Napló, 1978. szeptember (Veszprém, 34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

Kis népművészek Népművészeti táborrá „alakult" át a szünidő utolsó heteiben a Csillebérci Úttörőtábor. A pajtások szőnek, fonnak, fakanalakat készítenek, pásztorkunyhót állítanak össze a táborozás alatt. A képen: Házi kosarakat fonnak a keszthelyi úttörők (MTI Fotó : E. Várkonyi Péter felvétele — RS) Háromszázmillió forint a szolgáltatások fejlesztésére Életszínvonalunk állandó emelkedése, a nagy ütemű urbanizálódás és megyei sa­játosságként a rendkívüli idegenforgalom igen nagy követelményeket támaszt a különböző szolgáltatásokat végző vállalatokkal, szövet­kezetekkel, szervezetekkel szemben. Ezeket kielégíteni csakis a korábbinál jobb technikai feltételekkel lehet. Az V. ötéves tervben ezért megyénkben is rendkívüli nagy figyelmet fordítanak az egyes szolgáltatási ágazatok technikai feltételeinek javí­tására, gyarapítására, öt esztendő alatt összesen mint­egy 300 millió forintot szán­nak a szolgáltatások fejlesz­tésére, amelynek kereken egyharmada központi támo­gatás, az úgynevezett szol­gáltatásfejlesztési alapból származik. A biztosított anyagi esz­közökkel jól gazdálkodnak megyénk, elsősorban taná­csi szolgáltató vállalatai és szövetkezetei, hiszen a terv­időszakban máris jelentősen nőtt a szolgáltatóipar telje­sítőképessége és javult munkája minősége, holott számos beruházás befejezése a tervidőszak második felé­ben várható, örvendetes vál­tozások tapasztalhatók többek között a textiltisztításban. A tervidőszakban eddig Veszp­rémben, Ajkán és Pápán hoztak létre mosószalonokat és ma már a megye összes városában rendelkezésre áll a lakosságnak az önálló vegytisztító szalon. A tex­tiltisztítás teljesítő képessé­ge a korábbi évekhez viszo­nyítva nyolcszorosára emel­kedettől. Az ágazat további fejlődését biztosítja a közel­jövőben Tapolcán átadásra­­kerülő új mosoda, a Patyo­lat vállalat veszprémi új központi üzemének megépí­tése, valamint a zirci, süme­gi és balatonfűzfői kisebb kapacitású vegytisztító sza­lonok megnyitása. A gépjárműjavító-ipar is mindinkább képes kielégí­teni az igényeket, hiszen ma már Tapolca kivételével a megye összes városában, sőt két nagyközségben, Sümegen és Balatonalmádiban is üze­mel egy-egy korszerű gép­­járműjavító szerviz. A gép­járművek rohamos növeke­désével történő lépéstartás érdekében a jövő év végére várhatóan elkészül a tapol­cai 100 ezer órás kapacitású szerviz is. Veszprémben a VI. ötéves tervben­­ meg­épül egy újabb szervizállo­más. Jelentősen javult a tervidőszak első felében az úgynevezett személyi szol­gáltatás is, mely korábban nem részesült központi tá­mogatásban. Az igények nö­vekedése azonban igazolta, hogy igenis szükséges az ágazat fejlesztése és ennek megfelelően jobb munkafel­tételek közé került Veszp­rémben a méretes női- fér­fi szabóság, a cipőjavító rész­leg, a fényképészet. Új női­­férfi fodrászüzletek is nyíl­tak a megyeszékhelyen, va­lamint Fűzfőgyártelepen, míg Tapolcán, Hévízen, Devecser­­ben korszerűsítették boltjai­kat a szövetkezetek. A tervidőszak második fe­lében erőteljes javulás vár­ható a lakáskarbantartás, a híradástechnikai cikkek, ház­tartási gépek javításában, va­lamint az úgynevezett keres­kedelmi szolgáltatásban. Ez utóbbi keretében Veszprém­ben és Várpalotán újabb barkácsboltok és műhelyek állnak majd a lakosság ren­delkezésére 1979-ben. Iskolát, óvodát, lakóházakat avattak Bogorodcsányban Bogorodcsányban, az Oren­­burgból induló Szövetség gázvezeték legnépesebb ma­gyar telephelyén