Napló, 1979. január (Veszprém, 35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-03 / 1. szám
Súlyos viharkárok megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) környékén — több helyen eltépte a vezetékeket és oszlopokat döntött ki. Hasonló zavarokat okozott Tótvázsony és Nagyvázsony térségében. Balatonfüredről is több vezetékszakadást jelentettek, továbbá a hajógyári leágazástól a veszprémi, a hajmáskéri és újmajori szakaszról is. Az orkán kidöntött három oszlopot a Litér- Keszthely közötti 120 kilovoltos távvezetéknél, s hasonló károkat és üzemzavarokat okozott Várpalotán az 5 és a 20 kilovoltos távvezetékeknél. Üzemzavart jelentettek Balatonalmádi, Csopak, Ajka, Városlőd, Herend térségéből is. Oszlopokat tört a vihar az Inota—Balinka közötti 35 kilovoltos távvezetéknél és számos kisfeszültségű vezetékszakadást okozott a megye területén. A televízió nézői több alkalommal „adáshibát” észleltek. Ezt ugyancsak a vihar okozta, amely megrongálta a kab-hegyi televíziós adóállomást ellátó energiavonalat. A szél a vezetékre több alkalommal fákat döntött, továbbá a vezetékek összeérintésével feszültségingadozást és üzemzavarokat okozott. Az eddigi felmérés szerint a vihar körülbelül 15 ezer kilowattóra, több ezer forint értékű áramkiesést okozott. A viharos erejű szél több útjelző táblát kicsavart helyéről.. Képünk a Gyulafirától—Veszprém útszakaszon készült Fotó: Péterfay Megyei tűzoltóság A megyei tűzrendészeti parancsnokság ügyeletének jelentése szerint a vihar sok munkát adott az állami tűzoltóknak. Veszprémben, a Házgyári úton letépte a KOMFORT Vállalat egyik épületének tetőszerkezetét. Zánkán, a Balatoni Úttörővárosban a könyvtárépület tetőzetét sodorta le. A kár körülbelül egymillió forint. A megye csaknem minden településéről jelentettek eddig kisebb-nagyobb viharkárt. (A bejelentések száma bizonyára nem végleges, mert több helyről — telefon és távíró, illetve telex üzemzavar miatt — még nem jelenthették az eseményeket! A szerk.) Hajmáskéren, a Kinizsi utca 3 szám alatt a szél kidöntötte a tűzfalat és 15 négyzetméternyi tetőt letépett. A becsült kár mintegy 24—25 ezer forint. BalatonA KPM veszprémi Közúti Igazgatóság jelentése szerint az újévi vihar nem okozott jelentősebb károkat az utakon. Hétfő délután a Zánka- Nagyvázsony közötti útvonalon azonban egy jegenyefa kidőlt, éppen az alatta elhaladó autóbuszra. Egy utas könnyebb sérülést szenvedett. A Káptalanfüred-Alsóörs szakaszon is nyárfát döntött ki a szél, a megye több útján pedig jelzőtáblákat csavart ki. Mindezek ellenére forgalmi torlódás sehol sem keletkezett, mert a Közúti Igazgatóság dolgozói rövid idő alatt elhárították az akadályokat. Az igazgatóság egyébként felkészült a rendkívüli időjárás következményeire. Havazás esetén a járművek és berendezések azonnal megkezdik az utak tisztítását, az esetleges hóakadályok elhárítását. A veszprémi 15-ös VOLÁN Vállalat dolgozóit váratlanul érte a hirtelen jött hőmérséklet-változás. Ennek ellenére a füreden, a Lóczy utca 21 szám alatt egy lakóház tetőzetét szarulástól lesodorta. A kár jelentős. A Pásztor utca 5 szám alatt egy kétszintes, nyolc lakásos ház tetőszerkezetét „bontotta le”, míg a Madách utca 15 szám alatt 35 négyzetméteren rongálta meg a palatetőt, gerendákat, szarufákat sodort le. Az állami tűzoltóság egységei a bejelentésekre azonnal kivonultak és hozzáláttak a mentéshez. Megerősítették a tetőzeteket, hogy a további károknak elejét vegyék, elhárították a tűzveszélyeket. Az erős szél és a hideg mind a tűzoltók, mind pedig az ÉDÁSZ és a posta távközlési üzem dolgozóinak munkáját nehezítette, de a nagyobb üzemzavarokat a késő délutáni órákban sikerült elhárítani. megye közúti forgalmában nem volt különösebb fennakadás, némi késéssel, de minden dolgozót eljuttattak munkahelyére. A legkritikusabb helyzet Várpalota környékén és Veszprémben alakult ki. Várpalotán hét autóbusz ablakát zúzta be a szél, s a másik hét jármű pedig „elfagyott”. Más autóbusz is megsínylette a hideget, többnél menet közben megdermedt az olaj. Az ajkai és a pápai telephelyeken is gondot okozott a hideg. A VOLÁN Vállalat megerősítette éjszakai fagyszolgálatát. Felkészülnek a hideg fokozódására, előbb indítják be a motorokat. A viharos