Napló, 1978. május (Veszprém, 34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-03 / 102. szám
OLVASÓINK ÍRJÁK Ami egy tudósításból kimaradt Még egyszer a keszthelyi Szendrey Júlia emlékünnepségről A keszthelyi nők klubja, s valamennyi szülő, néző nevében is szeretnénk megköszönni azt a művészi élményt, amit a keszthelyi pedagógiai és közművelődési napok nyitó ünnepségeként megrendezett Szendrey Júlia emlékünnepség a színház közönségének nyújtott. A műsor olyan magas színvonalú volt, hogy az részletesebb méltatást érdemel meg, mint ami arról megjelent. Karai József, a Szendrey Általános Iskola felkérésére Petőfi- és Szendrey-versekre „Magyar gyermek éneke” címmel kettős kórust komponált, amit a helyi iskola a kiskőrösi Petőfi Általános Iskola énekkarával együtt mutatott be Babics József tanár vezetésével. A szép kórus a bemutatón és a másnapi múzeumi előadáson is nagy sikert aratott. A bemutatón jelen volt a szerző is. A műsorban Gombos Kati és Vitai Ildikó irodalmi műsora volt feltüntetve. Kellemes meglepetést okozott, hogy Sinkovits Imre szereplése kiegészítette a „családi” irodalmi színpadot. A közel egyórás Petőfi—Szendrey műsoruk nagy művészi élményt jelentett, s a közönség hosszú tapssal köszönte meg az előadást. Nagyon szép két úttörő szavalat és az agrártudományi egyetem Georgikon tánccsoportjának szereplése egészítette ki az emlékezetes estet. A másnapi Szendrey-kiállítás megnyitása méltó kiegészítője volt az előző nap műsorának. A múzeumban a kiskőrösi kórus önállóan is szerepelt Dulai András vezetésével. Végül a Szendreyszülőház megkoszorúzása, annak megnyitása fejezte be az ünnepségsorozatot. A műsor rendezői — Tóth Antalné, a városi tanács művelődési osztályának vezetője, Vári Andorné, a Szendrey Általános Iskola igazgatója, a vezető karnagyok és kartársaik — hónapokig tartó munkával készültek fel a műsorra. Péterfalvi Andorné Keszthely, Nők klubja vezetője Üdvözlő táblákat a városvégekre Gyakran visz az utam a Balaton-partra, egyre többször keresem fel a számomra legkedvesebb településeket. A sok szép mellett számos furcsaságot is észreveszek. Például: nincs, vagy csak alig-alig van a települések végénél vendséget üdvözlő és búcsúztató tábla. Sopronban, Keszthelyen és Hévízen ugyanakkor van. Csopak, felől Balatonfüredre érve, jobbról egy elhagyatott téglagyár maradványai, a vámson belül az országos főútvonal mellett pedig egy maszek zöldség-gyümölcs árusítóhely fogadja az érkezőt. Üdvözlő tábla, eligazító feliratok nincsenek. A fürediek nyilván büszkék arra, hogy e várost nyilvánította az Elnöki Tanács elsőként gyógy- és üdülővárossá 1971--ben. Egy városcímeres felirat tájékoztathatná a vendégeket, hogy milyen településen járnak. A zöldséges bódé a főútvonal mellett nemcsak a városképet rontja, hanem a hazánkba látogató külföldi (nyugati) vendégek gúnyos fotótémájául is ajánlkozik a két utazási iroda roggyant táblái között. Addig kellene tenni valamit, amíg nem válik e téma rosszindulatú reklámmá. Szerencse András Székesfehérvár Képünkön az említett zöldségbolt a két rozzant reklámtáblával Gólyafészek a villanyoszlopon E fényképet Nagygyimót községben készítettem, amint egy „árva gólya áll magában” az egyik magasfeszültségű villanyoszlop tetején. Zámbó Mihály bácsitól megtudtam, hogy harmadik éve térnek vissza erre a helyre a párosan. Úgy tűnik, a falu kéményei közül egy sem volt alkalmas a fészekrakásra. Reméljük, jövőre is visszatérnek, hiszen a község lakosai szeretik, védik