Napló, 1977. július (Veszprém, 33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
/ Gergely István beszámolója Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Korunk egyik jellegzetessége világszerte, hogy fokozódik a víz iránti igény. Mind élesebbé válik az egészséges és elegendő vízért, ugyanakkor pedig a vizek kártétele elleni szüntelen küzdelem. Az állampolgárok milliói, amikor nem tűrik, hogy otthonukban haszontalanul folyjon el a víz, máris tevőleges részesei a takarékos vízgazdálkodásnak. Társadalmi méretű gazdálkodási folyamat részesei azok az üzemi munkások, vagy termelőszövetkezeti tagok is, akik hozzáértésükkel, lelkiismeretes munkájukkal észszerűen csökkentik a vízfelhasználást és kímélik tisztaságát. Köszönet és elismerés illeti a társadalmi munkások ezreit is, akik szervezetten, vagy öntevékenyen óvják vizeink minőségét. A több, jobb vízért és a vizek pusztításai ellen folytatott munka nemcsak gazdasági, hanem alapvető társadalom- és életszínvonal-politikai feladat. A népgazdaság legnagyobb vízhasználója az ipar: az összes frissvíz több mint 60 százalékát igényli. Az ipari üzemek vízigényeiket jórészt saját víztermelő létesítményekből elgítik ki. A belterjes, iparszerű termelési rendszereket széles körben alkalmazó nagyüzemi mezőgazdaságunk is új és fokozott követelményeket támaszt a vízgazdálkodással szemben. Kialakult az egységes mezőgazdasági vízgazdálkodás , ma már 400 ezer hektárt meghaladó, területre juttathatunk öntözővizet. Magyarországon a társadalmi, gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy biztonságban, legyünk az árvizekkel szemben. Árvízvédelmünk fejlesztése világviszonylatban is kiemelkedő: a kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egynegyedét, rajta a lakosság felének az értékeit, közvetlenül védi. A mentett területen lévő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, másik felének kiépítése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy az ágazat — az egészen rendkívüli katasztrófa kivételével — önerőből tud védekezni az árvizek ellen. A társadalmi-gazdasági haladás sajátos ellentmondása, hogy a vízigények, és a szolgáltatott vízmennyiség növekedésének árnyoldalaként növekszik a szenynyezett vizek mennyisége. Az ipar és a települések évente fél-balatonnyi szennyvizet bocsátanak ki. A lakosság ellátása egészséges vízzel — az életszínvonal egyik jellemzőjé. A vezetékes vízellátásban részesülő lakosok száma a tervidőszakban további egymillióval növekszik, 1980-ban megközelíti az ország lakosságának háromnegyedét. A víztermelő kapacitást napi 1 millió köbméterrel növeljük, ami megfelel a főváros nyári, napi csúcsfogyasztásának. Külön is foglalkozunk a nagy, munkáslakta városok és a közegészségügyileg veszélyeztetett kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. A csatornázás a lakosság 43 százalékát szolgálja majd. Folytatjuk a szennyvíztisztító-kapacitások bővítését is. Ennek során kiemelt feladatot jelent a környezetvédelmi szempontból leginkább érintett városok — Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Kaposvár, Nyíregyháza, Szolnok, Szeged — valamint a leglátogatottabb üdülőközpontok, elsősorban a Balaton vízminőségvédelm- problémáinak mielőbbi megoldása. Vízkészlet-gazdálkodásunk egyik fontos alapfeladata a többhasznú tározók, vízpótló rendszerek fejlesztése és ezzel a hasznosítható vízkészletek gyarapítása. A tervidőszakban — a IV. ötéves időszakhoz képest tízszeres — csaknem 300 millió köbméter tározótér építését irányoztuk elő. A Tisza-völgy vízgazdálkodásának fejlesztéseként befejezzük a kiskörei vízlépcső II. ütemét, és előkészítjük a csongrádi vízlépcső csatornázására már üzembe megvalósítását. A Körösök helyezés előtt áll a körösladányi vízlépcső. A tervek szerint 280 kilométer hosszúságú árvízvédelmi töltést erősítünk meg. Emellett az árvízmentesítésnek olyan új, komplex módszereit is alkalmazzuk mint a veszély esetén igénybe vehető tározók, vagy az árapasztó csatornák létesítése. A