Napló, 1977. december (Veszprém, 33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-01 / 282. szám
PVC-gyár épül Kazincbarcikán K Kazincbarcikán KISZ-védnökséggel épül a Borsodi Vegyikombinát új PVC-gyára, amely évente 250 ezer tonna 50 százalékos nátronlúgot gyárt az alumíniumiparnak. A felszabadult klórból - etilén hozzáadásával - 150 ezer tonna PVC- port állítanak majd elő évente. A próbaüzem 1978-ban kezdődik. Eddig elkészült a Leninvárosból érkező etiléncsővezeték fogadóállomása és szerelés alatt áll a MONOMER, POLIMER és ELEKTROLÍZIS üzem. A képen: Szerelik a csővezetéket. (MTI fotó: Branstetter Sándor felvétele - KS) Papíron nulla Nehéz az öregnek a frisset eljárni, s a bölcs figyelmeztetéstnemcsak személyekre, hanem tárgyakra is kiterjeszthetjük, mint igazat. Hiszen természetes, ami felett eljárt az idő, az viseli ennek nyomát, a gép, a berendezés többféle formában elavult; pénzügyileg, műszakilag, ténylegesen. Tavaly az iparban kilenc százalékkal gyarapodott az állóeszköz-állomány, s a népgazdaság szocialista szektorában az összes gépi beruházások értéke 71 milliárd forintot tett ki. Szükségszerűen hódít az új technika, s nemcsak a rendelkezésre álló munkaerő apadása játszik ebben közre, hanem a megoldandó termelési feladatok tömege, bonyolultsága úgyszintén. A technikai eszköztár gazdagodásának léptékét megadják a következők: a termelő állóeszközökből a gépek, berendezések, felszerelések bruttó értéke az iparban 144 milliárd forint volt 1970-ben, s 231 milliárd 1976-ban, a nettó érték pedig 86, illetve 150 milliárd. Az 1977. január elsejei állapot szerint az ipar összes állóeszközeinek nettó értéke a bruttó érték 68,5 százalékát tette ki. Kiszorítja a korszerűt Egyszerűbben, köznapi észjárásunknak megfelelőbben fogalmazva: minden holmink kopik, elavul, tavalyi kabátunk nem ér ma annyit, mint amennyiért újonnan vásároltuk. Azért, mert használtuk közben, óvott a hidegtől, az esőtől, szolgált tehát bennünket, bár igaz, akkor sem őrizte volna meg eredeti értékét, ha a szekrényben pihen, mivel más fazon lett a divat, könnyebb, tetszetősebb kelme az alapanyag. Végül annyira ódivatúvá, vagy kopottá lesz ez a kabát, hogy nem érdemes tovább őrizni, mert csak a helyet foglalja, újat kell tehát vennünk, s a régit kiselejtezzük. Fölhagyva a hasonlattal: nem könnyű valóságos és tiszta képet alkotni az állóeszközök ilyesfajta elértéktelenedéséről — mert például a többszöri újraértékelés ismétlődően módosította az arányokat —, az azonban bizonyos, az elavult gépi kölönc az ipar nyakán. Az ilyen berendezések karbantartási, felújítási költségei egyre nagyobbak. Az sem mellékes, azelavult, és mégis tovább használt gép leköti a munkaerőt, elfoglalja a termelőhelyet, azaz elvonja mindezeket a korszerűbbtől, tartósan rögzíti az elavult technikát, tecnológiát, terméket. Ennek ismeretében már súlyának megfelelően értékelhetjük azt a tényt, hogy az iparban a leírt, azaz — elsősorban pénzügyileg, ám sokszor műszakilag is — elavult, de még mindig működtetett gépek aránya a teljes gépállomány 16—18 százalékára tehető. Lassú a selejtezés Több, mint kétszázezer gép és berendezés működik egyetlen ágazatban, a gépiparban. Miközben évente nyolc-tíz százalékkal növekszik a gépek, gépi berendezések értéke a fejlesztések következtében, a selejtezés — tehát az eszközök végleges kivonása a termelésből — mindössze a teljes állomány nem egészen egy százalékát teszi ki. Ilyen értelemben is nagy különbségek lelhetők az ipar egyes területei