Napló, 1977. október (Veszprém, 33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

ENSZ-közgyűlés A „77-ek csoportja” közös nyilatkozatot fogadott el Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának általános poli­tikai vitájában csütörtökön a felszólalók többsége a vi­lágfórumot és­ a világ köz­véleményét elsősorban ér­deklő kérdésekkel, a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sével, a béke és biztonság megerősítésével, a nemzet­közi kapcsolatok szélesítésé­vel, a gazdasági problémák leküzdésével és az egyes tér­ségekben lévő konfliktusok megszüntetésével foglalkoz­tak. . A fejlődő országok — amelyek tömörülését a „77- ek csoportjának” nevezik, bár az érintett országok száma már elérte a 115-öt , külügyminiszteri tanács­kozáson csütörtökön egy­hangúlag politikai-gazdasági nyilatkozatot fogadtak el. A deklaráció felszólítja a világ valamennyi nemzetét, hogy tartózkodjon minden keres­kedelmi kapcsolattól és be­ruházástól, amely a kolo­­nializmust, a faji megkülön­böztetést és a külföldi meg­szállást segíti elő. A nyilat­kozat felszólítja a jelenlegi ülésszakot, hogy dolgozza ki azokat az irányelveket, ame­lyek alapján az ENSZ kebe­lén belül megkezdődhetnek a tárgyalások a fejlődő or­szágok javát szolgáló új gaz­dasági rend létrehozásáról. A külügyminiszterek fel­szólítják a fejlett gazdaság­gal rendelkező országokat, hogy szenteljenek különle­ges figyelmet az elmaradott országok szükségleteinek. Együttműködési megállapodás Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára és Jorge Lez­­cano Perez, a kubai forrada­lom védelmére alakult bi­zottságok országos főtitkára csütörtökön ünnepélyes ke­retek között aláírta a két testvér-tömegszervezet közöt­ti 1980-ig szóló együttműkö­dési megállapodást. A megállapodásban a két tömegszervezet között eddig megvalósult együttműködés alapján a két nép a két szer­vezet közötti további együtt­működés, összeforrottság, a szocialista integráció folya­mata támogatásának és elő­segítésének programját rög­zítették. 2 — NAPLÓ — 1977. október 1. szombat A társadalmi vita gazdagította az új szovjet a­l­kotmá­ny­tervezetet Ülésezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége Pénteken a moszkvai Kremlben ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöksége. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke, az alkotmány­­bizottság elnöke tájékoztatta az elnökség tagjait az új szovjet alkotmány­tervezet össznépi vitájáról és az an­nak során elhangzott javas­latokról. Leonyid Brezsnyev össze­foglalta az országos vita eredményeit és ismertette azokat a kiegészítéseket és pontosításokat, amelyeket az alkotmány­bizottság az új szovjet alaptörvénybe bele­foglalni javasol. Az alkot­mány­tervezet társadalmi vi­tája — mutatott rá Leonyid Brezsnyev — hozzájárult egyes cikkelyek pontosításá­hoz, az új szovjet alaptör­vény tartalmi gazdagításá­hoz. Az elnökség határozatban mutatott rá, hogy az alkot­mány­bizottság nagy munkát végzett a dolgozók kollektí­váitól, a társadalmi szerve­zetektől és az egyes állam­polgároktól érkezett észrevé­telek áttekintése, rendszere­zése és általánosítása terén. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége az­ al­­kotmány­bizottság által eléje terjesztett alkotmány-terve­zetet a társadalmi vita so­rán elhangzott kiegészítő és módosító javaslatok figye­lembevételével jóváhagyta. Az alkotmány-tervezetet a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának rendkívüli üléssza­ka elé terjesztik. Púja Frigyes tárgyalásai az ENSZ székházában Púja Frigyes külügymi­niszter, az ENSZ közgyűlés 32. ülésszakán résztvevő ma­­gyar küldöttség vezetője to­vábbi megbeszéléseket foly­tatott a világszervezet szék­házában. Szadun Hammadi iraki külügyminiszterrel az országaink közötti kétoldalú kapcsolatokról és a közel-ke­leti helyzetről, K. B. Andert­sen dán, E. Augustsson izlandi és M. Oreja spanyol külügy­miniszterrel