csütörtökön reggel építők és szovjet la­kosok százai sereglettek ösz­­sze az iskolaavató-tanév­nyitó ünnepségre. Az alig négyezres lélekszámú telepü­lés szívében álló 24 tanter­mes új intézmény homlok­zatát a magyar és a szovjet nép barátságát, a szocialista országok közösségének test­vériségét éltető feliratokkal díszítették fel. Az új tanévet már ebben a magyarok épí­tette nyelvi laboratóriummal, előadó- és műhelytermekkel is ellátott oktatási intézmény­ben kezdik. Az ünepségen jelen voltak Ivano-Frankovszk megye, valamint a járás párt- és állami vezetői is. Kobel Mi­­roszlav, a bogorodcsányi já­rási tanács elnöke köszöntöt­te a megjelenteket, majd Sztepan Lukjancsuk, a járási pártbizottság első titkára in­tézett meleg szavakat a ma­gyar építőbrigádokhoz. Hangsúlyozta, hogy a magyar építők kezdettől fogva kima­gasló munkasikerekkel bizo­nyították tehetségüket, helyt­állásukat, szakmai hozzáér­tésüket. Termelőszövetkezeteink többsége felkészült a tudomány eredményeinek fogadására Tegnap Kővágóörsön tartotta ülését a TESZÖV Megyénk termelőszövetke­zeteinek átlagos üzemnagy­sága 5005 hektár, az egy üzemre jutó átlagos beruhá­zási összeg az V. ötéves terv­időszakban 60 millió forint Egy termelőszövetkezetre 15 egyetemi és főiskolai, 28 kö­zépiskolai, 110 szakmunkás­képesítésű szakember jut. A tudományos eredmények fo­gadására és gyakorlati alkal­mazására te­hát adottak a feltételek — állapította meg tegnap a kővágóörsi terme­lőszövetkezetben tartott ülé­sén a Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Veszprém megyei Szövetségének Elnök­sége Több termelőszövetkeze­tünk jó kapcsolatot alakított ki a tudományos intézmé­nyekkel, bár az együttműkö­dés gyakran csak adott ku­tatókhoz kötődik, és nem a szervezetek közötti kapcso­latról van szó. A 60-as évek közepén az iparszerű terme­lés első jeleként induló broylercsirke-nevelési prog­ram jelentős előrelépést ho­zott a baromfitenyésztésben. Az utóbbi évtizedben 8 sza­kosított sertéstelep és 10 szarvasmarhatelep épült megyénk gazdaságaiban. Ta­núi lehetünk a fajtaátalakí­tó keresztezéseknek, a táp­anyagvizsgálatokra alapo­zott okszerű műtrágyázás­nak, a növény­védőszer-fel­használás növekedésének, a termelési rendszerek térhó­dításának. A tudományos eredmények terjedését elősegítő tárgyi feltételek tehát adottak gaz­daságaink többségében. Ugyanakkor a vitában fel­szólaló szakemberek számos gondot soroltak fel a kor­szerű módszerek bevezeté­sével kapcsolatosan. Első­ként az üzemek közötti szak­ember-ellátottsági különb­ségek említhetők. Még min­dig van olyan termelőszövet­kezet, amelyikben nem dol­gozik egyetemi végzettségű szakember. Kevés a speciá­lis ismeretekkel rendelkező vezető, alacsony a műszaki és közgazdasági végzettségű­ek aránya. Mint dr. Bodogán János, a megyei párt-végre­hajtó bizottság tagja, a tsz­­szövetség titkára mondotta, a szakemberek találkozására. (Folytatás a 2. oldalon) Programozott karbantartás a teljesítménykövetelmények bevezetéséhez Felújítják az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó autoklávsorát Az ipari termelőberende­­zések üzemképességének fo­lyamatos fenn­tartásában nap­jainkban egyre nagyobb je­lentősége van a megelőzés­nek és a tervszerűségnek. A megelőzést az egyes készülé­kek állapotára jellemző in­formációk gyűjtésére­ ala­­po­zzák meg, a tervszerűség­gel pedig a karban­tartás fo­lyamatát igyekeznek a leg­­célszerűbben kialakítani. Az Arkad Timföldgyár és Alumíniumkohóban a napok­ban kezdték meg az egyik timföldgyári feltáró autokláv sor terv