között, mert volt, ahol pótlás, fejlesztés alig történt, miközben a meglevő eszközök egyre öregebbek, azaz elhasználtabbak lettek, így például a malomiparban a gépek, épületek 60 —63 százalékát minősítik elavultnak a szakág irányítói, a vegyiparban viszont — ahol jelentős beruházásokra került és kerül sor — ennek negyedét sem teszi ki ez az arány. Szándékosan húzunk új meg új vonásokat az amúgyis sokféle alakzatot magába foglaló képen, s nemcsak azért, hogy az ábrázolandó helyzet bonyolultságát fejezzük ki, hanem azért is, hogy óvjunk és óvakodjunk az elsietett általánosításoktól. Mert igaz, a nyilvántartásban nulla értékkel szereplő eszközök egy része csupán teher, mindenféle haszon nélkül, de vannak esetek, amikor — s ez bizonyos fokig ellentmondás, a szabályozás—ösztönzés kettősének tökéletlenségére utal — nagyon is gazdaságosan használhatók. Egyrészt azért, mert amit papíron nullára leírtak, annak a valóságban még lehet értéke, másrészt, mert az adott termelési folyamatban az ilyen eszköz még megfelel a vele szembentámasztott követelményeknek. Szó sincs tehát arról, minden nullára értékelt gépet és berendezést mindenütt azonnal ki kellene lökni. Sokkal inkább azt szükséges aláhúznunk, hogy ott gond ezeknek az eszközöknek a megléte, ahol akadályozzák a kívánatos fejlesztést, ahol meggátolják a hatékonyabb munkát. A komputer neve: Írisz-50 A Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalat országos számítógéphálózata új egységgel bővült. Székesfehérvárott megkezdte munkáját a francia gyártmányú ÍRISZ—50 típusú 3. generációs, nagyteljesítményű számítógép. A komputer a már betáplált adatokat a másodperc milliárd része alatt képes visszakeresni. Képünkön bemutatjuk a számítógéptermet. (MTI Fotó - Tóth Gyula felvétele - KS) Átörökítik az elmaradottságot Az elavult gépen készülő termék műszaki, használati értéke sem lehet magas, azaz átörökítik az ilyen eszközök a technológiai igénytelenséget, szinte automatikusan kialakítva az áru versenyképtelenségét! Nem csekély veszteség az átlagosnál sűrűbb javítgatások költsége, az elavult eszközök állásidejének magas aránya, mégis, az igazán nagy kár az előbbi mondatban foglalt tény, a megmerevedett, a változásoktól elmaradó technika, technológia, termék. A papíron nulla így válik kiindulópontjává a gyakorlatbani sok milliárdos eredménycsökkenésnek. Lázár Gábor Egy ésszerű átszervezés, és elkerülhető mellékkísérőt Korszerű szervezetben a szaporítóanyag-kereskedelem Ez év nyarán,P°ntosan júliusi dátummal lényegbevágó szerkezeti változás történt a szaporítóanyag (szőlő, gyümölcs, dísznövény) termelés és kereskedelem szervezetében. Korábban volt az ültetvénytervező vállalat. Az ismerve a fogyasztói — nagyüzemek, kistermelők — igényeit, megrendelte a szükséges árukat a szaporítóanyag előállító nagyüzemektől. Egy-egy ilyen ültetvényttervező szinte az ország minden faiskolájával kapcsolatban állt, hogy a szükséges mennyiséget és a megfelelő fajtaválasztékot a vásárló igényének megfelelően beszerezze. A termelő és a szaporítóanyag-felhasználó közé ékelődött forgalmazó kétségtelen nem rövidítette az áru útját, a költségeket sem mérsékelte. Hatásában még lényegesebb volt, hogy a termelő (szaporítóanyag-előállító) üzem a fogyasztói igények változásáról csak közvetve, „tolmács” útján értesült. Az említett szerkezeti változás lényege az, hogy területenként egyetlen kézbe került a szaporítóanyag-előállítás és a forgalmazás teljes szervezete. Meggyőződésünk, hogy a változás jól