erejű szél a MÁV forgalmát nem zavarta meg tartósan. Az állomások és a vontatási főnökségek az időjárás változásáról kapott előzetes tájékoztatás alapján felkészültek a hidegre. Az ünnepekre rendkívüli ügyeleti szolgálatra osztották be a mozdonyvezetőket és a karbantartókat. Műszaki hiba sem gátolta a forgalom zavartalan lebonyolítását. A vonatokat megfelelően fűtötték, s az orkánszerű szél csak kisebb késéseket okozott. Elsősorban azzal, hogy egyes pályaszakaszokra fákat és távírópóznákat döntött ki. Ezeket gyorsan eltávolították. A vihar Veszprémben megrongálta a vasútállomás épületének tetejét. Az áramszolgáltatás is egy órán át szünetelt, de ez sem gátolta a forgalmat és az összeköttetést, mert a szükséges villamosenergiát saját agregát üzembeállításával biztosították. (S. Nagy - Bráz - Farkas) MÚV, Volán, KPM Veszprémben, a KOMFORT Vállalat Házgyári úton épülő raktárának tetejét hétfőn délután letépte a viharos erejű szél. A tűzoltók siettek a helyszínre, és a tető maradék részét lebontották, megmentve a további pusztulástól A gyulafirátót posta mellett kidőlt nyárfa leszaggatta a villanyvezetéket, így a falu több utcájában nem volt világítás tegnap Negyvenéves az ország első, vidéki automata telefonközpontja Hazánkban az első vidéki automata telefonközpontot Pápán létesítették. Negyven évvel ezelőtt a Standard Villamossági RT szakemberei helyezték üzembe a 7 DU típusú berendezést. A 600 vonalkapacitású, négyszámjegyes rendszerrel működő automata központban egyidejűleg beépítettek négy távtárcsát is. Ezeken a Budapest—Pápa viszonylatban telefonkezelői távhívás vált lehetővé. A megyei távközlési üzem pápai telefonközpontja jó kísérleti terepnek bizonyult. Ugyanis itt szerelték fel az országban elsőként az IT 2 berendezést a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár dolgozói. (Egyidejűleg 16 beszélgetést tett lehetővé mindkét irányból Pápa—Veszprém között.) Ezt követte az IT 3 berendezés üzembehelyezése. Pápán jelenleg is központbővítési munkálatokat folytatnak a híradástechnikai gyár szerelői. A központhoz tartozó előfizetők száma megközelíti az 1200-at — amely az összkapacitáshoz viszonyítva — nagymérvű leterheltséget, túlzsúfoltságot jelez. A biztonságos és zavartalan üzemeltetést — komoly nehézségek mellett — lelkiismeretes szakembergárda igyekszik biztosítani. Áramkör-vizsgálat műszakkezdéskor. Pék Ernő műszerész csaknem három évtizede foglalkozik e gépekkel 1 1 Vi2 Zsilák Tamás zavarelhárítással foglalatoskodik 1 2 9 Érdekképviselet, demokratizmus, ellenőrzés Megyénk küldöttei a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában A mezőgazdasági szövetkezeteket említve gyakran szóba kerül a TOT neve. Mit takar a kurtára fogott rövidítés? A TOT, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve. Az országos tanácsnak 105, a szűkebb testületnek, az elnökségnek 21 tagja van. Dénes János, a nemesvámosi Csopak Tája Termelőszövetkezet pártbizottságának titkára, mindkettőnek tagja, résztvevője. -Vele beszélgettünk az érdekképviseletről, illetve néhány más szövetkezetpolitikai kérdésről — Milyen képviselete van megyénknek az országos tanácsban? — öten veszünk részt munkájában. A „csapat” öszszetétele az ifjabb és az idősebb nemzedéket egyaránt képviseli, van köztünk szakmunkás és szakmérnök, még a férfiak és a nők arányában is „tükrözzük” a megye szövetkezeti mozgalmának helyzetét. Az országos tanácson túl a munkabizottságok tevékenységéből is kivesszük részünket. Így az ifjúsági, a termelési és közgazdasági bizottságban. Termelőszövetkezetünk elnöke, Gubicza Ferenc, a hegyvidéki szőlőtermelő gazdaságok országos koordinációs bizottságának a vezetője, Nagy Ferenc, a vaszari tsz növényvédelmi szakmérnöke pedig a Szövetkezetek Országos Tanácsának is tagja. Természetesen nem egyes gazdaságokat, rétegeket képviselünk, hanem magát a szövetkezeti mozgalmat és azt talán hangsúlyozni sem kell, hogy alapállásunk nem ellenzéki, hanem nagyon is konstruktív, elkötelezett. Az óv eleji TOT-ülésen én magam például a balaton-felvidéki szőlőtermesztés gondjára hívtam föl a figyelmet és egy sor javaslatot is tettem. Természetesen nem „egyéni” akcióból, hanem a helyi tapasztalatokat összegyűjtve, azokat a megyei szervekkel