Napló, 1977. július (Veszprém, 33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
Amerikai bejelentés: Leonyid Brezsnyev és Carter elnök a találkozójáról Annak kapcsán, hogy a Fehér Ház szóvivője hivatalos bejelentést tett Leonyid Brezsnyev és Carter elnök lehetséges találkozójáról, a TASZSZ közli, hogy a kérdést az amerikai fél vetette fel, s a vele kapcsolatos megbeszélések előzetes jellegűek voltak. Nyugatnémet lap interjúja Kádár Jánossal A Frankfurter Rundschau című nyugatnémet napilap csütörtökön egészoldalas interjút közölt Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, közelgő NSZK-beli hivatalos látogatása alkalmából. Véget ért a közös piaci csúcsértekezlet A Közös Piac idei második csúcsértekezlete különösebb eredmények nélkül ért véget Londonban. Callaghan angol miniszterelnök, a csúcstalálkozó elnöke záró sajtóértekezleten ,,igen hasznosnak" nevezte az eszmecserét. Roy Jenkins, a brüszszeli bizottság elnöke viszont kesernyésen hozzáfűzte, hogy a csúcstalálkozó elég sovány volt döntésekben. A kormányfők áttekintették a kelet—nyugati kapcsolatokat, különös tekintettel a szovjet—amerikai viszony alakulására, valamint az EGK és a harmadik világ kapcsolataira. Az afrikai kérdések megvitatásánál Giscard d’Estaing francia elnök beszámolt kormánya zairei beavatkozásának okairól és a kelet-afrikai fejleményekről, Callaghan pedig a rhodesiai helyzetről. Az Afrika déli részén történő események aggodalommal töltik el a kilenceket, mondta Callaghan, mert úgy látják, hogy az események gyorsan haladnak valamilyen tetőpont felé. Az angol kormányfő sajtóértekezleten leszögezte, hogy az EGK továbbra is az enyhülés híve és meggyőződése, hogy a Szovjetunió is erre törekszik. A kilenc állam- és kormányfő megállapítota, hogy a márciusi római csúcstalálkozó óta eltelt negyedévben Nyugat-Európa gazdasági helyzete nem változott lényegesen. Személyi változások a megye tanácsi apparátusában Szerdán ünnepélyesen búcsúztatták dr. Kovács Sándort, a pápai járási hivatal elnökét, aki 27 évi közigazgatási szolgálat után nyugállormányba vonult. Az ünnepségen részt vett dr. Radnóti István, a megyei pártok tagja, a megyei tanács elnöke. Szegvári Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Hardy Zoltán, a megyei tanács vbtitkára. Szabó Tibor, a pápai járási pártbizottság első titkára és dr. Fejes Imre, a megyei tanács osztályvezetője. Többen méltatták dr. Kovács Sándornak a köz szolgálatában kifejtett tevékenységét, majd érdemei elismeréséért a Tanács Kiváló Dolgozója kitünetést adta át neki dr. Radnóti István. Csütörtökön délután a megyei tanács vb termében Kapor Károly művelődésügyi osztályvezetőt búcsúztatták, aki a mai naptól az Oktatási Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézet igazgató-helyettese lett. A megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezetőjévé Navracsics Tibort, a tapolcai Batsányi János gimnázium eddigi igazgatóját nevezték ki. A kibővített osztályértekezleten megjelent dr. Radnóti István, a megyei tanács elnöke, Rostási József, a megyei pártbizottság titkára, a megyei párt-vb tagjai, valamint Madaros Józsefné, a Kulturális Minisztérium osztályvezetője, Szalai László, az Oktatási Minisztérium főelőadója. Az említettek, de mások is megköszönték Kapor Károly eddigi munkáját, és további sikerekben gazdag életutat kívántak neki. Hosszú és áldozatos munkájának elismeréseként — húsz éven át dolgozott igazgatási területen, ebből 11 évet a megyei tanács osztályvezetőjeként — a Veszprém megyéért Érdemérem aranyfokozatát nyújtotta át dr. Radnóti István. A Kulturális