Napló, 1979. szeptember (Veszprém, 35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! I B K BPI BB­ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. szeptember 1., szombat ARA: 1­60 FORINT XXXV. évfolyam, 204. szám Bányászok zen­tt hétvégén a munkásmozgalom mártírjaira, a hatvan évvel ezelőtti 1919. szeptember 6-i ta­­tabányai csendőrsortűz és az ellenforradalmi fe­­hérterror áldozataira, a bányamunka hősi halottaira emlékezünk. És az ajkai, a dudari, a várpalotai forra­dalmárok hősi tetteit idézzük megyénkben és az ország­ban minden év szeptember első hétvégén bányásznap­pal, annak eseményeivel, ünnepségeivel. Felszabadult hazánkban iíz idén a huszonkilencedik alkalommal. Fi­gyelmünk szeptember első vasárnapján az eddigieknél is jobban a bányászok felé fordul. Ünnepeink sorában a bányásznap a legrangosabbak közé tartozik. Ez érthető is, hiszen az ország lakossága azokat az embereket kö­szönti, akik „az ipar kenyerét”,­­ a szenet, az olajat, a földgázt, vagyis a nélkülözhetetlen energiahordozókat, valamint a hasznos ásványokat, a buxitot, a vas­, a mangán, a réz és más színesfém érceit felkutatják, bá­nyát terveznek és építenek, s onnan a felszínre hozzák, kitermelik a népgazdaság részére nélkülözhetetlen anyagokat. Küzdve a természet vad és vak föld alatti erőivel — a vízzel, a gázzal, a kőzet roppant nyomásával — ez jel­lemzi és mindig is jellemezte a bányászmunkát. A bányászok a munkásosztály legforradalmibb harco­sai közé tartoztak a múltban, s ezt az élenjáró szerepü­ket ma is vállalják. A felszabadulás után a párt hívó szavára a megváltozott körülmények között, a széncsa­ták nagyszerű tetteivel segítették és támogatták orszá­gunk építését. Ez jellemezte munkájukat az elmúlt har­­mincegynéhány évben is. És az idén is ott küzdenek az első sorokban az MSZMP Xll. kongresszusa tiszteleté­re indított munkaversenyben, sikeresen folytatják for­radalmi hagyományuk, hírnevük gazdagítását a kötele­zettségen felüli teljesítésekkel. Pártunk mindig nagy figyelmet fordított a bányászat­­ra. A XI. kongresszus és a Központi Bizottság határoza­tai meggyorsították a hazai természeti kincsek — első­sorban a bauxit — termelésének fejlesztését, de gon­doskodtak valamennyi hasznos ásvány felszínre hozá­sának megkönnyítéséről és visszaállították a szénbá­nyászat rangját is. „Az V. ötéves terv időszakában — figyelemmel a hazai és a nemzetközi lehetőségekre — tovább korszerűsítjük az energiaszerkezetet, folytatjuk a földgázprogram végrehajtását, növeljük a szén felhasz­nálását, különösen a villamos energia előállításában." — fogalmazta meg a XI. kongresszus határozata. Ennek alapján születtek meg többek között azok a kormányintézkedések, amelyek a bányászat korszerűsí­tését, a dolgozók munkakörülményeinek javítását, az élet- és testi épség, az egészség fokozottabb védelmét, a nehéz fizikai munka csökkentését szolgálják, a terme­lés és a termelékenység növelésén kívül, felvillantva az egyes bányaüzemek jövőjét is. Megyénkben forintok milliárdjait fordítjuk ilyen célokra: a fogyóban levő készletek pótlására új szénmezőket tárnak fel Várpa­lotán, Dudaront, Balinkán, Ajkán, Jókai­bányán, Padra­­gon, a lehetőségekhez képest korszerű F-G-HK és EHOR Univerzál típusú elővájó rakodógépek, a frontokon ön­járó páncélpajzsok és maróhengerek, a kutatáshoz Wirt-fúróberendezések, a bauxit fejtéséhez CAVO és Joy-rakodók állnak munkába. A Magyar Szénbányá­szatig Tröszthöz tartozó üzemek 3,4 milliárd forintot for­dítanak a munkakörülmények javítására, a szociális és egészségügyi ellátás fejlesztésére az V. ötéves tervben. És ami legalább ennyire fontos: a kormány határoza­ta végrehajtásaként a