Napló, 1979. július (Veszprém, 35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

2 - NAPLÓ - 1979. július 1., vasárnap Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) közi tevékenységüket. A Varsói Szerződés tagállam éi f­ül­­­ügyminiszteri bizottságának májusi budapesti közös nyilatko­zata fontos új kezdeményezésekkel egészítette ki a Politikai Tanácskozó Testület korábbi konstruktív javaslatait a békés egymás mellett élés politikájának előmozdítására. Az euró­pai országok, továbbá az Egyesült Államok és Kanada rész­vételével megtartandó konferencia eredményesen szolgálná a katonai enyhülést elősegítő intézkedések közös kidolgozá­sát, újabb garanciát nyújtana a fegyveres konfliktusok meg­előzésére. A Központi Bizottság megerősítette, hogy a Magyar Nép­köztársaság a Varsói Szerződés tagországaival együtt a jö­vőben is kész a legnagyobb figyelemmel megvizsgálni min­den építő szándékú javaslatot, kezdeményezést, amely az ál­lamok közötti kölcsönös bizalom erősítésére, a katonai eny­hülésre, a leszerelésre irányul. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a Magyar Nép-­­­­öztársaság változatlanul arra törekszik, hogy a békés ------ egymás mellett élés politikájának megfelelően fejlesz­sze az együttműködést a más társadalmi rendszerű országok­kal Európában és a földrész határain túl. A jószomszédság szellemében eredményesen fejlődő ma­gyar—osztrák kapcsolatok további szélesítéséhez járult hoz­zá a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének hiva­talos látogatása az Osztrák Köztársaságban. Az Egyesült Államok képviselőháza küldöttségének ma­gyarországi látogatása kedvező alkalmat teremtett az állam­közi kapcsolatok továbbfejlesztésében mutatkozó lehetősé­gek kölcsönös áttekintésére. Eredményesen szolgálták az együttműködést a Szíriai Arab Köztársaság Népi Tanácsa küldöttségének budapesti megbeszélései.­­ A Magyar Szocialista Munkáspárt az európai kommu­nista és munkáspártok 1976. évi berlini értekezletén elfogadott elveiknek megfelően, a kölcsönös szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében fejleszti kapcsola­tait valamennyi testvérpárttal. Pártunk képviselőinek részvé­tele az olasz, a belga, a francia és a portugál testvérpárt kö­zelmúltban megrendezett kongresszusán, valamint a finn, a görög, az NSZK-szeli testvérpárt vezetőivel Budapesten tar­tott megbeszélések megerősítették szolidaritásunkat a tőkés­országok kommunista pártjainak a monopoltőke uralma el­len vívott küzdelmével, eredményesen szolgálták közös cél­jainkat. A Costa-Rica-i Népi Élcsapat Párt, a Dél-Afrikai Kom­munista Párt, a Panamai Néppárt, a Tanzániai Forradalmi Párt küldöttségével folytatott megbeszélések során ismétel­ten kifejeztük szolidaritásunkat e pártoknak a nemzeti füg­getlenségért, a faji megkülönböztetés ellen, a társadalmi felemelkedésért vívott harcával. A Központi Bizottság pozitívan értékelte a forradalom és demokrácia témakörében 39 kommunista és munkáspárt képviselőinek részvételével Tihanyiban megtartott nemzetközi elméleti konferenciát. A tanácskozás eredményesen szolgál­ta a nemzetközi kommunista mozgalmat foglalkoztató egyes kérdésekre adandó válaszok együttes kimunkálását, a közös célo­k eléréséhez szükséges vélemény- és tapasztalatcserét.