szerinti éves fel­újítását. A korábbi rutin­munkákkal szemben ennek van egy újszerűsége. Éspedig az, hogy a szeptember végé­ig tartó munkálatokat számí­tógép segítségével kialakított program szerint végzik. En­nek során megjavítják, ki­cserélik a különféle — nagy nyomásnak, magas hőfoknak, lúgos közegnek és koptató hatásnak — kitett szelepe­ket, csővezetékeket, ellenőr­zik a szerkezeti anyagok fi­zikaii, szilárdsági tulajdonsá­gait. Eddig — és még most is — a kisalalkult gyakorlatnak megfelelően leállították a be­rendezéseket, elvégezték a szükséges munkát, majd újra üzemre elhelyezték a feltáró­­sortt. Minden menüt a maga termész­etesen kialakult tem­pója szerint. Márpedig elkép­zelhető, hogy ebben a tem­póban olyan m­unkatartalé­­kok rejlenek, amelyekre né­hány év múl­vig szorító szük­sége le­het a gyárnak. Eddig azonban nem volt norma, amihez viszonyítani tudták egy adott berendezés kar­bantartási időszükségletét. A most zajló karbantartás előtt a vállalat különböző szakemberei — üzemeltetők, karbantartóik, szervezők — összeültek annak megbeszé­lésére, hogy augusztus 26 és szeptember 29 között mikor, mit, milyen létszálmmal, mennyi ideig, milyen eszköz­zel, anyaggal és hogyan vé­gezzenek el. A sok kérdés­re adott válaszok alapján, szá­mítógép igénybevételével ter­vezték meg a karbantartás „forgatókönyvét”. Ettől a mostani munkálatok, még nem sokban változnak, vi­szont a számszerűsíthető és egyéb tapasztalatok alapján a jövőben egyszerűsödik, és teljesítményhez is köthető lesz a teamka munka. Mind­ehhez megfelelő adatgyűjte­ményre van szükség, melyet a mostani munkák utólagos értékelése során állítanak össze. Ehhez természetesen mindazokat a javításokat, meghibásodásokat is figye­lembe veszik, amelyek a kar­bantartási programtól eltérő­en, terven felül adódtak elő. A programozott karbantar­tás során szerzett tapasztala­tokat, valamint a teljesít­ménykövetelmény ren­dsze­rét a következő években mindez, nagyobb berendezés felújít­á­sánál alkalmazni fogják ajkai timfö­ldgyárban. Szedik a körtét Bánhalmán A Pápai Állami Gazda­ság bánhalmai gyümöl­csösében folyamatosan szedik a körtét. A gyü­mölcsös központjában levő osztályozóban át­vizsgálják, majd ládákba rakják. A körte nagy ré­szét szovjet exportra szállítják. (Fotó: Borbás János) Nemzetközi idegsebészeti konferencia Balatonfü­reden Nemzetközi idegsebészeti konferencia kezdődött csü­törtökön Balatonfüreden, az Annabella szállóban. A 19 országból érkezett 150 szak­embert Pásztor Emil pro­fesszor köszöntötte a Ma­gyar Idegsebész Társaság ne­vében. A háromnapos kon­ferencián 59 előadás hang­zik el. A konferencia munkájáról Mérei Tibor professzor, a Magyar Idegsebész Társaság főtitkára nyilatkozott mun­katársunknak. — Társaságunk kétévente megrendezett nemzetközi konferenciái közül a mosta­nit különösen nagy érdeklő­dés előzte meg.­­ Háromnapos tudomá­nyos ülésünkön az agyfüg­gelék megbetegedésének és­­ az agy környezetében létre­jövő betegségek sebészi ke­zelése a téma. A daganatok sajátságos hormonális el­változásokat produkálnak, hosszú időre belső elváltozá­sokhoz, a mirigyek műkö­dési zavaraihoz vezetnek. A késői felismerés esetében a kezelés, a gyógyítás komp­likálttá válik. A­ kérdéscso­port másik oldalához tarto­zik, hogy a koponyaalapon, létrejövő daganattípus vele­járói a látás- és agyidegza­varok. A daganat kritikus helyen történő elhelyezkedé­se miatt különböző techni­kai megoldásokra van szük­ség, s ennek vitája, módszer­beli egyeztetése teszi különö­sen aktuálissá a konferen­ciánkat.

Next