őket. Szólás László Pápa 4 - NAPLÓ — 1978. május 3. szerda Megkezdődtek a próbák a fűzfőgyártelepi munkásszínpadon A fűzfőgyártelepi Beloiannisz Művelődési Ház munkásszínpadain megkezdődött a felkészülés az őszi évadba. Fő cél, hogy olyan műveket elevenítsenek meg, amelyek a közönségnek felüdülést, kikapcsolódást és kellemes időtöltést jelentenek. Elsősorban egy felvonásos vígjátékokat tűznék műsorra, hogy minél több legyen a komikum. Az olvasópróbáikra hetenként kerül sor Szalay Pál művészeti vezető irányításával. Elismerést érdemel az az aktivitás, amelylyel a munkásszínpad amatőr színészei részt vesznek a próbákon. Az első, nagy előrelépést jelentő próbát április 24-én tartották meg. Néhányan kiemelkedően muatkoztak be, tehát a színpad létrehozása nem volt hiábavaló. Bencze Sándor Felvételünk a próbán készült Megemlékezés Radnóti Miklósról Április 28-át kiváló költőnk, Radnóti Miklós emlékének szenteltük. Délután két órakor gyülekeztünk az iskola előtt. Célunk annak a szentkirályszabadjai háznak a megtekintése volt, ahol Radnóti Miklós 1944-ben tartózkodott. A faluig nagy izgalommal tettük meg az utat: vajon milyen a ház? Kikkel találkozunk? Amikor odaértünk, kissé fáradtak voltunk, de a sok érdekesség elfeledtetett velünk mindent. Előttünk állt az épület, fehér falaival, zsúptetőjével, kicsi ablakokkal. Az előtérbe léptünk. Innen nyílott a könyvtár, ahol mosolygós pajtások és egy kedves tanárnő köszöntött bennünket. Az egyik fiú mesélt nekünk Radnóti és a falu kapcsolatáról. Furcsa, s egyben felemelő érzés volt abban a kis házban ülni, ahol egykor ez a nagyszerű ember élt és alkotott. A beszámolót megköszöntük. Ezután mi adtunk rövid műsort. Néhány sor bevezető után felolvastunk Radnóti verseiből és a róla írt versekből egyet-kettőt. Előadásunk sikert aratott. Ezután megtekintettük a könyvtárat. A berendezésen kívül mindent a régiben hagytak. Az ablakok, a falak, az ajtók a múltat őrizték. Négy helyiségből állt a kis ház. Egy előtérből, amiből egy szoba nyílott, ahol az úttörő öszszejöveteleket rendezik. A könyvtár kétrészes. Sok könyv közül válogathat az , olvasó. A lexikonoktól elkezdve a kalandos történetekig, minden megtalálható. Látogatásunk végén a pajtások szép virágcsokrot nyújtottak át tanárnőnknek. Az udvaron fénykép készült a két helység nyolcadikosairól. Ezt a nagy élményt sosem fogjuk elfelejteni. Úgy érzem, ezzel a kis emléktúrával egy kicsit közelebb kerültünk Radnótihoz, aki mécses mellett írta szebbnél szebb verseit. Emlékét nem homályosítja el az idő. Gimesi Zsuzsa veszprémi Hriszto Botev Általános Iskola JOGI TANÁCSOK Mit építhet magánszemély belterületen és külterületen engedéllyel vagy anélkül? Építési lehetőség külterületen és zártkertben A külterületek általában mezőgazdasági rendeltetésűek. Itt sem lakóépületet, sem nyaralót nem építhetünk, viszont mezőgazdasági műveléshez szükséges építményeket igen, de csak korlátozott méretekben és esetekben. A nagyüzemi mezőgazdasági művelésre nem alkalmas, úgynevezett zártkerti földeken — a tulajdonostársak számára való tekintet nélkül — legfeljebb egy, a földrészlet megműveléséhez szükséges, 12 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű egyszintes gazdasági épületet szabad elhelyezni, de csak abban az esetben, ha a földrészlet (telek) 720 négyzetméternél (200 négyszögölnél) nagyobb. Itt jegyezzük meg, hogy a zártkertben ez év január 1-től 1500 négyzetméternél, vagy 400 négyszögölnél kisebb területek nem alakíthatók