Napló, 1979. május (Veszprém, 35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

Az ének és a zene ünnepe Balatonalmádiban A cibakház! Vörös Csillag Tsz hatszáz négyzetméter alapterületű üvegházában, valamint kétezer négyzetmé­ter fűtött fólia alatt paprikát, paradicsomot, retket, uborkát és salátát termesztenek. A képen: Szedik a he­gyes paprikát. Április 27-én, pénteken es­te a balatonalmádi általános iskolában szép hangverse­nyen adtak számot tudásuk­ról a házigazda-intézmény és a Csermák Antal zeneiskola kihelyezett tagozatának nö­vendékei. A két iskola — im­már hagyományosan! — kö­zös hangversenyt adott a leg­­hálásabb közönség, a szülők és a település kulturális éle­­­te iránt érdeklődők számára. "Míg másutt az iskolák nem­egyszer tulajdonjogi viták­ba bonyolódnak egy-egy nö­vendék művészi produkciója kapcsán, Balatonalmádiban természetesnek tartják, hogy a zenében rátermettebb gyer­mekek mindkét intézet nö­vendékei egyszerre. Az ered­mény ezúttal sem maradt el. A 20 hangszeres és énekes műsorszám szinte egytől­­egyig csemege volt, a szülők számára öröm, a felkészítő tanároknak jogos sikerél­mény, a művészeti élet ápolói számára pedig még jobb jö­vőre utaló ígéret. Az általános iskola ének­kari kultúrája néhány év óta minőségi változást mutat Ba­latonalmádiban. Holló Mik­lósné odaadó munkája most kezd igazán megmutatkozni. Az iskolában nélkülözhetet­len táplálékká vált a kodá­­lyi énekkincs, s ez az éneklő csoportok teljesítményében egyre inkább hallhatóvá vá­lik. A kamarakórus ajkán Marenzio műve éppolyan éretten szólalt meg, mint Bárdos Lajos „kicsinyek kó­rusai”. Amit az általános énekkul­túra előrehaladásáról mon­dunk, talán még fokozottab­ban áll a zeneiskolai növen­dékek hangszeres játékára. A Lovas József vezetésével működő zeneiskolai tagozat igazolás azoknak, akik annak idején helyet adtak a bala­tonalmádi zenetanítás szá­mára. Ez a sajátos oktatás nem csupán a hangszerelés kuriozitásában, látványossá­gában mutatkozik. Sokkal fontosabb ennél az, hogy a zenetanulás közben a külön­­­féle hangzások, ritmusképle­tek, formák és műfajok ön­kéntelenül tárulnak fel a gyermek számára. Egy új nyelvet sajátít el ezáltal Méltó zárása volt e kon­­cert-érettségi zenei ünnep­nek az általános iskola köz­ponti kórusának műsor­blokkja. A megyei elismerés birtokában az együttes fel­szabadultan és összeszokot­ta­n adta elő igényes műsorát. Balázs Árpád, Pászti Miklós és Kodály egy-egy száma mellett­­különösen Maremzio „Alkony”-a, Bárdos „Fújd a sípot” című szerzeménye és a Lovas József által kitűnően kísért Karai-kompozíció (Hív a messzeség) váltotta ki a lelkes közönség tetszését. Szelényi Pál Május 3-tól: új forgalmi rend a fővárosban Ajánlott útvonalak a vidékről érkezőknek Május 3-án hajnali 5 órá­tól a Petőfi-híd felújítási munkái miatt megváltozik a Boráros tér környékének és a főváros több pontjának közlekedési rendje. A for­galmi változások nemcsak a budapestieket és a nemzet­közi tranzitforgalomban ha­zánkon áthaladókat érintik, hanem a fővárosba és a Ba­laton felé utazókat is. A Petőfi-hídon megszűnik a villamosforgalom, a 4-esek, 6-osok helyett a Ferenc körúton a Mes­ter utca—Tompa utca között lé­tesített végállomástól villamos­­pótló autóbuszok közlekednek Budára, a Fehérvári úthoz, illet­ve a Móricz Zsigmond körtérre. Részint ezekkel, részint a válto­zatlan útvonalon közlekedő 12-es autóbusszal közelíthető majd meg a Skála Áruház is. A Móricz Zsigmond körtér környékét egyébként egyszerűbb megköze­líteni a Nyugati pályaudvartól a sűrített 47-es, 49-es villamosok­kal, a Keletitől pedig a 7-es au­tóbuszokkal. A Petőfi-híd pesti hídfőjének munkálatai miatt ket­tévágják a 2-es villamos vona­lát, így a Boráros tér környékén kialakított új végállomások kö­zött mintegy 600 