szénbányászat — a munkaerő­gondok hathatós megoldásához — 1980. végéig tízezer bányászlakást kap. Ennek jó része már fel is épült, — megyénkben Ajkán, Zircen, Várpalotán adtak át ilyen lakásokat. De Balatonalmádiban, Tapolcán, Farkasgye­­pün, Bakonyjákón, a bauxitos munkahelyek közelében is sok új bányászotthon készült el. Eltűnnek végre a so­kat emlegetett, a múltat idéző, sivár bányászkolóniák is. A lakásprogramra központi forrásból 1,4 milliárd fo­rintot fordítanak az üzemek, s az új otthonok építésén kívül felújítják a régieket is. Részletes számvetésre nincs elegendő helyünk, s nem is ez a célunk. Megteszik helyettünk az ünnepségek szó­nokai, s az üzemek bányászai, akik okos előretekintés­sel vizsgálják, hogyan lehet eleget tenni a megnöveke­dett követelményeknek. Mert most ez a legfontosabb megválaszolandó kérdés. Közismert, hogy hazánk ener­giaigénye jelentősen megnőtt. A szén iránti kereslet nagy. A bányák dolgozói igyekeznek megemelt terveiket is teljesíteni, még áldozatok, a szabad időben és vasár­napokon végzett munka árán is. Tisztelet és elismerés, köszönet érte... De vajon meddig tehetik mindezt egész­ségük veszélyeztetése nélkül? Erre is figyelnünk kell. A bányászok munkájára nemcsak ma, de holnap, holnap­után és tíz-húsz év múlva is szükség lesz. Ezért jól meg kell fontolni, hogyan, s meddig lehet megfeszített mun­kát végezniük egészségük károsodása nélkül. Mindany­­nyiunk kötelessége, hogy óvjuk, szeretve féltsük bányá­szainkat, gondoljunk mai áldozatkész munkájuk mellett jövőjükre is. Jó bányásznap ünnepi pillanataiban a költővel együtt valljuk: „Legyen áldott a bányák népe, / munkájuk életet teremt, / fölöttünk a nap su­gárzó fénye / s ők értünk égnek odalent!” Kísérje mun­kájukat továbbra is sok siker és jó szerencse! S. Nagy Sándor Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Ta­­nács törvényerejű rendelet­tel újraszabályozta a bírósá­gi végrehajtást. A korszerű­sítés egyrészt összhangba hozza a bírósági végrehajtás szabályait továbbfejlődött társadalmi-gazdasági viszo­nyainkkal, másrészt egysze­rűbbé, és gyorsabbá teszi a vagyonjogi, családjogi és munkajogi követelések bíró­sági végrehajtását. Többek között: megkönnyíti a tartás­díj behajtását, a gyermek elhelyezésére és átadására vonatkozó határozat végre­hajtását, hatékonyabb eszkö­zöket biztosít a bírósági dön­tésből fakadó kötelezettége­­­ket nem teljesítő állampol­gárok és szervek elleni haté­konyabb fellépésre, ezzel szi­lárdítja az állampolgári és állami fegyelmet. A törvényerejű rendelet 1980. január e­l-én lép hatály­ba. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben dön­tött: Zara Lászlót, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság tagját — nyugállo­mányba vonulása miatt — felmentette tisztségéből, ezzel egyidejűleg Balogh Istvánt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai sorába vá­lasztotta. Az Elnöki Tanács végül bírákat választott meg és mentett fel Bányászaink érzik társadalmunk megbecsülését Beszámoló a XXIX. Bányásznap ünnepségeiről Megyénkben is megkez­dődtek a XXIX. Bányásznap ünnepségei. Elsőként a Ke­rületi Bányaműszaki Fel­ügyelőség dolgozói emlékez­tek meg a bányászünnepről. Ünnepségükön — amelyen jelen volt Menyhárt László, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség elnöke is — Czintula László mondott be­szédet. A Kerületi Bánya­műszaki Felügyelőség veze­tője elemezte a bányabizton­ság alakulását. Megállapí­totta, hogy a bányák állapo­ta ma nagyon jó, korszerűen világítottak a vágatok, mun­kahelyek. A felügyelőség megalakulása óta eltelt 27 év alatt a halálos balesetek száma egynegyedére, a bal­eseti gyakoriság pedig felé­re csökkent. Ugyanezen idő alatt területünkön az évi mintegy száz súlyos üzem­zavart 8—10-re­ sikerült csök­kenteni. Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap dél­előtt a Közép-dunántúli Szénbányák veszprémi igaz­gatóságának székháza. A vállalat párt-, szakszerveze­ti és gazdasági vezetői ne­vében Hidasi István igazga­tó köszöntötte a vállalat üzemeinek kitüntetett dolgo­­zóit. A nehézipari minisz­ter megbízásából négy Kivá­ló Bányász és tíz Kiváló Munkáért kitüntetést nyúj­tott át a termelő és társa­dalmi munkában élen járók­nak. Hagyományaikhoz híven az idén is vállalatuk alsó­örsi üdülőjében tartották bányásznapi ünnepségüket a Közép-dunántúli Szénbá­nyák igazgatóságának dolgo­zói. Az ünnepségen részt ve­vőket Makrai László párt­titkár üdvözölte. Külön is köszöntötte Szabó Kálmánt, a megyei párt-vb tagját, az SZMT vezető titkárát, dr. Csernai Mihályt, a Magyar Szénbányászati Tröszt pénz­ügyi igazgatóját, valamint a lengyelországi gorlicei bá­nyagépgyár és az NDK-beli deubeni barnaszénkombinát delegációját. Hidasi István, a vállalat Kossuth-díjas igazgatója ünnepi megemlékezésében, szólt a hatvan évvel ezelőtti eseményekről, a Tanácsköz­társaságról, majd az azt követő terrorról, amelynek 1919. szeptember 6-án Tata­bányán 11 bányász esett ál­dozatul. A bányászok leg­jobbjait mégsem lehetett el­tántorítani a harctól. Emlé­keztetett az ajkai bányászok Horthy-rendszer alatti küz­delmére, embertelen nyomo­rára, majd visszatekintett a felszabadulás óta megtett útra.­­ A sikerek­, eredmények mellett voltak és vannak — gondjaink is — mondotta. — Tekervényes úton ugyan, de visszajutottunk oda, hogy az egyik igen tekintélyes energiahordozó ismét a szén lett. Pártunk és kormányunk megbecsülését, gondoskodá­sát mindig érezhetik a bá­nyászok. Az ő megbecsülé­sük jut kifejezésre az ünnep alkalmából átadott kitünte­tésekben, s abban is, hogy ezen a napon a vállalat hét­ezer dolgozójának összesen 60 millió forint hűségjutal­mat fizettek ki. A közép-dunántúli bányász­kollektíva hagyományaihoz híven most sem szavakkal, hanem tettekkel igyekszik megköszönni a gondoskodást, jobb munkával tesz hitet a pártunk és kormányunk politikája mellett. Ez jut ki­fejezésre azokban a munka­felajánlásokban is, amelyet a vállalat dolgozói a XII. pártkongresszus tiszteletére tettek. Az ünnepi beszéd után ki­­tüntetések átadására került A VÁÉV-n­ez csatolták a 22-es építőipari vállalat péti fe­építésvezetőségét Mint arról korábban be­számoltunk július 12-én munkásnagygyűlést tartottak a 22-es Állami Építőipari Vállalat péti főépítésvezető­sége dolgozóinak részvételé­vel. Ezen bejelentették, hogy népgazdasági okokból — töb­bek között a párhuzamos fej­lesztések elkerülése miatt — a főépítésvezetőséget a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalathoz kí­vánják csatolni. A nagygyű­lésen elhangzott vélemények figyelembe vétele és további részletes véleménycsere után megszületett az az állami döntés, mely alapján mától a 22-es ÁÉV péti főépítés­vezetőségének teljes személyi állománya, valamint álló és fogyóeszközei megyénk épí­tőipari vállalatához kerülnek. A munka folyamatosságát a VÁÉV biztosítja. A dolgo­zók munkahelye változatlan — a péti és fűzfőgyártelepi beruházásokon tevékenyked­nek — ugyancsak változatla­nok bérezésük feltételei is. A két vállalat szociális juttatá­sai közül a számukra kedve­zőbbet igényelhetik. A fonotekában olvasni, tanulni is lehet. (A megifjodott könyvtár című képriportunk az 5. oldalon.) Pártunk XII. kongresszusa tiszteletére Átadások­­ határidő előtt Sokrétű vállalások a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalatnál Az építésvezetőségeken