Napló, 1979. augusztus (Veszprém, 35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-01 / 178. szám
Befejeződött az európai gyermektalálkozó nemzetközi szemináriuma Sajtókonferenciára háromnapos tanácskozásról A küldöttek záródokumentumot fogadtak el A gyermekek körében végzett mozgalmi munka új módszereivel, hasznos formáival ismerkedtek meg többek között a kedden zárult háromnapos nemzetközi szeminárium résztvevői, akik az európai gyermektalálkozón 34 országnak 44 haladó és demokratikus gyermekszervezetét képviselik. Általános vélemény alakult ki arról, hogy hazatérve kontinensünk és más földrészek küldöttei is kamatoztathatják majd itt szerzett ismereteiket, hogy még eredményesebben munkálkodhassanak a gyermekeknek a békére, a barátságra, a szolidaritásra nevelésében — jelentette ki Horváth Éva, a gyermek- és serdülőkori mozgalmak nemzetközi bizottsága (CIMEA) főtitkára. A hétfői záróülést követően több delegáció vezetője sajtókonferencián tájékoztatta az újságírókat a tanácskozás eredményeiről. Összesen 33 hozzászólás hangzott el, s a résztvevők őszinte, reális képet kaptak az európai földrészen, Afrikában, Ázsiában és Latin- Amerikában élő gyermekek egészségügyi, szociális, politikai és társadalmi helyzetéről — mondotta el a CIMEA főtitkára. A nyílt, alkotó légkörben folytatott eszmecserék égető társadalmi gondok, igazságtalanságok tükrében vázolták például a fejlett európai tőkésországokban élő gyermekek lehetőségeinek korlátait. Nem kendőzték el az igazságot, hogy még az iskolarendszer is a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének eszköze, a szegényebb rétegek, az alacsony jövedelműek gyermekei nem jutnak megfelelő tanulmányi lehetőségekhez. A gyermekekért, a társadalmi haladásért vívott harc összefonását tükrözték a munkanélküli szülők családjában felnövekvő fiatalok körülményeit ecsetelő hozzászólások. A szocialista országokból érkezett küldöttek örömmel, de nem a megelégedettség hangján szóltak a gyermeket körülvevő társadalmi gondoskodásról, amely az állami politika természetes és szerves része. A (folytatás a 2. oldalon) Részközgyűlés Kővágóörsön és Köveskálon Elbúcsúztatták a nyugdíjba vonuló Sebestyén Gyula Kossuth-díjas tsz-elnököt Tegnap délelőtt a székhely községben (majd délután Köveskálon) részközgyűlést tartott a kővágóörsi Béke Termelőszövetkezet — helyi, révfülöpi és kékkúti — tagsága. A megye egyik legeredményesebben gazdálkodó nagyüzeme fontoss fórumának tanácskozásán — csaknem háromszáz tsz-tag mellett — részt vett dr. Bódogén János, a megyei párt-vb tagja, a tsz-szövetség titkára, Semsei György, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Gáncs Lajos, a megyei tanács osztályvezetője, Petrás János, a tapolcai járási pártbizottság első titkára, Szabó Béla, a tanács járási hivatalának elnöke, jelen voltak a helyi párt és tanácsi szervek képviselői. A részközgyűlésen megjelentek előtt Stcmba Sándor, a tsz pártvezetőségének titkára ismertette a tanácskozás napirendjét: a tsz elnökének beszámolója az év első felének gazdálkodásáról, az alapszabály módosítása, majd a lejárt mandátum után a tisztségviselők megválasztása. Sebestyén Gyula elnöki számvetésében elmondotta, hogy a kalászos gabona alaposan megsínylette a kedvezőtlen, aszályos időjárást. A terméshozam lényegesen elmaradt a tervezettől, ebből következően az év hátralévő időszakában fokozott felelősség hárul az állattenyésztés dolgozóira. A legszigorúbb költséggazdálkodás mellett fokozniuk kell az árukibocsátást. Kedvező, hogy a gazdaság fő üzemága, a szőlőtermesztés ígéretes hozammal biztat, és jók a kukorica terméskilátásai is. Öszszességében az várható, hogy a gazdaság az előzetes terv szerinti árbevétellel és nyereséggel zárja az évet. A tisztségviselők megválasztása előtt bejelentették, hogy Sebestyén Gyula tszelnök meggyengült egészségi állapotára való tekintettel felmentését és egyben nyugdíjazását kérte. Ezt követően Semsei György, a megyei tanács elnökhelyettese lért szót és méltatta a munkában megfáradt Sebestyén Gyula érdemeit. Elmondotta, hogy Sebestyén Gyula csaknem negyed évszázadon át volt a kővágóörsi termelőszövetkezet elnöke, ezalatt a gazdaság a megye legkiválóbb szövetkezetei közé küzdötte föl magát. A kővágóörsi közös gazdaságban mindig tudatos volt az a törekvés, hogy a helyi közösség érdekeit a népgazdaság szükségleteivel egyeztessék. A tsz tevékenységét nemcsak példamutató