­­ Az elmúlt időszakban tovább bővültek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt kapcsolatai a szocialista, szociál­demokrata pártokkal. Képviselőink részt vettek a Fran­cia Szocialista Párt és a Spanyol Szocialista­ Munkáspárt kongresszusán, megbeszéléseket folytattak a belga szocialis­táik vezetőivel. E találkozók elősegítették egymás álláspont­jának jobb megismerését, a békét és a nemzetközi biztonsá­got, az egyetemes emberi haladást szolgáló együttműködés kérdéseiben. A közlekedés és a szállítás, nagy erőfeszítések árán , alapvetően teljesítette feladatát. A vasúti teherszállí­------tásban mutatkozó gondok egyik oka változatlanul az érintett vállalatok nem kielégítő együttműködése.­­ A nemzeti jövedelem belföldi fel­használása az év első öt hónapjában a tervezetthez közelállóan alakult. A beruházások a szocialista szektorban a tervben szá­mítottnál valamelyest lassabban, 4,1 százalékkal nőttek. Ezen belül állami beruházásokra a terv előirányzatát meghaladó mértékben, 10 százalékkal, a vállalati beruházásokra —szán­dékainknak megfelelően — 0,7 százalékkal fordítottak töb­bet, mint a múlt év azonos időszakában. A készletek növeke­dési üteme mérséklődött. A la­kosság pénzbevételei 6.7 százalékkal, a keresetek 5.2 százalékkal, a mezőgazdaságból származó lakossági bevéte­lek 6.4 százalékkal emelkedtek. A bérszabályozás és a bér­­gazdálkodás jobban igazodik gazdaságpolitikai törekvéseink­hez. A pénzbeni társadalmi juttatások 9,6 százalékkal nőttek. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 3 százalékkal bő­vült. A lakosság áruellátása összességében megfelelő és továbbra is biztosított. A lakosság életkörülményeinek javí­tását szolgáló tervek — köztük a lakásépítési előirányzatok — folyamatosan megvalósulnak. Tovább fejlődtek külgazdasági kapcsolataink, növeke-­­ dett a külkereskedelmi forgalom. A kivitel dinamiku­­____ san, 14 százalékkal, a behozatal mérsékelten, 3,4 szá­zalékkal emelkedett. A rubel elszámolású áruforgalom álta­lában kiegyensúlyozott, a KGST-tagországok együttműködé­sének eredményeként elsősorban a gépeik, berendezések, szállítóeszközök és egyéb beruházási javak árucseréje bővült. A nem rubel elszámolású kivitel növekedése törekvéseinkkel összhangban meggyorsult, a behozatal viszont meghaladta a tervezettet. A Központi Bizottság, értékelve a gazdasági mun­ka eredményeit, a kialakulóban lévő kedvező tendenciá­kat, rámutatott arra is, hogy még jobban figyelembe kell venni a gazdálkodás változó feltételeit. A világpiacon újabb jelentős áremelkedések mennek végbe, a kőolaj és több nyersanyag ára tovább növekszik s ennek gazdasági hatásával természetesen számolni kell. Ezért a Központi Bizottság nyomatékosan felhívta a figyel­met arra, hogy fokozottabb mértékben kell takarékoskodni az energiával, a nyersanyagokkal, és a tervnek megfelelően kell teljesíteni az export és import előirányzatokat. További erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy a kedvező folyamatok a termelés minőségi tényezői megerősödjenek. A gazdálkodás hatékonyságának növelése, valamint a terme­lési és termékszerkezet megfelelő irányú és gyorsabb módo­sítása érdekében arra is szükség van, hogy tovább folytas­suk a világpiaci viszonyokat és népgazdaságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, reálisabb termelői és fogyasztói árait kialakítását. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az idei nép­­gazdasági terv jó végrehajtása teremt szilárd alapot nem­csak a jövő esztendő, hanem a következő ötéves tervidőszak munkájához is. A gazdasági tevékenység minden területén, az irányítás és a végrehajtás minden szintjén az eddiginél következetesebb munkára, nagyobb határozottságra, gyorsabb előrehaladásra van szükség. A szocialista munkaverseny is a terv minőségi követelményeivel összhangban álló teljesít­ményekre ösztönözzön. Az 1979. évi népgazdasági tervben foglalt feladatok meg­oldásához az szükséges, hogy a központi gazdaságirányító és a gazdálkodó szervek több és konkrétabb kezdeményezés­sel, fegyelmezettebb munkával, lelkiismeretes, takarékos gaz­dálkodással törekedjenek a kitűzött célok elérésére. A Központi Bizottság áttekintve az 1979. évi terv teljesí­tésének eddigi eredményeit és tapasztalatait, rámutatott: Rendelkezünk a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel, egységes akarattal sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, megszilárdítsuk a népgazdaság fej­lesztésében és az életszínvonal emelésében elért vívmányain­kat, s megteremtsük további előrehaladásunk biztos alapjait. " II. A Központi Bizottság megtárgyalta az 1979. évi nép­­gazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait és a to­vábbi tennivalókat.­­ A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági élet minden területén fokozódtak az erőfeszítések a feladatok megoldása érdekében. Népünk eredményes munkával támogatja gazdaságpolitikánk valóra váltását. A párt-, társadalmi, állami, gazdasági szervek tevékenysége a korábbinál jobban igazodik a követelményekhez, a gaz­dasági vezetők többsége célratörőbben és hatékonyabban dolgozik a feladatok megoldásán. Mindezek eredményeként az év első öt hónapjában a népgazdaság alapvetően az 1979. évi terviben kitűzött célok irányában fejlődött. A­­belföldi felhasználás — az előirány­zatoknak megfelelően — a termelésnél lassabban, a kivitel a behozatalnál gyorsabban emelkedett. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott: az eddigi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a terv­ben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelésiben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak­­ki a szükséges és lehetséges mértékben. ------ Az ipari termelés a tervezettet megközelítően, csak-2__nem 4 százalékkal, a termelékenység ennél gyorsab­­____ ban emelkedett. Az ipari termékek értékesítése a ter­melésénél nagyobb mértékben, a kivitel — a terv céljaival összhangban — a belföldi értékesítésnél gyorsabban nőtt. A folyamatos termelést segítette a kiegyensúlyozott energia­­ellátás, területenként és esetenként viszont zavarták az anyag- és alkatrészellátás hiányosságai. A foglalkoztatottak száma az iparban a korábbinál nagyobb mértékben csök­kent, a munkaerőgazdálkodás javítására tett kezdeményezé­sek hatása kedvező, mérséklődött a munkaerőigény és a nemkívánatos munkaerő-vándorlás. Az építőipari termelés az előirányzott éves növekedési ütemet meghaladóan, 3,4 százalékkal nőtt. A folyamatban lévő építkezések valamelyest meggyorsultak. ------ A mezőgazdasági üzemek az esedékes munkákat a­­ kedvezőtlen időjárás ellenére rendben elvégezték. Az ____ erős téli fagyok, a koratavaszi belvizek és a májusi aszály miatt a kalászosok terméskilátásai a tervezettnél kedvezőtle­nebbek. A mezőgazdasági dolgozók eredményes erőfeszítése­ket tettek és tesznek a veszteségek ellensúlyozására, és meg­felelően felkészültek az aratásra. Az állattenyésztés kielégítően fejlődött. Az állatállomány kedvezően alakult, a takarmányellátás biztosított. Növeke­dett a hústermelés: vágóállatokból és állati termékekből 4,2 százalékkal nagyobb a felvásárlás, mint tavaly ilyenkor volt. A mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagokból, gé­pekből kielégítő, alkatrészekből hiányos volt az ellátás. III. A Központi Bizottság megvitatta a párt soron lévő kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot. A szer­vezeti szabályzat