tervidőszak felelősségteljes feladata a vizek minőségének, a vízi környezetnek a védelme. A környezetvédelmi törvény értelmében célul tűzzük ki, hogy mielőbb megállítsuk élővizeink szenynyeződését, majd javítsuk tisztaságát. Ez a cél csak a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és az állampolgárok cselekvő összefogásával érhető el. Ezért e helyről is kérünk mindenkit, hogy vizeink tisztaságáért, természeti környezetünk hatásos védelméért álljuk útját az elkerülhető szennyezéseknek, óvjuk pótolhatatlan vízvagyonunk tisztaságát. Az V. ötéves terv során vízgazdálkodás-fejlesztésre 44 milliárd forintot fordítunk. Ennek kereken kétharmadát települések vízellátásának, csatornázásának és a szennyvíztisztításnak fejlesztésére, a többit vízkárelhárítási létesítményekre és a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére irányoztuk elő. A vízgazdálkodás fejlődését tehát mindinkább a célok és a területek integrálódása jellemzi. Ezért nagyobb figyelmet kíván az arányos, előrelátó fejlesztés, a legkedvezőbb fejlesztési stratégia országos és regionális kialakítása. A fejlesztés arányossági követelményei a következő főbb célkitűzéseket foglalják magukban: a lakosság közműves vízellátása 1990-ig megközelíti a telítettségi állapotot, csatornázással a la(Folytatás a 2. oldalon) Dr. Gergely István NVMP 1. Vízellátó és csatornarendszer épül a Balaton körül A vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól tanácskozott tegnap az országgyűlés A vitában felszólalt Hárs József, megyénk képviselője is Véget ért a parlament nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parlamentben folytatta tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ott voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Az országgyűlés nyári ülésszaka Több vagon kellene a vasúti szállításokhoz megyénkben Az első félévben 3,7 millió tonna árut továbbítottak vasúton és több mint négymilliót közúton ülést tartott a megyei szállítási bizottság Az első félév áruszállítási teljesítményeinek várható alakulásáról, valamint az őszi időszak előzetes feladatairól tárgyalt tegnap a megyei szállítási bizottság. Rajnai Elemér, a 15. számú VOLÁN igazgatóhelyettese a közúti szállításokról szólva többek között elmondta, hogy erre az évre a vállalat 8 millió 990 ezer tonna áru mozgatását tervezte. Az év eddig eltelt időszakában a szállítási feladatok sokkal dinamikusabban jelentkeztek, mint 1976 hasonló időszakában. Idén az első öt hónapban a VOLÁN tehergépkocsijai 3 millió 300 ezer tonna súlyú árut fuvaroztak el, ami a júniusi teljesítményeket is figyelembe véve azt jelenti, hogy a terv első félévre eső részét túlteljesítették. A 15. sz. VOLÁN több kiemelt szállítási feladatot old meg megyénkben. Első helyre kívánkozik a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál ebben a félévben megmozgatott 600 ezer tonna anyag. Ezenkívül jelentős szállítási kapacitást köt le a megyei útépítkezésekhez anyagot gyártó aszfaltkeverő-telep kiszolgálása. Nem kis gondot jelent a vasúti el- és felfuvarozás sem, mivel az év első öt hónapjában kezelt 16 ezer vagon be- és kirakásához szükséges munkaerő nem áll a vállalat rendelkezésére. A gépi rakodás lehetőségei pedig korlátozottak. A szállíttató vállalatok egységrakomány képzésre való hajlandóságának hiányában a már meglevő rakodógépeket sem tudják kihasználni. Az őszi csúcsidőszak szállítási feladatainak elvégzésére külön intézkedési tervet készít a vállalat. Többek között fokozzák az éjszakai fuvarozásokat, a vasúti rakodóknak bérpótlékot fizetnek és erőteljesen foglalkoznak a gépkocsivezető-képzéssel. Németh Imre, a Szombathelyi MÁV Igazgatóság képviselője a vasúti szállítások eredményeit és gondjait ismertette a tanácskozás résztvevőinek. Veszprém megye állomásaira irányuló és az onnan elszállított áru mennyisége az év első felében meghaladta a 3,7 millió tonnát. Ebből a legjelentősebb a műtrágya (457 ezer tonna) és a bauxit (400 ezer tonna) fuvarozása volt. Annak ellenére, hogy