállót épít Hidegkúton a Dáliaprogram keretében a nemesvámosi Petőfi Termelőszövetkezet. Az egyik istállót már feltöltötték, a másikba év végére érkezik az állomány. Ekkorra 1000 darab szarvasmarhája lesz a szövetkezetnek. Fotó: A. Horváth Péter Február 1-től emelik a bor fogyasztói árát 1976. őszén a közvélemény már tájékoztatást kapott arról, hogy a borszőlő- és bortermeléshez felhasznált termelőeszközök (műtrágya, növényvédő szer, energia, borgazdasági gépek, felszerelések stb.) ára emelkedett. Ennek hatására a szőlő- és bortermelés önköltsége számottevően nőtt,illetve jövedelmezősége romlott. Az önköltség növekedésének részbeni ellensúlyozása és a termelési érdekeltség megőrzése érdekében a borszőlő és a bor felvásárlási árának 7 százalékos emelésére 1970. őszén került sor. Ennek következtében a felvásárló és forgalmazó vállalatok lehetőséget kaptak arra, hogy február 1-től 5 százalékot meg nem haladó mértékben emelhessék a borok eladási árát is. Új gyepfajták Keszthelyről A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem növénytermesztési tanszékén dr. Ecker István docens több éve foglalkozik a fűfajták nemesítésével. Célja olyan új fajták előállítása, amelyek az intenzív termesztési körülmények között is magas tápanyagtartalommal, nagy termésre képesek. A több éves kutatások, valamint üzemi kísérletek eredményeként az utóbbi években több olyan fajtát jelentettek be az országos fajtakísérleti intézetbe, amelyek nagy termőképességük mellett is magas tápanyagtartalmúak, valamint a hazai talaj és éghajlati viszonyok között előnyösen termeszthetők. Közülük is kiemelkedik kedvező tulajdonsága miatt a Keszthelyi 51. magyar rozsnok és a Keszthelyi 53. magyar rozsnok néven bejelentett új fajtajelölt. A két új fűfajta több éves parcellás, kisüzemi és nagyüzemi termesztése azt bizonyítja, hogy jól bírják a szárazságot, a lucernánál is nagyobb termést adnak. Előnyük, hogy dús gyökérzetükkel a legszárazabb nyarakat is átvészelik és a lucernánál könnyebben emészthetők. A szarvasmarha tenyésztésben kedvező hatással vannak a tejhozamra és a hústermelésre egyaránt. Mindkét keszthelyi nemesítésű magyar rozsnokból Veszprém megye nagyüzemeiben már több mint 1500 hektárt telepítettek. A száraz hazai területek gyepesítésekor, várhatóan nagy szerepe lesz a jövőben, a két új fűfajtának. Kellemes, napsütéses kiránduló vasárnap volt a múlt hét végén. Az autós turisták ezrei keresték fel a Bakonyt és a Balatonpartot. Különösen nagy volt a forgalom Tihanyban és Balatonfüreden. A Bakony kirándulóhelyei közül Zircet, Bakonybélt, Gézaházát látogatták a kirándulók. A Bakony egyes, védettebb völgyeiben, például a keresztúri réten már kidugta fejét a tavasz hírnöke, a hóvirág is. Képünkön: téli napozók Tihanyban. (Fotó: Péterfay Endre) Verőfényes kiránduló vasárnap Lovassy-zenekar a tévében Káté István, a veszprémi zeneiskola igazgatója boldogan mutatja a táviratot: Lovassy gimmnázium kamarazenekara február negyedikén szerepel a tévében, a „Ki mit tud” elődöntőben. Elsején már utaznak a gyerekek, s naponta kamerapróbáikat tartanak Pesten. Káté István tizenöt éve vezeti, „építi” a Lovassy kamarazenekarát. A muzsikus növendékek a veszprémi zeneiskola tanítványai. — 1962 őszén, amikor megalakítottuk a zenekart a gimnáziumban, tizenkét gyerekre számítottunk. Ezzel már lehetett kezdeni. A jó csoporthoz azonban mindig kellett egy jó koncertmester, aki nem csak kiváló het siker — a jó hír vételétől kezdődően megfeszített munkát, gyakori próbákat jelentett mind Káté István, mind a zenekar számára. A „bejutás” tehát valójában fárasztó zenekari próbákat hozott, mégis lelkesítő. Miért?gedűs, hanem aki játék közben figyelni tud a mások játékára is, beinti a fontosabb belépéseket. Ilyen volt Rákos Miklós, aki jelenleg a zeneiskola tanára, aztán többes közt Kovács Csaba, ő utolsó zeneművészeti tanárképzős hallgatóként máris tanít nálunk... S most ilyen kiváló hegedűs Kovács Péter, a Lovassy zenekar tagja. S mindezzel együtt harmadikos gimnazista, igen jó tanuló . A kamarazenekarban 18 gyerek van, köztük néhány olyan nyolcadikos, aki másik általános iskolába jár, de a Lovassyban szeretne továbbtanulni. Általában már a nyolcadikosokból válogatjuk a zenekari utánpótlást — magyarázza Káté István. A diákoknak dicsőség