előírásainak megfelelően elhatározta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kong­resszusát 1980. márciusára összehívja. Az ideiglenes kormány bejelentése: Nemzeti tanács Nicaraguában A nicaraguai ideiglenes kormány bejelentette az or­szág új törvényhozó testüle­tének, a nemzeti tanácsnak felállítását. A 30 tagú tanács a Somoza ellenes erők széles képviseletén alapul: tagjai a Sandinista Nemzeti Felszaba­­dítási Front (SNFF), az el­lenzéki széles front, a nem­zeti hazafias front, valamint a nicaraguai ipari és keres­kedelmi köröket tömörítő ma­gánvállalkozás legfelsőbb ta­nácsa (COSEK) elnevezésű szervezet képviselőiből kerül­nek ki. A nicaraguai nemzeti új­jáépítés kormányának Pana­mavárosban tartózkodó tag­jai bejelentették: a­ nemzeti tanács felállítása az első lé­pés a Nicaragua újjáépítésé­hez vezető úton. Az a tény, hogy a nemzeti tanács a ni­caraguai politikai, gazdasági és társadalmi élet széles réte­geit tömöríti az egyenlő kép­viselet biztosítéka. Ez a szé­les képviselet az egyetlen kri­tériuma annak, hogy a szük­séges erők egyesítésével a jö­vőben Nicaraguában helyre­állítsák a demokráciát­­, hangoztatták az ideiglenes kormány tagjai. Mintegy ötezer sandinista harcos hajtott végre pénte­ken és szombaton stratégiai előrenyomulást a nicaraguai főváros felé. A sandinisták előrenyomulása során súlyos harcok robbantak ki a fővá­rostól délre. Tincuanttepe­­ben a hazafiak lerombolták a nemzeti gárda egyik lakta­nyáját. Somoza személyi titkára be­jelentette, hogy a nemzeti gárda nagyerejű támadást in­dított a sandinistáknak a Costa Rica-i határ közelé­ben elfoglalt állásai ellen Az összecsapások színtere a Sa­­poa-Penas Blancas vonal. Sú­lyos harcokról érkezett jelen­tés Rivas, Granada és Ma­­laya körzetéből is. Célhoz ért a Progressz-7. A megadott időben célhoz ért a legújabb szovjet teher­űrhajó, a Progressz—7, szom­baton, moszkvai idő szerint 14 óra 18 perckor összekap­csolódott a Szaljut—6 űrál­lomással. Az űrkomplexum most ismét három részből áll — harmadik tagja a Szojuz— 34 űrhajó. A Progressz csütörtökön rajtolt és a teherűrhajók menetrendje szerint mintegy ötvenórás úttal jutott el az űrállomáshoz. Útközben föl­di irányítással többször is módosították pályáját majd a befejező szakaszban az irá­nyítást ,már az automatikus berendezéseik végezték: az űrállomás és a teherűrhajó kölcsönösen „megkereste” egymást is, az automatika folytatta a megközelítés, az érintkezés és az összekapcso­lás bonyolult manőverét. A teherűrhajó rakománya a szokásos: élelmiszerek, felszerelési tárgyak, tartalék­­alkatrészek, a tudományos kísérletek folytatásához szükséges eszközök és ter­mészetesen posta, a családta­gok, barátok üzenetei, aján­dékai, újabb írásos utasítá­sok a munka folytatására. A Progressz a szükséges hajtó­anyagot is eljuttatta az űrál­lomásra. Az összekapcsolást egyébként a hajtóműrend­szereknél, a Szaljut „hátsó bejáratánál” hajtották végre, ahonnan korábban az űrha­jósok a „főbejárathoz” vit­ték át a Szojuz—34 űrhajót Ljahov és Rjumin öröm­mel fogadta az újabb külde­ményt. Jelentésük és a föl­di irányító központ adatai szerint minden a legsimáb­ban ment végbe és a szüksé­ges ellenőrzések elvégzése után kinyitják a Szaljut és a Progressz közötti összekö­tő ajtót. Koszigin megbeszélése az olasz miniszterelnökkel A szovjet—olasz kapcsola­tokról, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folyta­tott szombaton Moszkvában eszmecserét Alekszej Koszi­gin szovjet kormányfő és Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter Giulio Andre­otti olasz