ez 5 százalékkal meghaladja a tavalyi időarányos mennyiséget, sok gonddal küzd a vasút. Ebben a félévben több mint 19 ezer igényelt kocsit nem tudtak időre kiállítani a megrendelőknek. A korlátozott nagyságú kocsipark mellett ennek az is az oka, hogy elég sok a késedelmesen rakodó vállalat. Ilyen például a fűzfői Nitrokémia, ahol az idén eddig kifizetett kocsiálláspénz meghaladta az 5 millió forintot, mert a számukra érkezett vagonok több mint felét a megengedett határidőn túl rakták ki. A késedelmes vagonkezelések számát csökkenteni kell, mert a második félévben a vasúton továbbított áru 47 ezer tonnával több lesz, mint az első hat hónapban. A 630 ezer tonna műtrágya, a 456 ezer tonna bauxit és az 570 ezer tonna szén elszállítása pedig népgazdasági érdek. A felszólalók közül Bagi József, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat képviseletében a bauxitszállításhoz szükséges vasúti vagonok biztosításában kért segítséget a megyei szállítási bizottságtól. Lovasi Árpád, a Veszprémi Házgyár kavicsellátásának — az akadozó vasúti szállítás miatti — gondjairól beszélt. Jánosi Gyula, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője arról számolt be, hogy a lakosság áruellátásában nem okozott gondot a szállítás, mivel a VOLÁN és a kiskereskedelmi szervek kapcsolata egyre jobb. A tanácskozás befejezéseként Hauser György, a megyei szállítási bizottság adminisztratív titkára ismertette a rakodás fejlesztési alapból igényelhető támogatásra benyújtott pályázatokat. A Központi Szállítási Tanácshoz döntésre előterjesztették az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó, a Peremartoni Vegyipari Vállalat, a Pápateszér és Vidéke ÁFÉSZ valamint az Erdőkémia Vállalat franciavágási üzemének támogatási kérelmét. A rakodásfejlesztési támogatásra benyújtott igény meghaladja a 20 millió forintot. „Hasznosítsák a marxista ismereteket” Tanévzáró az egyéves pártiskolán Csütörtökön délután tanévzáró ünnepséget tartottak a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságán az egyéves pártiskola végzős hallgatói. A tanfolyam résztvevőit Nagy József tanszékvezető, osztályfőnök köszöntötte, majd Szabó Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy pártunk politikájának sikere nagy mértékben függ attól, hogy politikai célkitűzéseinket mennyire értik meg a tömegek és hogy a párttagok az ideológiai képzettség milyen minőségi fokán vesznek részt a napi politikai feladatok végrehajtásában. A tanfolyam célját, rendeltetését elemezve elmondotta, hogy a legfontosabb a megfelelő elmélet ismerete, megszerzése, továbbá az, hogy az új ismeretek birtokában még eredményesebben dolgozzanak pártunk politikájának megvalósításáért, napi munkájuk során alkotó módon hasznosítsák a marxista ismeretet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mind erőteljesebben kibontakozó pártdemokrácia, az erősödő cselekvési egység sok lehetőséget biztosít az eredményes pártmunkához. — Kérjük — mondotta befejezésül —, hogy az itt szerzett ismereteket adják tovább, legyenek munkahelyük, pártszervezetük aktív, következetes munkásai. Ezt követően Szabó Gyula átnyújtotta a tanfolyam hallgatóinak az eredményes munkát bizonyító tanulmányi könyveket. Elsőként vették át bizonyítványukat legkiemelkedőbb tanulmányi munkájuk jutalmául Forgács Margit (Pápa), Tóth Veronika (Tapolca) és Vincze Imre (Pápa). A végzős hallgatók nevében Gerencsér Ferenc mondott köszönetet az intézmény tanárainak, dolgozóinak és a beiskolázó pártszervezeteknek. Befejezték az őszi árpa aratását a Sármellék-Zalavár Termelőszövetkezetben A Sármellék-Zalavári Termelőszövetkezetben tegnap befejezték az őszi árpa aratását. Hetvennyolc hektáron termesztettek őszi árpát, s a hektáronkénti átlagtermés 46 mázsa lett. Június 29-én megkezdték a búza betakarítását is. ■ A .padékos idő miatt 8—10 ■. d . 'húzódd: aratás.'■■/. előzetes becslések és mérések szerint azonban az 594 hektárnyi területen a tervezettnél 8—10 mázsával többet takarítanak be hel-Atáronként.