Napló, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
BNV ’78 Gazdag választék a szocialista országok kirakataiban Az utolsó napokban sem csökkent az érdeklődés az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár iránt. Külföldi és hazai látogatók ezreikeresték fel naponta a fogyasztási cikkek nemzetközi bemutatóját. Az üzleti élet is gazdag volt eseményekben, a kiállító vállalatok és kereskedelmi partnereik a jövő évi szerződések megkötésén fáradoztak. Minden napra több sajtótájékoztató is jutott, melyeken a hazai és külföldi vállalatok, cégek adtak részletes információkat újdonságaikról, gyártmányfejlesztési terveikről, a piaci érdeklődésről, az export- és importtárgyalások eredményeiről. A legtöbb látogató várhatóan most a hét végén keresi fel a kőbányai vásárvárost, a budapestieken kívül valószínűleg a vidékiekis sokan választják szabadidős programként a vásár megtekintését. A sok-sok érdekes látnivaló között is külön figyelmet érdemelt a szocialista országok termékeinek bemutatója. Nemcsak azért, mert a korábbiaknál sokkal gazdagabb kiállítási anyaggal, jóval nagyobb területen vonultatják fel fogyasztási cikkeiket, hanem azért is, mert minden bizonnyal e termékek közül találkozhatunk a legtöbbel a hazai üzletekben. Az őszi BNV tizenkét szakcsoportjának csaknem mindegyikében megtalálhatók a szocialista országok termékei. A legnagyobb kiállító — mint korábban is — a Szovjetunió és Jugoszlávia. A leggazdagabbnak a bútorok és lakástextíliák bemutatója mondható, csupán Jugoszláviából öt cég mutatja be a nálunk is kedvelt, divatos, korszerű szoba- és konyhaberendezéseit. A másik legjelentősebb szektor a járműbemutató, melyről korábban már részletesen beszámoltunk. A textil-, bőr- és ruházati termékek között a szocialista országok kiállítói öszszesen 860 négyzetméternyi területet foglaltak el. Itt megismerkedhettünk egyebek közt a legújabb lengyel, román, jugoszláv és NDK-beli textíliákkal, kötött- és konfekcióárukkal. Igen gazdag a kínálat különféle bőrárukból cipőkből, kézitáskákból. Külön is érdemes megemlíteni a kényelmes, jó minőségű NDK-beli cipőket, valamint a román és csehszlovák bőrdíszműárukat. Nagyságrendben a kultúrcikkek és oktatási eszközök bemutatója következik ezután. Imponáló választékkal jelentkeztek különféle népművészeti termékekből és bélyegekből a szovjet, a csehszlovák, a lengyel, a kubai és a román kiállítók. Új típusú rádiókat, televíziókat, magnókat, lemezjátszókat állított ki többek között a román ELEKTRONUM és a csehszlovák OMNIA cég. A sport- és kempingfelszerelések szakcsoportjában különösen a Szovjetunió mutatott be sok újdonságot, a NOVOEXPORT különféle sportcsónakokat, horgász és vadász felszereléseket, a RAZNOEXPORT pedig sportruházati cikkeket, vadászfegyvereket és motorcsónakokat. Az NDK sporteszköz bemutatóját is megérte figyelemmel végignézni. Gyalogtúrához, hegymászáshoz, horgászáshoz, vízisportokhoz egyaránt bőséges a kínálat ruházati cikkekből és sportfelszerelésekből. Ugyancsak sokféle NDK-beli praktikus hobby-szerszámot és barkácseszközt láthattunk. Kozmetikai cikkekből a lengyel POLLENA és az NDK FLORENA legújabb készítményeit vonultatja fel. Irántuk természetesen elsősorban a nők érdeklődtek a legjobban. A lakásberendezés és felszerelési cikkek szektorában a legnagyobb sikere a már nálunk is ismert és közkedvelt szovjet, NDK-beli, jugoszláv háztartási gépek és berendezések legújabb,, továbbfejlesztett változatai számíthattak. Nagyon tetszetős háztartási üvegáruk reprezentálták a világhírű csehszlovák üvegipart. Jugoszlávia lámpákkal és egyéb világítótestekkel jelentkezett. Rendkívül változatos a játékok és hobby-cikkek, valamint az élelmiszeripari termékek szocialista „kirakata”. Szellemes játékokat mutattak be például a lengyelek, a barkácsolóknak különféle hasznos elektromos szerkezeteket kínált a csehszlovák MERKURIA cég. Külön is megemlítjük a rendkívül gazdag kubai bemutatót, melyen a likőröktől a konzervekig, a friss gyümölcsöktől a világhírű szivarokig egy sor igazi különlegesség szerepelt. A Szovjetunió a vásári hagyományokhoz híven az idén is bemutatta legszebb és legújabb könyveit, de megismerkedhettünk a magyar írók szovjet kiadású műveivel is. Az NDK idei bemutatójára a ménet munkás-paraszt állam megalakulásának 30. évfordulója megünneplése jellemző, tükrözi a fogyasztási