egyeztetve, a tsz-szövetséggel közös megfogalmazás alapján. Mit jelent a gondok, feszültségek „felülről” látása? — Mindenekelőtt felelősséget. A TOT-nak is része van abban, hogy a mezőgazdaság fejlődésének olyan koncepciója alakul, formálódik ki, amely a helyi lehetőségek maximális kihasználását az országos szándékokkal egyezteti. Ez a termelés magasabb színvonala és a tervszerűségnek is tágabb teret, lehetőséget biztosít. A TOT-ban végzett munkánknak azt az elemét is hangsúlyozni kívánom, amely a megyénkbeli folyamatok reálisabb megítélését szolgálja. Mert nem azonos valamit „fentről” látni és „lent” cselekedni. A „szembesítés” a döntéseknél nagyon lényeges, hisz a TOT készülő rendeleteket, határozatokat előzetesen véleményez. Itt is nagy szerepe van a megyei tapasztalatok öszszefogásának, meggyőző előterjesztésének. — 1979. évi feladatainkkal kapcsolatban hallani olyan véleményeket, hogy eljött a technokraták ideje, nem győzködni, hanem utasítani kell.. • — Éppen ellenkezőjéről van szó. A szigorúbb feltételek nemcsak a közgazdasági szabályozók módosítását követelték és követelik meg, hanem az egyes emberek, a szövetkezeti tagság, a szövetkezetekben dolgozók személyes aktivitásának felszítását, szinte „kikényszerítését” is. Megemlítem a jogsegélyszolgálatot. Az ipari üzemek hasznos tapasztalata, néhány szövetkezetben végzett kísérlet alapján indokolttá vált a jogsegélyszolgálatnak a termelőszövetkezetekben való meghonosítása. Ezzel még tudatosabbá akarjuk tenni a jog két „oldalát”, nevezetesen azt, hogy követelése csak annak lehet, aki a tartozik fogalmával is tisztában van. Sokszor keveredik a szó: érdekképviselet és érdekvédelem. Vállalja a TOT éppen úgy mint a megyei szövetség az érdekvédelmet, annak hangsúlyozásával, hogy az a munkával kezdődik. — Kialakultak a demokratizmus intézményes fórumai a szövetkezetekben. Milyen feladatokat láthatnak el? — Először azt a „vélekedést” szeretném cáfolni, hogy a megnőtt üzemméret, a tagság nagy száma ellentmond az élő, alkotó demokratizmusnak. Akadnak gazdaságaink, amelyekben nem az a gond, hogy a tagság nem képes át- és felfogni a kialakult „nagyságrendet”, hanem egyik-másik vezető képtelen erre. Az újítókészség hiánya, az önismétlés, a perspektívátlanság mutat erre egyértelműen. És az ilyen vezető szinte „természetes”, hogy lebecsüli az „egyszerű” emberek készségét, véleményét, ilyenkor kap ideologizált magyarázatot az utasítgatás. Bonyolult gazdasági feltételeink közepette a demokratizmus érvényesülése, az önkormányzat funkcionálása egyik legfőbb erőforrásunk. Nálunk, a vámosi tsz-ben 17 munkahelyi közösség alakult ki. Egy-egy átfogja az adott munkahely teljes kollektíváját. Ezeken a fórumokon nem százmilliókról és főleg nem a „másikról” beszélnek, hanem szinte személyre szólóan arról, hogy kinek mit kell tennie, hogyan csökkenthető a termelés költsége, miképpen javulhat az előállított termék minősége és sorolhatnám hosszan. A munkahelyi kollektívák választott képviselői a küldöttgyűlésen alakítják ki a gazdaság egészét érintő tervet vagy más szabályzatot, amit végül a közgyűlésVámos esetében három részközgyűlés) véglegesít. Ez a demokratizmus érvényesülésének egyik vonulata, amellett, hogy a közgyűlési bizottságokra is sokoldalú feladat vár. — Közel a zárszámadás ideje. Ez mit jelent az önkormányzat nézőpontjából? — Egy részletkérdést emelek ki. Az ellenőrző bízott .ságokra gondolok. Az ellenőrzés nem alkalmi feladat és nem is egyszerű dolog. Azzal, hogy megbecsült, régi jó gazdák vannak a bizottságban, de nincs meg az ellenőrzéshez szükséges ismeretük, szakmai tudásuk, azzal nem sokat nyer a szövetkezet. Indokolt — a szövetkezetek bonyolult mechanizmusa is megkívánja — az ellenőrző bizottságok szakemberekkel való megerősítése, és nem utolsó sorban az, hogy tevékenységük szervesen kapcsolódjon a belső ellenőrök munkájához. A belső rend, az áttekinthetőség a demokratizmus élő kerete. A párthatározatok nagy feladatokat tűztek a szövetkezetek tagsága, az egész mozgalom elé. A TOT, a szövetkezeti érdekképviselet, így a megyei szövetség szép megbízatása, hogy a célok tudatosításával azok eléréséhez sorakoztassa föl a termelőszövetkezetek dolgozóit. 3 NAPLÓ — 1979. január 3. szerda —