Napló, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

BNV ’78 Gazdag választék a szocialista országok kirakataiban Az utolsó napokban sem csökkent az érdeklődés az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár iránt. Külföldi és ha­zai látogatók ezrei­­keresték fel naponta a fogyasztási cik­kek nemzetközi bemutatóját. Az üzleti élet is gazdag volt eseményekben, a kiállító vállalatok és kereskedelmi partnereik a jövő évi szer­ződések megkötésén fára­doztak. Minden napra több sajtótájékoztató is jutott, melyeken a hazai és külföldi vállalatok, cégek adtak rész­letes információkat újdonsá­gaikról, gyártmány­fejlesztési terveikről, a piaci érdeklő­désről, az export- és import­tárgyalások eredményeiről. A legtöbb látogató várha­tóan most a hét végén ke­resi fel a kőbányai vásárvá­rost, a budapestieken kívül valószínűleg a vidékiek­­is sokan választják szabadidős programként a vásár megte­kintését. A sok-sok érdekes látniva­ló között is külön figyelmet érdemelt a szocialista or­szágok termékeinek bemuta­tója. Nemcsak azért, mert a korábbiaknál sokkal gazda­gabb kiállítási anyaggal, jó­val nagyobb területen vonul­tatják fel fogyasztási cikkei­ket, hanem azért is, mert minden bizonnyal e termé­kek közül találkozhatunk a legtöbbel a hazai üzletek­ben. Az őszi BNV tizenkét szak­csoportjának csaknem min­degyikében megtalálhatók a szocialista országok termé­kei. A legnagyobb kiállító — mint korábban is — a Szovjetunió és Jugoszlávia. A leggazdagabbnak a bútorok és lakástextíliák bemutatója mondható, csupán Jugoszlá­viából öt cég mutatja be a nálunk is kedvelt, divatos, korszerű szoba- és konyha­berendezéseit. A másik leg­jelentősebb szektor a jár­műbemutató, melyről koráb­ban már részletesen beszá­moltunk. A textil-, bőr- és ruházati termékek között a szocia­lista országok kiállítói ösz­­szesen 860 négyzetméternyi területet foglaltak el. Itt megismerkedhettünk egyebek közt a legújabb lengyel, ro­mán, jugoszláv és NDK-beli textíliákkal, kötött- és kon­fekcióárukkal. Igen gazdag a kínálat különféle bőrárukból cipőkből, kézitáskákból. Kü­lön is érdemes megemlíte­ni a kényelmes, jó minőségű NDK-beli cipőket, valamint a román és csehszlovák bőr­díszműárukat. Nagyságrendben a kultúr­­cikkek és oktatási eszközök bemutatója következik ez­után. Imponáló választékkal jelentkeztek különféle nép­­művészeti termékekből és bé­lyegekből a szovjet, a cseh­szlovák, a lengyel, a kubai és a román kiállítók. Új tí­pusú rádiókat, televíziókat, magnókat, lemezjátszókat ál­lított ki többek között a ro­mán ELEKTRONUM és a csehszlovák OMNIA cég. A sport- és kempingfel­szerelések szakcsoportjában különösen a Szovjetunió mu­tatott be sok újdonságot, a NOVOEXPORT különféle sportcsónakokat, horgász és vadász felszereléseket, a RAZNOEXPORT pedig sportruházati cikkeket, va­dászfegyvereket és motor­csónakokat. Az NDK sporteszköz be­mutatóját is megérte figye­lemmel végignézni. Gyalog­túrához, hegymászáshoz, horgászáshoz, vízisportok­hoz egyaránt bőséges a kí­nálat ruházati cikkekből és sportfelszerelésekből. Ugyan­csak sokféle NDK-beli prak­tikus hobby-szerszámot és barkácseszközt láthattunk. Kozmetikai cikkekből a lengyel POLLEN­A és az NDK FLORENA legújabb készítményeit vonultatja fel. Irántuk természetesen első­sorban a nők érdeklődtek a legjobban. A lakásberendezés