Napló, 1979. április (Veszprém, 35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

fl Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének küldöngyűlése A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének nemzetközi te­kintélyét jelzi, hogy az el­következő években hazánk­ban rendezik meg a Nem­zetközi Élettani Társaság kongresszusát, a XII. fül-orr­­gége világkongresszust és a haematológus- és vértransz­fúziós világkongresszust — hagzott el a MOTESZ szom­bati küldöttközgyűlésén. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri dísz­termében Juhász Jenő egye­temi tanár, a MOTESZ fő­titkára értékelte a 22 050 ta­got tömörítő szövetség múlt évi munkáját. A küldöttközgyűlésen Zol­tán Imre egyetemi tanár, a MOTESZ elnöke átadta a szövetség tudományos pálya­díjait. Az első díjat Perszász János és Bíró József a vájá­rok munkájának energetikai jellemzéséért, valamint Ko­vács István a­­Néhány anti­biotikum stabilitásvizsgálati eredménye” című munkájá­ért nyerte el. A beérkezett 54 pályamunkából a két első helyen kívül négy második és hat harmadik díj talált gazdára. A tavalyinál több műtrágya a mezőgazdaságnak Az AGROKER jelentése szerint tavaly 310 millió fo­­rint értékben vásároltak mű­trágyát megyénk mezőgazda­­sági üzemei, összesen több mint 57 ezer tonna vegyes hatóanyagot fuvaroztak el az AGROKER telephelyéről. Az idei esztendőre ugyancsak 57 ezer tonna vegyes hatóanya­got rendeltek a nagyüzemek, ami 10 százalékkal több a ta­valyinál. (A látszólagos el­lentmondás oka,­­hogy az utóbbi adat a keszthelyi fo­­­rás megrendelését nem tar­talmazza.) Az árualap mint­egy 10 ezer tonnával nagyobb a megrendelésnél, így a ke­reskedelem kielégíti a mező­­gazdaság igényét. Az persze az idén is előfordulhat, hogy nem a kívánt ütemben érke­zik a műtrágya a közös gaz­daságok telephelyére. Hogy az utóbbi is minél kevesebb gondot jelentsen a nagyüzemeknek, a VOLÁN tröszt és az AGROTRÖSZT keretszerződést kötött. Eb­ből Veszprém megyére vo­natkozik, hogy a VOLÁN szállítja a műtrágyát a nagy­üzemeknek. A megyei AG­­­ROKER magára vállalja a szervezést és a fuvarköltsé­geket. Jelentős segítséget kapnak ezzel az üzemek, bár az AGROKER felmérése sze­rint mindössze 50 százalé­kuk él e lehetőséggel. A töb­biek saját gépjárműveikkel szállítanak. Számukra a vas­úti fuvardíjnak megfelelő összeget tudja egyelőre té­ríteni a megyei AGROKER, a tényleges szállítási költ­ség viszont nagyobb ennél. A kisárutermelők műtrár­­gyaigényét is maradéktala­nul kielégíti az AGROKER. Bauxit, bentonit, műtrágya Több mint 100 tonna bentonit érkezett a Ba­latonalmádi Bauxitkuta­­tó Vállalat részére a kis­­lődi vasútállomásra. Kis állomás — nagy forgalom címmel képes beszámoló a lap 3. olda­lán. Világ proletárjai, egyesüljetek! 1979. április 1, vasárnap ARA: 1,20 FORINT XXXV. n. ■­. " ■ N­­ ■ rr ' r­r~rr r­­ (aL^^ ^ t Jobb minőségű szén, r­ v értékesebb alumínium, megtakarított villamos energia Csökkentenék a timföld előállítási költségét az ajkai timföldi várban Ahol előrelátó felelősséggel szervezik, irányítják a mun­kát, s önmagukkal szemben is magasabbra emelik a mér­cét, ott a szigorúbb követel­ményekkel szemben is lépést tartanak a gazdálkodás javí­tásában. Ez derül ki azoknak az üzemeknek az első ne­gyedévi gyorsmérlegéből, ahol folyamatosabbá vált a mun­ka, javult a termékek minő­sége, az anyag- és energia­­gazdálkodás az elmúlt hóna­pokban. Mivel a szén iránti keres­let a vártnál is nagyobb, a bányák felemelt első negyed­évi tervüket is több mint 100 ezer tonnával túlteljesítették, és a minőség is jobb az elő­irányzottnál. Az eredmények elsősorban annak köszönhe­tők, hogy jól előkészítették a munkahelyeket. A viszonylag nagymérvű túlteljesítés azon­ban csak úgy volt lehetséges, hogy a bányászok szabad­napjaiknak egy részét is munkával töltötték. A legna­gyobb eredményt a Thorez­­külfejtés érte