a kétoldalú kap­csolatokról valamint a belg­rádi konferenciáról, Feleke Gedle Giorgisz etióp külügy­miniszterrel pedig a kétolda­lú kapcsolatokról és az Afri­ka szarvában kialakult hely­zetről tanácskozott. A magyar külügyminiszter csütörtökön Hans Dietrich Genscher­ rel a Német Szö­vetségi Köztársaság külügy­miniszterével és Abdel Halim Khaddam szíriai miniszter­elnök-helyettessel és külügy­miniszterrel tárgyalt kétolda­lú és az ENSZ közgyűlés ülésszakán szereplő kérdé­sekről Puja Frigyes ugyancsak találkozott és megbeszélést folytatott Oskar Fischerrel a Német Demokratikus Köztár­saság külügyminiszterével. Budapestre várják Edward Giereket és Piotr Jaroszewiczet A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztár­saság kormányának meghí­vására a közeli napokban baráti látogatásra Budapest­re érkezik Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, és Piotr Jaro­­szewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Len­gyel Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke. Kína nemzeti ünnepén Gazdaság­centrikus nyilatkozatok Az új kínai vezetés gaz­daságcentrikus elképzeléseit erősítette meg a három leg­fontosabb itteni sajtóorgá­num , a párt központi lap­ja és elméleti folyóirata a népi felszabadító hadsereg lapja közös október elsejei vezércikke. Az írást az Új Kína hír­­ügynökség megjelenése előtt néhány órával, pénteken es­te hozta nyilvánosságra, kö­rülbelül akkor, amikor Hua Kuo-feng, a Kínai KP KB elnöke háromezer vendég — közöttük a szinte teljes kí­nai vezetés — előtt ünnepi beszédet mondott a pekingi parlament épületében. Huanál kevésbé, a közös vezércikkben erőteljesen ju­tott felszínre a gondolat, hogy az idei október elseje — a Knk fennállásának 28. évfordulója — az első olyan nemzeti ünnep, amelyet Kí­na Mao özvegyének és ösz­­szeesküvő társainak lakat alá tétele után ünnepel. „Nincs többé az elnyomás­nak az a légköre, amelyet a „négyek bandája teremtett” — hangoztatta a vezércikk, címében is jelezve, hogy a 800 millió kínainak hazáját „hatalmas, modern szocialis­ta országgá kell fejlesztenie”. Ezzel kapcsolatban az első komoly felhívás az, hogy „a munka valamennyi frontján versenyt kell futnunk az idővel, arra kell töreked­nünk, hogy teljesítsük és túl­teljesítsük a termelési ter­veket. Küldöttközgyűlés a KISZÖV-ben (Folytatás az 1. oldalról) vékenységén belül a szol­gáltatások fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Megyénkben a kiemelt szol­gáltatásokban 17 százalékos az emelkedés, ebből a szö­vetkezeti ipar 30 százalékos fejlődése átlagon felüli. Gép­járműjavításban rendkívül sokat fejlődtek a szövet­kezeti szolgáltatók, viszont az elektromos háztartási fel­szerelések javításában, hiá­nyosságok mutatkoznak. Érezhető, hogy a szabályo­zási rendszer jó irányban befolyásolta a szolgáltatás fejlesztését. Németh Ferenc, az OKISZ elnökhelyettese hozzászólá­sában kiemelte: a szövetke­zeti tagságnak saját érde­ke, hogy a vezetők elé ma­gasabb követelményeket ál­lítsanak, hiszen a vezetés színvonalának növeléséhez erre szükség van. Végül a küldöttközgyűlés határozatokat szavazott meg. Egyhónapos tanfolyamon készítették fel a propagandistákat A megyei pártbizottság ok­tatási igazgatóságán tegnap befejeződött a pártoktatás új, alapszervezeti propagandis­táinak felkészítése: a 2 éves Marxizmus-leninizmus esti középiskolák, a marxizmus­­leninizmus világnézetének alapjai és A magyar munkás­­mozgalom fejlődésének rövid története tanfolyamok veze­tőinek képzése. Az említett oktatási for­mák propagandistái 1977. szeptember 1—30-a között egyhónapos intenzív, a teljes tanév valamennyi témáját elméletileg, politikailag és módszertanilag feldolgozó to­vábbképzésen vettek részt. Az utolsó napon a tanfo­lyamvezetők irányításával a hallgatók mondták el véle­ményüket a propagandista­képzés új, magasabb szintű formájáról. Ezt követően a tanárok értékelték a kollek­tívák