métert kell gya­log megtenni. A személygépkocsival, motor­­kerékpárral közlekedők részére reggel 5-től 21 óráig forgalom­­korlátozás lép életbe a Ferenc körúton, a Petőfi­ hídon, az Iri­nyi József utcán és a Schönherz Zoltán út egy részén. (Ezen a területen csak éjszaka szabad áthaladniok.) A Ferencvárosban a Soroksári út—Hámán Kató út —Üllői út által határolt területen és Buda egyes részein több ut­ca iránya megváltozik. Egyirányú lesz például a Mester utca, a Műszaki Egyetemnél az Egry Jó­zsef utca, a Bertalan utca; csak teherautók közlekedhetnek a Petőfi-hídtól Pécs felé vezető Bogdánfy úton, s csak villamos­pótló autóbuszok hajthatnak be a Tűzoltó utca Ferenc körút fe­lőli szakaszán. Még a Margit-híd környékén is várhatók változá­sok: gyorsítják a Szent István körút forgalmát, megtiltják a Fürst Sándor utcáról a Néphad­sereg utcáról az autók behaj­tását, (mindkettő zsákutca lesz) . Így jobban kihasználhatják a Margit-híd kapacitását. Ajánlott útvonalak: A Dél-Alföldről, 5-ös számú főközlekedési úton érkezőknek a Balaton, illetve Győr felé: So­roksári út — Közraktár utca — Belgrád rakpart — Erzsébet-híd — Hegyalja út — BAH csomó­pont — Budaörsi út; Pécs felé: az Erzsébet-hídig ugyanaz az útvonal, onnan több irányban le­het továbbhaladni. Egyik­­ a Hegyalja út, Budaörsi út; másik az Erzsébet-híd budai hídfőjétől az Alsó rakpart — Dombóvári út — Budafoki út; a harmadik a Hegyalja út — Avar utca — Al­sóhegy utca — Karolina út — Tétényi út — Fehérvári út irá­nyában. Szolnok, Debrecen (4-es számú út) felől, az Üllői út — Kálvin tér — Kecskeméti utca — Erzsé­bet-híd irányában lehet a Hegy­alja úton a Balaton, Győr — il­letve az Alsó rakpartra fordul­va Pécs — felé haladni. Csúcs­­forgalmi időben (6—9 és 15—19 óra között) meg lehet próbálni az Üllői út — Kálvin tér — Tol­­buhin körút — Szabadság-híd — Bartók Béla út — Bocskai u. — Nagyszőlős u. — Budaörsi út fe­lé is az áthaladást. A Dunántúlról az M1-esen, M7- esen és a 6-os számú úton érke­zők a fent ismertetett útvonala­kon kívül a Budaörsi út — Nagyszőlős u. —Bocskai út — Schönherz Zoltán u. — Bercsényi u. — Kar­inthy F. út — Egry József utca — Alsó rakpart — Erzsébet-híd felé is mehetnek s onnan a Belgrád rakparton az 5- ös illetve a Váci utcán — Tol­­buhin körúton át a 4-es számú főközlekedési út felé. Magassági korlátozás miatt a 2,5 méternél magasabb teher­gépkocsik nem haladhatnak át a budai Alsó rakpart Petőfi-híd alatti szakaszán (a felső rakpart felé kell kitérniük), a 3,5 mé­ternél magasabbaknak pedig el kell kerülniük a Boráros teret, a Soroksári út — Dandár utca — Mester utca — Páva utca — Üllői út felé. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium illetékesei az Észak-Dunántúl és Dél-Alföld között közlekedőknek, külföldre utazóknak terelőútvonalat java­solnak. Legalább egy órát nyer­hetnek — különösen nyáron azok , akik elkerülik a fővá­rost. Az ajánlott útvonal Győr­től: 1-es számú út — 812-es út Kisbérig — 81-es út Székesfehér­várig — 62-es és 6-os út Duna­­földvárig, s onnan a hídon át az 52-es úton Solt (Kalocsa, Ba­ja) és Kecskemét (Szeged, Gyu­la) felé. Könyebben megközelít­hető így a Balaton is. A terelőútvonalakat, a főváros­ban átvezető ajánlott útvonala­kat mindenütt táblák jelzik, ösz­­szesen 600 új KRESZ-táblát, 60 tájékoztató táblát helyeztek el, 15 új lámpás közlekedési csomó­pontot létesítettek, negyvennél pedig módosították a lámpák programját. Az új forgalmi rend a tervek szerint 18 hónapig lesz érvény­ben, s 1980. december 31-re ké­szül el a felújított Petőfi-híd. Tőke Péter A forgalomterelés útvonalhálózata ■4 — NAPLÓ — 1979. május 3. csütörtök Rendelet a baromfi­telepek működéséről Megszigorítják a tenyész­­tojás és a napos baromfi mi­nőségének ellenőrzését. A ba­romfiállomány tenyésztési