el, míg a 8 mélyművelésű bánya közül az oroszlányiak kerültek az élre, előirányzatuk 5 száza­lékos túlteljesítésével. A ter­vezettnél jobban dolgoztak a borsodiak és a tatabányaiak is, néhány vállalat azonban — főként geológiai akadá­lyok miatt — némileg elma­radt az előirányzattól. A győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyárban az első negyedévben és a tavalyi év zárásának lendületével foly­tatódott a munka, a koráb­ban gyakran tapasztalt év eleji visszaesés ezúttal elma­radt. Három hónap alatt 4,2 milliárd forint értékű kész­árut bocsátott ki a gyár. Az ország legnagyobb tim­földgyárában, Ajkán és a legtöbbet termelő alumínium­kohóban, Inotán is a gaz­dálkodás javulásának jelei tapasztalhatók. Az ajkai timföldgyárban az első ne­gyedévben 2 százalékkal csökkentették a timföld elő­állítási költségét. Az ered­ményt szervezettebb munká­val, ésszerűbb anyag- és energiagazdálkodással, a kar­bantartó munka korszerűsí­tésével érték el. A vállalat szakemberei a múlt év végén olyan körültekintően újítot­ták fel, javították ki a gépe­ket, hogy az első negyedév­ben még a tervezett leállá­sokra sem volt szükség, így folyamatosan dolgozhattak, a kapacitást teljesebben ki­használhatták. Az Inotai Alumíniumkohó­ban az alapanyaggyártásról fokozatosan rátérnek az érté­kesebb alumíniumtermékek gyártására is. Kényesebb cik­kek gyártásának előkészüle­teként megoldották az alumí­nium tisztítását. Az első ne­gyedévben fejezték be a ko­hót a November 7 Erőművel összekötő új 120 kilovoltos távvezetéket, s a többlet­­energia segítségével bővíteni tudják a kohó termelését. A Borsodi Vegyikombinát­ban sorra leállítanak elavult berendezéseket, hogy a kor­szerű gépeket jobban és gaz­daságosabban használhassák ki. Az év elején megszüntet­ték a régi marónátronüzem működését, s most már kizá­rólag a korszerű elektrolízis üzemben készítik a fontos alapanyagot. Mivel az alap­anyagokkal is takarékoskod­nak, csupán ebben az üzem­ben az év végéig 30 millió forintos megtakarítással szá­molnak. Az Agárdi Mezőgazdasági kombinátban a termelési költségek csökkentését állí­tották előtérbe. Ezért beve­zették a havonkénti költség­­elemzést, számontartva, hogy végrehajtják-e az intézkedé­seket. Bár országos összeha­sonlításban takarmányozási költségeik a kedvezőek közé tartoznak, az eddigi elemzé­sek szerint még itt is sok a tartalék. Kiemelkedő termelési eredménnyel zárta az első negyedévet az ózdi kohásza­ti üzemek rúd-dróthenger­­műve. A gyáregység szocia­lista brigádjai 76 000 tonnás hengerlési tervükön felül március végéig csaknem ti­zenkétezer tonna jó minősé­gű hengerelt árut termeltek. A mintegy három éve dol­gozó korszerű hengermű a tervezettől egy évvel koráb­ban, már 1978-ban elérte, il­letve meghaladta az évi há­romszázezer tonnás névleges termelési kapacitást és össze­sen háromszáztízezer tonna köracélt és huzalt állított elő. Zavartalan lesz a kistermelők ellátása is gabonaipar szocialistabrigád-vezetőinek országos tanácskozása A gabonaipar felkészült az idei feladatokra, a termelők­kel megkötötték a termék­értékesítési szerződéseket és a malmokat, gabonatárolókat jó ütemben készítik elő a szezonra, amint ar­ról a gabonaipar szocialista brigád­­vezetőinek szombati érte­kezletén­ beszámoltak.­­ Az idén tovább növekszik az abraktakarmányok iránti ke­reslet. Az ipar 5,3 millió ton­na takarmány értékesítésével számol, ami 0,3 millió tonná­val haladja meg az elmúlt évi eredményt. Fokozódik a kereslet a magas biológiai ér­tékű keveréktakarmányok iránt, a Gabona Tröszt válla­latai bérmunkáira adnak megbízást a termelőszövetke­zeti takarmánykeverő üze­meknek azért, hogy növel­hessék a készletet. Az ipar eredményesen támogatja a kis­termelők takarmányellátását, háromezer helységben össze­sen mintegy 5300 elárusító­helyen vásárolhatják meg a kistermelők az állatok tartá­sához, felneveléséhez szüksé­ges abrakot’ tápot, takar­mánykeveréket’ stb. 1979-ben az állami célcso­portos raktár-beruházási program keretében 157 ezer tonna raktárteret építenek, s ezzel egyidőben vállalati for­rásból is igyekeznek meg­gyorsítani a gabonasilók bő­vítését. Erre azért van szük­ség, mert a gabonaipari kész­letezés a szűkös raktár­kapa­citás miatt gyakran „borot­vaélen táncol” időszakonként csak az áruk mozgatásával, a felszabaduló raktári helyek azonnali feltöltésével lehet biztosítani a gabona minő­ségromlás nélküli tárolását. Az adatok szerint a mal­mokból kikerülő liszt minő­sége 99,8 százalékos arány­ban megfelel a sütőipari kö­vetelményeknek, az ipar azonban igyekszik még job­ban eleget tenni a minőségi követelményeknek. Előtérben a­­ szolgáltatások fejlesztése Mérlegzáró közgyűlés a Higiénia Szolgáltató Szövetkezetnél A hagyományoknak megfe­lelően minden évben me­gyénk más-más városában tartja mérlegzáró küldött­­közgyűlését a pápai székhe­lyű Higiénia Szolgáltató Szö­vetkezet. Ezúttal szombaton este a tapolcai Bauxit étte­remben került sor a múlt évi munka összegzésére, a sike­rek és gondok számbavételé­re. A közgyűlés munkájában több város párt- és állami szerveinek vezetőin, képvise­lőin kívül részt vett Maróti Rezső, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője, valamint Patkós Albert, a KISZÖV el­nöke. A több mint 500 dolgozót foglalkoztató szövetkezet munkájáról szóló értékelést Kiss György, a szövetkezet elnöke terjesztette elő. Hang­súlyozta, hogy a korábbi szö­vetkezeti fúziók — 1977 kö­zepén a pápai fényképész szövetkezet, 1978 közepén a tapolcai járási-városi fodrász szövetkezet csatlakozott a pápai szövetkezethez — elle­nére töretlen a fejlődés, amit az árbevétel növekedése is igazol. Az előző esztendőhöz viszonyítva ugyanis, figye­lembe véve a fuzionált szö­vetkezetek teljesítőképességét is, a Higiénia 11,5 százalék­kal növelte árbevételét, mely megközelítette a 35 millió fo­rintot. A múlt évi munka sike­reit többek között a tervsze­rű hálózatfejlesztési munka alapozta meg. Hévízen két új fodrászüzletet nyitottak meg, Füreden, Pápán, Tapolcán to­vábbi egységeket korszerűsí­tettek, és ugyanitt, valamint Szentkirályszabadján új egy­ségeket is nyitottak. Megkez­dődött Keszthelyen egy 4 millió forintos fodrászszaloni rekonstrukció, míg Pápán be­fejezés előtt áll a megye leg­korszerűbb mosó- és vegy­tisztító szalonjának építése. A technikai feltételek biz­tosítása mellett a szövetke­zetnél nagy gondot fordítot­tak a szakmai felkészültség növelésére. Ennek szolgálatá­ban többek között 132 órás továbbképző tanfolyamot szerveztek. A feladatok szín­vonalas megoldásában nem kis része van a szövetkezet 33 szocialista brigádjának is, amelyben a tagság több mint 50 százaléka tevékenykedik. Érdemes megjegyezni, hogy a sikeres munka többnyire a nőkhöz és a fiatalokhoz fű­ződik, mivel ők vannak túl­nyomó többségben. Az elnöki beszámolót köve­tő hozzászólásában Maróti Rezső, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályve­zetője mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a Higié­nia Szolgáltató Szövetkezet­nél egyformán előtérbe állít­ják a szolgáltatások meny­­nyiségi és minőségi színvona­lának emelését. Külön figye­lemre méltó, hogy a fúziók kapcsán a szövetkezethez ke­rült egységek színvonalát is sikerült az átlagoshoz közelí­teni, s nemcsak a fodrász szakmában, de például a fényképészetnél is, ahol az újjávarázsolt, modern pápai műterem országos követel­ményeknek is megfelel. A Veszprém, Ajka és Várpalota városok kivételével szinte az egész megyében tevékenyke­dő szövetkezet dolgozóinak múlt évi sikeres munká­jukért a megyei pártbizott­ság osztályvezetője a megje­lent vendégek nevében is köszönetet mondott. Ma indul a Balatonon a személyhajó-forgalom. A MAHART nyári felkészüléséről készült képes beszámolónkat a 4. oldalon olvashatják.

Next