és fel­­szerelési cikkek szektorában a legnagyobb sikere a már nálunk is ismert és közked­velt szovjet, NDK-beli, ju­goszláv­­ háztartási gépek és berendezések legújabb,, to­vábbfejlesztett változatai szá­míthattak. Nagyon tetszetős háztartási üvegáruk reprezen­tálták a világhírű csehszlovák üvegipart. Jugoszlávia lám­pákkal és egyéb világítótes­tekkel jelentkezett. Rendkí­vül változatos a játékok és hobby-cikkek, valamint az élelmiszeripari termékek szo­cialista „kirakata”. Szellemes játékokat mutattak be pél­dául a lengyelek, a barká­csolóknak különféle hasznos elektromos szerkezeteket kí­nált a csehszlovák MERKU­­RIA cég. Külön is megemlítjük a rendkívül gazdag kubai be­mutatót, melyen a likőrök­től a konzervekig, a friss gyümölcsöktől a világhírű szivarokig egy sor igazi kü­lönlegesség szerepelt. A Szovjetunió a vásári hagyományokhoz híven az idén is bemutatta legszebb és legújabb könyveit, de meg­ismerkedhettünk a magyar írók szovjet kiadású művei­vel is. Az NDK idei bemutatójá­ra a ménet munkás-paraszt állam megalakulásának 30. évfordulója megünneplése jellemző, tükrözi a fogyasz­tási cikk ipar három évtize­des rohamléptű fejlődését. (­Osváth­) Az NDK-beli kozmetikai cikkek kirakata főként a nőket érdekli (Fotó: Péterfay) Valamikor a Bakonyban téli foglalkozás vo­lt a szer­számnyél készítés. A hosszú téli esték, napok egyik pénz­forrása volt a háza szerszámok ínyesének készítése, egyúttal m­­­i r­­ a saját szerszámok felújítása. Senki nem gondolná, hogy ez KalfflIlVlIfll 010 m®r *Par- Balkonybéllem a zirci termelőszövetkezet fa- UUnUllj IIIII feldolgozóü­zemében millió számra készülnek a szerszám­nyelek. Harmincötféle szerszámnyél készül itt. Hosszúnyelű la­pát, ásó mintegy 900 ezer darab, rövidnyelű szerszenyiéltő­l a veseelőnnyélk­ig 2 millió darab évente. Gyártásaikra mér spe­ciális fűrész, gyalu, marógépek sora áll rendelkezésre és szorgoskezű asszonyok kezelik az okos gépeket. Készül az alapanyag a gyártmányokhoz. A második selejtező hely az erdő után, mert nem mindegy, milyen a szerszámnyél alapanyaga. Sebestyén Gyula és Mészáros Károly szalagfűrésszel dolgozik Ez már célgép. Lakner Antal és Réz József műszakonként ezer fejszenyelet készít a marógépen. Szállításra készen a szerszámnyelek ezrei (Fotó: Péterfay) Kutatás, fejlesztés, alkalmazás (II.) Az „SI-faktor” árnyékában Bevalljuk, nem valljuk , mit sem változtat a tényén, hogy a kutatók, újítók, feltalálók napi munkájukat az „SI- faktor” árnyékában végzik. Az SÍ Sárga Irigységet jelent. A múlt heti alsóörsi tanácskozás második napjának elő­adásaiban többször is előfordult ez a fogalom, jelezve, hogy egyáltalán nem elhanyagolható tényezője a kutatási, a tudo­mányos eredmények gyakorlati megvalósításának. Ez a fak­tor természetesen ellenkezőjére is változtatható, amit úgy hívnak, hogy érdekeltség. Erről is sok szó esett, mint arra már tegnapi cikkünk végén is utaltunk. Mit tesz az OMFB? A Szent-Györgyi Albert ál­tal említett kémcsőhöz mint elégséges kutató eszközhöz népgazdasági méretekben számtalan adalékra van szükség, melyek biztosításá­ban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is je­lentős szerepet tölt be, így például a külföldi licencek, know-how-ok — eljárások, gyártástechnológiák beszer­zésében — a főbb kutatási irányok meghatározásában. Mint azt