szolgálja a termelő érdekeltségét és egybevág a felhasználó szükségletével. A fentiek nyomatékos hangsúlyozása mellett szükségesnek tartjuk a jelenlegi, átmeneti időszak gondjainak megemlítését, ment az elvileg indokolt döntést jónéhány visszásság beárnyékolja. Az eligazodás kedvéént említjük meg, hogy Veszprém megye szaporítóanyag-ellátásáért az új szervezetben a Siófoki Állami Gazdaság a felelős. Nézzük a jelenlegi helyzetet: Balatonfüred. A városközpontban útjelző: Kertészeti Áruda, Siófoki Gazdaság. Az őszi ellátás — gyümölcsfából, szőlőoltványból — egyszerűen rossz. Hosszú napokon át tulajdonképpen csak könte és alma jelentette a gyümölcsfa „választékot”. Szőlőoltványból a tájjellegnek megfelelően olaszrizling és rizlingszilváni iránterős a vásárlói érdeklődés, de az eladó mást se mond, hogy nincs és nem is tudják, érkezik-e... Mérges hangú levelek érkeznek a vásárlóktól, nem értik a dolgot. Füred korábban nevet szerzett magának felkészültségével, nagy áruválasztékával. Nem tudják, hogy a szeszélyes időjárás kárt okozott a faiskolákban, jégverés érte a legnagyobb szőlőoltvány-előállító gazdaságot, sok mindenről nem tájékozott a vásárolni akaró , és így akarva akaratlan az átszervezést kárhoztatják. Van még egy dolog B Balatonfüreden, amit valóban nehéz megérteni. Június végén, július elején már befejezés előtt állt az ültetvényszervező vállalat kertészeti árudájának építése. A szaporítóanyag lerakat szerves egységet képez az árudával. A 330 négyzetméter alapterületű impozáns üzlet eredeti hivatása a kistermelők anyag (műtrágya, növényvédő szer), eszköz, szerszám, kisgép stb. ellátása. Az áruda tulajdonképpen kész, azaz mégsem, sőt már rongálódik, eszi a befejezetlenség (a félig kész tető beázik). Az eredeti tulajdonos augusztus 20-ra tervezte megnyitását, az új gazda tavaszi kezdéssel számol. Egyszerűen nincs rá pénze a Siófoki Á. G.-nak. Be kell rendezni a boltot, út kell, parkolói költségben 1 millió forint. És persze az induló készlet is pénzt visz. Az áruda építését nagy érdeklődés kísérte — és nemcsak a fürediek körében, hisz itt vásárolt, az itteni gazdag választékú lerakatban a fél megye, sőt még azon is túl. Sokakban már aggodalom ébredt, hogy biztosan „átprofilírozzák”, mert mit is kezd ilyen speciális rendeltetésű árudával egy meglehetősen távoli állami gazdaság?! Érdeklődésünkre az állami gazdaság igazgatója megerősítette: az áruda eredeti feladatának megfelelően a kistermelőket szolgálja majd. Nem tettük hozzá, amit mondott, hogy tavasszal, mert úgy véljük, hogy a valóban tetemes költséget jelentő munkákat elvégezhetik később is, de már most van halaszthatatlan tennivaló. Ilyen a tető beázása, és a központi fűtés csővezetékeiben víz van. Ha jön a fagy, nagy kárt tehet a berendezésben. Az őszi árusítás nagyja lezárult. Sajnálatosan negatív a mérleg. És itt elsősorban nem is arra gondolunk, hogy a tervezett bevétel elmaradt a vártnál. Sokkal lényegesebbnek tartjuk az őszi forgalmait kísérő hangulati hatásokat. Az objektív okokból rosszul alakult ellátást is megértőbben elviselték volna az „ügyfelek”, ha kellő módon tájékoztatják a közvéleményt,, ha az árudát nem hagyják sorsára. Az átszervezés a fogyasztó jobb ellátását szolgálja, ez erős meggyőződésünk. A balul sikerült gyors átállás tanulópénz, amit elkerülhettünk volna. És mindez, sajnos, utólagos tanulság. Túras Lajos Korszerűen szervezett vállalat Veszprémi pályázat nyerte az első díjat „Korszerűen szervezett vállalat” címmel pályázatot