A zeneiskola kamaratermében próbálnak szinte naponta. Izgalomban, lelkesültségben élnek. A nagy próbatétel mindig a legszebb diákélmény. Kovács Péter, a koncertmester nyúlánk, légies alkat, kilenc éve hegedül. Olyan tanítvány, akire büszke a hegedűtanára, Káté István. Mit jelent Péter számára a zene? — Nem tudnám elképzelni, hogy csak iskolába járjak, s a hegedülés, már egyegy zeneszám betanulásakor is örömet szerez nekem. Naponta 2—3 órát gyakorolok. Azonkívül, bármily fáradt vagyok, zenét hallgatok, ez pihentet. Hárman játsszák Vivaldi A gyerekek nagy örömére Békefi Zsuzsanna tanárnő kíséri el őket pesti útjukra. A matematikus tanár szereti a zenét, következésképpen tiszteli a muzsikus tanítványokat. — Három éve tanítom Pétert, jómatekos, nagyon művelt gyerek, sokat olvas, sokat gyakorol hegedűvel. Gyakran elgondolkodom, hogy ez a gyerek — mikor gyerek? Mikor rúg labdába, mikor játszik, mikor nem csinál semmit!?... Nálunk az iskolában nagy becsülete van a zenének, pártfogolja az igazgató és a tantestület egyaránt. Van nagyegyik darabját: Versenymű három hegedűre és kamarazenekarra — Péter, Lőrinczy Livi és Farkas István. Mindannyian a zene örömében élnek, s életpályájukban döntő szerepet szánnak a muzsikának: zenetanárok szeretnének lenni. Tehetségük megvan hozzá, zenekarunk, kamaraegyüttesünk. Most öt gyerek maga vásárolt citerát és együtt játszik. Van egy dzsesszzenekar is, többször muzsikáltak a diákklubban, sőt dzsesszklubot szerveztek az iskolában... Most mindanynyian nagyon szurkolunk a kamarazenekarnak, hogy jól szerepeljenek a tévében. Pár nap még a megfeszített zenekari gyakorlásé, február negyedikén este pedig már mindannyian hallhatjuk és láthatjuk őket a távol közelében, a tévéstúdióban s ugyanakkor saját otthonunkban. (b. ö.) Zenetanárnak elégtétel Pedagógusnak büszkeség Az ez évi terv: 2 millió tonna bauxit A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat is csatlakozott a csepeli munkások versenyfelhívásához Az idén is növeli termelését a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat, bár az igényeknek megfelelően mindössze 3,3 százalékkal, ám ez mégis azt jelenti, hogy több mint 2 millió tonna bauxitot adnak a népgazdaságnak. A legtöbb ércet a nyirádi bányák mélyéről hozzák felszínre, majd Halimba következik és a különböző külfejtések. A 2 millió 15 ezer tonnából az idén 47 ezer tonnát exportál a vállalat a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába. A termelés szerény mértékű növelése mellett jelentős mértékben javul a tervek szerint a bauxit minősége. A megnövekedett feladatokat a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat a múlt évinél kisebb létszámmal kívánja megoldani és ezért tovább növeli a termelékenységet. Az egy ipari munkásra jutó bauxit termelés növekedése meghaladja a 7 százalékot. A termelés, a termelékenység növelése mellett az ez évi tervekben nagy helyet kap az anyag- és energiatakarékosság, valamint a gazdálkodás színvonalának emelése. A hozott intézkedések végrehajtásának eredményeként várhatóan tovább nő a vállalati nyereség, mely lehetővé teszi, hogy a bauxitbányászok ezévi bére 6,5 százalékkal emelkedjék. Az 1977. évi tervek maradéktalan megvalósítását jól szolgálja majd az a megélénkülő szocialista munkaverseny is, amely az egyes üzemekben annak nyomán bontakozik ki, hogy a vállalat egész kollektívája csatlakozott a csepeli munkások versenyfelhívásához. A bauxitbányászok szocialista brigádjai vállalták többek között, hogy 3 százalékkal csökkentik a bauxit szennyező anyagait , a kalciumoxidot és a t magnéziumoxidot , mellyel nemcsak a vállalati, hanem a timföldgyárak gazdasági mutatóit is javítják. Az államközi egyezmények teljesítése érdekében vállalják továbbá azt is, hogy november 15-re befejezikexportszállítási tervüket. A versenyfelhíváshoz való csatlakozás keretében vállalják a bauxitbányászok, hogy a termelésnövekedést 100 százalékosan a termelékenység emelésével biztosítják. A gazdasági eredmények további javítását szolgálja a mélyművelésű üzemek bányafa-felhasználásának 3 százalékos csökkentése is, valamint az, hogy az elfekvő anyagokból és a hulladékokból mindenekelőtt a KISZ-fiatalok mintegy 700 ezer forintnak megfelelő mennyiséget értékesítenek. NAPLÓ — 1977. február 1. kedd — 3