dr. Mezey András, az OMFB főosztályvezetője elmondta, a bizottság szere­pe elsősorban a kutatások összehangolásában — koor­dinálásában — és irányításá­ban domborodik ki. Népgaz­daságunkban rendelkezésre állnak a tárgyi, személyi fel­tételek, de az anyagi, szelle­mi erők szétforgácsoltsága kétségessé teszi a gyors, át­ütő eredmények elérését. Ezen némiképp segíteni le­hetne a külföldi tapasztala­tok, eljárások a korábbinál módszeresebb, tervszerűbb átvételével, jobb licencpoliti­­kával. (Jelenlegi ötéves ter­vünk során egyébként mint­egy 800 millió forintot fordí­tunk licencvásárlásra.) (Dr. Mózes Gyula, a MÁF­­KI igazgatóhelyettese ezzel kapcsolatban egy korábbi be­szélgetés során kifejtette, hogy a külföldi tapasztala­tok meghonosításában közös érdekeltség alapján a jelen­leginél jobban támaszkodni kellene vállalatainknak a ku­tatóintézetekre.) Nagyon jól kiegészítette, és a gyakorlatból vett tapaszta­latokkal bővítette az OMFB főosztályvezetőjének előadá­sát Kisgergely Lajos, a Péti Nitrogénművek igazgatójá­nak korreferátuma, tőkés országoktól, de a szo­cialista közösségen belül is csupán Kubát és Mongóliát előzzük meg. Tavaly mind­össze 1140 szabadalmat je­gyeztek be hazánkban, míg Bulgáriában több mint 2500- at, az NDK-ban 4100-nál is többet, a Szovjetunióban pe­dig 121 ezret (!). Hazai kutatóink tehetsége természetesen nem apadt el, csupán eltolódott az alkotó tevékenységről a cikkek, publikációk irányába. És ez korántsem örvendetes. Mert az egyénnek talán jobban hangzik, hogy ha könyve, vagy cikke jelenik meg va­lahol, de a népgazdaság a találmánynak, újításnak látja a nagyobb hasznát. Erre azonban nincsenek hatásos ösztönzőink. Ráadásul a gyakorlati megvalósítást nehezíti az említett „Sl-faktor”, aminek következtében a kedvező po­zícióban levő szakemberek alkotó tevékenység nélkül is igyekeznek kicsikarni ma­guknak néhány százalék hasznot az újításokból, talál­mányokból. E rossz ízű fak­tor kiküszöbölésére többféle javaslat is elhangzott. Ezek lényege, hogy nem csupán a feltalálóknak kellene törvé­nyes feltalálói díjat biztosí­tani, hanem a kutatási ered­mények és találmányok meg­­valósításában közreműködők számára is nyújtani kellene valamiféle anyagi elismerést. Valójában erre rá is szol­gálnak, és a legalizált díjazás talán még az eredmények gyorsabb megvalósítására is jobban ösztönözné. Ne legyen konkurrens a licenc és kutatás! A nitrogénművek igazgató­ja kifejtette, hogy a szelektív gazdaságfejlesztés a műszaki termelőerők fejlesztését je­lenti elsősorban. A műszaki fejlesztést viszont oda kell koncentrálni, ahol legkedve­zőbbek a feltételek. Nap­jainkban ugyanis még nem ott valósul meg ez a fejlesz­tés, ahol a leginkább indo­kolt. Jogos igény, hogy a kutató kapacitások a kutatási ráfor­dításokkal arányosan járul­janak hozzá hosszú távon a népgazdasági feladatok meg­oldásához. Ennek viszont — Kisgergely Lajos megítélése szerint — több feltétele van, így például a jelenleginél jobban koncentrálni kell a kutatásokat, rendet kell te­remteni a licencek, know­­how-ok behozatalában, adap­tációjában, javítani kell a termelés és tudomány kap­csolatát. Igen figyelemre méltó a péti igazgató azon felvetése, miszerint el kell érni, hogy a hazai kutatások, illetve külföldről vásárolt licencek ne egymás konkurrensei, ha­nem egymást erősítő