ki. A Balatonfelvidék gerincvonalától a tó felé eső lejtős területeken levő zártkerteket-mezőgazdasági rendeltetésüknek megfelelően — elsősorban szőlőművelésre kell felhasználni, s e célból védelemben kell részesíteni. Zártkerti földeken üdülőtelepeket létrehozni a jövőben nem szabad. A zártkertben felállítható gazdasági épület — szerszámkamra, présház, pince, gyümölcstároló — nem bonthatja meg a táj képét, abba bele kell illeszkednie. Az árnyákszék a gazdasági épülettel egybe, a pince egybe, de külön is építhető, előtér nélkül. A pince alapterülete nincs korlátozva. A föld tulajdonosának indokolt szükséglete szabja meg ennek nagyságát. A zártkerten kívüli külterületeken csak a szőlő és gyümölcs művelési ágú földrészeken lehet gazdasági épületet építeni, ha annak nagysága a kétezer négyzetmétert (556 négyszögölet) meghaladja. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a földrészleten a mezőgazdasági műveléssel élethivatásszerűen foglalkozó személyek alapterületi korlátozás nélkül, egyéb foglalkozásúak pedig 30 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű gazdasági épületet és egy 12 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű, csupán ideiglenes tartózkodásra alkalmas helyiséget, valamint azzal egybeépített árnyékszéket, a gazdasági épülettel egybeépített, vagy attól különállóan épített, előtér nélküli pincét szabad elhelyezni. Építkezés állami tulajdonon Magánszemély által bérelt külterületi állami földrészleten is csak a fentebb közölt nagyságú gazdasági épületet és pincét szabad elhelyezni. Az ilyen földrészleteken azonban csak ideiglenes jellegű épületek létesíthetők, kivéve azokat a területeket, ahol még az ilyen épület építése is tilos. Ezekről az építésügyi hatóságok adnak felvilágosítást. A tartós használatba adott telken (földön) való építkezésre is érvényesek az itt közöltek attól függően, hogy belterület, vagy külterület (zártkert) került ilyen módon tartós használatba. Az itt épült épületek tulajdoni viszonyaira a március 1-ével hatályba lépett, módosított Polgári Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak, amelyek biztosítják az építkező részére a tulajdonjogot a ráépítés szabályai szerint. A zántikertben és a külterületeken magánszemély tulajdonában, vagy haszonbérletben levő földterületen létesíthető gazdasági épület és pince elhelyezésének módját, feltételeit (például a földrészlet határvonalaitól mért távolsága, típusa, külső kialakítása, az alkalmazható építési anyagok) a tájvédelem követelményeire való figyelemmel, az építésügyi hatóság határozza meg. Külterületi földrészleten tehát (1974. október 1-től) csak gazdasági épület építhető. A gazdasági épület és a pince építéséhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Építési tilalom alatt álló lakóépület csak 25 négyzetmétert meg nem haladó beépített alapterülettel bővíthető, feltéve, hogy annak következtében műszakilag önálló új lakás nem jött létre. Az alapterület korlátozásának célja, hogy az építési tilalom alatt álló lakóépület tulajdonosa lakóépületét csak azokkal a helyiségekkel bővítse, amelyek annak rendeltetésszerű használatát elősegítik. Az építésügyi hatóság esetenként határozza meg, hogy a kisajátítás várható időpontjára való tekintettel indokolt-e a bővítésre a kártalanítási igény kizárásával, vagy anélkül építési engedélyt adni. LEVELEK-VÁLASZOKKAL Meleg, árnyékos helyet kíván a fokföldi ibolya A fokföldi ibolya kezelésére kért tanácsot tőlünk egy zalaszántói