értékének fenntartására, il­letve fokozására a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter rendeletet adott ki a baromfitelepek és a keltető­üzemek működésének szabá­lyozására. A rendelet szigo­rította a naposcsirke-szab­­ványt és pontosan meghatá­rozta a keltetőüzem techno­lógiáját, ügyrendjét. A rendeletre azért volt szükség, mert az elmúlt idő­szakban romlott a napos ba­romfi minősége. A fiatal ál­latokat felnevelő üzemekben a megengedettnél nagyobb volt az elhullás. A­z előzmények: Horváth Ibolya bakonytamásiban született, ott lakott 16 éves koráig. A mostohaapja ne­velte. Nyolcan voltak testvérek. Tizenhat éves korában Németbányára költözött, vállalva, hogy neveli a bátyjának öt gyermekét. (A testvére ugyanis el­vált, s nem volt a nála elhelyezett gyermekeknek gondozójuk. Ezt vállalta a fiatal lány, hogy ne vi­gyék a kicsiket állami gondozásba.­ Mint elmondta: „Kapál­tam, mosogattam, takarí­tottam és elláttam a­­gye­rekeket. Ebből állt az éle­tem . ...” 1977. október 22-én azonban férjhez ment... . A 19 éves fiatalasszony neve azóta Komlós Ká­­rolyné, s bakonyjákói la­kos lett. (A férje a hely­beli tsz-ben traktoros.) Jól éltek, külön házban laktak, s 1978. márciusá­ban gyermekük is szüle­tett. Az annyira várt és egészséges baba fiú volt, a Károly nevet kapta. 1978. május 12., délután 2 óra: Komlósné rendkí­vül ideges volt, mert a gyermek már hosszabb ideje sírt. — Hiába csináltam vele bármit, csak ordított... Ekkor felkapta a babát és ideges állapotában két­szer ököllel fejbe vágta. A gyerek ezután is sírt, ezért még a fenekét is el­verte. Másnap orvoshoz kellett vinni, majd a pápai kór­ Szinte hihetetlen az alábbi eset. Az élet azonban — sokszor leírták már — a kitalált történeteknél is meghökkentőbbeket produkál. Mint például ez is: egy anya agyonütötte a gyermekét...! Pedig szerette... Gyermekhalál házba került. A mindvé­gig eszméletlen kisgyer­mek 3 hét múlva meg­halt. A diagnózis, a bán­talmazás következtében elszenvedett koponyatö­rés és agyzúzódás... Komlósné a fia halála után permetező szert ivott. Egy hétig kezelték a kórházban. — Nagyon akartam sa­ját gyermeket, — mondta — még jobban, mint az apja. S nagyon szerettem. Nem tudom, miért tettem ezt... Nem tudom ... — Miért vállalta a báty­ja gyermekeinek nevelé­sét? — Mert sajnáltam a testvéremet és a kicsiket. Gondviselő kellett nekik. — Megverte-e őket? — Csak nagyon ritkán. Pedig rosszak voltak. — Tizenhat éves volt akkor, nem volt valami más vágya, kívánsága? — De igen. Szerettem volna úgy élni, mint a többi korombeli lány. Né­ha szórakozni is... — A gyermeke sokszor idegesítette? — Nem, csak akkor ... Nem értem, mi volt ve­lem, amikor ezt megtet­tem ... ” Az igazságügyi orvos­­szakértők szerint: „Kom­lós Károlyné elmebeteg­ségben, tudatzavarban nem szenved, s a cselek­ménye elkövetésekor sem volt olyan idegi állapot­ban, mely őt képtelenné tette volna arra, hogy tet­tének veszélyes következ­ményeit felmérje. Viszont alacsony intellektusú és pszichopata, s emiatt csak közepes beszámíthatóság vehető figyelembe...” A szakértői vélemény más részlete szerint: „Ide­ges természetű, s néha úgy érzi, hogy a falban valami sziszeg. Mintha kígyó közelítene, s ilyen­kor nagyon fél...” . A Veszprém megyei Bí­róság dr. Turbán Jakab tanácsa a 20 éves Kom­­lósnét halált okozó testi sértés bűntette miatt von­ta felelősségre. Főbünteté­sül 2 évi börtönre ítélték, mellékbüntetésként pe­dig egy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. (Józsa) : „Nem tudom miért tettem...’ A mi olajunk sem rosszabb... A szaklapok hírül adták, hogy a Shell — egy korábban megtartott kenéstechnikai előadássorozat keretében — beje­lentette: sikerült kifejleszteniük egy olyan új kenőolajat, amely a­ belső égésű tehergépjármű-motorok olajcsere-perió­dusát 25—30 ezer kilométerre növeli. Végeztek olyan kísérle­tet is — laboratóriumi körülmények között —, amely során egy motor 80—100 ezer kilométert ment olajcsere nélkül a Shell—Myrina elnevezésű olajjal. A hír kapcsán felkerestük Csikós Rezsőt, a Magyar Ás­ványolaj- és Földgáz Kísérle­ti Intézet igazgatóját, aki már korábban megemlítette, hogy a MÁFKI is jelentős si­kerrel dicsked­het, mégpedig a VOLÁN Tröszt miskolci vállalatának közreműködésé­vel. — Már évek óta folyta­tunk kísérletet e témában — mondta erről a MÁFKI igazgatója. — A fűzfői Nit­­rokémia állította elő azt az adalékkompozíciót és azt az antioxidánst, amely szüksé­ges ehhez az igen jó minősé­gű olajhoz. Intézetünk mo­­tonkísérleti osztályán végez­tük el a fékpadkísérleteket. Ezután kerestünk a kísérlet­hez partnert. — Véletlenül választották a VOLÁN-t? — Nem. Ugyanis a nagy­üzemi kísérlet elvégzését csakis az ország legnagyobb közúti trösztjének egyik vál­lalatánál véltük eredménye­sen elvégezni. A tröszt a 3-as VOLÁN-t jelölte ki. Intéze­tünk biztosította a kenőanya­got, a kenőolajat és — közö­sen megbeszélt program sze­rint — kiválasztottuk azokat a gépjárműveket, amelyek al­kalmasak voltak a kísérlet­re. Elmondhatom, hogy Haj­dú Lajos műszaki igazgató­­helyettes, közvetlen munka­társai és a kísérletbe bevont szocialista brigádok rendkí­vül nagy segítséget adtak munkánkhoz. — Mennyit futottak a kí­sérletbe bevont autóbuszok? — Százezer kilométert, vagy még ennél is többet. A járművek figyelése, ellenőr­zése nem kis munkával járt. Azért, mert a mi olajunk­kal párhuzamosan, egy úgy­nevezett AGIP-ALFA olaj­termékkel is kísérleteztünk. A mérések gyakorlatilag a mi olajunkéval hasonló eredményt regisztráltak. Vol­tak egyes területek a végső kiértékelésnél, amikor a ha­zai olaj volt bizonyos mér­tékig jobb, volt olyan is, ami­kor — a hibahatáron belül — az AGIP volt kedvezőbb. A mi olajunk összteljesítménye gyakorlatilag ugyanolyan eredményt mutatott 10 ezer kilométer utáni olajcseré­nél, mint az AGIP-olaj. — Milyen megtakarítással járhat az új kenőolaj hasz­nálata? — Készítettünk egy gazda­ságossági számítást, ami nem teljes. Mi azt vettük figye­lembe a miskolci kísérletnél, hogy Magyarországon meny­nyi dieselmotor-kenőolajat használnak fel. Amennyiben a 4—6 ezer kilométerről a motorolajcseréket a gyakor­latban általánosan felemel­nék 10 ezerre, akkor orszá­gosan mintegy 20 ezer ton­na kenőolaj megtakarítható lenne. — Egyéb gazdaságossági tényezővel nem számolha­tunk? — De igen! Jelentkezne élőmunka-megtakarítás is­, mert minden második gép­kocsi-olajcsere kimaradna. Ami ugyancsak nem elha­nyagolható, a gépkocsi for­galomból való kiesése is mérséklődik. Az olajcserék csökkentésével szűrőbetét­megtakarítás is jelentkezik. Ha a jelenlegi gépkocsiállo­mányra számítjuk a megta­karítást, akkor kijelenthet­jük, hogy a gépjárműállo­mány 900 ezer órával többet tud teljesíteni, azaz kevesebb gépkocsit kell beszerezni. — A VOLÁN kísérleti partnerként tehát jól vizsgá­zott? — Ebben a nagyon lénye­­ ges kísérletben a VOLÁN Tröszt és a miskolciak na­gyon sokat tettek. De még tehetnek is, ha meggyorsítják ennek az új olajnak a beve­zetését. Ellenállással, csak más vállalatoknál találko­zunk. Még előszeretettel használják a nyugati olajat, pedig nem jobb a miénknél! Talán a propaganda hiánya miatt tartanak az újtól? Eb­ben is segíthetne a VOLÁN. Szeretnénk, ha a Veszprém megyei 15-ös számú vállalat is partnerünk lenne. Az együttműködésben, a helyi területi adottság már fél si­kernek számít. Napjainkban az üzemanyag, beleértike a kenőolajat is, az egész vilá­gon egyre inkább drágul. Ta­karékoskodni úgy is lehet, ha az olcsóbb hazai terméket al­kalmazzuk. Szívesen állunk­­az érdeklődők rendelkezésére.

Next