cikk ipar három évtizedes rohamléptű fejlődését. (Osváth) Az NDK-beli kozmetikai cikkek kirakata főként a nőket érdekli (Fotó: Péterfay) Valamikor a Bakonyban téli foglalkozás volt a szerszámnyél készítés. A hosszú téli esték, napok egyik pénzforrása volt a háza szerszámok ínyesének készítése, egyúttal mi r a saját szerszámok felújítása. Senki nem gondolná, hogy ez KalfflIlVlIfll 010 m®r *Par- Balkonybéllem a zirci termelőszövetkezet fa- UUnUllj IIIII feldolgozóüzemében millió számra készülnek a szerszámnyelek. Harmincötféle szerszámnyél készül itt. Hosszúnyelű lapát, ásó mintegy 900 ezer darab, rövidnyelű szerszenyiéltől a veseelőnnyélkig 2 millió darab évente. Gyártásaikra mér speciális fűrész, gyalu, marógépek sora áll rendelkezésre és szorgoskezű asszonyok kezelik az okos gépeket. Készül az alapanyag a gyártmányokhoz. A második selejtező hely az erdő után, mert nem mindegy, milyen a szerszámnyél alapanyaga. Sebestyén Gyula és Mészáros Károly szalagfűrésszel dolgozik Ez már célgép. Lakner Antal és Réz József műszakonként ezer fejszenyelet készít a marógépen. Szállításra készen a szerszámnyelek ezrei (Fotó: Péterfay) Kutatás, fejlesztés, alkalmazás (II.) Az „SI-faktor” árnyékában Bevalljuk, nem valljuk , mit sem változtat a tényén, hogy a kutatók, újítók, feltalálók napi munkájukat az „SI- faktor” árnyékában végzik. Az SÍ Sárga Irigységet jelent. A múlt heti alsóörsi tanácskozás második napjának előadásaiban többször is előfordult ez a fogalom, jelezve, hogy egyáltalán nem elhanyagolható tényezője a kutatási, a tudományos eredmények gyakorlati megvalósításának. Ez a faktor természetesen ellenkezőjére is változtatható, amit úgy hívnak, hogy érdekeltség. Erről is sok szó esett, mint arra már tegnapi cikkünk végén is utaltunk. Mit tesz az OMFB? A Szent-Györgyi Albert által említett kémcsőhöz mint elégséges kutató eszközhöz népgazdasági méretekben számtalan adalékra van szükség, melyek biztosításában az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is jelentős szerepet tölt be, így például a külföldi licencek, know-how-ok — eljárások, gyártástechnológiák beszerzésében — a főbb kutatási irányok meghatározásában. Mint azt dr. Mezey András, az OMFB főosztályvezetője elmondta, a bizottság szerepe elsősorban a kutatások összehangolásában — koordinálásában — és irányításában domborodik ki. Népgazdaságunkban rendelkezésre állnak a tárgyi, személyi feltételek, de az anyagi, szellemi erők szétforgácsoltsága kétségessé teszi a gyors, átütő eredmények elérését. Ezen némiképp segíteni lehetne a külföldi tapasztalatok, eljárások a korábbinál módszeresebb, tervszerűbb átvételével, jobb licencpolitikával. (Jelenlegi ötéves tervünk során egyébként mintegy 800 millió forintot fordítunk licencvásárlásra.) (Dr. Mózes Gyula, a MÁFKI igazgatóhelyettese ezzel kapcsolatban egy korábbi beszélgetés során kifejtette, hogy a külföldi tapasztalatok meghonosításában közös érdekeltség alapján a jelenleginél jobban támaszkodni kellene vállalatainknak a kutatóintézetekre.) Nagyon jól kiegészítette, és a gyakorlatból vett tapasztalatokkal bővítette az OMFB főosztályvezetőjének előadását Kisgergely Lajos, a Péti Nitrogénművek igazgatójának korreferátuma, tőkés országoktól, de a szocialista közösségen belül is csupán Kubát és Mongóliát előzzük meg. Tavaly mindössze 1140 szabadalmat jegyeztek be hazánkban, míg Bulgáriában több mint 2500- at, az NDK-ban 4100-nál is többet, a Szovjetunióban pedig 121 ezret (!). Hazai kutatóink tehetsége természetesen nem apadt el, csupán eltolódott az alkotó tevékenységről a cikkek, publikációk irányába. És ez korántsem örvendetes. Mert az egyénnek talán jobban hangzik, hogy ha könyve, vagy cikke jelenik meg valahol, de a népgazdaság a találmánynak, újításnak látja a nagyobb hasznát. Erre azonban nincsenek hatásos ösztönzőink. Ráadásul a gyakorlati megvalósítást nehezíti az említett „Sl-faktor”, aminek következtében a kedvező pozícióban levő szakemberek alkotó tevékenység nélkül is igyekeznek kicsikarni maguknak néhány százalék hasznot az újításokból, találmányokból. E rossz ízű faktor kiküszöbölésére többféle javaslat is elhangzott. Ezek lényege, hogy nem csupán a feltalálóknak kellene törvényes feltalálói díjat biztosítani, hanem a kutatási eredmények és találmányok megvalósításában közreműködők számára is nyújtani kellene valamiféle