miniszterelnökkel és Arnoldo For­lani külügy­miniszterrel. Az olasz állam­férfiak a tokiói tőkés csúcs­­találkozóról hazatérőben tar­tottak megállót a szovjet fő­városban, hogy találkozhas­sanak a szovjet kormány ve­zetőivel. Az olasz politikusok a tár­gyalás során üdvözölték Leonyid Brezsnyev és James Carter bécsi, csúcstalálkozó­jának eredményeit, a hadá­szati támadó fegyverek kor­látozásáról kötött szovjet— amerikai szerződést. A felek kijelentették, hogy a lehetőségekhez képest mi­nél szélesebb körben kíván­ják összeegyeztetni a két or­szág erőfeszítéseit az eny­hülés, a leszerelés és a béke érdekében. A kétoldalú kapcsolatokról szólva mindkét részről meg­elégedéssel állapították meg, hogy ezek minden területen kedvezően fejlődnek. A megbeszélés tárgyszerű és baráti légkörben folyt le. Carter Szöulba utazott Ausztráliában a brit miniszterelnök James Carter amerikai el­nök szombaton délelőtt meg­érkezett Szöulba, miután To­kióból jövet az előző éjsza­kát egy amerikai katonai tá­borban töltötte. Látogatása során Carter várhatóan az amerikai csa­patok Dél-Koreából történő esetleges kivonásáról és az „emberi jogok” dél-koreai helyzetéről folytat tárgyalá­sokat vendéglátójával, Pak Csong Hi elnökkel-Washingtonból való eluta­zása előtt az amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy még nem döntött a csapatkivoná­sok ügyében. Mostani dél-ko­reai útjának célja megfigye­lők szerint éppen az, hogy a „helyszínen tájékozódjék” a kérdésben. Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök szombaton reg­gel kétnapos látogatásra az ausztrál fővárosba érkezett. A politikusasszony tájékoz­tatja Malcolm Fraser auszt­rál miniszterelnököt a to­kiói­­ csúcs eredményeiről és tárgyalásokat folytat vele a „vietnami menekültpro­blé­­máról”. A brit nemzetközös­ség júliusban sorra kerülő lusakai értekezletéről és országaik gazdasági kapcso­latairól. Valéry Giscard d’Estaing francia elnök szombaton el­indult hazafelé a japán fő­városból. Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár tokiói nyilat­kozatában „meghatározó jellegűnek” nevezte a tokiói csúcs eredményeit a résztve­vő országok jövendőbeli gaz­dasági fejlődése szempontjá­ból. Schmidt hangsúlyozta: az érintett országok lakossá­gának „gyökeresen meg kell változtatni bizonyos, élet­módjához tartozó szokásait”. Az Arab Liga főtitkáránál­ nyilatkozata A Sínai-félsziget és a Gázai övezet problémájának megoldása „nem tekinthető a palesztin kérdés átfogó rendezésének, és az egyip­tomi-izraeli békeszerződést az arabok csak különszerződésnek mi­nősíthetik” — jelentette ki pénteken este Tuniszban, Sedli Klibi, az Arab Liga új főtitkára, volt tunéziai tájékoztatási miniszter. Csütörtöki megválasztása óta tartott első sajtóértekezletén Klibi hangsúlyozta: az Arab Liga mindent meg fog tenni az arab egy­ség és szolidaritás erősítéséért, a közel-keleti válság felszámolása érdekében. A kanadai kormánynak arról a döntéséről szólva, hogy Tel Avivból Jeruzsálembe helyezi át nagykövetségét, Klibi megállapí­­totta: az arab államok nem fogadhatják el, hogy egy állam Izrael fővárosának ismerje el Jeruzsálemet. Az Arab Liga tanácsa pénteken, a rendkívüli ülés végeztével ki­adott közleményben kérte a világ közvéleményét, hogy vállaljon felelősséget és lépjen közbe a közel-keleti békét veszélyeztető cselek­mények beszüntetése érdekében. Ezzel kapcsolatban utalt a dél­­libanoni területek eleni, nap mint nap fokozódó izraeli agresszióra, amely kihívást jelent a világ közvéleménye és a Biztonsági Tanács határozataival szemben.

Next