munkáját, útmutatást adtak további tennivalóikhoz. A megbeszéléseken a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának mun­katársai is részt vettek. Kardiológusok és általános orvosok eszmecseréje Megkezdődtek az őszi füredi orvosnapok Tegnap Balatonfüreden a SZOT szanatórium díszter­mében megnyitották az őszi füredi orvosnapok hagyomá­nyos, háromnapos rendez­vénysorozatát. Az egybegyűlteket dr. Bar­­cza István, a füredi Állami Kórház igazgatóhelyettese üdvözölte, majd dr. Gábor István, a Magyar Kardioló­gusok Társaságának elnöke mondott rövid bevezetőt. Hangoztatta, hogy ennek az összejövetelnek elsősorban nem a legújabb tudományos eredmények feltárása a célja, hanem olyan időszerű, nagy horderejű kérdések megvita­tása, amelyek sok beteget és orvost érintenek. Külön mél­tatta annak a jelentőségét, hogy az idén első ízben már nemcsak kardiológusok, ha­nem általános orvosok is részt vesznek az orvosgyűlé­sen. Ezt a tanácskozás prog­ramja nagyban indokolja is, hiszen a programban jelen­tős szerepet kapott annak vizsgálata, hogyan hatnak a szívbetegekre más betegsé­gek. Így az első előadás ke­retében dr. Pogátsa Gábor a cukorbaj és a szívbetegségek összefüggéseit vizsgálta. A háromnapos ülés további ré­szében a terhesség, szülés és szívbetegek kapcsolatát, a munkába állíthatóság kérdé­seit, a rehabilitációt, a ha­zai szívbeteg gondozás hely­zetét vitatják meg egyebek között. Befejeződött a VI. villamos háztartási készülék szeminárium Balatonalmádiban Balatonalmádiban az Au­róra szállóban pénteken be­fejeződött a VI. villamos háztartási készülék szeminá­rium, amelyet a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Villamos Berendezés és Ké­szülék Művek, a Hajdúsági Iparművek, a Jászberényi Hűtőgépgyár és a ZIM Sal­gótarjáni Tűzhelygyára ren­dezett. A kétnapos tanács­kozáson közel 200­0 ipari és kereskedelmi szakember cse­rélte ki tapasztalatait a ma­gyar háztartási készülék gyártás fejlesztésének lehet­séges útjairól.­­ A tanácskozást szerve­ző négy nagy gyár mintegy 15 ezer embert foglalkoztat, amelyek a villamos háztar­tási készülékek hazai szük­ségletének mintegy 90 szá­zalékát állítják elő, s ezen felül jelentős mennyiséget exportra is gyártanak. A ta­nácskozás célja ezért első­sorban az volt, hogy ezek az üzemek a 77 év óta fennálló magyar Elektrotechnikai Egyesület keretein belül ki­cseréljék tapasztalataikat és összehangolják kereskedel­mi, üzlet-­árpolitikai­, tech­nológiai és alkatrész beszer­zési igényüket. Ez annál is inkább szükséges, mert mind a négy gyár tőkés cé­gekkel kooperálva, vagy li­­cencek alapján állítja elő termékeit. Szó volt a tanácskozáson még arról is, hogy a ház­tartási villamos készülék­­gyártás országos szervizel­látása — az utóbbi években történt lényeges fejlődés el­lenére sem — megoldott. Gondot elsősorban a minő­ségi javítás, a folyamatos alkatrészellátás, valamint az alkatrész és szerelvény kész­letezés okoz. E téren a gyár­tó vállalatoknak, a keres­kedelemnek és a szerviz vál­lalatoknak nagyobb össz­hangra kell törekednie. OROSZORSZÁG MINDENT KIMONDOTT (5.) Az Ideiglenes Kormány semmit sem értett meg ab­ból, amiért kitört és győ­zött a februári forradalom. Április 18-án az ezer sebből vérző ország külügyminisz­tere, Miljukov jegyzékben biztosította a szövetségese­ket arról, hogy „Oroszor­szág a végsőkig­­ kitart”. Csakhogy annak, aki olajat önt a tűzre, számolnia kell a robbanással. Petrográdba február óta először kerültek elő újra a fegyverek. Április 30-án a jegyzék által kirobbantott belpoliti­kai válság lemondásra kény­szerítette a polgári jobbol­dal két exponensét, Gucskov „Kornyilov tábornok — írja a Pravda április 29-én — beszédet intézett a fel­sorakozott katonákhoz és ar­ra hívta fel őket, hogy har­coljanak a háború győzel­mes befejezéséig, Konstan­tinápoly és a tengerszorosok elfoglalásáért. Amikor a katonák szemé­re vetette április 20-i meg­mozdulásukat, azok megro­hanták kocsiját és letépték róla a Szent György rend zászlaját, kijelentve, hogy ez Miklós cár zászlaja és ők a vörös zászlón kívül sem­hadügyminisztert és Milju­­kov külügyminisztert. Né­hány adalék a tömegnyo­máshoz, amely elsöpörte Gucskovékat. A délnyugati front parancsnoka, Bruszi­­lov tábornok április 24-i je­­lentéséből: „...A bomlasztó békepropaganda mély gyö­keret eresztett a katonák között... Tagadják a hábo­rút, hallani sem akarnak támadásról és mélységes bi­zalmatlansággal viseltetnek tisztjeik iránt, akiket a bur­­zsoá elv képviselőinek tar­tanak. ..” miféle más lobogót nem is­mernek el...” Május 2-án Kornyilov lát­ványosan lemondott a pet­­rográdi katonai körzet pa­rancsnoki tisztségéről. „Jól értesült körökben szerzett­­információnk szerint — ír­ta ezen a napon a Bécs című lap — Kornyilov tá­bornok azért vált meg a petrográdi körzet csapatai­nak főparancsnokságától, mert mint harcedzett tábor­noknak, az a meggyőződése, hogy semmiféle kívülálló in­tézmény — legyen az akár a Munkás- és Katonakül­döttek Szovjetjének Vég­rehajtó Bizottságához ha­sonló — nem játszhat és ne is játsszon közvetítő, még kevésbé kerékkötő szere­pet. ..” A gesztus önmagáért be­szél. Kornyilov, egyelőre még viszonylag passzív formában, de félreérthetet­lenül jelentkezett a politikai porondon. A tömegnyomásra az Ideiglenes Kormány — Gucskov és Miljukov me­nesztésével, Kerenszkijnek és néhány eszer és mensevik vezetőnek a bevonásával — megszüntette addigi „egy­színű” jellegét. A tágabb értelemben vett baloldal képviselőinek belépése a kabinetbe némileg elodázta a válság súlyosbodását. De az immár „koalíciós” kor­mány május 5-i program­­nyilatkozatából ismét ki­tűnt, hogy a lényeget ille­tően­­ semmi sem válto­zott. A program új­ra elveti a különbéke gondolatát. „Orosz­ország forradalmi hadserege nem fogja megengedni, hogy a németek nyugaton szét­zúzzák szövetségeseinket.. . Az Ideiglenes Kormány leg­fontosabb feladatának tekin­ti, hogy a hadseregben megszilárdítsa a demokra­tizmus elveit, megszervezze és növelje a hadsereg harci erejét, mind a védelmi, mind pedig a támadó hadműve­letekhez. ..” Az egyik kulcskérdést, a békét illetően tehát kizáró­ilyen előzmények után került sor június 3-tól jú­nius 24-ig Petrográdon a szovjetek első összoroszor­­szági kongresszusára. A ta­nácskozások menetét mindig megszabja a részvevők ösz­­szetétele. Nos, az ezer kül­dött közül 777 jelölte meg, melyik párthoz tartozik és a válaszok így oszlottak meg: 285 szociálforradalmár (eszer), 284 mensevik és 105 bolsevik. A teremben a matemati­kai arány döntött, de az ut­cákon már nem — és ezt maga Kerenszkij sem tagad­ja emlékirataiban A­ terem­ben bizalmat szavaztak az immár „koalíciós” Ideigle­nes Kormánynak, a höm­pölygő utcán azonban nem,­lag a frázisok változtak — a háború maradt. És a föld? Uruszov herceg, bel­ügyminiszterhelyettes körle­vélben szólítja fel a ható­ságokat arra, hogy „védel­mezzék a vagyont, a fel­szerelést és biztosítsák, hogy minden tulajdonos szaba­don rendelkezzék a földjé­vel.” Oroszország zömmel pa­raszti ország. Minapi muzsi­kák tízmilliói vártak Pet­­rográdtól valami hírt ezer­éves álmuk megvalósulásá­ról, egy 1. talpalatnyi földről. Helyette megkapták az Ideiglenes­ Kormánytól — Uruszov herceg körlevelét... A teremben elutasították azt a bolsevik követelést, hogy a szovjetek kezébe kerüljön a hatalom, az utcákon vi­szont gyorsan nőtt az ezt követelők száma. A terem­ben megszavazták, hogy az éhes, vérző, elemi felsze­relési gondokkal küzdő had­sereg indítson offenzívát, az utcákon — és a frontokon — még hangosabb lett az azonnali békét követelő mil­liók hangja. Amikor forradalom van, a dolgok nem a termekben, hanem az utcákon és a fron­tokon dőlnek el. Az idő a bolsevikoknak dolgozott. Harmat Endre (Következik: „Most majd meglátjuk...”) Aki olajat önt a tűzre... „A vörös zászlón kivül__ A teremben — és az utcán

Next