anyagi elismerést. Valójában erre rá is szolgálnak, és a legalizált díjazás talán még az eredmények gyorsabb megvalósítására is jobban ösztönözné. Ne legyen konkurrens a licenc és kutatás! A nitrogénművek igazgatója kifejtette, hogy a szelektív gazdaságfejlesztés a műszaki termelőerők fejlesztését jelenti elsősorban. A műszaki fejlesztést viszont oda kell koncentrálni, ahol legkedvezőbbek a feltételek. Napjainkban ugyanis még nem ott valósul meg ez a fejlesztés, ahol a leginkább indokolt. Jogos igény, hogy a kutató kapacitások a kutatási ráfordításokkal arányosan járuljanak hozzá hosszú távon a népgazdasági feladatok megoldásához. Ennek viszont — Kisgergely Lajos megítélése szerint — több feltétele van, így például a jelenleginél jobban koncentrálni kell a kutatásokat, rendet kell teremteni a licencek, knowhow-ok behozatalában, adaptációjában, javítani kell a termelés és tudomány kapcsolatát. Igen figyelemre méltó a péti igazgató azon felvetése, miszerint el kell érni, hogy a hazai kutatások, illetve külföldről vásárolt licencek ne egymás konkurrensei, hanem egymást erősítő folyamatok legyenek. Japán példákra hivatkozva azt is elmondta, hogy az ázsiai szigetországban a megvásárolt licenc nem lezárója, hanem kiindulópontja egy műszaki fejlesztésnek. Kifogásolta, hogy a vállalati fejlesztésekből csupán a hatalmas volumenű extenzív fejlesztések kapcsolódnak a népgazdasági tervekhez, érdekekhez. Ezzel szemben éppen a minőséget, hatékonyságot és termelékenységet fokozó vállalati kutatásoknak nincs megfelelő koordinálása. Még a rokon profilú vállalatok között is elenyésző az ilyenfajta információ- és tapasztalatcsere. Pedig a nagyvállalatoknál kutatásra, fejlesztésre fordított erők népgazdasági szinten jelentős anyagi és szellemi kapacitást jelentenek. Felvetette, hogy az ilyen vállalati kutatások koordinálásában, a termelés napi gondjainak megoldásában is fokozottabb szerepet vállalhatna az OMFB, nem csupán a távlati tervezésben. " Találmányok helyett publikációk Elapadt volna műszaki értelmiségünk tehetsége? Ezt kérdezte, majd cáfolta meg a következő szavaiban dr. Bobrovszky Jenő, az Országos Találmányi Hivatal főosztályvezetője. A kérdés előzménye, hogy tapasztalataik szerint és más országokkal való összehasonlítás alapján hazánkban az utóbbi években kedvezőtlenül alakult a feltalálói és újító tevékenység. Jelentősen elmaradt a Újítási kedv a bányászatban és a mezőgazdaságban Kedvezően alakult az újító tevékenység a bányászatban ! Erről tájékoztatta az alsóörsi tanácskozás résztvevőit Hidasi Antal, a Középdunántúli Szénbányák Vállalat igazgatója. Az elmúlt két évben közel négyszázzal növekedett és tavaly mintegy 8200 volt az újítások száma a bányászatban. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 80 ezer főt számláló bányász társadalom minden tizedik tagja újító. Valójában körülbelül ötezerre tehető az újító bányászok száma. A szénbányavállalat igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig sok az olyan elutasított újítás, amelynek elutasítását nem indokolják meg kellően. Ezen, valamint az újítók jogi védelméin — azon a bizonyos „Sí-faktoron” — javítani, változtatni kellene. Dr. Láng Géza akadémikus a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezető professzora a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos feltalálói tevékenységről szólva dinamikus növekedésről adott számot. Az elmúlt tíz évben 710 új szántóföldi, 500 zöldségnövényt, valamint 204 állatfajt jelentettek be a minősítésre. Az akadémikus azt is elmondta, hogy az elmúlt években a kedvezőtlen érdekeltségi viszony következtében a fontosabb növényes fajtaváltása indokolatlanul meggyorsult. Hibridkukoricánál például négy évenként következik be váltás. Elképzelése szerint a kedvezőbb anyagi érdekeltségnek a meg kellene szüntetni a fajtanemesítők, valamint fajtafenntartók, illetve fajtahasznosítók közötti anyagi érdekeltség eltérést. ★ Az alsóörsi tudományos tanácskozáson nem született határozat, nyilatkozat. Ennek ellenére a redezvény elérte célját A helyi, megyei kezdeményezés szárnyai országos jelentőségűvé emelték egy olyan feladatrendszernek — a tudomány és gyakorlat kapcsolatának — a megvitatását, amely egyre inkább meghatározója a társadalmi tudat és a népgazdaság intenzív fejlesztésének. Bráz János NAPLÓ — 1918. október 1., vasárnap —