Minisztérium részéről a Szocialista Kultúráért kitüntetést adta át Madaros Józsefné. A hévízi nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága titkári beosztását dr. Nagy István foglalta el, ugyancsak a mai nappal. Az országgyűlés nyári ülésszakának második napja (Folytatás az első oldalról) Kosságnak mintegy háromnegyede lesz ellátva. Nagy figyelmet kell fordítani a víztakarékos és vízkímélő termeléstechnológiák alkalmazására. Az üzemi vízgazdálkodást, benne a szennyvíztisztítást és a vízforgatást a gyártási technológia részének tekintjük. Már polgárjogot nyert a gazdaságtelepítési és a területfejlesztési tervezésben a különböző társadalmi, gazdasági szempontok komplex érvényesítése. Közös érdekünk, hogy a vízügyi szempontokat is következetesen érvényesítsük mindig és mindenütt. Vízgazdálkodásunk országos és területi mérlegét így nemcsak a készletek oldaláról, hanem az igények felől is ésszerűen, meglepetések nélkül szabályozhatjuk. A vízigények ésszerű szabályozása mellett, a távlati fejlesztésben egyre nagyobb súlyt kap a vízkészletek növelése, a természetes lefolyás műszaki szabályozása. Más országok tapasztalatait és sajátos lehetőségeinket szem előtt tartva, dinamikusan növelnünk kell a tározást. 1990-ig a jelenlegi tározó térfogatot folyamatosan a többszörösére emeljük. Követelmény a létesítményrendszerek többcélú kialakítása és hasznosítása. Az ár- és belvízvédelem biztonságának növelését szorosan össze fogjuk kapcsolni a tározó és vízáteresztő rendszerek kialakításával is. A hosszú távú fejlesztési időszak kiemelt feladata a Tisza-völgy vízpótlásának fokozása, vízlépcsők, tározók, vízátvezetések létesítésével. Az erre irányuló elképzelések sorából kiemelkedik a Duna—Tisza csatorna terve és jelentősége. Megépítése idővel a Tisza menti vízellátás és gazdaságfejlesztés kulcskérdésévé nő, sőt a Duna—Tisza-közi térség fejlődésében is fontos szerepet játszik majd és a kelet-nyugati irányú hajózóút megteremtésével nemzetközi érdekűvé válhat. A Duna jelentősége hazánk vízgazdálkodásában és víziközlekedésében egyre nagyobb lesz. Mint víziút, különösen a Duna—Rajna—Majna csatorna megnyitását követően kap a mainál jóval nagyobb hangsúlyt. Már erre is tekintettel leszünk a Csehszlovákiával közösen megvalósítandó gabcikovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésénél, melynek előkészítése folyamatban van. E 15 éves tervidőszakban célszerű megkezdeni a Dráva hasznosítás létesítményeinek építését is. A középdunántúli és az észak-magyarországi térség további fejlesztése pedig feltételezi a többhasznú vízgazdálkodási rendszerek kiépítését, ezáltal a kiemelt értékes bányavizek tömeges hasznosítását is. A Balatonnal összefüggő vízgazdálkodási feladatokat nemcsak most, még inkább a jövőben kezeljük kiemelten. A Kis-Balaton rendezésével és újraélesztésével javítjuk majd a tó vízháztartását. Ezzel csökken az iszapolódás és kedvezőbben alakul a tó vizének tisztasága is. A Balatont körülölelő regionális vízellátó- és csatornarendszer kiépítése javítja az üdülőkörzetben a vízszolgáltatásokat, de egyúttal fontos környezetvédelmi érdek is. Minisztertanácsunk összehangolt intézkedéseket foganatosított a Balaton egész vízgyűjtő területének fejlesztésére, hogy legnagyobb természetes tavunk és közvetlen környezete a civilizáció hatásaként állagában ne romoljon, hanem tovább fejlődjön. Hasonlóan fokozott figyelmet fordítunk a Velencei-tó fiatalítására, a ráckevei Duna-ág és a Fertő-tó fejlesztésére is. A távlati fejlesztés további lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú vízügyi egyezményeink