hirdetetta Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Veszprém, Zala és Győr-Sopron megyei szervezetének Fiatalok Bizottsága. A pályázat célja az volt, hogy a vállalati szervezési feladatokkal foglalkozó fiatal szakembereknek fórumot biztosítson elméleti tudományos tevékenységük publikálására. Népgazdaságunknak szüksége van, a szakmai felkészültség mellett a vállalati szervezésben is jól képzelt fiatal szakemberekre. A felsőfokú oktatási intézményekben, így példáula Veszprémi Vegyipari Egyetemen is külön ágazati képzés folyik a leendő vegyészmérnökök szervezési ismereteinek bővítése céljából. A gyakorlati tapasztalatok szerint azonban — sajnos — algyáraknál, üzemeknél, vállalatoknál dolgozó fiatal szervezési szakembereket nem foglalkoztatják megfelelően, éppen ezért volt jó kezdeményezés azSZVT Fiatalok Bizottsága pályázati felhívása. A beérkezett dolgozatokat hattagú, hozzáértő szakemberekből álló zsűri — melynek elnöke István János, a Veszprém megyei Tanács elnökhelyettese, az SZVT Veszprém megyei szervezete elnöke volt — bírálta el. Első díjat nyert Szabó Tibor, a Veszprémi Vegyipari Egyetem IV. éves szervező vegyészmérnök szakos hallér..ó.ai: „Javaslat a szénsavtermelő vállalat karbantartási információ-rendszerének számítógépes fejlesztésére” című munkájával, valamint Isaszegi József, a Budapesti Vegyiművek rendszermérnöke és Szabó Klára, a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanársegédje ..Megbízhatósági vizsgálatok — a veszteségek minimumra csökkentésének racionális technikáin” című közös dolgozata. Harmadik helyezést ért el Rudas Alfrédné. 3 Zalai Kőolajipari Vállalat dolgozóin ...4 vállalati korszerű információs rendszer kialakításának szükségessége, a folyamatba épített ellenőrzési rendszer, valamint az ügyrendi szabályozás gykorlati megvalósításának módszertani kidolgozása”•A mű nálvamunkával A zsűri dicső-ebben részesítette Wild" Györgynek, a. Peri Nitofénművek rendszermérnökének a ..Hatékonyság fokozása, különös tekintettel a szolgáltató folyamatok szervezésére* című dolgozatát. FOLTEX-üzem létesül Csetényben Megoldják a tsz-tagok és a többgyermekes anyák téli foglalkoztatását Csetény, Jásd és Szápár körzetében a termelőszövetkezeti tagok, valamint a többgyermekes anyák téli foglalkoztatása eddig nem volt biztosítva. A Veszprém Megyei Tanács ipari osztályának felkérésére a FOLTEX Háziipari Szövetkezet vállalkozott a gond megoldására, s ipari üzemet létesít Csetényben. Az új üzem alapító levelében szerepelaz is, hogy ■a szövetkezet vezetősége munkalehetőséget biztosít az egészségügyi okok miatt csökkent munkaképességű termelőszövetkezeti dolgozók részére is. Az új FOLTEX- üzem kollektívája, a nagyobb mezőgazdasági munkák idején, s elsősorban a csúcsidőszakokban, például a málma, a szőlő és más gyümölcsszüretkor, besegít a termelőszövetkezet feladatainak eredményes megoldásába Az új FOLTEX-üzem dolgozói már kétalkalommal látogattak el az ipari szövetkezet sümegi üzemébe. A támasztalaticsere és tanulmányút jellegű látogatásra elkísérték őket a község vezetői is. Valamennyien meggyőződtek enről, hogy a FOLTEX Háziipari Szövetkezet megfelelő lehetőséget kínál i3 az egész évi folyamatos foglalkoztatás megteremtéséhez. A végleges munkahelyek kialakításáig az új üzem dolgozóia termelőszövetkezet, kultúrházában kezdik meg a munkát. Jásdon, ahol» házi szövésnek régi hagyományai vittünk, nagyobb létszámú bedolgozó csoport létrehozását tervezik. Sz. I. NAPLÓ — 1977. december 1. csütörtök — 3