folya­matok legyenek. Japán pél­dákra hivatkozva azt is el­mondta, hogy az ázsiai szi­getországban a megvásárolt licenc nem lezárója, hanem kiindulópontja egy műszaki fejlesztésnek. Kifogásolta, hogy a válla­lati fejlesztésekből csupán a hatalmas volumenű extenzív fejlesztések kapcsolódnak a népgazdasági tervekhez, ér­dekekhez. Ezzel szemben ép­pen a minőséget, hatékony­ságot és termelékenységet fokozó vállalati kutatások­nak nincs megfelelő koordi­nálása. Még a rokon profilú vállalatok között is elenyésző az ilyenfajta információ- és tapasztalatcsere. Pedig a nagyvállalatoknál kutatásra, fejlesztésre fordított erők népgazdasági szinten jelen­tős anyagi és szellemi kapa­citást jelentenek. Felvetette, hogy az ilyen vállalati kuta­tások koordinálásában, a ter­melés napi gondjainak meg­oldásában is fokozottabb sze­repet vállalhatna az OMFB, nem csupán a távlati terve­zésben. " Találmányok helyett publikációk Elapadt volna műszaki ér­telmiségünk tehetsége? Ezt kérdezte, majd cáfolta meg a következő szavaiban d­r. Bob­­rovszky Jenő, az Országos Találmányi Hivatal főosz­tályvezetője. A kérdés előz­ménye, hogy tapasztalataik szerint és más országokkal való összehasonlítás alapján hazánkban az utóbbi évek­ben kedvezőtlenül alakult a feltalálói és újító tevékeny­ség. Jelentősen elmaradt a Újítási kedv a bányászatban és a mezőgazdaságban Kedvezően alakult az újí­tó tevékenység a bányászat­ban ! Erről tájékoztatta az al­sóörsi tanácskozás résztve­vőit Hidasi Antal, a Közép­dunántúli Szénbányák Válla­lat igazgatója. Az elmúlt két évben közel négyszázzal nö­vekedett és tavaly mintegy 8200 volt az újítások száma a bányászatban. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 80 ezer főt számláló bányász társadalom minden tizedik tagja újító. Valójában körülbelül ötezer­re tehető az újító bányászok száma. A szénbánya­­vállalat igaz­­gatója felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig sok az olyan elutasított újítás, amelynek elutasítását nem indokolják meg kellően. Ezen, valamint az újítók jogi védelm­éin — azon a bizo­nyos „Sí-faktoron” — javí­tani, változtatni kellene. Dr. Láng Géza akadé­mikus a Keszthelyi Agrár­­tudományi Egyetem tanszék­­vezető professzora a növény­­termesztéssel és állattenyész­téssel kapcsolatos feltalálói tevékenységről szólva dina­mikus növekedésről adott számot. Az elmúlt tíz évben 710 új szántóföldi, 500 zöld­ségnövényt, valamint 204 ál­latfajt jelentettek be a mi­nősítésre. Az­ akadémikus azt is elmondta, hogy az el­múlt évek­ben a kedvezőtlen érdekeltségi viszony követ­keztében a fontosabb növé­­nyes­ fajtaváltása indokolat­lanul meggyorsult. Hibrid­­kukoricánál például négy évenként következik be vál­tás. Elképzelése szerint a kedvezőbb anyagi érdekelt­ségnek a meg kellene szüntet­ni a fajtaneme­sítők, vala­mint fajtafenntartók, illetve fajtahasznosítók közötti anyagi érdekeltség eltérést. ★ Az alsóörsi tudományos tanácskozáson nem született határozat, nyilatkozat. En­nek ellenére a redezvény el­érte célját A helyi, megyei kezdeményezés szárnyai or­szágos jelentőségűvé emelték egy olyan feladatrendszernek — a tudomány és gyakorlat kapcsolatának — a megvita­tását, amely egyre inkább meghatározója a társadalmi tudat és a népgazdaság in­tenzív fejlesztésének. Bráz János NAPLÓ — 1918. október 1., vasárnap —

Next