megrendezett termelési ta­nácskozásokon elhangzott felajánlások alapján, melyet a szocialistabrigád-vezetők küldött-tanácskozása is meg­erősített, a Dunántúli Víz­ügyi Építő Vállalat kollektí­vája is sokrétű vállalások megtételével csatlakozott a SZOT és a KISZ KB közös kongresszusi munkaverseny­felhívásához. A több megyé­ben tevékenykedő építőipa­ri vállalat dolgozói minde­nekelőtt a termelés meg­gyorsítására, a határidők le­rövidítésére, az éves gazdál­kodási tevékenység haté­konyságának növelésére, a minőségi munkára, az ész­szerű takarékosságra köte­lezték el magukat. Számos létesítmény befe­jezési határidejének előbb­­rehozását vállalták többek között a kongresszus és ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. Ezek között szerepel a me­gyeszékhelyen a Felszabadu­lás úti aluljáró építési ide­jének mintegy 2 hónapos csökkentése, melynek ered­ményeként várhatóan 1980. november 7-én át is adják majd az új aluljárót. Ugyan­csak Veszprémben a veszp­rémi Séd-pataki híd átépí­tési munkáit is rövidítik, és ez év december 10-ig elvég­­­zik az itt reájuk váró fel­adatokat. Keszthelyen, a szennyvíztelep bővítési mun­káinál 3, úgynevezett mű­tárgyat ez év december he­lyett már szeptember 30-án átadnak az üzemeltetőnek. Pápán, a Kislián lakótelepi előközművesítés során no­vember 15-ig terven felül biztosítják az átadásra kerü­lő 120 lakás ivóvíz-ellátását, szenny- és csapadékvíz-elve­zetését. Az építkezések meggyor­sítása, továbbá a hatékony­ság növelése eredményeként a szocialista brigádok válla­lásai nyomán várhatóan a tervezettnél 50 millió forint­tal nagyobb értékű munkát végeznek el ez évben a DA­­VIÉP dolgozói. Ennek jelen­tőségét csak kiemeli, hogy a többlettermelést teljes egé­szében a termelékenység fo­kozásával érik el, hiszen a tervezettnél kisebb létszámot kívánnak foglalkoztatni. Igen jelentős az a felajánlás is, mely szerint a vállalati nyereséget mintegy 2 millió forinttal megtetézik, elsősor­ban úgy, hogy az anyag- és energiaköltséget 4 százalék­kal csökkentik. Ezen belül az üzemanyag- és energia­megtakarítás értéke a vál­lalások szerint eléri a 200 ezer forintot. Figyelemre méltó, hogy a kongresszusi munkaverseny­ben a DAVIÉP dolgozói to­vábbi erőfeszítéseket tesznek a jobb minőség érdekében. Az új építési technológiák,­­ mint az úgynevezett Noe­­zsalu, a betongéplánc hasz­nálata — bevezetésével, a technológiai fegyelem szigo­rításával, a minőségi ellen­őrzések növelésével erőtelje­sebben csökkenteni kívánják az építési-szerelési munkák műszaki átadás-átvételkor a mennyiségi és minőségi hiányok számát, értékét. „Legyenek a politikai nevelés eszközei is!” A Nitrokémia ifjúsági brigádjainak tevékenységét értékelte a KISZ megyei bizottsága A dolgozók, csaknem egy­­harmada harminc éven aluli fiatal a fűzfői Nitrokémiá­­ná­l. Közülük több mint két­százan dolgoznak a vállalat 13 ifjúsági szocialista brigád­jában. Ezekről a munkahelyi közösségekről készítettek je­lentést a Nitrokémia KISZ- szervezetének vezetői. A KISZ Veszprém megyei Bi­­zottsága Tóth Ilona első tit­kár elnökletével tegnapi­ ülé­sén vitatta meg a fűzfőiek értékelését. Tóth Sándor, a Nitrokémia KISZ-bizottságának " titkára terjesztette elő a beszámolót, amelyből egyebekben kitűnt, hogy a készletcsökkentésre, anyagtakarékosságra, a ter­melékenység és a minőség fokozására irányuló brigád­vállalások, kongresszusi fel­­ajánlások mellett az ifjúsági brigádok fontos feladatuknak tekintik a szakmunkástanu­lókkal, a pályakezdő fiatalok­kal való törődést. A vitában felszólalók is kedvezően ér­tékelték az üzemi KISZ-bi­­zottság és a 303-as szakmun­kásképző intézet kapcsolatát. (Folytatás a 2. oldalon)

Next