gazdálkodása, hanem azzal együtt a vezetés demokratizmusa is jellemezte. Az elért sikerek elválaszthatatlanul összefonódtak Sebestyén Gyula tevékenységével. Sebestyén Gyula — a volt cseléd és béres — személyében akár a népi tehetség kiteljesedését is láthatjuk. A félezer holdas gazdaságtól a csaknem 6 ezer hektáros, magas színvonalon termelő nagyüzem vezetőjévé emelkedett, miközben ő maga aktív közéletiséget vállalt. Párttestületek aktív tagja volt, két ízben országgyűlési képviselővé választották. Odaadó, elkötelezett és eredményes tevékenységét állami kitüntetések, Kossuth-díj övezte. Sebestyén Gyula tartalmas életútja — hangsúlyozta Semsei György — a szövetkezet igazi öröksége, példa a fiatalabb nemzedék előtt. Az elismerő , szavak után felzúgott a taps, bensőségesen vett búcsút a tsz tagsága volt elnökétől. A munkatársak, a tsz tagjai nevében Zombik Lajos, főmezőgazdász mondott köszönetet és adott át emlékeztető ajándékot Sebestyén Gyulának. A továbbiakban a részközgyűlés titkos szavazással 13 tagú új vezetőséget, ellenőrző, illetve munkaügyi döntőbizottságot, a tsz-szövetség küldött közgyűlésébe delegáltakat, a nőbizottságba elnököket választott. Nyílt szavazással választották meg a nőbizottság tagjait, a háztáji és a rehabilitációs bizottság vezetőjét és tagjait. A részközgyűlés a termelőszövetkezet új elnökévé Molnár Attilát választotta. Molnár Attila agrármérnök, közgazdász végzettségű. Korábban 6 éven át állami gazdaságban dolgozott, utána 14 évig a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának közgazdász munkatársa volt. A délutáni órákban hasonló szellemben folytatódott a Köveskálon tartott részközgyűlés. A tagság újólag megerősítette a délelőtti határozatokat. A megyeszékhely legforgalmasabb csomópontja: a Budapest utca, Bajcsy- Zsilinszky út és a Füredi út háromszöge, deltája. Különösen tavasztól őszig, a nagy vendégforgalom, turistaidény beköszöntésétől a szezonzárásig. A város központjában álló toronyház tetejéről ilyen egy csendes délelőtti kép. (Fotó: Péterfay) Javítani a készletgazdálkodást, betartani a beruházási határidőket Tanácskozott a MÉSZÖV elnöksége A Fogyasztási Szövetkezetek VIII. kongresszusa, valamint a kongresszust előkészítő megyei küldöttértekezlet határozatainak időarányos végrehajtásáról tárgyalt tegnap . Levitusz Károly vezetésével — a MESZÖV elnöksége. A tanácskozás résztvevői, Rétsági Péter előterjesztésében megvitatták, hogy a megváltozott és nehezebbé vált gazdasági körülmények ellenére miként fejlődtek az elmúlt három évben a szövetséghez tartozó ágazatok. Az ülésen részt vett Varga Gyula, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára is. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek vagyona ebben az időszakban 35 százalékkal gyarapodott, s már több mint 1,1 milliárd forint. A megye kereskedelmi tevékenységének 38,8 százalékát az ÁFÉSZ-ek bonyolítják le. A bolti kiskereskedelem évente 9,7 százalékkal növekedett, míg a tervezett fejlődés mértéke csak 9,5 százalék volt. A városi munkásság ellátásának javulását mutatja, hogy ezeken a területeken a bolti forgalom 46,1 százalékkal növekedett. A falusi területeken az alapellátás fejlődésével csökkent a falusi és a városi ellátás közötti különbség. A vendéglátás forgalmának növekedése elmarad a tervezettől, mivel a szeszkorlátozási rendelkezés jelentősen befolyásolta az alkoholtartalmú italok forgalmát, s az ételfogyasztás növelésével ezt nem sikerült a szövetkezeteknek ellensúlyozniuk. A mezőgazdasági termények felvásárlása 42,1 százalékkal növekedett az elmúlt három évben. A lakosság primőr zöldséggel való ellátása érdekében az ÁFÉSZ-ek fokozták a fóliás termeltetést. Ma már 28 ezer négyzetméternyi területen termelnek fólia alatt primőrárut, ezenkívül mintegy 10 ezer négyzetméternyi területen saját szükségletre és szabadpiaci értékesítésre, csökkentve a központi árualapok iránti igényeket. A házinyúl felvásárlása 55,7, a mézé 81,1 százalékkal növekedett. A szövetkezetek aktívan foglalkoznak a szakcsoportok szervezésével. Ezek és a kistermelők ellátásának javítása érdekében az ÁFÉSZ-ek a központi helyeken az elmúlt években kertészeti eszközökből és kisgépekből kiállításokat és vásárt rendeztek. Az ipari üzemek termelésének növekedése mérsékeltebb volt, s így elmaradt az előirányzattól. Az ipari termelés több mint 75 százalékát ma is az ajkai ÁFÉSZ kertai üzemeinek termelése adja. Az ÁFÉSZ-ek