a közös vízgazdálkodási kérdésekben megfelelő alapot adnak. Törekszünk a kétoldalú vízügyi egyezmények továbbfejlesztésére, arra, hogy azok az egységes vízgyűjtő területre kiterjedő vízügyi együttműködéssé váljanak. E törekvések megvalósításának hatékony fóruma a KGST. A komplex program kiemelten kezeli a Tisza- és a Duna-völgyi együttműködést, a vizek szennyezés elleni védelmét és a tagállamok népgazdaságának megfelelő vízellátását. Ennek jegyében már — a világon egyedülállóan — elkészült az öt Tisza-völgyi szocialista ország közös terve e nemzetközi vízgyűjtő fejlesztésére. A gazdasági együttműködésnek tehát széles perspektívája nyílik a KGST-n belül a vízügyi szolgálat számára is. Ehhez új típusú együttműködési formák is kialakulóban vannak. A nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés fontos területét jelentik a kétoldalú műszakitudományos együttműködési megállapodások. A magyar— szovjet együttműködés eredményeképpen például földmunkagép-parkunk zöme szovjet termék, az észak-pesti szennyvíztisztító-telep szovjet berendezésekkel és szovjet tervek alapján épül. Valamennyi KGST tagországgal, több nyugati és fejlődő országgal is van hasonló megállapodásunk. A magyar vízügyi szakemberek tevékenyen részt vesznek a nemzetközi szakmai életben, elsősorban az ENSZ különböző szerveinek munkájában. ★ Dr. Gergely Istvánnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója feletti vitában felszólalt dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára (Pest megye), Vadkerti Miklósné, a feldebrői Rákóczi Tsz párttitkára (Heves megye), Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke (Somogy megye), Csörgits József nyugdíjas fúrómester (Zala megye), dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára (Csongrád megye), Palóczy Lajosné, a nyírbogárdi Rákóczi Tsz főállattenyésztője (Szabolcs- Szatmár megye), Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára, Farkas Pál, a putnoki Egyetértés Tsz elnöke (Borsod megye), Barcs Sándor, az MTI vezérigazgatója (Budapest), ifj. Pintér István, a belvárdgyulai Közös Út Tsz géplakatosa (Baranya megye), Hütter Csaba, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnökhelyettese (Nógrád megye), Hárs József, a lovászpatonai Új Élet Tsz főállattenyésztője (Veszprém megye), Szigeti Gáborné, a gyulai Harisnyagyár munkásnője (Békés megye), Nagy Csaba, a Bács- Kiskun megyei Vízmű vezetője (Bács-Kiskun megye), dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint dr. Vámos Marietta körzeti orvos (Pest megye). Nemzetközi összefogás szükséges a májrák megelőzésére és gyógyítására Befejeződött a tihanyi rákkutató-konferencia Tihanyban, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetében csütörtökön befejeződött az a 4 napos nemzetközi konferencia, amelyet a nemzetközi rákellenes unió munkaértekezleteket szervező testülete és a Magyar Onkológus Társaság szervezett. A konferencián hazánkon kívül 8 ország — Anglia, Ausztria, Csehszlovákia, az Egyesült Államok, Japán, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és Franciaország — szakemberei megvitatták, hogy a környezeti tényezők milyen szerepet játszanak a májdaganatok keletkezésében. A konferencia munkájáról Dr. Lapis Károly, a Magyar Onkológus Társaság elnöke, a szervező bizottság vezetője munkatársunknak elmondotta, hogy a májrák Európában — természetesen hazánkban is —, valamint Észak-Amerikában a ritkább daganatok közzé tartozik. A Nemzetközi Rákügynökség — amelynek lyoni központja is képviseltette magát a tanácskozáson — olyan felméréssel rendelkezik miszerint a világ legsűrűbben lakott országaiban az utóbbi időkben gyakoribbakká váltak a májrákos megbetegedések. A vizsgálatok és a következtetések szerint részben környezeti tényezőkre vezethető vissza. Különösen a táplálékba került penészgombák okozhatják a májrák terjedését de kimutatható a vírus okozta fertőzés hatása is. Hazánkban — mint számos kutatási eredmény megerősíti — a környezeti tényezőknél a vegyszerek esetleges hatása és a mértéktelen alkoholfogyasztás vezethet májdaganatokhoz. Előfordulhat, hogy tartósan szedett gyógyszerek is hasonló betegséget okoznak. A hazai kutatók kisállatokon kísérleti modelleket állítottak fel és ebből következtetnek a környezeti tényezők negatív hatásaira. Figyelmet keltett a magyar szakemberek kísérlete, amely szerint csirkéken vírussal állítottak elő májdaganatot. A szakemberek egyetértenek abban, hogy valamennyi használatban lévő vegyszer és gyomirtószer esetleges káros hatását mielőbb és behatóan meg kell vizsgálni. A konferencia résztvevői ajánlást terjesztettek elő a májrákkal foglalkozó tudományos centrumok behatóbb együttműködésére Javasolták továbbá a nemzetközi rákügynökségnek, hogy összefogással oldják meg a megelőzés és a gyógyítás gondjait azokban a sűrűn lakott országokban, amelyekben a májdaganatok gyakoribb betegségekké váltak. — NAPLÓ — 1977. július 1. péntek ____________________________ Dr. Romány Pál felszólalása A miniszter bevezetőben utalt arra, hogy a mezőgazdaságban is elemi érdek a jó vízgazdálkodás. Különösen az hazánkban, ahol hol sok, hol kevés a csapadék. Éves átlagban gyakran kiegyenlítődik ez, de a kellő vízmenynyiség konkrét időszakban szükséges, nem évi átlagban. A fejlődésre jellemző, hogy a mezőgazdaság öntözővízfelhasználása a felszabadulás előtt éves átlagban nem érte el a százmillió köbmétert, jelenleg viszont több mint egymilliárd köbméter öntözővizet használ.. A felszabadulás előtti mintegy 12 000 hektáros öntözött terület meghaladja a 400 000 hektárt, a mezőgazdasági terület 6,7 százalékát. Lényegesen megváltozott az öntözött területek vetésszerkezete. A felszabadulás előtt gyakorlatilag szántóföldi növényeket nem öntöztek, a mezőgazdasági vízhasználat a rizstermesztésre, az úgynevezett bolgár kertészetekre és a helyi víznyerési lehetőségekre korlátozódott. Tavaly — jóllehet, növekedett a rizs területe — az összes öntözött terület tíz százalékát nem érte el a rizsöntözés. Hasonlóképpen mintegy tíz százalékra volt tehető a zöldségterület öntözése míg a többi terület megoszlott az egyéb növények között. Bővült — a nagyüzemi szőlő- és gyümölcsterületek kialakulása nyomán — az öntözött ültetvények területe is. Kitért a miniszter arra, hogy a mezőgazdaság lehetőségeit a vízügyi ágazat tevékenysége alapvetően, a gépiparé pedig nagymértékben meghatározza. A magyar mezőgénipar immár több, korszerű, elemekből összeépített öntözőberendezés sorozatgyártását készíti elő. A berendezett öntözési területek jó kihasználása az üzemi érdekeken túl egyben népgazdasági érdek is. Tavaly a nagyüzemi zöldségterületek egyharmada volt öntözhető, de ez a terület adta az áruzöldség 60 százalékát. Tavaly a nagyüzemek összesen 6000 hektár burgonyát tudtak öntözni, itt az országos termésátlag kétszeresét érték el. Az idén az öntözött burgonyaterület 11 000 hektár, ami 32 százaléknak felel meg. A cukorrépa összes területének 28 százalékát öntözték tavaly, a legnagyobb cukorrépás megyékben ennél jóval nagyobb volt az öntözés aránya. Enélkül tavaly az elmúlt két évtized talán legalacsonyabb cukorrépatermésével kellett volna beérnünk. A kihasználatlan lehetőségekről szólva elmondotta a miniszter: az öntözést fejlesztő munkában egyre nagyobb szerepet kell kapnia a racionalitásnak, mindinkább előtérbe kerülnek a víztakarékos és beruházás-takarékos öntözési megoldások, mint például a csepegtető öntözés. Az öntözőhálózat fejlesztését terveink szerint mind a Tisza-völgyben, mind más területen tovább kell folytatni. Ahol a mezőgazdasági vízhasználat feltételei már adottak, illetve könnyen megteremthetők, ott elsősorban az öntözővizet legjobban megháláló kultúrák termelését kell bővíteni, s ennek megfelelően kell módosítani a termelési szerkezetet. A továbbiakban elmondotta a miniszter, hogy az elmúlt évtizedekben megtöbbszöröződött az élelmiszeripar vízfelhasználása. A víz minőségével szemben támasztott követelmények — a gyógyszeripar után — talán itt a legszigorúbbak, ezért a higiéniai követelményekre és a víztakarékos technológiák alkalmazására igen nagy gondot fordítanak. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttesen az iparhoz hasonló vízfogyasztó, közvetlenül érdekelt tehát a vízkészletek növelésében is. Ebben a lehetőségek számottevőek. Jelenleg mintegy 300 mezőgazdasági víztároló van, 11 000 hektár területen. A miniszter Baranya megye példáját említette, ahol tizenhat év alatt mintegy 40 mesterséges tavat hoztak létre. Hasonló törekvések Tolnábanés néhány más megyében is tapasztalhatók. A szocialista országokban — köztük a Magyar Népköztársaságban — mind több segítséggel és sikerrel vívják meg a kedvezőtlen időjárás következményei elleni küzdelmet. Nálunk csak az elmúlt negyedszázadban hat aszályos, illetve különösen kedvezőtlen időjárású év volt. Míg az időszak első felében, az ötvenes években az előző évi eredményekhez képest 15—25 százalékkal csökkent a kedvezőtlen évben a mezőgazdasági termelés, addig az utóbbi egy évtizedben ez a csökkenés 6—7, illetve a múlt esztendőben 3 százalékos volt. Adottságainkból következik, hogy számolnunk kell mind csapadékhiányos évekkel, mind a túl sok víz okozta időnkénti gondokkal. Ez és a kiegyensúlyozott vállalati gazdálkodás érdeke is azt kívánja, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az öntözött területek növelésére és a vízkárok mérséklésére is. Ugyancsak fokozni kell az erőfeszítéseket a talajok termékenységének és vízgazdálkodási tulajdonságainak javítására. E feladatok ellátása nemcsak a vízgazdálkodási ágazatban és nem is csak a mezőgazdaságban dolgozók, hanem együttesen, országunk érdeke — mondotta Romány Pál. ★ A vitában elhangzottakra dr. Gergely István válaszolt. Jelezte, hogy a vízügyi szervek a vitában felmerült csaknem hatvan kérdéssel, illetve javaslattal részletesebben is foglalkoznak, s álláspontjukról írásban tájékoztatják a képviselőket. Több most elhangzott javaslat már a megvalósulás útján van. Gondoskodnak például arról, hogy a bányavidékeken ne ismétlődhessék meg a visontai eset, amikor a bányaművelés elapasztja a környező vidék kútjainak vizét. Napirenden szerepel annak a körülbelül 400 községnek a vízellátása is, amely jelenleg nem vagy alig rendelkezik egészséges ivóvízzel. Az államtitkár egyetértett azzal, hogy újabb korszerű öntözőberendezésekre van szüksége a mezőgazdaságnak, de nyomatékosan felhívta a figyelmet a meglevők jobb, gazdaságosabb kihasználására is. Az országgyűlés az OVH elnökének beszámolóját egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette. A képviselők interpellációs kérdései után az országgyűlés nyári ülésszaka — amelynek ülésén az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Inokai János és Raffai Sarolta — befejezte munkáját. Dr. Romány Pál