olvasónk. Levelére az alábbiakat válaszolhatjuk: A levélben említett fokföldi ibolya (saintpaulia ionathana) a Gesneriaceae családba tartozó, nálunk szobanövényként közkedvelt és igen sok változatban elterjedt cserepes dísznövény. Rövid nyelű, erősen szőrös, barnászöld levelei a talajra fekszenek. A virágszáron jelennek meg — fehértől a sötétvioláig — ibolyára emlékeztető Virágai. Hálás, télen virágzó cserepes növényünk. A meleg helyet szereti, kevés öntözéssel. Szaporítása levéldugványból vagy tőosztással történik. Új változatokat csak magvetésekről nyerhetünk. „A bekötővezetéket, illetve annak szerelvényeit a DRW építi be és a továbbiakban e szakasz kezelésével, üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat is ellátja. A bekötővezetékhez, illetve a rajta levő szerelvényekhez illetéktelen nem nyúlhat. A vízellátó rendszer további szakasza a bekőalap-és felszálló vezeték, melynek építését a tulajdonos végzi, illetve végezteti el. Továbbiakban ellátja annak üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat is. A vízmű — a szerelést illetően — szabályszerűen járt el. A meghibásodott főcsap cseréjével kapcsolatosan a vállalat intézkedett.” Válasz egy keszthelyi lakosnak A terhességi - gyermekágyi segélyről jogi jellegű panaszra kért választ ifjú B. Gábor padragkúti lakos. Mivel közérdeklődésre tarthat számot a Társadalombiztosítási Igazgatóság veszprémi kirendeltségének válasza, ezennel közre adjuk: „Tájékoztatásul közöljük, hogy az 1975. évi II. törvény 23. §-a értelmében a 140 nap terhességi-gyermekágyi segély azt a szülő nőt illeti meg, aki a szülést közvetlenül megelőző két éven belül 270 nap biztosítási idővel rendelkezik. Ebben az esetben a kereset 100 százaléka jár. Amennyiben a szülő nő a jelzett időszakon belül legalább 180 nap biztosítási időt igazol, úgy a terhességigyermekágyi segély a napi átlagkereset 65 százaléka. Levele szerint a felesége 1977. szeptember 8-tól létesített munkaviszonyt a FOLTEX Háziipari Szövetkezetnél, majd munkaviszonya alatt 1978. február 4-én szült. Tekintettel arra, hogy a szülés napjáig — a szükséges 180 nappal szemben — csak 150 nap munkaviszonyt szerzett, a 140 nap terhességigyermekágyi segélyre (szülési szabadságra) nem vált jogosulttá. A munkáltató tehát helyesen járt el, amikor csak az anyasági segélyt fizettek részére. Tanácsi feladat a Szépkilátó tisztán tartása Bejelentést tett egy olvasó, amelyben a balatongyöröki Szépkilátó környékének rendezetlenségére hívta fel a figyelmet. Bár a levél névtelen volt, közérdekűnek tűnő jellege miatt megküldtük a Balatoni Intéző Bizottságnak, ahonnét az alábbi válasz érkezett: „A balatongyöröki Szépkilátó rendezésére, parkosítására intéző bizottságunk az elmúlt évben 150 ezer forintot biztosított. A kilátó környékének tisztán tartására nyomatékosan felhívjuk a községi tanács figyelmét. A Szépkilátó területén a levélben javasolt Közént-bor létesítését nem tartjuk indokoltnak.” Tetőtérbeépítés és oldalkert A tetőtérbeépítését az oldalként méretének megállapítása szempontjából nem kell figyelembe venni, ha a tetőhajlás vízszintesen bezárt szöge 45 foknál nem nagyobb és a tetőtérben kialakított helyiség ablaka csak az elő- és hátsó kertre néz. Ha a tetőhajlás ennél nagyobb, vagy a tetőtérben kialakított helyiség ablaka az oldalkertre néz, a tetőtérbeépítés külön szintnek számít, így adott esetben az egyszintes épületre előírt 3 méteres oldalkert szélesség helyett 5 méter oldalkert szélességet kell betartani.