összességében 1978-ban 161,6 millió forintnyi nyereséget értek el, 16,5 százalékkal többet, mint 1975-ben. A forgalom nyereségvonzata azonban csupán fele az előirányzottnak. A takarékszövetkezetek taglétszáma 16,3 százalékkal nőtt, a betétállomány pedig 5,4 millió forinttal. A valutabeváltási tevékenység ma már két és félszerese a három évvel ezelőttinek. Felgyorsult a lakásépítés üteme. A megye 47 lakásfenntartó szövetkezete1978- ban már 5 ezer 757 lakást kezelt, 38,3 százalékkal többet, mint a tervidőszak kezdetén. Veszprémben a lakások 30,8 százalékánál végeznek szövetkezeti karbantartást. A garázsszövetkezetek száma 1978-ban már 839 volt, s tavaly megalakult a megye első üdülőszövetkezete is. A MÉSZÖV elnöksége javasolta a szövetkezeteknek, hogy a jövőben javítsák az árubeszerzést, a készletgazdálkodást, tartsák be a beruházások határidejét, a takarékszövetkezetek növeljék szolgáltatásaikat, a lakásszövetkezetek gyorsítsák az építést, s növeljék a karbantartó részlegek számát. A tanácskozás résztvevői ezután a szövetkezeti belső mechanizmus továbbfejlesztésének lehetőségéről tárgyaltak. Táborozó fiatalok Felkészítés a mozgalmi munkára Több százan a csopaki KISZ-táborban A nyolcadik nyári tábor kezdődött Csopakon, a megyei KISZ-bizottság Müntnich Ferenc vezetőképzőtáborában. Eddig turnusonként 150- 200 fiatal gyarapította mozgalmi ismereteit, a szabadidős programok során fürdőtt, szórakozott, ismerkedett a megye más-más városából, közösségéből érkező KISZ-fiatalokkal. Június derekén a szervezetek élén álló KISZ-bizottságok termelési felelőseinek továbbképzése nyitotta a csopaki tábor programját. Ezután találkoztak ott az agitációval és propagandával foglalkozó KISZ-tagok, sportfelelősök, középfokú tanintézetek diákjai, kulturális felelősök, klubvezetők, alapszervezeti KISZ-titkárok. Az egy-egy hétig tartó továbbképzések változatos programjára jellemző, hogy alapvető mozgalmi, szervezési ismereteken kívül a fiatalok megismerkedtek aktuális gazdaságpolitikai kérdésekkel, a szocialista demokrácia fejlődésének mozzanataival. Az előadásokat és konzultációkat megyénk gazdasági és politikai vezetői tartották, de jó néhányszor érkeztek a fővárosból is előadók. Ma a KISZ-szervezetek politikai képzését irányító fiatalok találkoznak Csopakon. Az egyhetes táborozás alatt a következő politikai képzési év feladataira készülnek a propagandisták. A kezdők megismerik a foglalkozások vezetésének, értékelésének módszereit, a gyakorlottak pedig elmélyítik ismereteiket. Valamennyien feldolgozzák viszont képzési körük témáit, így miint propagandisták, felkészülten indulhatnak az ősszel kezdődő politikai képzési időszaknak. Az egyhetes képzés idején természetesen életkori ,sajátosságaiknak,... megfelelő, programok is színesítik a fiatalok táborát. Megszervezik a tábori tízpróbát, a mozgalmi dalversenyt, tiisztasági- és plakátrajzversenyt, a Labdarúgó, asztalitenisz- és sakkbajokságot. A propagandisták továbbképzése után a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, élelmiszeriparban, erdő- és vízgazdálkodásban dolgozó fiatalok találkoznak Csopakon. A tábor újdonsága lesz a fórum, amelyen a járási pártbizottságok és a járási hivatalok vezetői válaszolnak a fiatalok kérdéseire. Augusztus közepétől pedig úttörők és úttörővezetők veszik birtokba a csopaki tábort. A pedagógusok továbbképzésén részt vesznek az úttörőcsapatok vezetői, a kisdobosvezetők, és csapatok képzésfelelősei. Megbeszélik a kecskeméti országos úttörő-konferencia határozataiból következő megyei feladatokat, s a nyári táborban az úttörőcsapatok jövő tanévi munkaterve is elkészül. Az idei nyáron, a 12. turnusban, a megyei, városi és járási KISZ-bizottságok mellett működő pénzügyi ellenőrző bizottságok tagjainak felkészülése zárja a Münnich Ferenc KISZ-vezetőképző tábor programját. Beiktatták a Napló új főszerkesztőjét A Magyar Szocialista Munkáspárt Veszprém megyei Bizottsága július 16-i ülésén Szamos Rudolfot felmentette főszerkesztői tisztéből. Egyidejűleg megbízta a főszerkesztői teendők ellátásával Erdélyi Györgyöt, a Népszabadság Veszprém megyei tudósítóját. A Napló új főszerkesztőjét július 30-án délután iktatták be a megyei pártbizottságon. A beiktatáson megjelent Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Németh Jenő, az MSZMP KB alosztályvezetője és Vass Henrikné, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatóhelyettese.